Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-03 / 78. szám
6 HELYI TÜKÖR KEDD, 2001. ÁPRILIS 3. Aranycsapat a világkupában Tudósvallomások Bevásárlóturizmus, munkaidőben - Kiszomborná! Nyáron megnőhet a forgalom A ritka alkalmak egyike: nem romániai, hanem uniós autó érkezett az átkelőhöz. Egyelőre csak Temesvár környékén terjedt el a kiszombori kapu hire. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nagyvonalúság Tavaly ősszel elterjedt a hír: a kormány döntésének érteiméhen azonnal meg kell nyitni a kiszombori határátkelőhelyet; mert ezt kívánja most az ország érdeke. Az átkelő ügyét szorgalmazó helyi politikusok mégsem örülhettek, hiszen kiderült: a falut elkerülő út csak később készülhet el. A kiszomboriak mondták is, a rajtuk keresztülhompölygő forgalom baleseteket okozhat. Most talán vannak, akik mosolyognak a falubeliek akkori aggodalmán. Pedig nem a nagypolitika nagyvonalúságának köszönhető, hogy nem történt baj. Csak annak, hogy az átkelőről még kevesen tudnak; meg annak, hogy a kiszomboriak óvatosabban közlekednek. Nyáron várhatóan már a kiszombori átkelőhelyet is igénybe fogják venni a Németországban dolgozó török vendégmunkások. Tavaly nyáron még csak a nagylaki átkelőhelyről tudhattak, hiszen ősz elején vált nyilvánvalóvá, hogy októberben megnyílik a határ Kiszombor és Oscsanád között. Egyelőre kevesen választják a reggel 8-tól délután 4-ig nyitva tartó átkelőt, bár a forgalom - lassan - már most is növekszik. Az év első heteiben lassan nőtt a kiszombori átkelőhely forgalma, ám a jelek szerint még mindig kevesen tudnak arról, hogy ősz óta itt is át lehet jutni a határon. Januárban Románia felől 2288-an léptek be személygépkocsival, míg 2471 kilépést regisztráltak. Februárban 269l-re, illetve 2686-ra nőtt a szám, miközben Nagylakon januárban 26 ezer 607-en léptek be Magyarországra személy gépkocsival, s 21 741-en keltek át Romániába. Kiszombornál az őszi átkelőhely-avató óta reggel nyolctól délután négyig tart nyitva a sorompó. A folyamatos kapcsolatot Nagylakkal műholdas összeköttetés, számítógépes rendszer biztosítja. A jelenlegi felszereltség elegendő ahhoz, hogy a mostani forgalmat ellenőrizzék. Amikor ott jártunk, épp nem volt fűrészpor abban a keretben, melybe a nyugat-európai száj- és körömfájás-járvány miatt bele kell hajtaniuk a járműveknek. Azért nem volt, mert egy nagyméretű szivacsot vártak, ami majd belekerül. s át lesz itatva a fertőtlenítő folyadékkal. Az átkelő autók kerekeit addig permetezővel fertőtlenítik. A vámhivatal munkatársai szerint a kiszombori átkelőhelyet szinte csak a Temesváron és környékén élők használják; ők többnyire bevásárolni járnak át, s számukra valóban fontos az, hogy nem kell Nagylak felé kerülniük csaknem száz kilométert, ha el akarnak jutni Szegedre. A Nyugat-Európából érkező utasok vagy nem tudnak az ősszel megnyitott új kapuról, vagy tudják, hogy a jelenlegi vékony úton két autó is épphogy elfér egymás mellett... Ez azonban nem jelenti azt, hogy a forgalom ilyen is marad. A vámosok szerint nyáron, a Németországban dolgozó vendégmunkások szabadságolásával, várhatóan meg fog nőni a kiszombori kapu forgalma. - Mióta megnyílt az átkelőhely, egyetlen közlekedési baleset sem történt a faluban. Az odavezető útvonalon a reggeli órákban jönnek többen - ilyenkor kisebb konvojok is vannak -, s kora délután mennek hazafelé - mondja Nagy Tibor, a község polgármestere. Kiszombor önkormányzata három gyalogátkelőhelyet tervezett az határhoz vezető utcákban, a közlekedésfelügyelet állásfoglalása szerint azonban ezeket a községi önkormányzatnak kell elkészíttetnie. Most a csatornázás második ütemével kapcsolatos pályázat elbírálására vár a képviselő-testület; ha a pályázat sikeres lesz, és biztosítani kell a csatornázáshoz az önerőt, nem jut pénz a gyalogátkelőhelyekre. Az azonban már biztos, hogy áprilisban átadják a község rendőrőrsét. B. A. Az SZBK meggyőző példa arra, hogy érdemes nagy pénzeket befektetni a tudományba mondja a most megjelent interjúkötet egyik szereplője, Láng István akadémikus. Chikán Ágnes könyvében a szegedi szenior kutatók személyes vallomásai olvashatók. Harminc éves a Szegedi Biológiai Központ. Az alkalomra jelent meg Chikán Ágnes interjúkötete: az MTA molekuláris biológiai kutatóközpontjának szenior tudósai - Alföldi Lajos, Keszthelyi Lajos, Friedrich Péter, Venetianer Pál és a jelenlegi főigazgató, Dudits Dénes vallanak benne az intézményről. A szerző megszólaltatja továbbá az SZBK intézeteiben dolgozó doktoranduszok képviselőit, a kutatóközpont gazdasági és műszaki vezetőjét. Az interjúkat gazdag adattár és a kutatási eredményeket reprezentáló szép fotók egészítik ki. Szokás mondani, hogy az interjú feszes műfaj, kérdések és válaszok szigorú egymásutánja, amelyben kevés tere marad a személyességnek. Nos, az Aranycsapat a világkupában című kötet anyaga lehet az ellenpélda. Az oldott beszélgetésekből nemcsak az intézmény története, jelene és a jövőjéről alkotott elképzelések bontakoznak ki, hanem személyes sorsok alakulását is nyomon követhetjük. Az interjúk egyszersmind tudósporték. Érdekes olvasmányok érdekes egyéniségekről. A kötet egésze pedig egy Magyarországon alighanem páratlan sikertörténet izgalmas, személyes hangvételű, mégis tényszerű leírása. Hiszen arról van szó, amiről a könyvcím beszél: az alapítása idején az ország kirakatintézményének szánt SZBK-ban sikerült összehozni egy olyan tehetséges és teljesítményközpontú (arany)csapatot, amely helytállt egy éppen akkor óriási fejlődésnek indult modem tudományterületen és azóta is versenyképes az egyetemes tudományosságban. Ahogyan a könyv eddig nem említett szereplője, az alapító Strauh F. Brúnó közvetlen munkatársa, Láng István akadémikus mondta: „Az SZBK meggyőző példa arra, hogy érdemes, kifizetődő nagy pénzeket befektetni a tudományba... Olyan területeket szabad előnyben részesíteni, amelyek előtt komoly perspektíva áll, ahonnan a közvetett haszon - például a biológiai kutatások hatása a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, az egészségügyre, a gyógyszeriparra - kisugárzik... Az SZBK-t a magyar tudomány gyöngyszemének tartom, amely példa arra, hogy a jó beruházás jó kezekben jó eredményeket hozhat." • Az MTA Szegedi Biológiai Központ alapításának harmincadik évfordulójára ünnepséget rendeznek ma, kedden délelőtt 10 órakor az újszegedi intézményben. Itt lesz Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke. A három évtized történéseire a korábbi, illetve a jelenlegi vezetők emlékeznek vissza. S. E. Hangszergyári szemle DM-informáciá A szegedi hangszergyárba tervezett új szárítóműhely építése ellen benyújtott föllebbezés megalapozottságát a helyszínen vizsgálja a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal - tájékoztatta lapunkat a gyár működésére panaszkodó lakók képviselője. A szemle április 4-én, délelőtt 10 órakor lesz. Harangozá-díjas: Nagy Albert Mindenki a maga táncát járja .Megint hétszázan vagyunk, mint a fénykorban." (Fotó: Gyenes Kálmán) Kamatláb, diákszemmel Minden diák kapcsolatba kerül valamilyen formában az üzleti élet kérdéseivel. Ezeket az ismereteket évek óta alkalmazott közgazdaságtan vagy üzemgazdaságtan című fakultatív tárgyként oktatják. A jövő tanévtől kötelezően választható lesz a gazdasági ismeretek tantárgy a társadalmi ismeretek blokkon belül. A gazdasági ismeretek oktatási tapasztalatairól, valamint jövőbeni lehetőségeiről tartanak előadást ma, délelőtt tíz órakor a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban, ahol három helyi iskola: a Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, a Gábor Dénes Gimnázium, valamint a Fő Fasori Altalános Iskola mutatkozik be. Tavaly az Oktatási Minisztérium a vidéki városok legnagyobb magánalapítványát, a szegedi székhelyű Junior Achievement Magyarországot kérte fel a tantárgy tartalmi kidolgozására. Szegeden tizennégy közép- és hat általános iskola építette be tanmenetébe ezt a tudásanyagot. Az űj tárgyat nemcsak a juniorosok oktathatják, az iskolák vezetői dönthetik el. hogy milyen program és tankönyv alapján kívánnak oktatni. L. G. Örülök, ha a gyomok nem nőnek az égig - fogalmazta a kertje és a maga közeljövőjét a március idusán Harangozódíjjal kitüntetett néptánckoreográfus, Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője. -Nem gondolja, hogy áldozni kellene időt már a kedvteléseire is? - Nyugdíjba küldene? Tény, hogy az idén júniusban hatvan leszek és ha mélyen belegondolok, mennem is kellene - a kertbe. Vár a sok tavaszi munka. De nyugdíjba nem mehetek. Nem hiszem, hogy bárki pótolhatatlan lenne. Csak egyelőre nem látom az utódomat. Teljes embert, elhivatottságot, sokrétű kapcsolatrendszert kíván ez a munka... Úgyhogy örülök, ha annyi szabad időm lesz az idén is, hogy a kerti gyomok nem nőnek az égig. Máskülönben pedig mindenki úgy ismer, én is magamat, hogy egyetlen kedvtelésem van. - A tánc. Ha néptánc, akkor Szeged Táncegyüttes és Nagy Albert. Tényleg így tudjuk, ebben a városban, az országban, de külföldön is egyre több helyen. - Örülök neki, ha így van, s bízom is benne, hogy nem volt hiába több évtizedes munkám. A hivatalosság - az egy másik tészta. - Mit ért ezen? Most lett Harangozó-díjas! - A helyzetünkről beszélek. Szeged város önkormányzata tavaly óta nem támogatja az együttest. A megyeiekkel jó a kapcsolatunk, de rendszeresen onnan sem kapunk anyagi segítséget. Talán meg kellene változtatni az együttes nevét - de ezt ne vegye komolyan! Éppen most dolgozunk azon, hogy Temes megye településeivel ápolt kapcsolatainkat írásba foglaljuk, készítsünk egy együttműködési megállapodást, mert arra kaptunk ígéretet, hogy erre áldozna a Csongrád megyei közgyűlés... - Tavaly Végvár díszpolgára lett és tudom, hogy azóta is sokat jár a szomszédos romániai megyébe táncot tanítani. Gyűjteni is? - A tervezett megállapodás néprajzi gyűjtésről, táncoktatásról, együttesek cseréjéről szól. A temesvári hivatásos együttes vezetője tavaly a nemzetközi táncszövetség fesztiválján látta, hogyan táncoljuk mi a román táncokat. Őszintén szólva az volt számomra az egyik legnagyobb kitüntetés, amikor meghallottam, hogy azt mondja a saját táncosainak: nézzétek meg a szegedieket! így kell a román táncokat előadni! Most meghívott, hogy tanítsak be náluk román anyagot. A kinti magyar együttesek egyébként kezdetben ódzkodtak attól, hogy ők román táncot mutassanak be - megértettem bár őket, de addig magyaráztam, amíg rá nem álltak. Az idén nyáron az egyik táborunk Végváron lesz és láss csodát - román gyerekek is jönnek! - Szóval a nyár is foglalt? - Mi lenne, ha azt mondanám júniusban a gyerekeknek, szervusztok, majd találkozunk ősszel? Szétmenne a csapat! Összesen négy tánctáborunk lesz a nyáron. Az apátfalvit, haladó táncosoknak, országosan is meghirdettük. Rengeteg a jelentkező, mert manapság semmilyen táborba sem tudnak menni ilyen olcsón, s akkor még nem beszéltem a tánctanítás minőségéről. - Mintha ismét népszerűségi hullámhegyen lenne a néptánc, annyi itt a fiatal. Mi a titka? - Rengeteg helyen lehet ma már táncot tanulni - Szegeden is. De olyanféle perspektívát nemigen tudnak nyújtani a többiek, mint amit a Szeged együttes. Az alapítványunk, az általa működtetett alapfokú művészeti iskola és az együttes közösen, együtt képes arra, hogy megfelelő infrastruktúrában, távlatosan működhessünk, kosztümöket vásárolhassunk, fellépési lehetőségeket biztosítsunk, itthon és külföldön. Ezért vagyunk megint vagy hétszázan - mint a fénykorban, amikor az anyagiak előteremtése még nem a mi problémánk volt. - Tánccal ünnepli majd a születésnapját? - Természetesen. Meghívtuk az évtizedek óta velünk kapcsolatban álló együttesvezetőket, koreográfusokat, adatközlőket. Velük lépek fel. Itt lesz Kallós Zoltán, Tímár Sándor, Karsai Zsigmond, Vén Ferenc és sokan mások, köztük a fesztiváljaink rendszeres külföldi vendégei. Mindenki a maga táncátjárja majd a színpadon. A családom és én dél-alföldit. Sulyok Erzsébet