Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

# A Torony alatt A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából Négyes körzet: Tarján „történelmi" belvárosa Régi-új ABC a Csongor téren Jövevények G

yüttmönteknek is mondhatnánk őket. Merthogy Szegeden az ide települőket így szokták nevezni. Ritkán beszélünk ma róluk, kevesen vannak, állítjuk, inkább azokról érdemes szót ejteni, akik elmennek. Ók már beszédtémát jelentenek, mindannyiunknak. Mindazonáltal, velük kötelező foglalkozni, aztán hozzá is látunk a távozók kivesézéséhez: ki sértette meg őket, volt-e politikai vagy szakmai indítéka távozásuknak? Netán anyagi? Az biztos, hogy volt, mindenki tudja, sőt azt is, hogy az új környezetben mennyit keres a volt szögedi! Hogy kitől? A bejárónőtől, 8 mindent tud. Nos, jómagam - gyüttmöntként - mindig is igyekeztem környezetem javára munkálkodni, így jóleső érzéssel vettem, amikor hasonszőrűekkel hozott össze a sors. Nem kevésszer adódott ilyen eset. Olyan viszont ritkán, amikor a jövevénytől csupa fanyalgást hallottam volna. Új környezetét megbecsülte, voltaképpen hálát éreztem szavaiból, mert a város befogadta, életteret biztosított számára, s ezért 8 igyekezett megfelelni. Vagyis dolgozni, jóakarattal viseltetni az itteni értékek megteremtése, fejlesztése és megőrzése iránt. Hadd térjek rá a lényegre. Az elmúlt időszakban alkalmam volt találkozni néhány olyan emberrel, akit már, vagy a közeljövőben, gyüttmöntnek szólíthatok/ szólíthatunk. Az egyik egy Montenegróban született, Szarajevóban élt, majd a világ sok országát megjárt íróember. A bosnyák-szerb háború miatt hagyta el a hazáját, nyakába vette a világot, azután egyszer csak Szegeden találta magát. Hogy miért? Kérdésemre azt válaszolta: ezt ajánlották. Eljöttem, eltöltöttem itt néhány napot, megtetszett, itt ragadtam. Békés, csöndes, kulturált környezet. Kell-e más a nyugodt alkotáshoz? - kérdezi vissza. Azóta itt él és dolgozik: könyvet ír, amely már magyarul is megjelent. Tévének, rádiónak is ír esszéket, tanulmányokat, forgatókönyveket. Egyelőre angolul. Később? Majd meglátja. A

másik egy dán fiatalember. Szegedre nősült, magyar nőt vett feleségül. Kislányuk született. A gyönyörű kis skandináv országból, a nyáron végleg Szegedre költöznek. A fiatalúr műszaki újításokkal foglalkozik, ezen a területen igyekszik érvényesülni. Azt mondja, fogadókészség van, s ez számára igen biztató. Marad. Szegeden. M- feAíMC-^' Én vagyok az út, az igazság... Ökumenikus imahét A Zápor-tó ma még nem turista csalogató látványosság, de a környékbeliek gyakran sétálnak a partján. (Fotó: Miskolczi Róbert) Városunkban idén vasárnaptól vasárnapig tart az egyetemes imahét, amely az Én vagyok az út, az igazság és az élet! (János 14, 1-6.) címet viseli. Január 21-28-a között, más-más helyszínen, a különböző vallási felekezetek képviselői tartanak igehirdetést, illetve végzik a liturgiát. Eddig két alkalommal - vasárnap és hétfőn este - találkoztak a hívek az imahét keretében. mégpedig egyszer a Kálvin téri, majd a Honvéd téri református templomban. Ma. kedden, az evangélikus templomban sorra kerülő alkalmon az igehirdető: dr. Bartha Tiborné. református lelkész, liturgia: Mátyás János, római katolikus lelkész. Január 24-én, szerdán, a rókusi Plébániatemplomban, igehirdető: Cserháti Sándor, evangélikus lelkész, liturgia: Kretovics László, római katolikus lelkész. Január 25-én, csütörtökön, a DM-információ A múlt év decemberében jelent meg a délvidéki Zenta monográfiája. A zentai Dudás Gyula múzeum és a Levélbarátok Köre kiadásában látott napvilágot a monográfia első kötete. A kiadvány, amely az első világháborúig dolgozza fel a város történetét, 400 oldalon, összesen ezer példánybaptista imaházban, igét hirdet: Kiss Imre, római katolikus lelkész, püspöki helynök, liturgia: Rozgonyi Botond, evangélikus pünkösdi közösségi lelkész. Január 26-án, pénteken, a Tátra téri plébániatemplomban, igét hirdet Sztupkai Mihály, metodista lelkész, liturgia. dr. Laurinyecz Mihály, római katolikus lelkész. Január 27-én, szombaton, a Honvéd téri református templomban, igét hirdet Kretovics László, római katolikus lelkész, liturgia: Juhász András, református lelkész. Január 28-án, vasárnap, igét hirdet dr. Imrényi Tibor, magyar ortodox lelkész, az úrvacsorai liturgiát pedig Cserháti Sándor, evangélikus lelkész végzi. A Krisztushívók egységének megvalósítását célzó egyetemes imahét szervezői mindenkit szeretettel hívnak és várnak a megjelölt alkalmakra, amelyek kivétel nélkül este 6 órakor kezdődnek. K. F. ban került az olvasók asztalára. A Fodor István vezette szerkesztőbizottság már dolgozik a második köteten, amely az I. és a II. világháború közötti időszakot öleli fel. Értesüléseink szerint a monográfia első bemutatója január végén lesz a zentai könyvtárban, február folyamán pedig Szegeden is bemutatják a kötetet. Szeged választói körzeteit bemutató, több hónapja tartó sorozatunkban most tarjáni sétára hívjuk meg olvasóinkat. A 4-es választói körzet gondjairól, a panelkörnyéket szépítő tervekről Makrai László szenátor mondja el véleményét. Két téglablokkos ház, nagyon sok sár, körbekerített alapok, és egy olyan távoli buszmegálló, amit talán soha nem fogunk elérni a közvilágítástól mentes vaksötétben. Ennyit őriztem meg emlékeim között arról a napról, amikor először találkoztam egy bizonyos tarjántelepi építkezéssel. Akkoriban persze sokan ígérgették, hogy a körtöltés tövében egyszer majd egy hatalmas lakótelepen él a sok-sok ezer ember, de vajon ki hihetett efféle szebb jövőben, amikor legfeljebb egy-két toronydaru jelezte: mégiscsak földbéli táj ez itt, a Csillag tér környékén. Mitől lehet színesebb? S lám, kár volt hitetlenkedni. A Víztorony tér, Szamos utca, Retek utca, Sólyom utca, körtöltés és Lugas utca közötti szakaszon már olyan régen fölépültek a betonpaloták, hogy lassan Tarján „történelmi belvárosának" is szólíthatjuk ezt a körzetet. De vajon így fog kinézni ez a terület tíz év múlva is, vagy van esély arra, hogy színesebb lesz a most igencsak szürkepaneles vidék? - kérdeztük Makrai Lászlót, a szegedi 4-es választói körzet képviselőjét. - Ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék Tarján központjának az arculata, nagyon sok pénzre, s legfőképpen az lakók támogatására lenne szükség. A lakóközösségek, társasházak a kormány energia-megtakarítási programja által kínált pályázati pénzekből nyerhetnek a panelok hőszigetelésére, megszépítésére forintokat. De addig is kisebb beruházásokkal próbálja a város még komfortosabbá tenni ezt a lakótelepet. Az elmúlt években új járdaszakaszok épültek, menekülősziget és fekvórendőrök óvják már a gyalogosokat a Budapesti körúton és a Piroska téren, a Zöldfa utcát új aszfaltszőnyeg borítja. Több pad szolgálja a tarjániak kényelmét, a Csillag téri ABC mellett elárusító asztalokkal lett gazdagabb, átépítették a gyalogosátkelők korábban magas padkáit. A Budapesti körút egyes szakaszain már zöldnövényzet segít abban, hogy mind kevesebb zaj és por érje el a közeli házakat, és kerékvető oszlopok is földbe kerültek már azokon a szakaszokon, ahol a parkolási renddel vajmi keveset törődő autósokat szeretnénk leszoktatni a fűtaposásról - mondta el a 4-es körzet szenátora. Majd szólt a tervezett nagyobb beruházásokról. Először a Zápor-tót említette, ami évek óta büdösödik már ott, ahova éppen Tarján legszebb szabadidő parkját álmodnák a panelokban élők. Tószépítésre ötvenmillió - A tó lepusztulását az okozta, hogy a lakótelep építésekor hanyagságból, vagy takarékossági megfontolásból - ki tudná már kideríteni? - egyes körzetekben a szennyvízcsatornát rákötötték a csapadékvizet elvezető rendszerre, így a szennyeződés ebbe a tóba folyt le. Az elmúlt év végére ezt a helyzet megszüntettük, de ahhoz, hogy a Zápor-tó tiszta is is lesz... (Fotó: maradjon, és környéke megszépüljön, még jó néhány tízmilliót fog a város elkölteni. Megemelik a vízszintet, a közterületi vizeket a tó kisebb öblébe kell vezetni, amelynek vize szűróként szolgál majd, s persze a partvédelmi beruházás is elengedhetetlen. Aztán következhet a körsétány összekötése az ÁNTSZ felöli oldalon. Ha kiépül a tó minden pontján a közvilágítás, ívelt fahíd vezet át a tavon, s még a tó mellé tervezett nagy játszótér is kiépül, már biztosan örömmel látogatják a Zápor-tó környékét a tarjániak, és a lakások felértékelődése is valószínűsíthető. A teljes beruházás költsége elérheti az ötven millió forintot is, de mivel a pénz egy részét már elkülönítette az önkormányzat a város kasszájában erre a célra, reményeim szerint 2002 nyarára be is fejezhetjük a munkálatokat. Makrai László szerint arra is van esély, hogy megszépüljön a Víztorony tér is. A pár éve lebontott barakk-ABC helyére például egy többfunkciós szolgáltatóházat álmodtak meg a városfejlesztők, olyan épületet, amelyben helyet kaphatna végre egy posta is. Sajnos a Szegedi Postaigazgatóság vezetése nem éppen támogatóan állt az ötlet mellé, mondván, a lakosság számához képes van elég posta Szegeden. De a 4-es körzet képviselője nagyon reméli, hogy az egyeztető tárgyalások után megváltozhat a posta vezetőinek korábbi véleménye. Fűre támadó kocsik - Hamarosan rendeződik annak a Csongor téri épületnek a sorsa is - „sétáltunk" egy-két utcával arrébb. Tarján centrumáról beszélgetve amelyben egykoron egy ABC üzemelt, majd a Szetáv kezelésébe került. Itt újra vásárlókat várnak majd a boltosok, mégpedig egy magyar tulajdonú élelmiszer-bolthálózat nyit nemsokára üzletet, vállalva az épület környékének rendben tartását - mondta el Makrai László. Tarján tehát szebb lesz. De csak akkor, ha ezt az itt lakók is nagyon akarják - tette hozzá Makrai képviselő. Ugyanis napjainkban még nagyon sok vandál munkálkodik azon. hogy lefűrészeljék a padok frissen felszerelt faléceit, mint ahogy az autósok közül is néhányan csak akkor érzik jól magukat, ha a kiépített parkolók helyett a füvön landolnak kocsijakkal. Mások* sötétedés után rendszeresen az utcai kis szemetesekbe gyömöszölik a háztartási hulladékot, míg begítségét, mert szeretnénk, ha lefér, s ha már nem, leteszik a szemetet a kukák tövébe tudtuk meg a képviselőtől. Makrai László beszélgetésünk során megemlítette a pihékkel ajándékozó nyárfák ügyét is. - Nagyon sok tarjáni keres meg azzal a kéréssel: mind egy szálig vágassam ki ezeket a fákat, mert szerintük ezek is okozzák az allergiás megbetegedéseket. Én, mint biológus, igyekszem megnyugtatni választóimat - szó sincs arról, hogy ezeket a növényeket kéne okolni a betegségek miatt, mivel a nyárfa pihéje, hasonlóan a vattához, szinte tiszta cellulóz. Sajnos, van aki nem hisz a szavamnak, ezért néhány fát mégiscsak ki kellett vágatnom, olyan nagyon erős volt a követelés. Majd azért támadtak mások, mert szerintük én egy kegyetlen ember vagyok, aki vandál módon kiirtatom a fákat. Erről természetesen szó sincs, sót én harcolok leginkább azért, hogy mind több zöldterülettel gazdagodjon Szeged és ez a körzet. Ennek érdekében a képviselői fórumalapomból „tettem félre", így közel egymillió forintot tervezek tavasszal, illetve őszszel fásításra, cserjésítésre fordítani - ígérte a tarjániaknak Makrai László képviselő. Bátyi Zoltán 21-étől. Várjuk ötleteiket!" Mások Szegedről „Szegedet vitathatatlanul össze lehet hasonlítani az én környezetemmel. A Tisza-parti város, amely évről-évre gyarapszik, épül-szépül, engem azért vonz, mert Újvidékhez hasonlóan, a közép-európai kulturális örökséget, a hagyományokat tükrözi. Az arhitektúrájuk is hasonló, a folyók közelsége pedig külön színt jelent a települések életében. Sehol nem lehet olyan jót sétálni egy folyó partján, mint itt. Szegeden. Sajnálom, hogy az úszóházak már nincsenek a helyükön, hiszen azok jelentették a Tisza egyik erős varázsát. Az életritmus, az én olvasatomban, mindkét helyen - Szegeden és Újvidéken is - azonos: csöndes, békés, európai..." Borislav Novakovics, Újvidék polgármestere Hídkeresztelő A régi hid állaga ugyan a régi marad, de május 21-étől - a hídvásáron DM-információ A régi híd, meg új híd. így nevezzük ma a két szegedi alkalmatosságot, melyeken átkelünk a szőke Tiszán. A város önkormányzata azonban szeretné, ha nemcsak e két megszokott elnevezéssel illetnénk őket a jövőben, hanem nevük is lenne. Ezért felhívással fordult Szeged közvéleményéhez. Ebben az alábbi olvasható: „2001. május 21-én, Szeged napja alkalmából szeretnénk megkeresztelni két hidunkat, amelyeknek a mai napig nem voit elfogadott neve. Ehhez kérjük a lakosság sea hidakat a szegedi polgárok javaslatai alapján nevezhetnénk el. E felhívás útján kérjük a szegedieket, hogy ötleteikkel segítsék az új és az öreg híd névadását, majd keresztelőjét. Javaslataikat levélben vagy levelezőlapon tehetik meg, március 16-áig, az alábbi címen: Polgármesteri Kabinet, Szeged, Széchenyi tér 10. 6720. A borítékra írják rá: „Híd elnevezés". A beérkezett javaslatok a szegedi közgyűlés elé kerülnek, és szavazás dönti majd el, hogy milyen néven nevezhetjük hídjainkat - május Nálunk is bemutatják