Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

8 A TORONY ALATT KEDD, 2001. JANUÁR 23. Boldogasszony a panelben Az okkerságra színű szegedi panelház földszinti garázsüzlethelyiségéhen könyvesholt váltotta föl az újságost. „Boldogasszony Népe Nemzeti Könyvesholt" - ez áll a nemzetiszínű cégtáblán. A fehér sávban egy rovásírásos szöveg is olvasható. A buszmegállóban az évek óla ismerős arcú ismeretlenek az egyik reggel arról beszélgettek, micsoda nevetséges dolog. Iwgy a pogány korban használt rovás egy lapon szerepel a Boldogasszonnyal, akiről tudnivaló, hogy Szűz Mária, és, hogy ez így együtt olyan, mint amikor a katolikus esküvő után, a templom kapuján kilépő ifjú pár cukrot és pénzt szór a násznép közé, ami pedig jellegzetesen pogány szokás... Ebben nem volt igazuk: a Magyar Néprajzi Lexikonban a Boldogasszony címszó alatt azt olvashatjuk, hogy ez eredetileg egy ősi istenasszony neve, és a keresztény térítők Gellért püspök javaslatára kezdték így nevezni Szűz Máriát. Könnyebben tudtak alkalmazkodni a „megtérítettek" kereszténységhez. És szerintem inkább megindító az, hogy a könyvesbolt felirata ott. a régi rendszerből ránk maradt paneltömb oldalán azt hirdeti, hogy Boldogasszony népének egyik legfontosabb erénye ebben az évezredben is az alkalmazkodás lesz. Bakos András Sír a víz jr» v akkor azt kérdezték tőlem, Alföldtől messze, Hj felhőket karistoló hegyek között: aztán, mondd, ti, szegediek nagyon szeretitek? En pedig csak ültem ott olyan némám, mint akinek beszögezték a száját. Mert hogyan mondjam el - egy szóba (szeretet) mikénti is férne bele az a séta, amikor még nagyanya cipeli az unokát vizet nézni, felsős tanítja az alsóst, mekkora lendülettel kell úgy hajítani a követ, hogy az négyet, ötöt, de még többet is bukdácsoljon a hullámokon. De gondol-e a szeretetre az a kamasz, akit barátnője feltűrt szárú farmernadrágban arra csábít, ugyan csókolózzanak már a part mellett, térdig csapkodó hullámok játékát élvezve, s gondol-e a kajakban lapátoló legény, akinek trikójára fröccsen a víz, hátán a bőrt a Nap sugarai melengetik, s el nem telhet vele úgy a délután, hogy legalább egyszer össze ne veszne elzavart halak miatt aggódó horgászokkal. Szeretitek? - forgattam magamban a kérdést, majd mégiscsak megszólaltam. De ahelyett, hogy beszéltem volna 1970-ről, amikor az egész város homokzsákok árnyékában aggódott - „Csak nem töri át a gátat, ugye, nem töri át?..." -, 2000 februárjáról, amikor szitkokat elharapva, ám a bűnt meg nem bocsátva virágokat szórtunk rá, koszorúkat dobtunk, mert meggyilkolt halottnak hittük, és szemünkből hideg szél fújta ki a könnyet... szóval régi és új emlékekről mit sem szólva, csak annyit motyogtam: hát persze, szeretjük, hiszen a mi Tiszánk... A miénk? Valóban mindannyiunké? - ijedtem meg a minap, amikor a rakpart felé ballagtam, hogy megcsodáljam, milyen míves gondossággal is takarították le a ügyes mesteremberek a betonlépcsőkre száradt sok ezer tonnányi hordalékot. Aztán a Tiszánál két suhancot találtam. Egyikük betonhoz csapkodott üres borosüvegek, barátját pedig akkor borította agyig a boldogság, amikor egy kartondobozt tudott berugdosni a vízbe, majd egy kővel sirályt talált el. - Mit bámulsz, öreg, nem tetszik valami? - sistergett a szavuk, amikor már négyen lettek, támadóállásban várva válaszom. En pedig nagyon éreztem, na, itt aztán súlytalan lenne minden válaszra pazarolt szó. S jobb lesz továbbsietnem, mielőtt még egy festékszóróval szemen is köpnek a rakparti graffititobzódásra gyülekezők. A

Tisza pedig sírt. Halkan, alig nyöszörögve, ahogy az egy vén, sokszor kínzott folyó erejéből telik. És cipelte hátán a Maroson leúsztatott szennyet Titel felé... Bátyi Zoltán Házszámváltozások Gyálán Zöld vonal, ingyenesen Munkatársunktól A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. DM-információ A gyálaréti településrészen hosszú ideje problémát jelentenek a rendezetlen házszámok. A polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájának építésügyi osztálya a területi önkormányzati képviselő által közvetített lakossági jelzések alapján fölülvizsgálta a településrész házszámait és átfogó módon rendezte az eddigi problémákat. Az ingatlantulajdonosok ezekben a napokban kapják meg a helyes házszámot megállapító határozatokat, ezt követően - az előírt módon és időben - gondoskodniuk kell az új házszámok elhelyezéséről. Az illetékes iroda felhívja a tulajdonosok figyelmét: előfordulhat, hogy annak ellenére is kap valaki határozatot, ha a házszáma helyesen van feltüntetve. Ebben az esetben nincs semmi teendője. A címváltozást egyébként a személyi igazolványban is ál kell vezetni, e célból az okmányirodához kell fordulni. A címváltozással kapcsolatos eljárásért az okmányirodán nem kell illetéket fizetni. Oreg-Rókuson bontottak Lényegesen javult a közbiztonság Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat Bursa Hungarica Munkatársunktól A kormányprogram által prioritásként meghatározott új felsőoktatási szociális ösztöndíjrendszer az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára is elérhetővé kívánja tenni a felsőoktatásban való részvételt. Ezért az Oktatási Minisztérium - a helyi és megyei önkormányzatok együttműködésével - a 2000/200l-es tanév során létrehozta és beindítja a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázatot, amely a felsőoktatási intézmények hátrányos helyzetű hallgatói számára nyújt rendszeres anyagi segítséget. Ehhez a programhoz csatlakozott Szeged városa is. A pályázati kiírás 2000 december 6-án jelent meg és 2001. január 5-éig adhatták be a pályázati anyagokat az érintettek a polgármesteri hivatal oktatási irodájára. Összesen 192 pályázat érkezett a megadott határidőig: 135 „A" típusú pályázat (jelenleg felsőoktatási tanulmányokat folytató pályázók nyújtották be) és 57 „B" típusú pályázat (azok nyújthatták be, akik 2001 szeptemberétől tervezik megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat). A beérkezett pályázatokat az oktatási iroda valamint a szociális, családvédelmi és egészségügyi iroda áttekintette, értékelő és összesítő anyagot készített a bíráló bizottság számára. A polgármester által felkért bizottság tagjai: dr. Benyik György, a polgármesteri hivatal Universitas és egyházi főtanácsosa (a bizottság elnöke), dr. Seres László, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettese, Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Hargittai Rita, a közgyűlés oktatási bizottságának elnöke, Juhász Miklós, a közgyűlés szociális bizottságának elnöke, Majláthné Lippai Éva, a polgármesteri hivatal szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetője és Kiss Tamásné, a hivatal oktatási irodájának vezetője. A bizottság — szociális szempontokat figyelembe véve — január 17-i ülésén döntött a nyertes pályázatokról. Döntése értelmében 78an „A" típusú és 22-en „B" típusú pályázó (összesen 100-an) részesültek havi 5000 forint önkormányzati támogatásban. Az „A" pályázók 2001 márciusától két féléven keresztül havi 5000 forint, a „B" pályázók 2001 szeptemberétől hat féléven keresztül havi 5000 forint önkormányzati támogatást kapnak. Ez az összeg tovább bővülhet, ugyanis az önkormányzati támogatás mellé további támogatást ad az Oktatási Minisztérium, valamint a Csongrád Megyei Önkormányzat is kiegészítheti az összeget. így a tényleges ösztöndíj három támogatási forrásból tevődik össze. A bíráló bizottság döntése január 24-től megtekinthető a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati hirdetőtábláján. Ezzel párhuzamosan minden pályázót (a sikerteleneket is) levélben értesítenek a döntésről. Nagy port kavart annak idején, amikor az Öreg-Rókus városnegyedben lévő romos épületek lebontásáról határozott a közgyűlés. Ezt követően kezdődött el az önkényes lakásfoglalók eltávolítása. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet, hiszen a kérdést megnyugtatóan rendezték/rendezik az illetékesek, az emberek nem kerültek az utcára, az elhanyagolt városrész pedig új arculatot kap. Kalmár Ferenc, az emiitett városrész önkormányzati képviselője, most a jelenlegi helyzetről számol be lapunknak. - A tavalyi év folyamán két romos házat bontottunk le az Öreg-Rókuson. s ez alapvetően és kedvezően változtatta meg az ottani körülményeket - kezdi helyzetjelentését a képviselő. - A rókusi temető helyzetét megnyugtató módon sikerült rendezni. Ott egyébként egy lakópark épül. Megszűnt az eddig bűnfészeknek nevezett környezet, vagyis a közbiztonság állapota is lényegesen javult. - Ezzel valószínűleg nem fejeződött be a környék átrendezése? - kérdenem Kalmár Ferencet. - Semmiképpen. További javulást várunk attól, hogy az IKV megpályáztatja ezeket a telkeket, s remélhetőleg tárAz utolsó bontásra ítélt ház sorsa is hamarosan beteljesedik. (Fotó: Karnok Csaba) sasházak épülnek majd ezen a területen. Ami további biztosíték arra, hogy javuljon a környék közbiztonsága. - Mekkora területet foglal el az a rész, amelyről említést tett? - Gyakorlatilag az egész Öreg-Rókus ide tartozik. A Damjanich utca-Körtöltés utca-Makkos erdő sor-Csongrádi sugárút-Berlini körút-Párizsi körút és a Kossuth Lajos sugárút által határolt terület. - Voltaképpen miért volt szükség a rókusi épületek lebontására? - A városban lassan kezdett eluralkodni az a szemlélet és felfogás, miszerint ez a terület Szeged gettója! A folyamatot szerette volna az ott élő lakosság is megakadályozni. Változtatni kellett tehát a helyzeten. Ez nemcsak az én meggyőződésem volt, hanem, itt a városházán is, sok képviselőtársam jutott hasonló következtetésre. Elhelyezkedésénél fogva is túl értékes városrész az Öreg-Rókus, ahhoz, hogy gettónak hagyjuk... - Ebben a városrészben zömmel a roma kisebbséghez tartozó emberek laktak. - Ők is. De nem kizárólag - mondja az önkormányzati képviselő. - Tudni kell, hogy aki szabályos bérleti szerződéssel rendelkezett, megfelelő elhelyezést kapott, mégpedig a város egy másik negyedében. Szeged tehát biztosította ezeknek az embereknek a megfelelő lakást, nem csorbultak jogaik. - Sokuknak viszont nem volt ilyen szerződése... - Az önkényes lakásfoglalóknak nem tudott otthont teremteni a város. Azt a szegedi lakásrendelet sem teszi lehetővé, hogy önkényes lakásfoglaló lakást kapjon. Ők saját maguk gondoskodtak az elhelyezésükről. Érdekes módon, mindössze egyetlen egy család kérte a segítségünket, több nem. - Hány család volt érintett ebben az épületbontási ügyben? - Összesen 37-40 lakást kellett lebontani, ez gyakorlatilag ugyanennyi családot is jelent. Mintegy 100 embernek a mozgása, illetve elhelyezése történt meg az elmúlt időszakban. Kalmár Ferenc, önkormányzati képviselő, beszélgetésünk végén azt is elmondta, hogy jelentősnek tartja a közbiztonság lényeges javulását. Véleménye, hogy Öreg-Rókuson a közbiztonság elérte a városi átlagot, s nincs már alatta, mint például egy évvel ezelőtt... Kisimre Ferenc Kis herceg a nagyvárosban Munkatársunktól Ma, kedden 18 órakor az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt.42.) mutatják be Louis de Saint-Marché Kis herceg a nagyvárosban című új kötetét, amit a szegedi Lazi Kiadó adott ki. Az esten szemelvények hangzanak el a regényből, valamint beszélgetés hallható Louis de Saint-Marché prózájáról. Közreműködik Németh János és Vásárhelyi Lajos író. Az est házigazdája Kiss Ernő. A rendezvényen várhatóan személyesen megjelenik a szerző is. Szeged Munkatársunktól Szeged kilenc kisebbségi önkormányzatának vezetőjét fogadta a minap a városházán dr. Bartha László polgármester, dr. Tímár László alpolgármester, Lengyel Györgyi, a polgármesteri hivatal titkárságvezetője és Farkasné Wéber Zsuzsanna, a kisebbségekért és a civil szervezetekért felelős iroda vezetője. A szokásos év eleji találkozón a város vezetői és a nemzetiségek képviselői beszélgetést folytattak a kisebbségi önkormányzatok működésében tapasztalt eddigi jelenségekről is. A Torony alatt című mellékletünk következő számaiban bemutatjuk a német, az ukrán, az örmény, a szerb, a bolgár, a görög, a szlovák, a cigány és a lengyel kisebbségi önkormányzat tevékenységét. (Fotó: Nagy László) nemzetiségei - értékeink