Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

KEDD, 2001. JANUÁR 30. A TORONY ALATT III. Külügyi szerepvállalás Városunk a világban DM-információ A millennium évében a külügyi szempontból rendkívül aktív 1999-es esztendő eredményeinek továbbfejlesztésére töre­kedtünk. Szeged város adottságaiból eredően e tevékenységünknek négy pillére van. Testvérvárosi kapcsolatok A testvérvárosi kapcsola­tok fontos részét jelentik kül­ügyi tevékenységünknek. Az 1956-os első testvérvárosi szerződés aláírása óta kialakí­tott együttműködések révén, kiváló kapcsolatokat sikerült kiépíteni tíz ország tizenkét városával. Nagy hangsúlyt helyezünk a testvérvárosi kapcsolatok tartalmi megújí­tására is, hogy a protokolláris találkozókon tűi kézzelfogha­tó eredményei is legyenek a kölcsönös látogatásoknak. A tudomány és kutatás te­rületén Turku (Finnország) városával sikerült ilyen irányú előrelépést tenni. A finn part­ner segítségével alkalmunk nyílt tanulmányozni a helyi technológiai központ szakmai és pénzügyi hátterét, ugyanis a hasonló háttérből adódóan egy ilyen intézmény megvaló­síthatónak tűnik Szegeden is. A szegedi önkormányzat ju­goszláviai testvérvárosának, Szabadkának igyekezett segí­teni. Az Amerikai Egyesült Államok testvérvárosi prog­ramjával összhangban, há­romoldalú kapcsolatot alakí­tottunk ki Szabadka (Jugo­szlávia) és Akron (USA, Ohio) városaival. Ugyanilyen háromoldalú kapcsolat bonta­kozott ki Szabadka, Turku és Szeged között. Az új tarta­lommal és partnerekkel kiegé­szített együttműködés előse­gítheti Szabadka újbóli beil­leszkedését a nemzetközi vér­keringésbe. Regionális feladataink A délszláv válság lehetet­lenné tette, hogy a Temesvár (Románia), Újvidék (Jugo­szlávia) és Szeged központok köré szerveződött helyi régiók egyetlen eurorégióvá fejlődje­nek. A nemzetközi együttmű­ködés jelenlegi szervezettsége sajnos elmarad a szükséges­től, -ezért 1999. decemberében polgármesteri szintű találko­zót kezdeményeztünk a te­mesvári félnél. A megbeszé­lésekor 2000. januárjában vá­rosunkban került sor. A talál­kozóra meghívtuk a két or­szág területileg illetékes regi­onális fejlesztési tanácsainak vezetőit is. A térség gazdasági fejlődése szempontjából elen­gedhetetlen infrastrukturális beruházások egyeztetése után megállapodtunk abban is, hogy a jövőben szorosan együttműködünk a fejlesztési tervek kidolgozásában, és ezekbe az egyeztetésekbe a jugoszláv belpolitika rendező­dése után bevonjuk Újvidék vezetését is. A jugoszláviai demokratikus változások tük­rében novemberben kezdemé­nyeztük a tárgyalások kiszéle­sítését immáron mind a há­rom fél bevonásával. Városmarketing A külföldi befektetők meg­nyerése érdekében elengedhe­tetlenül fontosak a formális és informális találkozók a világ országainak politikai, gazda­sági képviselőivel. Minden önkormányzatnak egyfajta el­adható áruként kell megjelen­nie a lehetséges befektetési helyek piacán. A vállalkozók döntésénél meghatározó, hogy az adott település mi­lyen imázst alakított ki magá­ról. E tekintetben tehát egy rendkívül gyorsan megtérülő beruházást jelentenek ezek az események. A hazánkban dol­gozó külföldi üzletemberek részére januárban az Am­Cham-mel, áprilisban az ITD Hungary-vel szerveztünk kö­zös bemutatkozó előadást. A kedvező visszhangok után Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának, az ITD Hungary-nek és az Amerikai Egyesült Államok nagykövet­ségének együttműködésével közös kereskedelmi iroda nyílt városunkban. A gazda­sági jellegű berrfútatkozók mellett, 2000-ben három kon­tinens tizenhat országának nagykövetei, illetve miniszte­rei látogattak hozzánk, olyan hagyományosan nagybefekte­tőnek számító országokból, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Ko­rea, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia. A tátogatá­sok számának emelkedése a város és a régió iránt megnőtt érdeklődés következményé­nek tekinthető. Az elkövetke­ző évek feladata, hogy konk­rét eredményekké változtas­suk a tárgyalásokon elhang­zottakat. Nemzetközi találkozók A Stabilitási Egyezmény végrehajtásához kapcsolódó konferenciák megszervezésé­ben már 1999-ben is közre­működtünk. Munkánk elis­meréseként a 2000. március 17-18-i konferencia helyszí­néül ismét Szegedet jelölték ki az illetékes szervezetek. „A média és a helyi önkor­mányzatok szerepe a Stabili­tási Egyezmény végrehajtásá­ban" című konferencia a szeptemberi jugoszláviai vá­lasztások tükrében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szervezési feladatokon túl, a demokratikus helyhatóságok megsegítése érdekében, a szegedi önkormányzat létre­hozta az Esély a Stabilitásra Közalapítványt. A magyar kormány és más nemzetközi szervezetek hozzájárulásaival 400 millió forint értékű se­gélyt juttattunk el a rászorul­taknak. A városunkban indult kezdeményezés Szegedi fo­lyamat néven vált ismertté vi­lágszerte. A diplomáciai életben kiví­vott rangunknak köszönhető­en júniusban 16 kelet-közép­európai ország külügymi­niszteri szintű találkozójának adtunk otthont. A fenti talál­kozók bizonyították, hogy re­mek földrajzi fekvésünkre építve, egyfajta regionális diplomáciai központtá vált Szeged. Ennek tudatában ma­gunk is kezdeményeztünk nemzetközi szemináriumokat, konferenciákat. Ilyen volt például több ezer várost tömörítő World Federation of United Cities szervezettel közös, öt ország képviselőinek részvételével megtartott szeminárium, vagy a Biztonságpolitikai Központ nemzetközi programjai. Ezek közül is kiemelke­dik az októberben a környe­ző országok történelemtaná­rai részére szervezett konfe­rencia, ahol a jelenlevőknek alkalmuk nyílt feldolgozni régiónk közelmúltjának ese­ményeit, novemberben pedig a Diana Hercegnő Alapít­vány támogatásával 21 or­szág részvételével a kézi­fegyverek korlátozásáról tar­tottak tanácskozást. Egy nap - huszonötezer jármű A buszok és trolik is jobban járnak Egy hete tart a Rókusi és a Makkosházi körút új forgalomtechnikai rend­szerének próbaüzeme. Bár kritikai észrevételek is jelentős számban meg­fogalmazódtak az új rendszer működésével kapcsolatban, a szakem­berek szerint mégis biz­tatóak a tapasztalatok. Naponta huszonötezer jár­mű halad át a Rókusi körú­ton. Ez azt jelenti, hogy a csúcsidőszakokban óránként több, mint kétezerötszáz autó, busz, troli veszi igénybe a mára teljesen elhasználódott úttestet. A Rókusi körút re­konstrukciójának befejezett első - főképpen a forgalom átszervezését célzó - szaka­szának tervezésére éppen a feladat hordereje miatt kérték fel dr. Makiári Jenőt, az or­szág egyik legismertebb „jel­zőlámpás-specialistáját". A Budapesti Műszaki Egyetem tanára nevéhez fűződik töb­bek között a fővárosi nagy­és kiskörút forgalomtechnikai tervezése, de Szegeden is jó néhány útszakaszon közle­kednek a gépjárművek az ő elképzelései szerint. Egy héttel a körút új lám­parendszerének első próba­üzemi napja után Körtvélyesi Csaba, az önkormányzat stra­tégiai irodájának városfej­lesztési osztályvezetője sze­rint egyértelmű a pozitív vál­tozás. A főirányokban min­denki, aki betartja az 50 kilo­méteres sebességhatárt, zöld­hullámban közlekedhet, a A közeli jövőben még hosszabb lesz a zöld jelzés a körúton. (Fotó: Miskolczi Róbert) csomópontok rendre kiürül­nek, nincsenek torlódások. Körtvélyesi szerint komoly eredmény, hogy még a rend­szer beüzemelésének idősza­kában sem voltak jelentős fennakadások. Az osztályvezető elismer­te, nem mindenki volt elége­dett először az új rendszerrel, ám ez szerinte nem is csoda, hiszen az autósok, a tömeg­közlekedési járművek, a gya­logosok, a kerékpárosok, a fő- és a mellékutakon közle­kedők érdekeit is szem előtt tartották a tervezés során, s ez nem járhatott lemondások nélkül. A városházán egyéb­ként azért döntöttek első sza­kaszban a lámpák telepítésé­ről, s nem a burkolatot újítot­ták meg, mert a cél elsősor­ban a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése volt. Körtvélyesi Csaba a közle­kedési vállalatok szakembe­reivel egyeztetve hangsúlyoz­ta: a társaságoknak egyszer sem kellett módosítaniuk me­netrendjüket az új rendszer miatt, s a próbaüzem során fi­gyelembe veszik észrevételei­ket is. így a közeli jövőben már néhány másodperces program-módosításokkal tud­nak nagyobb előnyt biztosíta­ni a tömegközlekedésnek. A közlekedési társaságok egyébként közösen pályáztak a Környezetvédelmi Alapnál arra a bejelentkező-rendszer­re, amelynek segítségével a megállóból elinduló busz vagy troli biztosan zöldet kap majd a közeli kereszteződés­ben. Körtvélyesi Csaba sze­rint amennyiben sikerül üzembe helyezni ezt a rend­szert is, és elkészülnek az új burkolatba építendő hurkos jeladók - ezek a mellék és fő­irányokban csak akkor vált­ják zöldre a kanyarodó sávok lámpáit, ha valóban várako­zik jármű a kereszteződésben, így biztosítva a körúton hala­dóknak hosszabb szabad jel­zést - akkor a Rókusi körút az ország legmodernebb for­galomtechnikai eszközökkel fölszerelt közútja lesz. K. B. Őrizzük a város neves embereinek emlékét Gondozottabb díszsírok A szegedi közgyűlés pénteki összejövetelén meghallgatta a védett sírhelyek gondozásáról szóló előterjesztést és határozatot hozott, hogy a jövőben kiemelt feladatának tekinti Sze­ged köztiszteletben álló neves személyiségei emlékének megőrzését. Ennek érdekében úgy­nevezett kegyeleti bi­zottságot hozott létre, amelynek elnöke dr. Benyik György, a pol­gármesteri hivatal uni­versitas és egyházügyi főtanácsosa. A közgyűlés elé került előterjesztésben a többi kö­zött az olvasható, hogy a sírhelyfelméréshez az illeté­kes iroda - a kulturális, ifjú­sági és sportiroda - adat­szolgáltatást kért az önkor­mányzati és egyházi fenn­tartású temetőktől, a külön­böző szakmai kamaráktól, intézményektől, szerveze­tektől, egyesületektől, vala­mint a polgármesteri taná­csadó testülettől is. A beér­kező adatokat és javaslato­kat, az 1989-ben készült lis­tával egybevetve, az iroda felkérésére dr. Péter László professzor irányításával egy ötfős ad hoc kegyeleti bi­zottság véleményezte. Az általuk kialakított szem­pontrendszer szerint készült el a mostani sírjegyzék, tá­jékoztató jelleggel. Az előterjesztésben ol­vasható, hogy a most létre­hozott szegedi kegyeleti bi­zottságnak a nemzeti kegye­leti bizottsággal kell együtt­működnie, annak érdeké­ben, hogy a kegyeleti em­lékhelyek, díszsírhelyek ki­msam­Nagyjaink iránt érzett tiszteletünket is kifejezi a gondozott siremlék: Móra Ferenc nyugvóhelye a Belvárosi temetőben. (Fotó: Schmidt Andrea) Emlékhelyek Munkatársunktól Jelenleg 11 díszsírhely gondozását végzi a város a Szegedi Temetkezési Kft. által. Ezek a következők: Király-König Péter, Móra Ferenc, Kállay Albert, Ju­hász Gyula, Dankó Pista, Vedres István, Bakay Nán­dor, Klauzál Gábor, Vaszy Viktor, Tömörkény Ist­ván (a Belvárosi temetőben) és Cserzy Mihály (az Al­sóvárosi temetőben) sírja. alakítása, szinten tartása, városunk szellemi múltjá­nak ápolása megvalósulhas­son. Javaslatukkal egyéb­ként véglegesen meghatá­rozható a védett (előzetes javaslat szerint, mintegy 40) sírok száma. A bizottság feladatainak meghatározásá­ról, működtetéséről és koor­dinációjáról a Szegedi Te­metkezési Kft. igazgatójával együtt gondoskodik a ko­rábban idézett iroda. A szempontrendszerek kialakításában egyébként az alábbi kategóriák szerepel­tek: a Szeged város örökös gondozásában lévő sírhe­lyek, az intézmények gon­dozására bízott sírok, az is­kolák által felügyelt és gon­dozott sírok, a pártok, szak­szervezetek, egyesületek és egyházak gondozására bí­zott sírok, végezetül pedig azok a sírhelyek, amelyeket a leszármazottak gondoz­nak. A közgyűlés határozata szerint a szegedi kegyeleti bizottságnak kell javaslatot tennie a város temetőiben lévő, neves személyiségek sírjainak örökös gondozásba vételére. K. F. Nyílt nap köxépiskolásoknak Munkatársunktól A Tehetségért Mozgalom szervezésében február 3-án nyílt nappal egybekötött elő­készítő tanfolyam indul a Sze­gedi Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karán. El­őször a kar dékánhelyettese és a tanulmányi osztály vezetője tart tájékoztatást a felvételiről, majd a Tehetségért Mozgalom bölcsész tagozata elindítja ha­gyományos felkészítő kurzu­sait magyar nyelv és iroda­lomból, történelemből, angol­ból, németből, érdeklődés ese­tén pedig olasz, latin, francia és spanyol nyelvből, valamint filozófiából is várják a jelent­kezőket. A konzultációkat szombati napokon, hat alka­lommal rendezik még böl­csészkari oktatók vezetésével. A felkészítés minden olyan felsőoktatási intézményre is vonatkozik, ahol a felvételi tárgyak megegyeznek az emlí­tettekkel. A nyílt nap 9 órakor kezdődik a BTK Auditórium Maximumában (Egyetem u. 2.). Érdeklődni a 62/544-128­as telefonszámon lehet. Természetfotó­pályázat Munkatársunktól Megszületett a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természet­védelmi Egyesület fotós és propaganda-szakosztálya által ősszel kiírt természetfotó­pályázat végeredménye. A dr. Molnár Gyula, Vadász Sán­dor, Baranyai Antal összetéte­lű zsűri döntése szerint vala­mennyi kategóriában (környe­zetvédelem. táj, növények, ál­latok) egyaránt a pusztaszeri Máté Bence érdemelte ki az első helyet. A természetfotós pályázatra beküldött képekből február végén kiállítást is ren­deznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom