Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

6 MEGYEI TÜKÖR SZERDA, 2001. MÁRCIUS 14. Kepes András a köztévéről „Nem szeretnék ma pályakezdő lenni" Kepes András: Vannak olyan sztárok, akik - miközben kifelé hihetetlen maga­biztosságot sugároznak - sírnak, ha leülünk beszélgetni. (Fotó: Karnok Csaba) Ki csinálja az interjút? Televíziós pályafutásom legkeményebb pillanatait Psota Irénnek köszönhetem - mesélte Kepes András. - A művésznő' első találkozásunkkor kizárólag egy vagy két szóval volt hajlandó válaszolni minden kér­désemre. Én izzadtam, szenvedtem, a kamera meg fö­löslegesen dolgozott. Amikor látta, hogy teljesen ki­készültem, azt mondta: na jó, akkor most csinálok magának egy jó kis anyagot. Kinyílt, beszélt, mesélt, szórta a történeteket és a poénokat. Megtanított arra, hogy a jó interjút soha nem a riporter csinálja, ha­nem a riportalany. A Maros két arta M ost, hogy itt van ez a korai, s mégis leg­tavaszabb tavasz, nagyon sokan men­nek ki a természetbe - és vajon mi más jel­képezhetné a természetet Makón jobban, mint a Maros? A Marosnak két arca, tudálékosan fogal­mazva „két olvasata" lehetséges - az egyik kiismerhetetlen folyót láttat, a másik na­gyon is kiismerhetőt. Az első'olvasatra néz­vést jó példa lehet annak az óriási vizának vagy más tokféle halnak az esete, amit ál­lítólag Magyarcsanád tájékán láttak évek­kel ezelőtt, s amellyel kapcsolatban még ol­vasói levél is megjelent egy horgászlapban annak idején. A vizáról és rokonairól azt kell tudni, hogy - valaha, a Vaskapu szabályo­zása előtt - tavaszonta seregestől jöttek föl ezek a félig édes-, félig sósvízi halak a Fe­kete-tengerről a magyar folyókba ívni, s a halászok elsősorban belőlük éltek. (A Du­nán a viza egykori jelenlétére, halászatára utal például a Vizafogó helységnév is. Egyébként néhány évtizeddel ezelőtt Paks­nál még fogtak egy kétméteres vizát, de ez kisöccse sem lehet a több száz kilós, egyko­ri óriásoknak.) A magyarcsanádi viza föl­tehetőleg legenda, ám maga a tény, a Ma­rost az itt lakók alkalmasnak látják ilyen csodahal számára -ez is jelzi: milyen titok­zatos, mesét termő e víz. Vagy nem csupán mesét terem? Nehéz el­hinni... Nekem mindig is volt valami hi­ányérzetem gyerekkoromban a Maros part­ján, amit a Tiszával kapcsolatban sosem éreztem. Nem jöttem rá, mi hiányzik innét, ám egyszer csak azt hallom egy biológustól: a Marosban már sok-sok éve nincs sem csi­ga, sem kagyló. „Ez az, ez hiányzott", vil­lant be rögtön; a Tisza-parton lépten-nyo­mon kagylóhéjba botlik az ember, a Maro­son ilyen nincs. És a puhatestűek kitűnő „kontrollanyagok" - az (akár csak időnként) szennyezett vízből kipusztulnak. Hiányuk pe­dig egész sor, szemmel láthatatlan -de a ví­zi életközösségben fontos szerepet betöltő ­élőlény hiányát jelzi. Ez a Maros másik ol­vasata - a nemcsak nagyon is kiismerhető, hanem elszomorítóan kiszolgáltatott folyó. Amelyben egy óriási viza vajon hol élne meg - hiszen szinte vonalzó-egyenes az egész, rövidke magyarországi szakasz (ám­bár, szól bennünk az örök reménykedő, a ro­mániai, kevésbé szabályozatlan részekről még levándorolhat!), és amit az időről idő­re érkező szennyezések újra s újra „kisöpör­nek"... J alán bízni lehet benne: az EU-ba igyek­vő Románia csak-csak visszafogja a szennyezéseket. Ami viszont egészen konk­rét reményt jelent: nemsokára elkezdődik a makói biológiai szennyvíztisztító építése. Ez elébb Makó és Kiszombor, utóbb az egész kistérség szennyvizétől mentesíteni fogja a Marost. Hozzájárulva ahhoz: újra titokza­tos-természetes legyen a folyó. S főképpen tiszta. Ahol nemcsak a legenda -de a viza is megterem. Farkas Csaba Heller Ágnes előadása a ferenceseknél Filozófus a holokausztról Heller Ágries az Alsóvárosi Kultúrház színpadán. (Fotó: Karnok Csaba) Kepes András szerint a közszolgálati televízió abban különbözik a ke­reskedelmitől, hogy a közszolgálatiban lehet nagyon színvonalas mű­sort csinálni úgy is, hogy nem figyelik közben a nézettséget, de akkor annak tényleg nagyon színvonalasnak kell len­nie. Ha valami nem iga­zán nivós, akkor leg­alább nézzék. Kepes András az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főis­kolai Karának közműve­lődési konferenciáján beszélgetett a hallgatók­kal és válaszolt lapunk néhány kérdésére. - Mit gondol arról, hogy a közszolgálati televízió­nak, melyben a Kepes­műsorok is mennek, évek óta rendkívül alacsony a nézettsége? - A közszolgálati televízi­ónak nagyon fontos szerepe kellene, hogy legyen minden társadalomban. Én egyszer lehúztam a közszolgálati te­levíziónál közel húsz évet, majd egy kis kerülő után vissza is tértem oda. Gondo­lom, ebből egyértelműen ki­derül, hogy én hiszek abban, hogy létezik jó közszolgálati A választási felkészülés je­gyében kihelyezett ülést tar­tott tegnap Szentesen az MSZP megyei elnöksége. Botka László megyei elnök elmondta: lesújtó a kép, mert a kormány ígéretei nem telje­sültek, ezért Csongrád me­gyében elmaradtak a jelentős infrastrukturális beruházások. Botka szólt arról, hogy min­den választókerületben olyan képviselőjelölteket indítanak majd, akik a helyi ügyek elin­tézése érdekében fáradoznak. Kitért arra is, hogy az árvíz sújtotta települések lakóinak gondjaiból az MSZP nem televízió. Ez még nem az. Ennek sok oka van. Az egyik legfontosabb talán az, hogy a Magyar Televízióra mindig megpróbált rátele­pedni a politika. Talán ha a politika elkezd hinni abban, hogy egy függetlenül, érték­centrikusan működő köz­szolgálati televízió a min­denkori hatalom számára is hasznos dolog, akkor előbb­utóbb nálunk is kialakulhat a színvonalas közszolgálati te­levíziózás. De ha a politika ­függetlenül attól, hogy ép­pen milyen kormány van ha­talmon - mindig aszerint íté­li meg a televíziót, hogy akar politikai tőkét kovácsol­ni. Ugyanakkor elmondta: szerinte a kabinetnek el kell majd számolnia azzal, hogy hová tűntek azok a milliár­dok, amelyeket régebben az árvízvédelemre különítettek el. Simicz József deszki pol­gármester arról számolt be, hogy a képviselő-testületük gyűjtést hirdetett az árvízká­rosultak megsegítésére. A né­met szamaritánusok is jelen­tős összeggel járultak hozzá a segélyakcióhoz. A polgár­mester arra kérte a térség ön­kormányzatait, hogy csatla­kozzanak a kezdeményezé­hányszor látják magukat vi­szont a képernyőn, akkor nem lesz jó közszolgálati te­levíziónk. Én úgy döntöttem, hogy megpróbálom a saját képességeim szerint készíte­ni a műsoraimat, amelyek olyan jellegűek, hogy - úgy gondolom - a közszolgálati televízióban van a helyük. Amíg erre módom és lehető­ségem van> és a nézők is úgy gondolják, hogy érdekli őket, amit csinálok, addig te­szem a dolgom, ha meg nem, akkor felállók és könnyű szívvel hazamegyek. - Biztos abban, hogy a politikai rátelepedésnek sükhöz. Szirhik Imre szentesi polgármester elmondta, hogy a Kurca-parti település tűzol­tóságának különleges alaku­lata most a Felső-Tiszánál ve­szi ki részét a védekezésből. Bejelentette továbbá, hogy a szentesiek is csatlakoznak a deszki kezdeményezéshez. Lapunk kérdésére, hogy mit üzen a szocialistáknak március idusa, Botka László azt válaszolta: számukra a legfontosabb üzenete az összefogás. Mint mondta, 1848-ban képes volt össze­fogni a paraszti származású költő, az arisztokrata tábor­van meghatározó szerepe abban, hogy a közszolgá­lati televízió folyamato­san veszíti el a nézőit? A televízióban rengeteg olyan műsor van, aminek semmi köze a politiká­hoz. - A nézettség valóban nem attól alacsony, hogy a politikusok beleszólnak a te­levízió működésébe, hanem attól, hogy rosszak a műso­rok. Illetve még ezt sem mondanám, mert a műsorok minősége nem mindig van arányban a nézettséggel, kü­lönösen fölfelé. De azért óva intenék attól is, amit magyar filmesek sokáig hangoztat­tak: ők olyan zseniálisak, hogy a közönség nem érti meg őket, ezért nem mennek be a filmjeikre a nézők. Va­lószínűleg van olyan tévé­műsor, ami színvonalas, mégis megnézik, és olyan, is, ami rettentő nívótlan'és még többen megnézik. A közszolgálati televíziót talán az különbözteti meg egy ke­reskedelmi televíziótól, hogy itt lehet nagyon színvonalas dolgot csinálni úgy is, hogy az ember nem figyeli közben a nézettséget, de akkor an­nak tényleg nagyon színvo­nalasnak kell lennie. Ha va­lami nem igazán nívós, ak­kor legalább nézzék. - Ha ma kezdené a pá­lyát, mai körülmények között, be tudná-e futni ugyanezt a karriert? Ki tudná-e vívni azt a pozí­ciót, hogy - amint az elő­adásában mondta - 120­as IQ fölött keresi a né­zőit, és - ahogyan a könyvében írja - nem ér­deklik az olyan műsorok, ahol össze kell ugrasztani a riportalanyokat? - Nagyon sok olyan fiatal kollégám van, akik részben a tanítványaim is voltak, és többek között azért kezdték el ezt a pályát, mert az volt számunkra a minta, amit én csináltam. Ok nagyon nehéz helyzetben vannak. Azok, akiknek ez volt a mércéjük, és később a televíziózás je­lenlegi állapota más irányba kényszerítette őket, tele van­nak belső feszültséggel a kötelező megalkuvások mi­att. Köztük olyanok is van­nak, akik ma az ország leg­ismertebb sztárjai, és miköz­ben kifelé hihetetlen maga­biztosságot sugároznak, sír­nak, ha leülünk beszélgetni. Azt kell mondanom, hogy nem szeretnék ma pályakez­dő lenni. Keczer Gabriella nok meg a reformer politikus, pedig a részletekben nem ér­tettek egyet. A szocialisták tíz évvel ezelőtt még azt gon­dolták, hogy mivel a célok közösek, ezért a nézeteltéré­sek ellenére is tudnak majd együtt ünnepelni. Botka Lászlóék azt tapasztalják, hogy a XXL század első már­cius idusa nem ennek jegyé­ben zajlik. Szerintük sérül a sajtószabadság, és hatalom szembeállítja egymással a társadalom különböző cso­portjait: kurucra labancra, polgárra és szocialistára. B. I. Teljesen megtöltötte a hallgatóság hétfőn este az Alsóvárosi Kultúrház nagytermét, ahol a feren­ces testvérek szervezésé­ben a világhírű filozófus, Heller Ágnes akadémi­kus, egyetemi tanár tar­tott előadást Holokauszt! Megbocsátás? Megbéké­lés? - Lehetséges? cimmel. Egyre nagyobb népszerű­ségnek örvend a Ferences Kollégiumi Esték sorozata, melynek lelkes szervezője, Zatykó László atya mintegy kétszázötven érdeklődő előtt köszöntötte az Alsóvárosi Kultúrház színpadán az elő­adót, Heller Ágnest, aki a hát­térben felállított menora előtt a megbocsátásról beszélt. A neves filozófus - aki úgy vél­te, szegedi meghívását A zsi­dó Jézus feltámadása címmel nemrégiben megjelent köteté­nek is köszönheti - feltette a kérdést: megbocsáthatunk-e az emberiség és az Isten ellen vétkezőknek, Auschwitz és a Gulág bűnöseinek? A megbo­csátás feltétele a bocsánatké­Munkatársunktól A Dankó Pista Emléké­ért Alapítvány március 17­én este 7 órakor ünnepli a Dankó-pince harmadik születésnapját. Műsoron szerepel A kékszemű ci­rés, a bűnbocsánat. Akiben egy szikrája sincs annak a fel­ismerésnek, hogy a tetteivel nincs minden rendben, nehéz megbocsátani. Auschwitz az emlékezés szimbolikus helye. Amikor ott a gázkamrákat megnyitották, a zsidóság volt az áldozat, a nácik voltak a gyilkosok, tulajdonképpen megismétlődött a keresztre feszítés története. Kinek volt szerencséje? Morális értelem­ben a zsidóknak - vélte Hel­ler Ágnes mert jobb igaz­ságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. Ha a tisztes­séges embernek választása van aközött, hogy a rosszat elszenvedje vagy elkövesse, akkor inkább elszenvedi. Jobb áldozatnak lenni, mint bűnösnek. Születésünk azon­ban véletlen: aki áldozatnak született, születhetett volna elkövetőnek is, és fordítva. Amikor ma Auschwitzról be­szélünk mindenki szíveseb­ben azonosítja magát az áldo­zatokkal, a zsidókkal, akik el­szenvedték az igazságtalansá­got. Hitler a tízparancsolat ta­gadását tette normává, és gány című film ősbemuta­tója. Az esten fellépő mű­vészek: Kurina Terhes Irén, Fodor Károly és Sze­gedi Tóth Lajos nótaéneke­sek, Gyimesi Kálmán ope­raénekes, valamint Hódi azért akarta kiirtani a zsidó­kat, mert ők a tanúi annak, hogy Krisztus élt és létezett. Ha elpusztítja a zsidókat, megöli Istent és ezzel elpusz­títja a kereszténységet is. Hit­ler háborúja valójában Isten ellen folyt, mert a német dik­tátor - miként Sztálin is - az ember istenülésének gondola­tát képviselte: önmaga kívánt az Isten lenni. Heller Ágnes sok filozófi­ai, teológiai és metafizikai problémát felvetett és meg­vizsgált Auschwitz-cal kap­csolatban: Ki felelős a holo­kausztért, a kollektív bűnö­kért? Hogyan tűrhette, ho­gyan engedhette mindezt Is­ten? Mi a Gonosz? Azoknak, akik Isten és az emberiség el­len követtek el bűnt és nem ismerik a bűnbánatot, tisztes­séges-e megbocsátani? A nagy sikerű előadás után a hallgatók is számos kérdést megfogalmaztak, majd a dis­kurzus zárásaként László atya és Heller Ágnes együtt mond­ta el a Miatyánkot a közön­séggel. H. Zs. Eszter versmondó. Kísér Szegedi Kecskés Sándor és cigányzenekara. Vacsorajegy az alapít­ványnál és a helyszínen, a Roosevelt téri halászcsár­dában kapható. A deszki képviselő-testület kezdeményezése Gyűjtenek az árvízkárosultaknak Dankó-emlélcvacsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom