Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

SZERDA, 2001. MÁRCIUS 21. EGY SZÁZALÉK III. Nem fürdünk tejben, vajban A tizedik pohár Ötvenhat alkalommal veszünk folyadékot magunkhoz egy héten, ám ebből csak hat pohárban van tej, azaz minden tizedik italunk biztos, hogy az egészségünket szolgálja - állítja egy nemrégiben készült felmérés. A kívánatosnál ritkábban iszunk tejet, amihez minden bizonynyal az is hozzájárul, hogy a tejtermékek ára az elmúlt évben az átlagot meghaladóan emelkedett. Ennek ellenére továbbra is az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők nyúlnak többször a tejes, kakaós, ivójoghurtos pohár után. Az egészséges fehér itókából a nők fogyasztanak többet, a férfiak inkább más italokat részesítenek előnyben. Az átlagnál több tejet fogyasztanak a 15-18 évesek és az idős korúak is állítja a GfK Piackutató felmérése. Egy másik vizsgálat adatai viszont azt igazolják, hogy ennél a termékkategóriánál a legfiatalabbak is fontos szerepet játszanak a fogyasztásban. Miközben a hazai háztartások 31 százalékában él 14 éven aluli gyermek, addig a rendszeresen tejet vásárló háztartások 37 százalékát teszi ki ez a kör. Ezt a képet erősíti az is, ha górcső alá vesszük a tejfogyasztó háztartások létszámát. A magyar háztartások 48 százalékában legalább hárman vagy ennél többen élnek, ám a tejvásárlók között már 58 százalék az ilyen háztartások aránya. A statisztikákból az is kiderül, kimondottan reggeli italnak számít a tej, még akkor is, ha a vacsora mellé is figyelemre méltó arányban fogyasztják. Érdekes következtetések vonhatók le a tejvásárlási szokásokból is. Tavaly a háztartások három százalékkal kevesebb tejet vásároltak, mint egy évvel korábban. Az összes otthoni fogyasztás 496 millió liter volt, s ezért közel 54 milliárd forintot fizettek ki az ital kedvelői. Érdekes, hogy míg az első félévben nőtt a fogyasztás, addig a második félévben drasztikus csökkenés következett be, amelynek egyértelműen az áremelkedés volt az oka. A tej ára ugyanis az inflációt meghaladó mértékben, 14 százalékkal nőtt tavaly, ami azt jelenti, hogy ennek az élelmiszernek reálértékben is nőtt az ára. Ha az átlagos, 2,8 zsírszázalékos tejet nézzük, akkor tavaly a legolcsóbban 119 forintért lehetett megvásárolni egy litert, ám az idén ugyanezért már 162 forintot kellett fizetni, ami többszöröse a tavalyi pénzromlás értékének. Bár csökkent a fogyasztás, ám a tejet továbbra is a legelterjedtebb italok közé kell sorolnunk: tavaly a háztartások 96 százaléka vásárolt legalább egyszer belőle. Átlagosan közel 137 litert fogyasztunk el évente belőle. Érdekes a tejfogyasztási szokások területenkénti különbsége is. Míg a fővárosban - eltérően az országos képtói - legnagyobb menynyiségben a dobozos friss tejet vásárolják, addig a DélAlföld kisebb településein kiugróan magas a háznál vásárolt, kimért kannástej aránya. R. G. Kanna a kerítésen. Legtöbbször tejet iszunk. (Fotó: Gyenes Kálmán) Varga Mihállyal az inflációrólf a tőzsdéről és a Postabankról A pénzügyminiszter ebédszünete A várakozásoknál magasabb lett a februári árszinvonal-emelkedés, az infláció a második hónapja újra kétszámjegyű. Hosszú ideje gyengélkedik a Budapesti Értéktőzsde, s míg a kormány egyik kezével segíteni próbál a börzén, a másikkal, a szakmát kissé meglepve, állami tulajdonban tartaná a Postabankot. Ezekről beszélgettünk a nemrégiben kinevezett pénzügyminiszterrel, Varga Mihállyal a március 15-i szegedi ünnepi beszéd után - és a nádudvari fellépés előtt -, az ebédszünetben. - Második hónapja újra kétszámjegyű az infláció, ami jelzi, hogy az elmúlt éves adat egy kissé megerőszakolt volt. A februári 10,4 százalék nincs túl messze a kormányzat prognózisától? - Sajnos az infláció enyhén magasabb lett annál, mint amit a kormány várt, azt hiszem, hogy ettől függetlenül még az egész éves várakozások teljesülhetnek, ha az esztendő második felében erőteljesebb dezinfláció valósul meg. Az infláció egy komolyabb szempontból érintheti az embereket: ha emiatt bárkinek jövedelemkiesése, vagy vesztesége keletkezne. De a kormány éppen a napokban írt alá a szakszervezetekkel egy megállapodást, miszerint tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a bérek emelkedése az inflációt, plusz a gazdasági növekedés felét minden évben el fogja érni. Szerintem az infláció miatt mindenki nyugodtan alhat. - Azért megragadom az alkalmat és kérek egy Varga Mihály pénzügyminiszter: decemberre 5-7 százalékos tartományban lesz az infláció. (Fotó: Karnok Csaba) pénzügyminiszteri inflációs prognózis 2001-re. - Maradjunk annyiban, hogy én azt mondom, decemberre az infláció mértéke a kormány által jelzett 5-7 százalékos tartományban lesz. - Egyetért azzal, hogy az alacsony reálkamat miatt költekezünk, ami ugyancsak inflációgerjesztő? - Ez inkább jegybanki kérdés, de én úgy látom, hogy a megtakarítások nem csökkentek, érdemlegesen. A lakosság növekvő jövedelméből többet költött fogyasztásra, de a megtakarításokat továbbra is fontosnak tartotta. Azaz, havi szinten - ha jól emlékszem - negyvenmilliárd forintos megtakarítás van, ami azt jelenti, hogy életbiztosításra, nyugdíjra, különböző előtakarékosságra, lakásépítésre az emberek továbbra is tesznek félre pénzt. Ebből a szempontból szerintem nincs probléma. - Hosszú mélyrepülésben van a Budapesti Értéktőzsde, s ezzel együtt nagyon nyomott a legszegedibb cég, a Pick részvényeinek árfolyama is. Mennyi múlik egyáltalán rajtunk? - A magyar tőzsde sem lehet kivétel, és a világon mindenütt esnek az árfolyamok. Talán annyival vagyunk kedvezőbb helyzetben, hogy nálunk azért még nem indult meg az a folyamat, ami Prágában már látszik. Ott a nagy befektetési alapok elkezdték a kivonulást. A kormány elkészített több javaslatot, egy gazdasági minisztériumit, egy pénzügyminisztériumi csomagot, van külön javaslata a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, a SZÁF-nak. A minap volt a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének ülése, ahol a jegybankelnök és a tőzsde elnöke vett részt. Itt komoly beszélgetés folyt arról, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja segíteni a tőzsdét. Én hadd húzzam alá azt, amit a tőzsde ügyvezető asszonya mondott a lapokban: a kormány már nem kezeli mostohagyerekként a tőzsdét. Megjegyzem eddig sem kezelte. Azt gondolom, meg fogjuk találni azokat az eszközöket, amelyekkel segíteni tudunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tózsde az egyik napról a másikra meg fog változni, a részvények nyolcvan százaléka ugyanis külföldi befektetők kezében van. Innen is látszik, a kormány befolyása korlátozott ezen a területen. - A közvélemény a Postabankon keresztül tanulta meg a százmilliárdos nagyságrendet, majd sokáig úgy volt, az OTP lesz még nagyobb a bekebelezéssel. Azután mégis marad az állami tulajdon. Ez már végleges? - A Postabank-irány ki van jelölve, a kormány döntött abban, hogy május 31éig kell elkészülni annak a koncepciónak, amely kidolgozza a Magyar Postával való összevonás kereteit és feltételeit. A posta fog tulajdont szerezni a Postabankban, a bank pedig - vélhetően - meg fogja vásárolni a Földhitel- és Jelzálog Bankot. Ebből a szempontból egy olyan állami bank jöhet létre, amely elsősorban lakossági ügyekre fog koncentrálni és szerintem hosszú távon megfelelő versenytársa lehet majd az OTP-nek. A Postabanké az ország második legnagyobb fiókhálózata és a postán keresztül megsokszorozódik az elérési lehetőség. - Agrárhitelek és diákhitelek. Ezeket említette nemrégiben egy interjújában. Az előbbinél elkél a szakszerű állami szerepvállalás, de az utóbbit már túl régen lebegtetik. Vannak határidők? - Ami konkrétabb, az a diákhitel, s ez már szeptemberben elindulhat, a törvényi és jogszabályi hátterét most teremti meg a kormány és a parlament. Az agrárhitelezés egy bonyolultabb kérdés, nekem meggyőződésem, hogy ki kell építeni azt a rendszert, amely az agrárvilágot nem a hagyományos banki módon kezeli. Szükség van arra, hogy mezőgazdasági vállalkozók, az agráriumból élők más feltételekkel tudjanak hitelhez jutni, mint egy átlagos kereskedelmi vagy ipari vállalkozó. Speciális világról van szó, sokkal hoszszabb a megtérülési ideje a befektetett tőkének. Azt hiszem, a Postabank keretei között ere is találunk majd megoldást. Kovács András A munkahelyi biztonság alaposan megrendült a rendszerváltás után gyorsan feldarabolódott munkaszervezetek és a nehezen ellenőrizhető munkahelyek, foglalkoztatási szokások következtében. Mindezt ellentmondásosan tükrözik a baleseti statisztikák, hiszen csak a bejelentett balesetekkel számolhatnak. A munkavédelemről szóló 1993. évi törvény a kormány feladatává teszi, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve a munkabiztonság, az egészség és a munkaA munkahely veszélyforrás képesség megőrzése céljából országos programot alakítson ki. Mivel a magyar gazdaság az elmúlt években gyorsan és sokszínűen változott, e programnak a változásokkal szinkronban kell maradnia. Ezért kerül rövidesen az Országgyűlés elé kerül Harrach Péter szociális és családügyi miniszter előterjesztésében a cselekvési program. Mit tart a program már megismert részleteiről dr. Czerván Mártonné, az érdekképviseleti oldalon, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szakértőjeként? - A munkakörnyezet igen sok veszélyt rejthet a dolgozó ember számára. Károsító kockázatát a szakemberek 13 nagyságrenddel nagyobbnak ítélik, mint egyéb környezetekét. Jellemzésül: az Európai Unió országaiban éves átlagban mintegy 10 millió munkabaleset történik, amiből 10 ezer halálos kimenetelű. A férfiak baleseti aránya háromszorosa a nőkének - ecseteli dr.Czerván Mártonná a helyzet súlyosságát. A foglalkozási betegségekről szólva hangsúlyozta, hogy világviszonylatban évente 60-150 millió új foglalkozási megbetegedést regisztrálnak. A halálos kimenetelű daganatos betegségek 4 százaléka is foglalkozási eredetű, ez nálunk 1200-1400 munkavállaló halálát idézi elő. A lakosság egészségi állapota közismerten rossz, a 45-65 év közötti férfi lakosság halálozási aránya - európai viszonylatban - sajnos az elsők között áll. A daganatos halálozás mutatója a WHO adatai szerint a legrosszabb a világ országai között. Elszomorító tény, hogy nálunk a 33 évesek a magyar lakosság várható élettartamának előrejelzése szerint már leélték életük felét. A munkabalesetek száma a statisztika szerint az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciájú, csakhogy a javulás csupán látszólagos. A magyarázat többek között összefügg a gazdaság alapvető változásával: a rendszerváltás előtt 15-17 ezer állami vállalatnál 4,5 millió munkavállaló dolgozott. Ha rtfasf kettőt lát, az nem véletlen... 2% ...hisz a Raiffeisen Bank most minden Személyi Kölcsönt felvevőnek kamatkedvezményt ad!* Kezes és fedezet nélkül 21-65 éves és minimum 18 hónapos folyamatos munkaviszonnyal rendelkező devizabelföldi, magyar állampolgárok igényelhetik. További feltételek: minimum 65000 Ft (adóstárssal minimum 45 000 Ft/fő) igazolt havi nettó jövedelem, vezetékes vagy saját névre szóló előfizetéses mobiltelefon és legalább két hónapos aktív lakossági forint bankszámlamúlt bármely hazai banknál. Valamennyi igénylést egyedileg bírálunk el. A törlssztőrészlet pontos összegét a folyósítás napján állapítjuk meg. A teljeshiteldíj-mutató értéke: 29,55-33,26%; akciós kamatláb: évi 21,95%. Ez a hirdetés nem minősül nyilvános tájékoztatásnak és ajánlattételnek. A kölcsönigénylés részletes feltételeivei, kondícióival és a teljeshiteldíj-mutatóval kapcsalatban hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot! 'Érvényes: 2001. március 8. és április 30. között folyósított Személyi Kölcsönökre. Bankfiók: Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. www.raiffeisen.hu X Raiffeisen BANK ŰÖCD Auói Mikor válik könnyűvé a döntés? Hamarosan véget ér a tanácstalanság. Hamarosan a találkozás egyenlő lesz az elhatározással. Hamarosan az elképzelés azonos lesz a valósággal. Hamarosan. 2001. március 30. Porsche Szeged 6724 Szeged, Sárosi u. 11. Tel.: 62/486 911, Fax: 62/493 368 A haladás technikája *wwi audi hu