Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2001. MÁRCIUS 21. Nem az élelmiszer eszi meg az inflációt Az idén is tovább drágul az élet Az aratásig nem mérséklődik az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek árának robbanásszerű emelkedése - vélik az elemzők. Miközben az elmúlt hónapban 10,4 százalékos volt az átlagos infláció, addig a mezőgazdasági termékekért 26,1 százalékkal, az élelmiszerekért pedig 14 százalékkal kellett többet fizetnünk, mint egy évvel korábban. A drágulási listát a gabonafélék vezetik: egy mázsa búzáért 71 százalékkal kell most többet kiadni, mint tavaly ilyenkor. Természetes, hogy ez a húsfélék, a tejtermékek és a kenyér árán is érződik. A gazdasági szakértők várakozásaival ellentétben 10,1 százalék helyett 10,4 százalék lett februárban a drágulás mértéke. Míg az elmúlt évben elsősorban a világpiaci olajárak húzták felfelé a hazai inflációt, addig az idén az élelmiszerárak drasztikus növekedése miatt válhat kétségessé, hogy tartható lesz-e az öt-hat százalékra tervezett pénzromlás. Az átlagosnál nagyobb ütemű élelmiszerár-emelkedést már tavaly megízlelhettük. Három évi szünet után a sertéshús nyitotta a drágulási listát. A hazai húspiacot jellemző túltermelési válság után közel ötven százalékkal növekedett egyetlen év alatt a sertéshúsok ára. Míg öt évvel ezelőtt majd ezer forintért kínáltak egy kiló karajt, addig két éve már hatszáz forint alatt is meg lehetett azt kapni, ám az idei év elején ismét nyolckilencszáz forint körüli árat kényszerülünk fizetni egy kiló jobb minőségű hűsért. A mélyrepülés után tavaly a baromfiárak is szárnyra kaptak: az év során közel 24 százalékkal emelkedett a szárnyas húsok átlagára. Am ezzel még az árnövekedésnek aligha van vége. A kergemarhakór és a világpiaci sertésproblémák miatt a fogyasztási szokások idehaza is átalakulnak, a baromfifélék iránt a jövőben várhatóan tovább élénkül a kereslet, ami szintén árfelhajtó hatású lehet. Az is igaz, hogy az élelmiszerárak az elmúlt években annyira nyomottak voltak, hogy sokak szerint tavaly nem történt más, mint beálltak a normális szintre. Mivel a hazai bolti árak még mindig negyven százalékkal alacsonyabbak az uniós tagországokban kialakult szintnél, így rövid távon további drágulás szinte elkerülhetetlen. Öt év alatt több mint duplájára emelkedett a tej és a termékek ára is. Legdrasztikusabban tavaly ugrott meg az ár, egyetlen év alatt 30 százalékkal növekedett. Kakukktojásnak számít viszont a drágulási listán a kenyér. A mindennapi árának emelkedése az elmúlt fél évtizedben még az infláció szintjét sem érte. A pékek ugyan időről-időre drasztikus áremelési javaslattal álltak elő. mondván költségeik jelentősen megemelkedtek. Többek között a negyvenezer forintra nőtt minimálbérönmagában 10 százalékkal emelte az előállítási költségeket. A sütőüzemek az év elején 20-25 százalékos termelői áremelést helyeztek kilátásba, ám a kereskedelem most is megszelídítette az elképzeléseket. A legtöbb helyen 10-12 százalékkal növekedtek csak az árak. Információink szerint most a cukorgyárak készülnek komolyabb áremelésre. A költségeik növekedésére hivatkozva 20-22 százalékos áremelést terveznek. Am szinte minden alapvető élelmiszerre - a tejre, a kenyérre, a húsra, a lisztre - hasonló sors vár az év hátralévő részében. Az előzetes becslések szerint akár 15 százalékkal is nőhetnek az év Tíz év munkaidő DM/DV-információ A legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozásoknál az elmúlt évtizedben mintegy 25 százalékkal több szabadságon eltölthető munkanap állt rendelkezésünkre, ugyanakkor 30 százalékkal csökkentek a betegség miatti hiányzások - ezt állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaidőmérleg című kiadványa. Tavalyelőtt az egy főre jutó munkanapok száma 214,1 volt, ez szinte megegyezik a tíz évvel korábbi adattal, ami 216,4 volt. A le nem dolgozott munkanapok száma 1999ben ugyanakkor átlagosan 40,9 napot tett ki, amelyből a fizetett szabadság 25,9, az egyéb fizetett távollét 1,1, a betegség miatti távollét 12,9, míg az egyéb nem fizetett 1,1 nap volt. A statisztikai hivatal szerint a gazdasági ágak között nagy szóródás volt tapasztalható a le nem dolgozott munkanapok tekintetében. Legkevesebbet a kereskedelemben és a javítás gazdasági ágban dolgozók voltak távol munkahelyüktől, míg az átlagos hiányzást tekintve a legmagasabb érték a feldolgozóiparhoz tartozó textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli gyártás ágazatokat jellemezte. A kiadványból kiderül, hogy a munkaszüneti napokra eső, munkarenden felül teljesített munkanapok száma kimagasló volt a bányászatban és a gépiparban, egy főre számítva átlagosan 7,5, illetve 6,4 nap. DM/DV-információ Tavaly a 2,58 milliárd forintos Aktív Foglalkoztatási Célelőirányzat keretéből (AFC) 2,23 milliárd forintot használtak fel munkahelyteremtő beruházások támogatására — adta hírül a Gazdasági Minisztérium (GM) összesítése alapján az Alláscentrum. A maradvány oka többek között az, hogy néhány pályázó visszavonta támogatási igényét. továbbá eltérés van a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) és az azt kiegészítő AFC-pályázatok értékelési ideje között is, illetve a meAktív milliárdok gyei munkaügyi központok egy része nem tudta felhasználni a keretösszegét. Az AFC keretére 360 pályázatot adtak be 2000-ben, amelyből 145 részesült összesen 2,1 milliárd forint támogatásban. Ezzel mintegy 2600 új munkahely létesült, és a korábban meglévő létszámmal együtt csaknem 6(KX) dolgozó legalább három éven keresztüli foglalkoztatását vállalták a pályázat nyertesei. Az AFC 250 millió forintot nem pályázati úton, hanem egyéb foglalkoztatási-fejlesztési programok keretében használt fel tavaly. A Gazdasági Minisztérium kimutatása szerint 2000-ben a tizenkilenc megyei munkaügyi központ 1,1 milliárd forintot használt fel a tervezett 1,2 milliárd forinttal szemben a kis- és középvállalkozások számára működtetett munkahelyteremtő pályázati rendszerben. Az öt leghátrányosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabocs-Szatmár-Bereg, Békés és Somogy - megyében a tervezett 584 millió forintot felhasználták a megyei területfejlesztési tanácsok által SEAT nyílt hétvége a Porsche Szegednél. 2001. március 24-25. Amit kínálunk: meglepő árak, kiváló felszereltség, kedvező finanszírozás, egész napos tesztvezetés, használtautó beszámítás, a teljes SEAT modellpaletta Ibizától az Alhambráig! Egyedi áras autók a készlet erejéig! PORSCHE SZEGED 6725 Szeged, Vásárhelyi P. u. 4. Tel.: 62/423-923 Árvízkárosultaknak gyűjt a kamara Vállalkozók az újjáépítésért Az elmúlt hetekben ismét aggasztó hírek érkeztek a Felső-Tisza és a Bodrog környékéről, számos települést elöntött az ár, másokat pedig a gátszakadás veszélye, pusztító árhullám fenyeget. A kár hatalmas, otthonok és gazdasági épületek omlottak össze, számos helyen elpusztult az állatállomány, vállalkozások eszközei semmisültek meg, sokszor egy egész élet munkája ment veszendőbe. A veszély érzete, a tragédia és ennek nyomán a tenni akarás ezreket és ezreket mozdított meg, vagyont és életet mentenek, gátat javítanak, védik a sajátjukat és a másét, segítenek önzetlenül, önfeláldozóan. Úgy gondoljuk, ebben a nehéz helyzetben nekünk is segítenünk kell, támogatni az árvízkárosultakat, akik otthonukat, vállalkozásukat, vagyonukat részben vagy egészben elveszítették, hogy közelebb hozhassuk számukra az újrakezdés reményét. Éppen ezért, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felhívással fordul a megye valamennyi vállalkozójához és a lakossághoz, hogy vegyen részt az árvízkárosultakat támogató akciójában, anyagi lehetőségeihez mérten pénzadományokkal, vagy az újjáépítéshez használható anyagok felajánlásával támogassa a rászorulókat. Pénzadományokat a Bank Austria Creditanstalt 10980006-0000001056060059 számlaszámra lehet befizetni, építőanyagok felajánlását pedig Földi Gábornak, a kamara munkatársának kérjük jelezni a 62/486-987/113 m. telefonszámon. Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Lgyvezetősége végig az élelmiszerárak, ami az átlagos inflációs érték másfél-kétszeresét is elérheti. Az élelmiszerek árának jelentős emelkedése az idén is a legszegényebb négymillió polgár sújtja majd legnagyobb mértékben. A hazai lakosságnak több mint egyharmada kényszerül máris arra. hogy jövedelmének több mint felét élelmiszerre költse. Számítások szerint a várható drágulás miatt többletkiadásunk megfelel majd annak az összegnek, amit eddig ruházkodásra költöttünk és közel kétszer annyit tesz ki, mint amennyit az elmúlt évben egészségünk megóvására költöttünk. R. G. működtetett munkahelyteremtő pályázati rendszerben. A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzathoz kötött kiegészítő központi munkahelyteremtő pályázati rendszerben a tervezett 550 millió forint helyett 430 millió forintot használtak fel 2000-ben. Kutatásra, kommunikációra, hatásvizsgálatra, monitoring rendszerek támogatására 129 millió forintot terveztek a múlt évben, ám végül erre a célra nem adtak támogatást. Ennek egyik oka az, hogy a felhasználás áthúzódik 2001re. A média díj alapításáról az egyesület márciusi közgyűlése döntött a nyilvánosság szerepének erősítése céljából. Kamarai hírek Költségelszámolások A kamarában március 26-án 10 órától a személyi jövedelemadó aktuális kérdéseiről (cégautóadó reprezentáció stb.) Karácsony Imréné (PM főosztályvezetó-helyettcs) tart elóadást. Cégalapítás az KU-ban Március 27-én (kedden) 10 órától a CSMKIK rendezvénytermében konzultációs napot szervez a kamara Euró Info Központja a cégalapítás és egyéni vállalkozás indításának feltételeiről, gyakorlati tapasztalatairól. Pályázati tájékoztató A Széchenyi-tervhez kapcsolódóan kiírt turizmusfejlesztési és kereskedelemfejlesztési pályázatokról szervez a kamara konzultációval egybekötött tájékoztatót március 28-án 10 órakor a kamara rendezvénytermében. Kamarai pénzügyi alapok A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot írt ki Gazdaság- és Kereskedelemfejlesztési Alapjából és Innovációs Alapjából visszatérítendő kamatmentes támogatás igénylésére. A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok gazdaság- és kereskedelemfejlesztéséhez, bel- és külföldi piacra jutásához, üzleti kapcsolataik fejlesztéséhez, innovációs elképzeléseik megvalósításához. (A pályázati felhívás a Kamarai Futár márciusi számában, illetve a www.csmkik.hu címen olvasható.) A rendezvényekről bővebb információ a 62/426-343-as telefonszámon kérhető a kamarában. MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELMÉBE! A kamara európai üzleti asszisztens (OKJ 52 3435 01) államilag elismert középfokú szakképesítésben 11 hónapos csoportos képzést indít 2001. május elején a munkaügyi központ 100%-os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet számítógép-kezeló, -használó (OKJ 33 4641 01) bizonyítvány megszerzése követ. Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség. Felvilágosítás: CSMKIK Oktatási Igazgatóság (62/486-987/172). Jelentkezés: a munkaügyi központ illetékes kirendeltségén. (x) A Szegedi Ügyvédi Kamara névjegyzékéből Dr. Sebő Jánost Dr. Juhász Annamáriát Dr. Kovalcsik Andreát Dr. Bal ott Imrét 2000. 12. 31-i hatállyal - saját kérelmére 2000. 12. 15-i hatállyal - saját kerelmére2001.01.01-jei hatállyal - saját kérelmére 2001.03. 01-jei hatállyal - saját kérelméretörölték. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam I egységre, forintban Angol font 421.15 Ausztrál dollár 47.31 Cseh korona 7.71 üán korona 35.67 Euró 266.42 Luxemburgi franki 100) 660.44 Kinn márka 44.81 Francia frank 40.62 Görög drachma! KM)) 78.19 Holland forint 120.90 ír font 338.28 Német márka 136.22 Olasz Ifra(lOOO) 137.59 Osztrák schilling 19.36 Portugál escudo! 100) 132.89 Spanyol peseta! 100) 160.12 Japán ven(IOO) 239.68 Kanadai dollár 188.44 Lengyel zloty 71.54 Norvég korona 32.76 Svájci frank 173.82 Svéd korona 29.06 Szlovák korona 6.10 llSA-dollár 294.74 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu A HÉT AJANLATA Piaci kilátások. A mezőgazdasági termékek ára egy év alatt 26 százalékkal emelkedett, (Fotó: Karnok Csaba)