Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

Csendélet az FVM-hivatalban. Csak a pecsétes papír a jó papír. (Fotó: Miskolczi Róbert) Alkotmányosság Még az is kiderülhet, minden eddigi munka hiábavaló volt, ha az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánítja majd a szövetkezeti külső üzletrészekről szóló törvényt. A jogszabály ugyanis többek szerint sérti a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalkozás szabadságát és különbséget tesz az egyes állampolgárok között az alapján, ki milyen szövetkezetnek volt tagja. A végrehajtást segítő kormányrendelet is tartalma: alkotmányellenes elemeket: például a mezőgazdasági szövetkezetek árbevételét visszamenőleges hatállyal az 199l-es beszámoló alapján kell megállapítani. A szövetkezeti üzletrészek ügyében még mindig nagy a bizonytalanság. Egyrészt törvényt kell módosítani a kifizetések pénzügyi alapjainak megteremtéséhez, mivel az APV Rt. kasszájában nincsenek tartalékok. Másrészt nem tudni, alkotmányba ütközik-e a „külsősök" kifizetése. Mindezek ellenére az eredeti forgatókönyv szerint elindult a folyamat, az FVM-hivatalban pedig olykor tumultuózus jelenetekre kerül sor. Január l-jével lépett életbe a mezőgazdasági külső üzletrész-tulajdonosok kifizetéséről szóló törvény - az érintett szövetkezetek tiltakozása ellenére. A végrehajtási utasítás szerint július 1ig mindenkinek pénzhez kellene jutnia, aki beadta igénylését. Eltűnt a fedezet A szövetkezeti üzletrészügyben azonban nem megy minden simán. Kiderült ugyanis, hogy az APV Rt. - amely hitellel látta volna el a szabad pénzekkel nem rendelkező szövetkezeteket - nem tudja folyósítani az üzletrészek visszavásárlásához szükséges kölcsönöket. finnek az az egyszerű oka, hogy eltűnt a fedezet, mivel a 12, értékesítésre kijelölt állami agrárcég térítés nélkül a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-hez került, így az üzletrészekre nem maradt pénze a vagyonkezelőnek. A legfrissebb információk szerint a szükséges forrásokat majd a Magyar Államkincstár teremti elő, ám ehhez a lépéshez módosítani kell az üzletrésztörvényt. Előreláthatóan a jogszabály megváltoztatásáról már a jövő héten tárgyal a kormány, s ekkor derül ki az is, szükség van-e az eredeti törvényben előírt határidők módosítására. Amennyiben minden marad a régiben, úgy a külső üzletrész-tulajdonosoknak április 15-éig kell jelentkezniük a megyei földművelésügyi hivataloknál, a szövetkezeteknek pedig július 1jéig kell visszavásárolniuk a valaha alanyi jogon szerzett üzletrészeket. A Csongrád Megyei FVM-hivatalban ezekben a napokban minden megy a maga útján - igaz, erőltetett menetben. - Az üzletrész-törvény végrehajtása miatt szinte lebénult a hivatal - mondja Szakáll Sándor megbízott hivatalvezető. - Tíz emberünk csak ezzel az üggyel foglalkozik. Szerencsére most már van nyomtatványunk, de sok problémát okoz, hogy az igénylőknek az eredeti dokumentumot kell felmutatniuk. Ha ilyennel nem rendelkeznek, vissza kell küldenünk őket a szövetkezetbe, hogy „pecsétes papírt" hozzanak. Hatvan napon belül utalnak Ezt követően elindul az ügymenet, a számítógép nyilvántartásba veszi a jelentkezőt. Majd a hivatal felveszi a kapcsolatot a szövetkezettel, egyeztet, s ha a téesznek van pénze, július 1jéig ó fizet, ha nincs, az ÁPV Rt.-nek nyújtják be a számlát. Tudni kell, hogy úgy a téesz, mint a vagyonkezelő (vagy a kincstár helyette) az FVM-hivatalba küldi el az összeget, onnan pedig a szerződéskötéstől számított 60 napon belül utalják a pénzt külső üzletrészek tulajdonosainak. Tömeg és türelmetlenség - A jelentkezőnek öt eredeti példányt kell benyújtania az igényléséből - folytatja Kocsis László főfalugazdász -, valamint mellékelnie kell a vagyonnevesítéskori tag nevére szóló üzletrész névértékéről szóló határozatot, az üzletrész-okiratot, öröklés esetében pedig a hagyatéki végzést. Ha például valakinek ez utóbbi hiányzik, előfordulhat, hogy póthagyatéki eljárást kell lebonyolítani. - Előfordul, hogy a hajunk szála is az égnek áll teszi hozzá Szakáll Sándor -, olyan ügyfelekkel találkozunk. Sokan például azt hitték, azonnal fölvehetik a pénzt, s mivel nem így történt, az ügyfeleseket szidták. Azért is megkaptuk a magunkét, hogy a mihálytelki Új Élet Szövetkezet külső üzletrész-tulajdonosai hoppon maradtak. A törvény szerint ugyanis csak az a téesz számít mezőgazdasági szövetkezetnek, amelyiknél az árbevétel 50 százaléka 1991-ben mezőgazdasági termelésből származott. Mihálytelken pedig többek között a paprikaszárítás jelentette a fő jövedelmi forrást. Az FVM-hivatalban a reggelek a legnehezebbek, nyitás után a legnagyobb a tömeg és a türelmetlenség. Az emberekkel több ablaknál foglalkoznak, az ügyfelesek segítenek egymásnak, de még így is előfordul, hogy elveszítik az irányt a jogi útvesztőkben. Pecsétes papír A szegedi Sz. L. a szóregi Tisza-Maros Szög Szövetkezettől vár 300 ezer forintot. Pontosabban csak 250 ezret, mivel örökösödési illetéket kell fizetnie. - Apám két lovat és egy kocsit vitt be a téeszbe, annak az árát sajnos, nem kapom meg - mondja. - De azért jól jön a pénz, mivel nem számítottam rá. Nem volt nagyon bonyolult az ügyintézés, igaz, harmadszorra sikerült csak beadnom. Először nem volt pecsétes papírom az üzletrészről, másodszor közjegyzővel kellett hitelesíttetnem egy fénymásolatot, és csak most, harmadszorra tudtam mindent összeszedni. Barta Szilveszter sándorfalvi, ám a röszkei Kossuth Tsz-ben valahai tagsága révén tart igény üzletrészre. - A szövetkezettől 1984ben jöttem el, s 1992-ben „nevesítették" az üzletrészemet, ötéves téesztagság alapján. Csak 56 ezer forintot várhatok, ami adóköteles jövedelemnek számít, de ennek is örülök: aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Fekete Klára Megyei dekonjunktúra: kihasználatlan kapacitások A multikkal nem bírják a versenyt Postabank Heti gazdaság Minősített Morfon's A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Országos Kamarai Konjunktúra Felmérés részeként 1998. óta évente kétszer végez tagjai körében kérdőíves reprezentatív felmérést. Ennek célja 2000. őszén is az volt, hogy friss információkat szerezzenek a vállalkozások helyzetéről. Elöljáróban annyit, valamennyi megye közül nálunk legrosszabb a kapacitáskihasználtság. A beérkezett válaszok alapján a vállalkozók 24 százaléka jónak, 66 százaléka kielégítőnek ítélte meg. 10 százalékuk pedig rossznak tartja jelenlegi helyzetét. Az előző félév adataihoz viszonyítva a helyzetét kifejezetten rossznak minősítő vállalkozások aránya a felére csökkent. Országosan is megfigyelhető tendencia, hogy helyzetüket a vállalatok 2000. év végén jobbnak ítélték, mint hat hónappal azelőtt, viszont általános üzleti várakozásaik elmaradtak a korábbiaktól. Ez részben szezonális okokkal magyarázható, mivel a következő év gazdasági környezetével, szabályozóival kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok általános üzleti várakozásait év végén mindig negatív irányba változtatja - írja elemzésében Bakosné Nagy Éva közgazdasági referens. Jövedelmezőségüket a vállalkozások hagyományosan igen pesszimistán ítélik meg: a jó jövedelmezőségről beszámolók aránya 2000. őszén is jócskán elmaradt azoktól, akik jövedelmezőségi helyzetüket rossznak látják. Csongrád megyében ez a tendencia különösen élesen rajzolódik ki, hiszen míg országos szinten a jövedelmezőségével elégedetlen vállalkozások aránya 20 százalékos, addig megyénkben minden harmadik vállalkozás jövedelmezőségi gondokkal küzd. Az előző félévi felmérés eredményeinek ágazat szerinti csoportosításából kitűnt, hogy a kereskedelmi vállalatok a legszélsőségesebbek üzleti helyzetük megítélésében. A többnyire kereslethiánnyal magyarázott jelenség elsődleges oka a nagy áruházláncok, bevásárlóközpontok által gerjesztett kilátástalan verseny. Az egyéni vállalkozások által működtetett boltok száma is növekedett ugyan, de a társas vállalkozások bolthálózatai ennél jóval nagyobb ütemben terjeszkedtek, fokozatosan visszaszorítva a kisebb, egyedi beszerzői hátterűeket. Az iparban maradt az előző évben elindult kedvező folyamat. A statisztikai adatok is alátámasztják azt a tényt, hogy az ipari termelés tovább bővült, a volumen növekedése elsősorban az exportnak köszönhető. A kivitel jelentős fellendülése a teszt eredményeiből is határozottan megfigyelhető, hiszen a külkapcsolatokkal rendelkező cégek több mint fele a külföldi értékesítésének növekedéséről számolt be. Az elmúlt év második félévében a válaszadó vállalkozások átlagosan 70 százalékos kapacitáslekötéssel dolgoztak a megyében, s ez a többivel összehasonlítva a rangsor utolsó helye - emeli ki az elemző. A legjobb mutató az építőipari és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat jellemzi, legnagyobb kapacitásfölösleg pedig a szállítási szektorban van. A kérdőívet visszaküldők 23 százaléka vár javulást, 65 százaléka úgy ítéli meg, hogy üzleti helyzete nem fog változni az elkövetkezendő hat hónapban, míg 12 százaléka rosszabbra számít. Jellemző. hogy a bizakodók aránya jelentősen csökkent, míg a kedvezőtlen változást prognosztizálóké kétszeresére növekedett. Az elkövetkezendő hat hónapra a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, valamint az építőipari ágazat bizonyult a legoptimistábbnak, a legkevésbé bizakodó ágazatok a szállítási, postai és távközlési szektor, valamint a humán szolgáltatásokat nyújtó ágazat. A statisztikai felmérések szerint az elmúlt év második felében a foglalkoztatottság hosszú idő óta először mutatott növekedést. A konjunktúra felmérés adatai ennek megtorpanását vetítik előre, hiszen az elózó félévi adatokhoz viszonyítva mintegy 10 százalékponttal csökkent azon cégek aránya, akik foglalkoztatotti létszámuk növelését tervezik az elkövetkezendő hat hónapban. A belföldi piacon érintett válaszadók 83 százaléka kívánja a következő félévben emelni értékesítési árait, s ez a korábbinál erősebb inflációs nyomást valószínűsít hangsúlyozza Bakosné Nagy Éva. Az előző felmérés adataihoz viszonyítva látható, hogy több vállalat kívánja árait az inflációt meghaladó vagy azzal azonos mértékben növelni, s alacsonyabb a változatlan árakat jelző vállalatok aránya. K. A. Bevásárlóközpont. (Fotó: Karnok Csaba) Áremelkedés Értéktőzsde Üzletrészügy: hoppon maradt mihálytelkiek Szinte lebénult a hivatal Levendel Munkatársunktól Szegeden, a Kamara Reklámklubjában március 29-én Levendel Adám. a Magyar Reklámszövetség elnöke, a Szonda Ipsos ügyvezető igazgatója vendégeskedik. Az elismert szakember többek között arról beszél majd, miként érdemes összefűzni a reklámés médiakutatást a valóban hatékony reklám megszületésének érdekében. A délután négy órakor kezdődő eseménynek ezúttal is a Hotel Novotel ad otthont. DM/DV-információ Manapság nem hír, hogy egy vállalkozás munkájáért olyan elismerést kap, amit a nemzetközi porondon is mérnek. Egyre inkább megszokjuk, hogy egy szegedi cég elnyeri az ISO 9002 minősítést, de azt nem mondható, hogy ez az idegenforgalomban mindennapos. A több mint ezer magyar utazási iroda közül mindössze 3-4-nek van ISO minősítése, s közöttük található a tízéves szegedi Morton's is. Jászay György utazási irodavezető szerint a recept igen egyszerű: olyan kollégák kellenek, akik igényesek munkájukra. Az egy főre esó szakmai gyakorlat az irodánál nyolc év és a dolgozók átlagos munkaviszonya négy év. Jó légkör, hozzáértő munkatársak és a legmodernebb technika alkalmazása - ennyi az egész. És persze a versenyképes ár. mert napjainkban ez a meghatározó. Fontos, hogy a szegedi embereknek ne kelljen messzire utazni ahhoz, hogy messzire utazhassanak. E szellemes szlogenben benne van minden, ami egy tízéves cég vállakozástörténetébe belesűríthető. Műholdas bizonyság Párizs, London (MTI) Első ízben hoztak nyilvánosságra olyan műholdas adatokat, amelyek az üvegházhatás létét bizonyítják. A tanulmány jelentőségét az adja, hogy eddig csak földi mérésekkel próbálták behatárolni e természeti jelenség mértékét. A Nature című brit tudományos szaklap csütörtöki száma egy olyan tanulmányt közöl, amely 1970-ből és 1997-ból származó műholdas adatok összehasonlításával közvetlenül bizonyítja, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok felgyülemlenek a légkörben, és kevesebb hőt engednek ki az űrbe. Ez azonban még nem bizonyíték arra, hogy a Föld felszíne végleg felmelegszik - vélte a tanulmány szerzője, a londoni Imperial College intézet kutatásvezetője. - Még az is lehet, hogy az összhatás globális lehűlést eredményez. Bár az üvegházhatás feltehetőleg melegedést okoz, ez megnövelheti a légköri páramennyiséget, és így több felhő képződhet, amelyek visszaverhetik a beérkező napsugarakat, kevesebbet engedve át belőlük a földfelszín felé. A nettó hatás tehát lehűlés is lehet, de még további kutatásokra van szükség - jegyezte meg a kutatócsoport vezetóje, John Harries. ;