Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

6 MEGYEI TÜKÖR SZERDA, 2001. MÁRCIUS 14. Kepes András a köztévéről „Nem szeretnék ma pályakezdő lenni" Kepes András: Vannak olyan sztárok, akik - miközben kifelé hihetetlen magabiztosságot sugároznak - sírnak, ha leülünk beszélgetni. (Fotó: Karnok Csaba) Ki csinálja az interjút? Televíziós pályafutásom legkeményebb pillanatait Psota Irénnek köszönhetem - mesélte Kepes András. - A művésznő' első találkozásunkkor kizárólag egy vagy két szóval volt hajlandó válaszolni minden kérdésemre. Én izzadtam, szenvedtem, a kamera meg fölöslegesen dolgozott. Amikor látta, hogy teljesen kikészültem, azt mondta: na jó, akkor most csinálok magának egy jó kis anyagot. Kinyílt, beszélt, mesélt, szórta a történeteket és a poénokat. Megtanított arra, hogy a jó interjút soha nem a riporter csinálja, hanem a riportalany. A Maros két arta M

ost, hogy itt van ez a korai, s mégis legtavaszabb tavasz, nagyon sokan mennek ki a természetbe - és vajon mi más jelképezhetné a természetet Makón jobban, mint a Maros? A Marosnak két arca, tudálékosan fogalmazva „két olvasata" lehetséges - az egyik kiismerhetetlen folyót láttat, a másik nagyon is kiismerhetőt. Az első'olvasatra nézvést jó példa lehet annak az óriási vizának vagy más tokféle halnak az esete, amit állítólag Magyarcsanád tájékán láttak évekkel ezelőtt, s amellyel kapcsolatban még olvasói levél is megjelent egy horgászlapban annak idején. A vizáról és rokonairól azt kell tudni, hogy - valaha, a Vaskapu szabályozása előtt - tavaszonta seregestől jöttek föl ezek a félig édes-, félig sósvízi halak a Fekete-tengerről a magyar folyókba ívni, s a halászok elsősorban belőlük éltek. (A Dunán a viza egykori jelenlétére, halászatára utal például a Vizafogó helységnév is. Egyébként néhány évtizeddel ezelőtt Paksnál még fogtak egy kétméteres vizát, de ez kisöccse sem lehet a több száz kilós, egykori óriásoknak.) A magyarcsanádi viza föltehetőleg legenda, ám maga a tény, a Marost az itt lakók alkalmasnak látják ilyen csodahal számára -ez is jelzi: milyen titokzatos, mesét termő e víz. Vagy nem csupán mesét terem? Nehéz elhinni... Nekem mindig is volt valami hiányérzetem gyerekkoromban a Maros partján, amit a Tiszával kapcsolatban sosem éreztem. Nem jöttem rá, mi hiányzik innét, ám egyszer csak azt hallom egy biológustól: a Marosban már sok-sok éve nincs sem csiga, sem kagyló. „Ez az, ez hiányzott", villant be rögtön; a Tisza-parton lépten-nyomon kagylóhéjba botlik az ember, a Maroson ilyen nincs. És a puhatestűek kitűnő „kontrollanyagok" - az (akár csak időnként) szennyezett vízből kipusztulnak. Hiányuk pedig egész sor, szemmel láthatatlan -de a vízi életközösségben fontos szerepet betöltő élőlény hiányát jelzi. Ez a Maros másik olvasata - a nemcsak nagyon is kiismerhető, hanem elszomorítóan kiszolgáltatott folyó. Amelyben egy óriási viza vajon hol élne meg - hiszen szinte vonalzó-egyenes az egész, rövidke magyarországi szakasz (ámbár, szól bennünk az örök reménykedő, a romániai, kevésbé szabályozatlan részekről még levándorolhat!), és amit az időről időre érkező szennyezések újra s újra „kisöpörnek"... J

alán bízni lehet benne: az EU-ba igyekvő Románia csak-csak visszafogja a szennyezéseket. Ami viszont egészen konkrét reményt jelent: nemsokára elkezdődik a makói biológiai szennyvíztisztító építése. Ez elébb Makó és Kiszombor, utóbb az egész kistérség szennyvizétől mentesíteni fogja a Marost. Hozzájárulva ahhoz: újra titokzatos-természetes legyen a folyó. S főképpen tiszta. Ahol nemcsak a legenda -de a viza is megterem. Farkas Csaba Heller Ágnes előadása a ferenceseknél Filozófus a holokausztról Heller Ágries az Alsóvárosi Kultúrház színpadán. (Fotó: Karnok Csaba) Kepes András szerint a közszolgálati televízió abban különbözik a kereskedelmitől, hogy a közszolgálatiban lehet nagyon színvonalas műsort csinálni úgy is, hogy nem figyelik közben a nézettséget, de akkor annak tényleg nagyon színvonalasnak kell lennie. Ha valami nem igazán nivós, akkor legalább nézzék. Kepes András az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának közművelődési konferenciáján beszélgetett a hallgatókkal és válaszolt lapunk néhány kérdésére. - Mit gondol arról, hogy a közszolgálati televíziónak, melyben a Kepesműsorok is mennek, évek óta rendkívül alacsony a nézettsége? - A közszolgálati televíziónak nagyon fontos szerepe kellene, hogy legyen minden társadalomban. Én egyszer lehúztam a közszolgálati televíziónál közel húsz évet, majd egy kis kerülő után vissza is tértem oda. Gondolom, ebből egyértelműen kiderül, hogy én hiszek abban, hogy létezik jó közszolgálati A választási felkészülés jegyében kihelyezett ülést tartott tegnap Szentesen az MSZP megyei elnöksége. Botka László megyei elnök elmondta: lesújtó a kép, mert a kormány ígéretei nem teljesültek, ezért Csongrád megyében elmaradtak a jelentős infrastrukturális beruházások. Botka szólt arról, hogy minden választókerületben olyan képviselőjelölteket indítanak majd, akik a helyi ügyek elintézése érdekében fáradoznak. Kitért arra is, hogy az árvíz sújtotta települések lakóinak gondjaiból az MSZP nem televízió. Ez még nem az. Ennek sok oka van. Az egyik legfontosabb talán az, hogy a Magyar Televízióra mindig megpróbált rátelepedni a politika. Talán ha a politika elkezd hinni abban, hogy egy függetlenül, értékcentrikusan működő közszolgálati televízió a mindenkori hatalom számára is hasznos dolog, akkor előbbutóbb nálunk is kialakulhat a színvonalas közszolgálati televíziózás. De ha a politika függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány van hatalmon - mindig aszerint ítéli meg a televíziót, hogy akar politikai tőkét kovácsolni. Ugyanakkor elmondta: szerinte a kabinetnek el kell majd számolnia azzal, hogy hová tűntek azok a milliárdok, amelyeket régebben az árvízvédelemre különítettek el. Simicz József deszki polgármester arról számolt be, hogy a képviselő-testületük gyűjtést hirdetett az árvízkárosultak megsegítésére. A német szamaritánusok is jelentős összeggel járultak hozzá a segélyakcióhoz. A polgármester arra kérte a térség önkormányzatait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéhányszor látják magukat viszont a képernyőn, akkor nem lesz jó közszolgálati televíziónk. Én úgy döntöttem, hogy megpróbálom a saját képességeim szerint készíteni a műsoraimat, amelyek olyan jellegűek, hogy - úgy gondolom - a közszolgálati televízióban van a helyük. Amíg erre módom és lehetőségem van> és a nézők is úgy gondolják, hogy érdekli őket, amit csinálok, addig teszem a dolgom, ha meg nem, akkor felállók és könnyű szívvel hazamegyek. - Biztos abban, hogy a politikai rátelepedésnek sükhöz. Szirhik Imre szentesi polgármester elmondta, hogy a Kurca-parti település tűzoltóságának különleges alakulata most a Felső-Tiszánál veszi ki részét a védekezésből. Bejelentette továbbá, hogy a szentesiek is csatlakoznak a deszki kezdeményezéshez. Lapunk kérdésére, hogy mit üzen a szocialistáknak március idusa, Botka László azt válaszolta: számukra a legfontosabb üzenete az összefogás. Mint mondta, 1848-ban képes volt összefogni a paraszti származású költő, az arisztokrata táborvan meghatározó szerepe abban, hogy a közszolgálati televízió folyamatosan veszíti el a nézőit? A televízióban rengeteg olyan műsor van, aminek semmi köze a politikához. - A nézettség valóban nem attól alacsony, hogy a politikusok beleszólnak a televízió működésébe, hanem attól, hogy rosszak a műsorok. Illetve még ezt sem mondanám, mert a műsorok minősége nem mindig van arányban a nézettséggel, különösen fölfelé. De azért óva intenék attól is, amit magyar filmesek sokáig hangoztattak: ők olyan zseniálisak, hogy a közönség nem érti meg őket, ezért nem mennek be a filmjeikre a nézők. Valószínűleg van olyan tévéműsor, ami színvonalas, mégis megnézik, és olyan, is, ami rettentő nívótlan'és még többen megnézik. A közszolgálati televíziót talán az különbözteti meg egy kereskedelmi televíziótól, hogy itt lehet nagyon színvonalas dolgot csinálni úgy is, hogy az ember nem figyeli közben a nézettséget, de akkor annak tényleg nagyon színvonalasnak kell lennie. Ha valami nem igazán nívós, akkor legalább nézzék. - Ha ma kezdené a pályát, mai körülmények között, be tudná-e futni ugyanezt a karriert? Ki tudná-e vívni azt a pozíciót, hogy - amint az előadásában mondta - 120as IQ fölött keresi a nézőit, és - ahogyan a könyvében írja - nem érdeklik az olyan műsorok, ahol össze kell ugrasztani a riportalanyokat? - Nagyon sok olyan fiatal kollégám van, akik részben a tanítványaim is voltak, és többek között azért kezdték el ezt a pályát, mert az volt számunkra a minta, amit én csináltam. Ok nagyon nehéz helyzetben vannak. Azok, akiknek ez volt a mércéjük, és később a televíziózás jelenlegi állapota más irányba kényszerítette őket, tele vannak belső feszültséggel a kötelező megalkuvások miatt. Köztük olyanok is vannak, akik ma az ország legismertebb sztárjai, és miközben kifelé hihetetlen magabiztosságot sugároznak, sírnak, ha leülünk beszélgetni. Azt kell mondanom, hogy nem szeretnék ma pályakezdő lenni. Keczer Gabriella nok meg a reformer politikus, pedig a részletekben nem értettek egyet. A szocialisták tíz évvel ezelőtt még azt gondolták, hogy mivel a célok közösek, ezért a nézeteltérések ellenére is tudnak majd együtt ünnepelni. Botka Lászlóék azt tapasztalják, hogy a XXL század első március idusa nem ennek jegyében zajlik. Szerintük sérül a sajtószabadság, és hatalom szembeállítja egymással a társadalom különböző csoportjait: kurucra labancra, polgárra és szocialistára. B. I. Teljesen megtöltötte a hallgatóság hétfőn este az Alsóvárosi Kultúrház nagytermét, ahol a ferences testvérek szervezésében a világhírű filozófus, Heller Ágnes akadémikus, egyetemi tanár tartott előadást Holokauszt! Megbocsátás? Megbékélés? - Lehetséges? cimmel. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Ferences Kollégiumi Esték sorozata, melynek lelkes szervezője, Zatykó László atya mintegy kétszázötven érdeklődő előtt köszöntötte az Alsóvárosi Kultúrház színpadán az előadót, Heller Ágnest, aki a háttérben felállított menora előtt a megbocsátásról beszélt. A neves filozófus - aki úgy vélte, szegedi meghívását A zsidó Jézus feltámadása címmel nemrégiben megjelent kötetének is köszönheti - feltette a kérdést: megbocsáthatunk-e az emberiség és az Isten ellen vétkezőknek, Auschwitz és a Gulág bűnöseinek? A megbocsátás feltétele a bocsánatkéMunkatársunktól A Dankó Pista Emlékéért Alapítvány március 17én este 7 órakor ünnepli a Dankó-pince harmadik születésnapját. Műsoron szerepel A kékszemű cirés, a bűnbocsánat. Akiben egy szikrája sincs annak a felismerésnek, hogy a tetteivel nincs minden rendben, nehéz megbocsátani. Auschwitz az emlékezés szimbolikus helye. Amikor ott a gázkamrákat megnyitották, a zsidóság volt az áldozat, a nácik voltak a gyilkosok, tulajdonképpen megismétlődött a keresztre feszítés története. Kinek volt szerencséje? Morális értelemben a zsidóknak - vélte Heller Ágnes mert jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. Ha a tisztességes embernek választása van aközött, hogy a rosszat elszenvedje vagy elkövesse, akkor inkább elszenvedi. Jobb áldozatnak lenni, mint bűnösnek. Születésünk azonban véletlen: aki áldozatnak született, születhetett volna elkövetőnek is, és fordítva. Amikor ma Auschwitzról beszélünk mindenki szívesebben azonosítja magát az áldozatokkal, a zsidókkal, akik elszenvedték az igazságtalanságot. Hitler a tízparancsolat tagadását tette normává, és gány című film ősbemutatója. Az esten fellépő művészek: Kurina Terhes Irén, Fodor Károly és Szegedi Tóth Lajos nótaénekesek, Gyimesi Kálmán operaénekes, valamint Hódi azért akarta kiirtani a zsidókat, mert ők a tanúi annak, hogy Krisztus élt és létezett. Ha elpusztítja a zsidókat, megöli Istent és ezzel elpusztítja a kereszténységet is. Hitler háborúja valójában Isten ellen folyt, mert a német diktátor - miként Sztálin is - az ember istenülésének gondolatát képviselte: önmaga kívánt az Isten lenni. Heller Ágnes sok filozófiai, teológiai és metafizikai problémát felvetett és megvizsgált Auschwitz-cal kapcsolatban: Ki felelős a holokausztért, a kollektív bűnökért? Hogyan tűrhette, hogyan engedhette mindezt Isten? Mi a Gonosz? Azoknak, akik Isten és az emberiség ellen követtek el bűnt és nem ismerik a bűnbánatot, tisztességes-e megbocsátani? A nagy sikerű előadás után a hallgatók is számos kérdést megfogalmaztak, majd a diskurzus zárásaként László atya és Heller Ágnes együtt mondta el a Miatyánkot a közönséggel. H. Zs. Eszter versmondó. Kísér Szegedi Kecskés Sándor és cigányzenekara. Vacsorajegy az alapítványnál és a helyszínen, a Roosevelt téri halászcsárdában kapható. A deszki képviselő-testület kezdeményezése Gyűjtenek az árvízkárosultaknak Dankó-emlélcvacsora