Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-03 / 78. szám

# A Torony alatt Új csatornák a földben, aszfaltos úton gurulhat az autó Romtanyáit nem siratja Rókus Platánnyár S zekrénybe zárjuk a kabátokat, tenyérnyi már a blúz a lányokon, nagy reményekkel készülünk a nyári vendégek fogadására. A családok kirándulásokat tervez­nek (kinek sziksóstói strand, kinek Palma de Mallorca...), az utazási irodák menedzserei egymást harsogják túl programjaikat kínálva. Mi, szegediek, pedig stefániás sé­ta közben azon vitatkozunk: vajon 2001-ben hány kül­földinek jut eszébe, hogy éppen a mi városunkba láto­gasson? Néhány nappal ezelőtt még aggódásaimat csokorba kötve folytattam volna ezt az írást, azt panaszolván: szép ugyan Szeged központja, színes palotáink rabul ejtik a tekintetet, van dómunk is, meg szabadtérink, csak hát Csongrád megye székhelye túl gyorsan körbejárható. Vendégcsalogató vigadalmak kellenének még ide, nagy számban. Ezt a véleményemet április első napjaiban is merem vállalni. Am gyorsan hozzáteszem: a helyzet korántsem olyan rossz, mintfanyalgásaink közepette hinnénk. Vendéglá­tásban járatos szakember tudatta velem: dehogy is csak városnéző sétával kínálgatják a Szegedre érkezőket. Lá­togathatnak vendégeink templomokat, szakértő kísérő szavait hallgatva ismerkedhetnek a Fehér-tó állat- és nö­vényvilágával, finom nedűt kortyolgathatnak belvárosi borpincében, sétarepülhetnek Szeged fölött, hajókáz­hatnak a Tiszán a Boszorkány-sziget és a Maros-torko­lat között. Aztán ott a panorámabusz, borfesztivált sör­vigasság követ, vásárt is nyitunk a Marson, mint ahogy a szabadtéri játékok díszletező munkásai is szorgos­kodnak pár hónap múlva a Fogadalmi templom árnyé­kában. Tulajdonképpen elégedettek lehetnénk - véltem én, na­gyon bizakodva, amikor elköszöntem a vendéglátás szak­emberétől. Éppen ezért most már csak nagyon félve (Kell? Nem kell?) fogalmazom meg óhajaimat. Es szó­lok egy olyan Tiszáról, amin talán Tokajig, netán a messzi Dunáig is úszhatnának Szegedről a hajók, az úszóházakról, amik ugyan meg sem moccannának, de szépen helyreállítva nemcsak a szegedieknek okoznának örömet. S beszélek Szeged tereiről, udvarairól, ahol lel­ket melengető komolyzenei koncertek, vagy vigyorogta­tásra szakosodott csepűrágók köszönhetnék meg a kö­zönség tapsát. Es persze, teraszok, ti is sokasodjatok, lampionos kerthelységek dobogóján legyen hely a cim­balomnak, de meg ne feledkezzünk azokról sem, akik szorgosan kicibálják a pénzt bukszájukból egy kis „ré­tegkultúráért". Vagyis találnának még munkát, éppen eléget, a turisz­tikai ötletgyárosok. Am ne legyünk telhetetlenek. Prog­ram már van (lesz...) szép számmal. A tervek szerint pe­dig hamarosan kövérre hízik sportcsarnokunk, s akár sztárzenekarokat is fogadhatunk majd benne a sztárcsa­patok vendégjátéka után. Míg közel egy milliárdnyi ál­lami pénz azért költözik Szegedre, hogy kongresszusi központ segítse a kongresszusi turizmust. Hogy ez utób­bi nagy építménynek még alapjait sem rakták le? Sebaj, a telket már felkínálta a város. A központavatóig meg reménykedjünk abban, hogy 2001 nyarán a szögedi polgárok mellett soha nem látott tömegekben vonulnak a turisták a Széchenyi téri platánok alatt. Mert hogy még idejében megtudják, messze túl a körtöltésen is: platánok (programok, szép­ségek, fürdők, vigadalmak, hűs szellő simogatta teraszok, stb...) Szegeden pedig vannak. Es ettől fellelkesülve beköl­töznek a vendégek, ha csak egy-két napra is, szállodáink­ba, amelyekben mostanság még nem kell arról faggatni a recepciósnak a takarító nénit, hova dughatták a „Telt ház!" táblát... f Zoltán/ Nyugdíjasok közgyűlése Munkatársunktól napirendi pontot is megtár­A Szegedi Nyugdíjasok gyalnak. így Marsi Mihály­Egyesülete április 6-án, pén- né elnök beszámol a tavalyi teken tartja soron következő munkákról, feladatokról, közgyűlését. A Csongrád Csejtei lstvánné titkár a ta­Megyei Önkormányzat (Sze- valyi és az idei költségve­ged, Rákóczi tér 1.) nagytér- tést, Laczkó Ferenc pedig az mében délelőtt 10 órakor ellenőrzőbizottság munkáját kezdődő összejövetelen több ismerteti. Filmes találkozó Romvár helyén pusztaság. Társasházak épülhetnek a megtisztított telkekre Öreg-Rókuson. (Fotó: Gyenes Kálmán) DM-információ Filmvetítéssel egybekö­tött találkozó lesz ma dél­után 5 órakor a szegedi vá­rosháza dísztermében. Esz­mények nélkül nem lehet él­Vannak emberek, akik gyűjtik a szállóigéket, idéze­teket, jelmondatokat. Ezek az emberek erőt. reményt, ihletet tudnak meríteni egy­egy ilyen, gyakran évtize­des, évszázados tapasztala­tot összegyűjtő mondatból. Az igazán fanatikus gyüj­ni címmel készített filmet Klebelsberg Kunóról a Duna Televízió. A vetítés után a nézők be­szélgethetnek az alkotókkal, szereplőkkel. tőknek ajánlanám a követ­kező, összefoglaló jellegű, zseniális mondatot, melyet egy latin-amerikai sorozat­ból sikerült kibányásznom: ..Buta vagyok, nem tanu­lok, de így is jó! fogom érez­ni magam!" S. T. Szeged 23-as válasz­tói körzetében több Ró­kussal is találkozhat a várossal ismerkedő. Új­Rókus e kerülethez tar­tozó szegletében pane­lok között sétálhat, míg Öreg-Rókuson, a szép társasházak mellett, föl­lelhet még néhányat azok közül a romos épületek közül is, amelyek lebon­tásáért annyit harcolnak a Rókuson élők. Ha pedig szóba elegyedik az ide­gen a rókusi polgárok­kal, azt is megtudhatja: a elmúlt esztendőkben egy­más után aszfaltozták er­refelé az utakat, csatorna épült, megújult a közvilá­gítás, és a közbiztonság is sokkal jobb, mint az 1990-es évek közepén volt. Bár több megvénült ház ro­mos vakolatának kijavításán már dolgoztak a mesterek, egy-két utcából aszfalt ker­gette el a sarat, sőt még né­hány társasház is épült, Sze­ged Rókus városrészébe in­kább csak elszörnyedni jár­tak az emberek az 1990-es évek elején, közepén. Aztán ha az ily merész túrára vállal­kozók megúszták a Hunyadi tér környékén pofon nélkül, bokájuk sem tört el a kocsiút kátyújában, hazatérésük után mesélgethették azokat a rém­történeteket illegális beköl­tözőkről, meg rendőrökkel ci­vakodó zsebmetszőkről, ami­ket Öreg-Rókus sok keserűsé­get megért polgáraitól hallot­tak. Aztán egyszer csak meg­kezdődött a „nagytakarítás" (vagy fogalmazzunk kor­szerűbben - a rehabilitáció) ebben a városrészben is. De ennek részleteiről már szóljon Kalmár Ferenc városházi képviselő, aki 1994 óta dolgo­zik Öreg-Rókus megújításán a 23-as választói körzetben. Beköltöztek a lakásfoglalók - Kezdhetném azzal, a Berlini körút. Párizsi körút, Kossuth Lajos sugárút, Ró­kusi körűt. Körtöltés utca, Makkoserdő sor és Csongrá­di sugárút által határolt terü­let híre rosszabb volt, mint az a valóság, amivel megválasz­tásomkor szembesültem. Csak éppen semmi értelme szépíteni a tényeken. A 23­as körzet panelos részében jól kiépített infrastruktúra szol­gálta akkoribai} is a lakókat. De Öreg-Rókuson szinte alig találtatott olyan utca, ame­lyikben csatorna vezette el a szennyvizet, aszfaltos útból is nagy volt a hiány, a romos házakba pedig az ország min­den vidékéről érkeztek a nem igazán törvénytisztelő illegá­lis lakásfoglalók. Azt sem sza­bad elhallgatni, hogy átéltünk olyan időszakot is Öreg-Ró­kuson, amikor pattanásig fe­szültek az indulatok, s majd­nem molotov-koktélt dobáló nyílt háborúskodás robbant ki a magyar és a cigány lakos­ság között. Jómagam már Kuncze Gábor belügyminisz­terrel leveleztem az ügyben, történjék már valami, mert nagyon súlyos következmé­nyei lehetnek annak, ha egy­szer megkezdődnek a csatáro­zások Öreg-Rókuson - idéz­te fel Rókus közelmúltjának eseményeit Kalmár szenátor. Csákánnyal takarítottak - Szerencsére végül is ko­molyabb konfliktus nem rob­bant ki. Ez pedig a lumpenek kiköltöztetésének köszönhető ­mondta Kalmár Ferenc. - Min­den ingatlanra kiterjedő sza­nálási tervet dolgozott ki a vá­ros vezetése. Pontos statikai fölmérések alapján megjelölte az önkormányzat azokat a rom­várakat, amelyek felújítására már egy fillért sem volt érde­mes áldozni (s amelyekben az illegális lakásfoglalók, közöt­tük sok bűnöző, lumpen élt...), majd megkezdődtek a bontások is. Mára már tucatnyi lepusztult házat tüntettek el a csákányok, s immár az a kellemes gon­dunk, milyen új társasházak épüljenek a megtisztított in­gatlanokra. Abban ugyanis biz­tos vagyok, hogy hamarosan olyan szép lesz Öreg-Rókus minden utcája, mint a Damja­nich utca, ahol pasztell színű társasházak magasodnak már a régi, salétromos falú, komfort nélküli épületek helyén. Kalmár úr szolgált egy olyan listával, amiből az de­rült ki, optimizmusa nagyon is megalapozott. Hiszen már most nehéz számba venni, hány be­ruházás fejeződött be a forgal­mas utak közé szorított, de tu­lajdonképpen nagyon is nyu­galmas környéken. Csatorna épült például az Öthalom utcá­ban, de csatomázott már a Hét­vezér utca teljes szakasza, s a Tavasz utca egyik szakasza is. Az Ősz utcában a csatorna tel­jes átépítése után váltotta fel aszfaltszőnyeg a dimbes-dom­bos földutat. De bitumenes im­már az Öthalom utca, a Lehel utca, a Tündér utca, a Gyöngy­tyúk utca, és az Árva utca is. Tulajdonképpen kocsik kere­két kínzó földes útszakasz nem is maradt Öreg-Rókuson,'hi­szen még a legkisebb utcában is kohósalakkal erősítették meg a burkolatot. Ma már a közvi­lágításra sem lehet panasz. Fákra szánt forintok A képviselőtől megtudtuk, Rókus fejlesztésére a követ­kező években is sok milliót költ Szeged önkormányzata. A tervek szerint hamarosan asz­falt borítást kap az Árvíz utca és a Francia utca útjainak min­den négyzetmétere, az Arany János iskola mellett (mert ter­mészetesen a panelos körzet csinosítása is folytatódik) új játszótér épül, az Öthalom ut­cában már folyik az árkok rendbetétele, az önkormányzat zöldterületi alapjából pedig fák ültetésének finanszírozására kérnek forintokat. Elképzel­hető az is, hogy javul a város­rész tömegközlekedés is. Kal­már szenátor mostanság azért tárgyal az SZKT vezetőivel, hogy - amennyiben techni­kailag kivitelezhető - a Tesco áruháztól a nagykörűiig űj tro­livonal épülhessen ki. - Ha már egyszer jobb lett Öreg-Rókuson a közbiztonság, szeretnénk ezt a nyugalmat meg is őrizni - mondta Kalmár Fe­renc. - Az IKV keresi annak le­hetőségét. melyik házba köl­tözhetne be két rendőrcsalád a Hunyadi tér környékén, míg az Árva utca 20-ban négy rendőrfamília kaphat lakást. Ami pedig a bontásokat illeti ­a szanálások üteme lelassul ugyan (az idén mindössze a Hunyadi tér 18. szám alatti épü­let tűnik el a föld színéről), de ez nem jelenti azt, hogy a még meglévő romtanyákra beenged­nénk az illegális lakásfoglaló­kat. Az IKV és a rendőrség ha­tékony együttműködésétől azt reméljük, egyhamar nem kell újabb bűntanyák lakóitól ret­tegni Öreg-Rókuson. Bátyi Zoltán A kamaszok talán már el sem hiszik, hogy valaha kis földszintes épületek sorakoztak a Damjanich utcában Szállóige

Next

/
Oldalképek
Tartalom