Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-15 / 39. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 15. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a le­velek, a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06-30/218-11-1 l-es számra az SMS-üzenete­ket isi Észrevételeiket, véleményeiket köszön­jük! Levegő. „Szeged levegő­jének minőségét tovább ron­taná, ha a villamosokat és trolikat buszokra cserélnék. A gázbusz is szennyezi a le­vegőt, csak az nem látszik" - üzente 20/9313-565-ös hí­vószámú olvasónk. Tantusz. „A Tantusz Művelődési Házban tartott Westel-üzenet kamaraszínházi előadások nézőinek nem a ház állapo­tát kellene figyelniük, ha­nem az előadásba tömérdek energiát fektető színészek játékát!" - válaszolt 30/ 2797-548-as hívószámú ol­vasónk egy korábbi SMS-re, amelynek föladója szerint a Kamaraszínház méltatlan körülmények közé kénysze­rült. ülesiel a Kapcsolat AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművé­szeti kiállítás. Ma: 15.30 órától fazekas szakkör fel­nőtteknek: 16 órától Tehet­ségkutató kézműves szak­kör gyermekeknek; 17 órá­tól bőrműves szakkör, hol­nap: 14 órakor: szövő szakkör. Hibrid kukoricák, tavaszi árpa, zab, lucerna, l T-I. vetőburgonya, műtrágyák kaphatok! MA A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN délelőtt 9.30 és 14.30 órakor Mátyás, az igazsá­gos, a Mini Színház előadásá­ban: 16 órától Mikkamakka Já­tékvár; 17 órától sakk szakkör óvodásoknak és kisiskolásoknak cs Waldorf Társas Kör; 18 órá­tól Papp Magdolna, az Agni ve­getáriánus étterem vezetője tart előadást „Agni" a tűz, ami min­dent megtisztít címmel. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dó­zsa Gy. u. 5.) 13-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A TECHNIKA HÁZÁBAN 15.30 órától építész-tanácsadás. EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423­474) jogi tanácsadója, dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingye­nesjogi tanácsadást tan. A WAGNER TEAHÁZBAN (Klauzál tér 7.) Buday Mihály Zalában élö, zentai festőművész, szürrealista történelmi és mito­lógiai témájú képeiből nyílik ki­állítás 17 órakor. A tárlatol dr. Tóth Attila művészeti igazgató ajánlja. AZ ALSÓVÁROSI KUL­túrházban 18 órakor a ré­gészeti előadássorozatban Gon­dos Béla tart előadást Különle­ges ábrázolások a középkori templomainkon címmel. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a Szín-Kép Galériában (Szentháromság u. 34.) A kereszt­re feszített Magyarország könyv­ismertető. Vendég: Siklósi And­rás, a könyv szerkesztője, a Turul Szövetség elnöke. Házigazda: Sé­nyci Róbert tanár. A BIBLIOTÉKA KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) a szem a lélek tükre - a látásjavító szemtréning. Előadó Héjjá Ildi­kó holiszta. okleveles tradicio­nális gyógyító. „ZENE A MINDENNAPI ÉLET FILOZÓFIÁJA" címmel tart előadást Chong An dharma tanító mester a Bartók Béla Mű­velődési Központban 19.30 óra­kor. A JATE-KLUBBAN 21 órá­tól Studentest Varga B. László­val és Poór Zsolttal. HOLNAP A KISGRAFIKA BARÁ­TOK KÖRE 16.30 órakor tartja soron következő összejövetelét a Somogyi-könyvtárban. Ezúttal a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár magyar kiállítása és a Somogyi-könyvtár címmel tart előadást a kiállítás rendezője Csűri Károlyné főkönyvtáros. A BAROSS-VEDRES-ES­TÉK keretében 17 órakor, a Horváth M. u. 2. szám alatt Száz Gábor ny. műegyetemi tanár „Pályám emlékezete" címmel tart előadást. Tavaszi vclttshcz vetőmagokat a DF.I .l-KARM-lól! Kiskundorozxmán, a zöldség nagybani piac mellell. Valentin napján frigy köttetett Piros szíves ünnep Örök hűséget fogadtak. (Fotó: Karnok Csaba) A hamburgerrel együtt megkaptuk a piros lufíszívek napját is. Igaz, némi késés­sel, de néhány esztendővel ezelőtt mégiscsak elérkezett hozzánk Valentin-nap ünne­pe, amelyhez ugyan csak na­gyon lazán kötődnek a ma­gyar népszokások, mégis az új kor fogyasztói társadal­mának egyik legfontosabb napjává küzdötte fel magát. Soha annyi plüssmackót, szív alakú párnát, ugyan­ilyen lufit, és általában véve haszontalan dolgot nem vá­sárolnak egymásnak a sze­relmesek, mint ilyenkor. Mókuslekvárok, cicaréte­sek, gorillák és mackók ezrei üzennek egymásnak Valen­tin ünnepén az újságok ha­sábjain, a rádiók kívánság­műsoraiban. A szerelmesek napján Szegeden, az Árpád téren egész napos programsorozat várta az érdeklődőket. Akad­tak közöttük igazi szerelme­sek is, akik - ha elég bátrak voltak - akár megmérethet­ték magukat egymás „isme­réséből" is, a közönség előtt. Az igazi attrakcióra, egy va­lódi esküvőre délután négyig kellett vámi. Az idei Valentin-nap en­nek a szegedi párnak azért mégiscsak valóban emléke­zetes marad. Az Árpád té­ren, a Nagyáruház lépcsőin e februári délutánon fogadott egymásnak örök hűséget Barna Anita és Sztancsik Pé­ter. A szerelmesek egyházi szertartás keretében keltek egybe, legalább száz kíván­csiskodó előtt. A fiatalokat eskető tiszteletes szerint nem is adhattak volna nagyobb ajándékot egymásnak Valen­tin-napon, mint önmagukat. Vannak, akik velük ellen­tétben, a lufiszívekben hisz­nek. K. B. l'.fcIOklíXIfíl : D J/"t"ifi-1211. 62/556-130-as telefonon. Ünnepelt-e Bálint-napon? Hazánkban az utóbbi évtizedben nőtt meg a Valentin-, azaz Bálint­nap jelentősége. A szere­tet és szerelem napjának mondott február 14-ét so­kan nem tartják igazi ün­nepnek, mások megra­gadják az alkalmat, és megajándékozzák szeret­teiket. A szegediek is kü­lönféleképpen véleked­nek e nap jelentőségéről. Dorka Péterné, tanár: ­Nem tartom ünnepnek Bálint napját, mert hiányzik belőle az ünnep lényege, a meghitt­ség. A Valentin-nap idegen szokás, s külsődlegességét pontosan kifejezi a díszítés­ként megjelenő, piros szívek halmaza. Ez a „körítés" rossz irányba viszi a közízlést. Ezt a meglehetősen eltúlzott „ün­nepet" nyugati mintára vettük át, mégpedig jól kiszámított, üzleti alapon. Ilijé, a Ligetben... Örömmel tapasztalom, hogy az újszegedi Liget öreg fáit megpróbálják megmen­teni. Csak vissza kell gondolni az ott eltöltött szép május else­jékre, a vidámparkban átszóra­kozott kellemes órákra. Nyári hétvégeken nagy élet volt a Vigadóban. Zenés-táncos este­ken lehetett a munka gondjait feledni. A Kertmozi színpada nagyszerű rendezvényeknek ad/ott/ helyet. A Vigadó mel­lett lévő kis pavilonban ­mindkét épületet 1883-ban, Halmay Ede tervei alapján építették - újságot, dohány­árut, képeslapot és édességet lehetett kapni. Nyári estéken ismét kelle­mesen lehetne szórakozhat­nánk a helyreállított Vigadó­ban. Jó lenne, ha a Vidám­parkba újból életet lehelnének - és nem csak május I. napjá­ra. Ha már a Liget szépül (a fákat nyesik és az aljnövény­zetet is „kitakarítják"), ugye nem feledkeznek el a Vidám­parkról, a Vigadóról, a kis pa­vilonról és a Kertmoziról sem? Ugye, ezek is megújulhatnak ? Nyári Ferenc József Szeged, Retek utca 21/A . Dorka Péterné, Kovács Julianna, Ványai László. (Fotó: Somogyi Károlyné) Kovács Julianna, háztar­tásbeli: - Minden ünnep jó, ha szeretet tölti ki, ezért örü­lök a Valentin-nap meghono­sodásának. Fontos, hogy mi­nél gyakrabban találjunk al­kalmat szeretetünk kifejezé­sére, s erre ezen a napon is le­hetőségünk nyílik. Mi, a fér­jemmel, minden nap erre tö­rekszünk, ezért Valentint is oly módon ünnepeljük, hogy meghitten, szeretetben együtt vagyunk. Ványai László, egyetemis­ta, joghallgató: - A Bálint­nap Magyarországon még nem tekinthető igazi hagyo­mánynak, de terjedőben van. Angolszász szokás, amely új színfoltként itthon is megje­lent a rendszerváltozás után. S bár nem mondható „ko­moly" ünnepnek, illendőség­ből én is megajándékozom kedves nőismerőseimet. Ba­rátnőmnek, nővéremnek vi­szek apróbb ajándékokat. Ny. P. C ] hatszög Nóvák István Az Indóház tér A vasát 1854-ben ért Szegedre, és az első vasútállomási a későbbi ren­dező pályaudvar épülete fogadta he. A megnövekedett forgalom miatt - 1902­ben - a várost övező körtöltés tetején épült fel a Nagyállomás. A század első évtizedeiben rendezik az Indóház teret, de egy új központi pályaudvar építésé­nek gondolatával is foglalkoznak. Trianon, majd a vasúti híd 1944. évi felrobbantása után a nagy terveket már semmi sem indokolta. Az átmenő forgalom helyett fejpá­lyaudvar alakult ki. A '60-as, '70-es években a tér méltatlanul elhanyagolt területe, térfalai az akkori tervező irodák „gyakorló terü­letévé" vált. Tervek születtek, de nem lett belőlük semmi. A rendszervállás után a tervezés folytatódott. Nagy Imre vezetésével a fiatal szegedi építészek rehabilitációs tervet készítettek a környezet rendhetételére, de sajnos nem va­lósult meg. Főépítészként az első közgyűlések egyikén (1995), amikor az állomás előtti téren elhelyezett hajléktalanszál­lási kifogásoltam, az egyik képviselő megkérdezte: ha a főépítész a dómot akarja másik helyre áttolni, akkor át­tesszük azt? Máig sem értem: az Indóház térre érkezőket miért kell hajléktalanokkal fogadtatni? A Nagy Imre-féle terv felélesztésével az önkormányzati telkek beépítésére 1996-ben tervpályázatot hirdettünk. Vesmás Péter és társai első díjas terve sem realizálódott. Azután új rendezési tervvel próbálkoztunk, ahol kél veze­tőállásos villamossal számoltunk. Ezek a villamosok nem kanyarodnának körbe, forduló nélkül indulhatnának vissza. Hiába panaszkodtak a környékbeliek a kibírhatat­lan zajra, kerékcsikorgásra, arra, hogy a villamosok okozta rezgés szélrázza a házakat: az akkori közgyűlés az egy vezetőállásos villamos vásárlása mellett döntött. Ma­radt a rendezetlenség. Sőt, azóta a Rókusi állomás előtti hurok felújítása is megtörtént. A városépítést így befolyá­solja a villamosvásárlás. Az új városvezetés felvállalta a tér felújítási program­ját. Elkészültek a burkolási és kertépítészeti tervek, és re­mélhetőleg a térfal átépítése is elkezdődik. A Nagyállo­más épületének korszerűsítésére a MAV-val közösen ír­tunk ki tervpályázatot. A tér felújítása az idén elkezdődik, és végre, a tervek - legalább részben - valóra válnak. Olvasó, légy türelemmel, Szeged „kapuja" talán visszanyeri méltóságát. (A szerző Szeged főépítésze.) 75 éve miről írt a DM? A háború hatása Korányi Sándor báró, egyetemi tanár a Tisza Ist­ván Társas Körben előadást tartott. Előadásában megáll­apította, hogy a társadalom legalsó és legfelső rétegé­ben a családok kihaltak. A felsőben a szaporodás ha­nyatlik, az alsóban nő a ha­lálozás. A népek sorsát ré­gen döntő módon befolyá­solták az akut járványok, ma hatalmukat megtörte a civilizáció és az orvosi tu­domány. Jelentőségük csökkenésével nőtt a króni­kus népbetegségeké. Ma­gyarország emberanyagán annyit változtatott a háború, hogy 600 ezer emberünk esett el. A születések száma Magyarország területén olyan mértékben csökkent, hogy kerek számban másfél millióval kevesebb élő gyermek jött a világra, mint jött volna a háború nélkül. Ez azt jelenti, hogy 1934­ben a produktív korú embe­rek tíz százaléka fog hiá­nyozni és hiányozni fognak a jövőben elmaradó leszár­mazottak is. E veszteségből aránylag több jut csonka Magyarországra, a pótlás­nak csonka Magyarország felől kell megindulnia. (1926) 50 éve Beruházás a szalámigyárban A Pick Szalámigyár évente csak 4-5 hónapig volt üzemben. Nyáron a füstölők felmelegedése akadályozta a téli szalámi készítését. Az 1949-ben megkezdett kompresszor­ház építésével, a komp­resszorok üzembehelyezé­sével lehetővé válik a füs­25 éve tölők és raktárhelyiségek hűtése. A munkálatok nagyrészt 1950-ben befeje­ződték, ebben az évben már valamennyi komp­resszor működni fog. A kétmillió forintos beruhá­zással az üzem idényjelle­gét teljesen megszüntették. (1951) A SZAB kiskátéja A Dóm tér és az Oskola utca sarkán klasszicista stí­lusú műemléképület, a rajta levő emléktábla szerint a régi Hungária Szálló. Sze­ged város azzal bocsátotta a Magyar Tudományos Aka­démia rendelkezésére, hogy renováltassa és az Akadé­mia tudományos céljainak megfelelően használja. így lett az 1967-ben fölújított és szépen helyreállított épü­let a már aktív, de mindad­dig otthontalan Szegedi Akadémiai Bizottság végle­ges és méltó székháza. He­lyet kaptak itt fizikai, mate­matikai, majd szociológiai kutatócsoportok is. (1976)

Next

/
Oldalképek
Tartalom