Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-15 / 39. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 15. CSONGRÁD MEGYE 3 Tiltakozó demonstráció a szegedi körzeti stúdióban Nem fizet a Magyar Televízió Két napig, 48 órán át nem hagyják el a munkahelyüket, a Kálvária sugárúti épületet a szegedi tévéstúdiá külsős munkatársai. A prágai példát idéző tiltakozó demonstrációra azért szánták rá magukat, mert az MTV vezetése még mindig nem mondta meg nekik, mikor fizetik ki öthavi, elmaradt járandóságukat és mit terveznek a jelentős közvagyont képviselő vidéki stúdiókkal. A reménykedésé volt a szerdát megelőző pár nap, hiszen az MTV vezetői úgy nyilatkoztak, hogy napokon belül megtörténhet az elmaradt járandóságok kifizetése. Úgy volt, hogy a Bojtár utcai ingatlan értékesítésével kétmilliárd forint körüli bevételre tesz szert a köztévé és ebből fizeti fél éves tartozásait. Csakhogy a keddi rendkívüli kuratórium-elnökségi ülésen megint minden remény szertefoszlott, mert az elnökség újratárgyalásra visszaadta a Bojtár utcai ingatlan értékesítéséről szóló szerződéstervezetet. Ezt dr. Szabó László Zsolt elnök a következőképpen „kommunikálta" a külsős munkavállalók képviselőinek küldött levélben: „Folyamatban van (Kuratóriumot, ÁPV Rt.-t is érintően) annak a szerződéstervezetnek az előkészítése, illetve aláírása, amelynek ellenértékeként kapott összeg fedezetet nyújthat az elmaradt külsős kifizetések rendezésének napokon belüli megkezdésére. A szerződés és az átutalások ügyviteli, illetve fizikai lehetőségeire figyelemmel ennek várható kezdő így fogadták a tegnapi hireket a tévések. (Fotó: Nagy László) időpontja a jövő hét valamelyik napja." Na, ilyenekkel van teli a hócipő meg a padlás mondták a szegedi tévések kedden késő este, amikor hazaért Budapestről a kollégájuk, Hell István rendező és meglobogtatta az elnöki pecséttel ellátott - semmit. Hell a pécsi, a debreceni és a pesti kényszervállalkozó tévések képviselőivel együtt több órán át magyarázta dr. Jen Sándor funkcionális főigazgatónak, hogy kuratóriumi és elnöki garanciákkal ellátott fizetési megállapodást kell hazavinniük, mert szerdán lejár a két hete megadott határidő és senki sem tudja, mit tesznek a fél éve ki nem fizetett emberek jogos haragjukban... Hiába. Hell István kénytelen volt azt közölni a társaival, hogy a helyzetük ugyanolyan kilátástalan, mint eddig. Ultimátum ide vagy oda, a tévé nem tud fizetni. Nincs miből. A meggyötört arcú emberek elnémultak. Legtöbbjük az elmúlt napokban keserűen észlelte, hogy munkahelyén, ahol sok éve a legjobb tudása szerint teljesít, figyelik, ellenőrzik, a szó szoros értelmében felügyelőt állítottak mögéje. - Azt szeretnénk, ha nyugodtan dolgozhatnánk és megkapnánk a munkánk ellenértékét. Azért akarunk regionális műsorokat csinálni ezután is, mert ezt értéknek gondoljuk; nem szeretnénk, ha a vidéki stúdióhálózatot elkótyavetyélnék, mert jelentős közvagyont képvisel. Azt is tudjuk, hogy ezért a televízióért nem fognak az emberek az utcára menni... De valamit muszáj tennünk! - foglalta össze egyikük a helyzetet kedden éjjel. Tegnap délelőtt aztán eldöntötték: tovább dolgoznak, de tiltakozásuk jeléül 48 órán át nem hagyják el a stúdió épületét. A demonstráció célja, hogy az MTV vezetői vegyék végre komolyan a követeléseiket, adjanak azokra pontos és hiteles választ. Mindazokat a civil szervezeteket és magánszemélyeket, akik egyetértenek a tévések követeléseivel, várják február 19-én, hétfőn 13 órakor a Kálvária téren, a körzeti stúdió épülete előtt. Itt megrendezik a Magyar Televízió jelképes temetését, majd a városházánál petíciót nyújtanak át a régió országgyűlési képviselőinek. Minderről tájékoztatták az MTV vezetőit, akik - válaszuk szerint - nem értenek egyet a demonstrációval, de megakadályozni nem tudják. Vagyonvédelmi okokból munkaidő után lezárják az épület minden helyiségét, ahol értékeket tárolnak, beleértve az irodákat és az öltözőket is... - Ezek szerint mosdani nem tudunk... - nézett viszonylagos viszolygással társaira az egyik riporternő. Aztán, munkája végeztével, kiki „bevackolta magát" - ahova lehetett: folyosózugban, előcsarnokban helyezkedtek el a demonstráló tévések, hátha pihenhetnének valahogyan a reggeli munkakezdésig. S. E. Szigorítás után csökkenés Terhességmegszakítás - 15 ezerért A tavaly júliusban életbelépett magzatvédelmi törvény lényegesen szigorította a terhességmegszakítás feltételeit. Az új jogszabály az abortusz diját a korábbi maximált 10 ezer forintról 15 ezerre emelte. Szigorodtak a szociális kedvezmények igénybevételének szabályai is, miszerint tavaly júliustól már nem elég szóbeli nyilatkozat a rossz anyagi helyzetről, hanem Írásos igazolás szükséges ennek bizonyítására. A szakemberek szerint ezeknek a szigorításoknak is köszönhető, hogy országos viszonylatban csökkent az abortuszok száma. A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóságától kapott adatok szerint tavaly januártól októberig 48 ezer 751 abortuszt végeztek az országban, 100 élveszületésre 60,2 terhességmegszakítás esett, míg 1999-ben 65 ezer 981 művi vetélés volt, 100 élveszületésre 69,7 abortusz jutott. A csökkenés jellemző Csongrád megyében is. A „vízválasztó" tavaly júliusi törvény életbelépése után, az év második felében megyénkben 341-gyei kevesebben jelentkeztek a családvédelmi szolgálatok védőAz abortuszok és élve születések számának alakulása 200 000 150 000 100 000 50 000 1957 1960 1970 1980 1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999 nőinél abortuszkérelemmel. Szegeden 170-nel, Makón 64-gyel, Hódmezővásárhelyen 63-maI, Szentesen 43mal kevesebb nó kereste fel a védőnőket 2000. második félévében, mint az év első hat hónapjában terhességmegszakítás igényével - tájékoztatott Ladányi Miklósné megyei vezető védőnő, aki a kedvező tendenciát több okkal magyarázza. Szerepet játszik ebben, az abortuszért fizetendó díj összegének jelentős - 10 ezerről 15 ezerre - emelése, valamint az, hogy a korábbinál jóval nehezebb szociális okok miatt kedvezményt kapni. A rossz anyagi helyzetet ma már írásos dokumentumokkal kell igazolni, azelőtt elég volt ezt szóban közölni. Nem elhanyagolható az sem, hogy a védőnők mind nagyobb körben - már nemcsak az iskolákban - tartanak felvilágosító előadásokat, amiknek köszönhetően a lányok és az asszonyok megismerhetik a terhességmegelőzés különböző módszereit. A szegedi családvédelmi szolgálat védőnőinek tapasztalatai szerint, azok a nők, akik az abortusz mellett döntenek, anyagi okok, illetve párkapcsolati problémák miatt teszik ezt. Az új szabályozás egyébként abban is szigorúbb a korábbinál, hogy három nap gondolkodási időt ad az asszonyoknak a családvédelmi szakemberrel történő két találkozás között. A védőnők tiszte az, hogy elmondják az abortusz szándékával őket felkereső nőknek, milyen támogatásokat - gyes, gyed, családi pótlék stb. - vehetnek igénybe, ha megszülik gyermeküket, ugyanakkor tájékoztatják őket a terhességmegszakítás esetleges következményeiről, kockázatairól. Mindezek ismeretében a nő maga dönt arról, melyik utat választja? Ha magzata elvetetése mellett határoz, akkor a családvédelmi szolgálatnál megkapja a beutalót abba az egészségügyi intézménybe, ahol elvégzik nála az abortuszt. Ha eredeti elképzelésével ellentétben úgy határoz, hogy megszüli gyermekét, akkor a védőnő a terhesgondozóba irányítja a kismamát. A szakemberek szerint az abortuszszám további csökkentése szempontjából fontos lenne, hogy a hormonális fogamzásgátló tablettákat támogassa a tb, mert jelenleg ezek teljes áron kaphatók, s drágák. Nem kap tb támogatást a művi meddővététel sem, amit elsősorban a sokgyerekes, már szülni nem kívánó, ugyanakkor a hormonális fogamzásgátlókat megfizetni nem képes, rossz anyagi körülmények között élő asszonyok igényelnének. Kalocsai Katalin jegyzet Nagymamaakció tkj agyon szerelnék ott üldögélni özv. Kugelstószer l v Jenó'né (szül: Cvekedli Hermina) másfélszobás paneljának három négyzetméteres konyhájában. Mégpedig azon az estén, amikor szeretett leánya, az Etus, beviharzik az örömhírrel - „Óh, mama, anyának érzem magam...". S egyúttal azt is közli a negyven évi robotban megroppant anyjával: íme itt a nagy lehetőség, elmehet helyette gyesre. Merthogy a Selmeczi Gabriella kiharcolta számára a jogot. Vélhetően ebben a pillanatban özv. Kugelstószerné ráncos kezei megremegnek a boldogságtól („Na, végre, moshatom a pelenkát, mehetek bébitápszerért azzal a jó kis visszeres lábaimmal, állhatok sorhan kanyaríts unokával a fertőző váróban, ejnye, de szép is lesz az élelem...), s áldja Selmeczi képviselő asszonyt, meg az ő nagy ötletét. Hogy özv. Kugelstószerné beengedne-e lakásába e családias boldogság idején, sajnos nem tudom. De az sem dőlt még el, a famíliák támogatásáról szóló törvény módosul-e akképpen, hogy a nagyszülők is igénybe vehessék a gyest. Am a tudatlanság most nem csüggeszt, mert látom: a hatalmon lévők mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy szüljön már végre a magyar anya. A törvényhozók eddigi munkasikereit szinte képtelenség is egyetlen szuszra felsorolni. Hiszen nőtt a családok adókedvezménye, visszaállították a gyedet, újfent alanyi jogon jár a családi pótlék, s most beindulhatna a nagymama-akció. Ha ez sem járna sikerrel, talán még megérjük azt is, amikor gyesre megy a szomszéd, a házmester, a közös képviselő, netán a sarki fűszeres. Majd amikor ennyi lehetőség után ismét kiderül, hogy gyerek mégsem születik annyi, hogy ne csökkenjék országunk lakossága, ismét szót kér a honanya, és elmondja: „No, de emberek, hát egy olyan országban, ahol több mint egymillió embernek még az okoz örömet, hogy megemelték a minimálbért, ahol a kit rúgjunk ki hamarabb? munkaügyi szemlélet uralkodik, és az ifjú házasok többségének annyi esélye sincs lakásra, mint csigának a hosszan tartó násztáncra a trolibusz kereke alatt, elküldhetjük mi a dédpapát is gyesre, nem lesz nagyobb a gyerekvállalási kedv." A

z ország házában pedig szájtátva hallgatják a képviselők ezt a fölszólalást, majd megállapítják, hogy a probléma komplex és nehezen megoldható. Özv. Kugelstószerné pedig megkavargatja a krumplis tarhonyát és csak annyit kérdez a lányától. „Aztán, Etus, a gyereket ne szüljem meg helyetted?..." f Vállalati gyorsjelentések Sikerek és veszteségek Munkatársunktól Nemcsak a tőzsdézők számára érdekesek a legnagyobb hazai cégek elmúlt évi eredményeiről kiadott gyorsjelentések, hanem a magyar gazdaság megítélése szempontjából is meghatározóak. Az alábbiakban ezen adatok közül válogatunk. A Mol-csoport 19,5 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el 2000-ben, ami 45 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. A társaság nyeresége jelentősen elmarad az elemzők által várt 27 milliárd forintos szinttől. Az egy részvényre jutó nyereség is 45 százalékkal csökkent, 199 forint volt - „köszönhetően" a gázüzletágon elszenvedett 117,1 milliárd forintos veszteségnek is. A Matáv Rt. 2000-ben az előző évinél 15,9 százalékkal nagyobb, 445,9 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el, miközben a társaság nettó eredménye 12,6 százalékkal 68,76 milliárd forintra csökkent. A társaság adózás előtti eredménye 94 milliárd forintot ért el, ami 6,3 százalékkal kevesebb az 1999. évinél. Az OTP bankcsoport 2000. évi konszolidált adózás utáni nyeresége 38,405 milliárd forint volt, ami 29,6 százalékkal több, mint 1999-ben. Hasonlóképpen jók az Egis-csoport mutatói: a konszolidált, adózott nyereség 2000-ben 7,587 milliárd forintot ért el, ami 17,3 százalékkal meghaladja az 1999-est. Veszteséges a Prímagáz Rt.: a társaság 3,895 milliárd forint adózás utáni veszteséget könyvelhetett el tavaly, szemben az egy évvel korábbi 1,163 milliárd forint nyereséggel. A társaság az éles piaci verseny mellett a magas földgázárral és a dollár erősödésével magyarázza kedvezőtlen eredményét. Az Antenna Hungária Rt. (AH) 2000-ben 1,733 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el, ami 34,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.