Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

8 A TORONY ALATT KEDD, 2001. JANUÁR 23. Boldogasszony a panelben Az okkerságra színű szegedi panelház földszinti garázs­üzlethelyiségéhen könyvesholt váltotta föl az újságost. „Boldogasszony Népe Nemzeti Könyvesholt" - ez áll a nemzetiszínű cégtáblán. A fehér sávban egy rovásírásos szöveg is olvasható. A buszmegállóban az évek óla ismerős arcú ismeretlenek az egyik reggel arról beszélgettek, micso­da nevetséges dolog. Iwgy a pogány korban használt rovás egy lapon szerepel a Boldogasszonnyal, akiről tudnivaló, hogy Szűz Mária, és, hogy ez így együtt olyan, mint amikor a katolikus esküvő után, a templom kapuján kilépő ifjú pár cukrot és pénzt szór a násznép közé, ami pedig jellegzetesen pogány szokás... Ebben nem volt igazuk: a Magyar Néprajzi Lexikonban a Boldogasszony címszó alatt azt olvashatjuk, hogy ez ere­detileg egy ősi istenasszony neve, és a keresztény térítők Gellért püspök javaslatára kezdték így nevezni Szűz Máriát. Könnyebben tudtak alkalmazkodni a „megtérítettek" ke­reszténységhez. És szerintem inkább megindító az, hogy a könyvesbolt fe­lirata ott. a régi rendszerből ránk maradt paneltömb olda­lán azt hirdeti, hogy Boldogasszony népének egyik legfonto­sabb erénye ebben az évezredben is az alkalmazkodás lesz. Bakos András Sír a víz jr» v akkor azt kérdezték tőlem, Alföldtől messze, Hj felhőket karistoló hegyek között: aztán, mondd, ti, szegediek nagyon szeretitek? En pedig csak ültem ott olyan némám, mint akinek beszögezték a száját. Mert ho­gyan mondjam el - egy szóba (szeretet) mikénti is férne bele az a séta, amikor még nagyanya cipeli az unokát vi­zet nézni, felsős tanítja az alsóst, mekkora lendülettel kell úgy hajítani a követ, hogy az négyet, ötöt, de még többet is bukdácsoljon a hullámokon. De gondol-e a szeretetre az a kamasz, akit barátnője feltűrt szárú farmernadrágban arra csábít, ugyan csóko­lózzanak már a part mellett, térdig csapkodó hullámok játékát élvezve, s gondol-e a kajakban lapátoló legény, akinek trikójára fröccsen a víz, hátán a bőrt a Nap suga­rai melengetik, s el nem telhet vele úgy a délután, hogy legalább egyszer össze ne veszne elzavart halak miatt ag­gódó horgászokkal. Szeretitek? - forgattam magamban a kérdést, majd mégiscsak megszólaltam. De ahelyett, hogy beszéltem volna 1970-ről, amikor az egész város homokzsákok ár­nyékában aggódott - „Csak nem töri át a gátat, ugye, nem töri át?..." -, 2000 februárjáról, amikor szitkokat el­harapva, ám a bűnt meg nem bocsátva virágokat szór­tunk rá, koszorúkat dobtunk, mert meggyilkolt halottnak hittük, és szemünkből hideg szél fújta ki a könnyet... szó­val régi és új emlékekről mit sem szólva, csak annyit mo­tyogtam: hát persze, szeretjük, hiszen a mi Tiszánk... A miénk? Valóban mindannyiunké? - ijedtem meg a minap, amikor a rakpart felé ballagtam, hogy megcso­dáljam, milyen míves gondossággal is takarították le a ügyes mesteremberek a betonlépcsőkre száradt sok ezer tonnányi hordalékot. Aztán a Tiszánál két suhancot ta­láltam. Egyikük betonhoz csapkodott üres borosüvegek, barátját pedig akkor borította agyig a boldogság, amikor egy kartondobozt tudott berugdosni a vízbe, majd egy kővel sirályt talált el. - Mit bámulsz, öreg, nem tetszik valami? - sistergett a szavuk, amikor már négyen lettek, támadóállásban várva válaszom. En pedig nagyon éreztem, na, itt aztán súlyta­lan lenne minden válaszra pazarolt szó. S jobb lesz to­vábbsietnem, mielőtt még egy festékszóróval szemen is köpnek a rakparti graffititobzódásra gyülekezők. A Tisza pedig sírt. Halkan, alig nyöszörögve, ahogy az egy vén, sokszor kínzott folyó erejéből telik. És cipelte hátán a Maroson leúsztatott szennyet Titel felé... Bátyi Zoltán Házszámváltozások Gyálán Zöld vonal, ingyenesen Munkatársunktól A 06-80-820-032-es, in­gyenes, zöld számon hív­hatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik van­nak a várost érintő ügyek­ben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hív­ják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. DM-információ A gyálaréti településré­szen hosszú ideje problémát jelentenek a rendezetlen házs­zámok. A polgármesteri hiva­tal általános igazgatási irodájá­nak építésügyi osztálya a terü­leti önkormányzati képviselő által közvetített lakossági jel­zések alapján fölülvizsgálta a településrész házszámait és át­fogó módon rendezte az eddigi problémákat. Az ingatlantulaj­donosok ezekben a napokban kapják meg a helyes házszá­mot megállapító határozatokat, ezt követően - az előírt módon és időben - gondoskodniuk kell az új házszámok elhelye­zéséről. Az illetékes iroda fel­hívja a tulajdonosok figyelmét: előfordulhat, hogy annak el­lenére is kap valaki határoza­tot, ha a házszáma helyesen van feltüntetve. Ebben az eset­ben nincs semmi teendője. A címváltozást egyébként a személyi igazolványban is ál kell vezetni, e célból az ok­mányirodához kell fordulni. A címváltozással kapcsolatos el­járásért az okmányirodán nem kell illetéket fizetni. Oreg-Rókuson bontottak Lényegesen javult a közbiztonság Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat Bursa Hungarica Munkatársunktól A kormányprogram által prioritásként meg­határozott új felsőokta­tási szociális ösztöndíj­rendszer az esélyterem­tés érdekében a hátrá­nyos helyzetű, szociál­isan rászoruló fiatalok számára is elérhetővé kívánja tenni a felsőok­tatásban való részvételt. Ezért az Oktatási Minisz­térium - a helyi és me­gyei önkormányzatok együttműködésével - a 2000/200l-es tanév so­rán létrehozta és bein­dítja a Bursa Hungari­ca felsőoktatási önkor­mányzati ösztöndíjpá­lyázatot, amely a felsőoktatási intézmé­nyek hátrányos hely­zetű hallgatói számára nyújt rendszeres anya­gi segítséget. Ehhez a programhoz csatlako­zott Szeged városa is. A pályázati kiírás 2000 december 6-án jelent meg és 2001. január 5-éig ad­hatták be a pályázati anya­gokat az érintettek a pol­gármesteri hivatal oktatási irodájára. Összesen 192 pályázat érkezett a mega­dott határidőig: 135 „A" tí­pusú pályázat (jelenleg felsőoktatási tanulmányo­kat folytató pályázók nyúj­tották be) és 57 „B" típusú pályázat (azok nyújthatták be, akik 2001 szeptembe­rétől tervezik megkezdeni felsőoktatási tanulmányai­kat). A beérkezett pályáza­tokat az oktatási iroda va­lamint a szociális, család­védelmi és egészségügyi iroda áttekintette, értékelő és összesítő anyagot készí­tett a bíráló bizottság szá­mára. A polgármester által felkért bizottság tagjai: dr. Benyik György, a polgár­mesteri hivatal Universitas és egyházi főtanácsosa (a bizottság elnöke), dr. Seres László, a Szegedi Tudo­mányegyetem hallgatói ügyekért felelős rektorhe­lyettese, Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegye­tem Hallgatói Önkormány­zatának elnöke, Hargittai Rita, a közgyűlés oktatási bizottságának elnöke, Ju­hász Miklós, a közgyűlés szociális bizottságának el­nöke, Majláthné Lippai Éva, a polgármesteri hiva­tal szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetője és Kiss Tamásné, a hivatal oktatási irodájá­nak vezetője. A bizottság — szociális szempontokat fi­gyelembe véve — január 17-i ülésén döntött a nyer­tes pályázatokról. Döntése értelmében 78­an „A" típusú és 22-en „B" típusú pályázó (össze­sen 100-an) részesültek ha­vi 5000 forint önkormány­zati támogatásban. Az „A" pályázók 2001 márciusától két féléven keresztül havi 5000 forint, a „B" pályá­zók 2001 szeptemberétől hat féléven keresztül havi 5000 forint önkormányzati támogatást kapnak. Ez az összeg tovább bővülhet, ugyanis az önkormányzati támogatás mellé további támogatást ad az Oktatási Minisztérium, valamint a Csongrád Megyei Önkor­mányzat is kiegészítheti az összeget. így a tényleges ösztöndíj három támogatá­si forrásból tevődik össze. A bíráló bizottság dön­tése január 24-től megte­kinthető a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati hirdetőtábláján. Ezzel pár­huzamosan minden pályá­zót (a sikerteleneket is) le­vélben értesítenek a dön­tésről. Nagy port kavart an­nak idején, amikor az Öreg-Rókus városnegyed­ben lévő romos épületek lebontásáról határozott a közgyűlés. Ezt követően kezdődött el az önkényes lakásfoglalók eltávolítá­sa. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet, hiszen a kérdést meg­nyugtatóan rendez­ték/rendezik az illetéke­sek, az emberek nem ke­rültek az utcára, az elha­nyagolt városrész pedig új arculatot kap. Kalmár Ferenc, az emiitett város­rész önkormányzati kép­viselője, most a jelenlegi helyzetről számol be la­punknak. - A tavalyi év folyamán két romos házat bontottunk le az Öreg-Rókuson. s ez alap­vetően és kedvezően változ­tatta meg az ottani körülmé­nyeket - kezdi helyzetjelenté­sét a képviselő. - A rókusi te­mető helyzetét megnyugtató módon sikerült rendezni. Ott egyébként egy lakópark épül. Megszűnt az eddig bűnfészek­nek nevezett környezet, vagy­is a közbiztonság állapota is lényegesen javult. - Ezzel valószínűleg nem fejeződött be a környék át­rendezése? - kérdenem Kalmár Ferencet. - Semmiképpen. További javulást várunk attól, hogy az IKV megpályáztatja ezeket a telkeket, s remélhetőleg tár­Az utolsó bontásra ítélt ház sorsa is hamarosan beteljesedik. (Fotó: Karnok Csaba) sasházak épülnek majd ezen a területen. Ami további bizto­síték arra, hogy javuljon a környék közbiztonsága. - Mekkora területet foglal el az a rész, amelyről emlí­tést tett? - Gyakorlatilag az egész Öreg-Rókus ide tartozik. A Damjanich utca-Körtöltés ut­ca-Makkos erdő sor-Csong­rádi sugárút-Berlini körút-Pá­rizsi körút és a Kossuth Lajos sugárút által határolt terület. - Voltaképpen miért volt szükség a rókusi épületek lebontására? - A városban lassan kez­dett eluralkodni az a szemlélet és felfogás, miszerint ez a te­rület Szeged gettója! A folya­matot szerette volna az ott élő lakosság is megakadályozni. Változtatni kellett tehát a helyzeten. Ez nemcsak az én meggyőződésem volt, hanem, itt a városházán is, sok képvi­selőtársam jutott hasonló kö­vetkeztetésre. Elhelyezkedé­sénél fogva is túl értékes vá­rosrész az Öreg-Rókus, ahhoz, hogy gettónak hagyjuk... - Ebben a városrészben zömmel a roma kisebbség­hez tartozó emberek lak­tak. - Ők is. De nem kizárólag - mondja az önkormányzati képviselő. - Tudni kell, hogy aki szabályos bérleti szerződéssel rendelkezett, megfelelő elhelyezést kapott, mégpedig a város egy másik negyedében. Szeged tehát biz­tosította ezeknek az emberek­nek a megfelelő lakást, nem csorbultak jogaik. - Sokuknak viszont nem volt ilyen szerződése... - Az önkényes lakásfogla­lóknak nem tudott otthont te­remteni a város. Azt a szegedi lakásrendelet sem teszi le­hetővé, hogy önkényes lakás­foglaló lakást kapjon. Ők saját maguk gondoskodtak az elhe­lyezésükről. Érdekes módon, mindössze egyetlen egy csa­lád kérte a segítségünket, több nem. - Hány család volt érintett ebben az épületbontási ügyben? - Összesen 37-40 lakást kellett lebontani, ez gyakorla­tilag ugyanennyi családot is jelent. Mintegy 100 embernek a mozgása, illetve elhelyezése történt meg az elmúlt időszak­ban. Kalmár Ferenc, önkor­mányzati képviselő, beszélge­tésünk végén azt is elmondta, hogy jelentősnek tartja a köz­biztonság lényeges javulását. Véleménye, hogy Öreg-Róku­son a közbiztonság elérte a városi átlagot, s nincs már alatta, mint például egy évvel ezelőtt... Kisimre Ferenc Kis herceg a nagyvárosban Munkatársunktól Ma, kedden 18 órakor az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban (Temes­vári krt.42.) mutatják be Louis de Saint-Marché Kis herceg a nagyvárosban című új kötetét, amit a szegedi Lazi Kiadó adott ki. Az esten szemelvé­nyek hangzanak el a re­gényből, valamint beszélgetés hallható Louis de Saint-Mar­ché prózájáról. Közreműkö­dik Németh János és Vásár­helyi Lajos író. Az est házi­gazdája Kiss Ernő. A rendez­vényen várhatóan személye­sen megjelenik a szerző is. Szeged Munkatársunktól Szeged kilenc kisebbségi önkormányzatának vezetőjét fogadta a minap a városházán dr. Bartha László polgármes­ter, dr. Tímár László alpolgár­mester, Lengyel Györgyi, a polgármesteri hivatal titkár­ságvezetője és Farkasné Wé­ber Zsuzsanna, a kisebbsége­kért és a civil szervezetekért felelős iroda vezetője. A szo­kásos év eleji találkozón a vá­ros vezetői és a nemzetiségek képviselői beszélgetést foly­tattak a kisebbségi önkor­mányzatok működésében ta­pasztalt eddigi jelenségekről is. A Torony alatt című mel­lékletünk következő számai­ban bemutatjuk a német, az ukrán, az örmény, a szerb, a bolgár, a görög, a szlovák, a cigány és a lengyel kisebbségi önkormányzat tevékenységét. (Fotó: Nagy László) nemzetiségei - értékeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom