Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

# A Torony alatt A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából Négyes körzet: Tarján „történelmi" belvárosa Régi-új ABC a Csongor téren Jövevények G yüttmönteknek is mondhatnánk őket. Merthogy Sze­geden az ide települőket így szokták nevezni. Ritkán beszélünk ma róluk, kevesen vannak, állítjuk, inkább azokról érdemes szót ejteni, akik elmennek. Ók már be­szédtémát jelentenek, mindannyiunknak. Mindazonáltal, velük kötelező foglalkozni, aztán hozzá is látunk a távo­zók kivesézéséhez: ki sértette meg őket, volt-e politikai vagy szakmai indítéka távozásuknak? Netán anyagi? Az biztos, hogy volt, mindenki tudja, sőt azt is, hogy az új környezetben mennyit keres a volt szögedi! Hogy kitől? A bejárónőtől, 8 mindent tud. Nos, jómagam - gyüttmöntként - mindig is igyekeztem környezetem javára munkálkodni, így jóleső érzéssel vet­tem, amikor hasonszőrűekkel hozott össze a sors. Nem kevésszer adódott ilyen eset. Olyan viszont ritkán, amikor a jövevénytől csupa fanyalgást hallottam volna. Új kör­nyezetét megbecsülte, voltaképpen hálát éreztem szavai­ból, mert a város befogadta, életteret biztosított számára, s ezért 8 igyekezett megfelelni. Vagyis dolgozni, jóakarattal viseltetni az itteni értékek megteremtése, fejlesztése és megőrzése iránt. Hadd térjek rá a lényegre. Az elmúlt időszakban alkal­mam volt találkozni néhány olyan emberrel, akit már, vagy a közeljövőben, gyüttmöntnek szólíthatok/ szólítha­tunk. Az egyik egy Montenegróban született, Szarajevó­ban élt, majd a világ sok országát megjárt íróember. A bosnyák-szerb háború miatt hagyta el a hazáját, nyakába vette a világot, azután egyszer csak Szegeden találta ma­gát. Hogy miért? Kérdésemre azt válaszolta: ezt ajánlot­ták. Eljöttem, eltöltöttem itt néhány napot, megtetszett, itt ragadtam. Békés, csöndes, kulturált környezet. Kell-e más a nyugodt alkotáshoz? - kérdezi vissza. Azóta itt él és dol­gozik: könyvet ír, amely már magyarul is megjelent. Té­vének, rádiónak is ír esszéket, tanulmányokat, forgató­könyveket. Egyelőre angolul. Később? Majd meglátja. A másik egy dán fiatalember. Szegedre nősült, magyar nőt vett feleségül. Kislányuk született. A gyönyörű kis skandináv országból, a nyáron végleg Szegedre költöz­nek. A fiatalúr műszaki újításokkal foglalkozik, ezen a te­rületen igyekszik érvényesülni. Azt mondja, fogadókész­ség van, s ez számára igen biztató. Marad. Szegeden. M- feAíMC-^' Én vagyok az út, az igazság... Ökumenikus imahét A Zápor-tó ma még nem turista csalogató látványosság, de a környékbeliek gyakran sétálnak a partján. (Fotó: Miskolczi Róbert) Városunkban idén va­sárnaptól vasárnapig tart az egyetemes imahét, amely az Én vagyok az út, az igazság és az élet! (Já­nos 14, 1-6.) címet viseli. Január 21-28-a között, más-más helyszínen, a kü­lönböző vallási felekeze­tek képviselői tartanak igehirdetést, illetve végzik a liturgiát. Eddig két alkalommal - va­sárnap és hétfőn este - talál­koztak a hívek az imahét kere­tében. mégpedig egyszer a Kálvin téri, majd a Honvéd téri református templomban. Ma. kedden, az evangélikus templomban sorra kerülő alkalmon az igehirdető: dr. Bartha Tiborné. református lelkész, liturgia: Mátyás János, római katolikus lelkész. Január 24-én, szerdán, a ró­kusi Plébániatemplomban, ige­hirdető: Cserháti Sándor, evangélikus lelkész, liturgia: Kretovics László, római kato­likus lelkész. Január 25-én, csütörtökön, a DM-információ A múlt év decemberében jelent meg a délvidéki Zenta monográfiája. A zentai Dudás Gyula múzeum és a Levélbará­tok Köre kiadásában látott napvilágot a monográfia első kötete. A kiadvány, amely az első világháborúig dolgozza fel a város történetét, 400 ol­dalon, összesen ezer példány­baptista imaházban, igét hir­det: Kiss Imre, római katolikus lelkész, püspöki helynök, litur­gia: Rozgonyi Botond, evangé­likus pünkösdi közösségi lel­kész. Január 26-án, pénteken, a Tátra téri plébániatemplom­ban, igét hirdet Sztupkai Mi­hály, metodista lelkész, litur­gia. dr. Laurinyecz Mihály, ró­mai katolikus lelkész. Január 27-én, szombaton, a Honvéd téri református temp­lomban, igét hirdet Kretovics László, római katolikus lel­kész, liturgia: Juhász András, református lelkész. Január 28-án, vasárnap, igét hirdet dr. Imrényi Tibor, magyar ortodox lelkész, az úr­vacsorai liturgiát pedig Cser­háti Sándor, evangélikus lel­kész végzi. A Krisztushívók egységé­nek megvalósítását célzó egye­temes imahét szervezői min­denkit szeretettel hívnak és várnak a megjelölt alkalmakra, amelyek kivétel nélkül este 6 órakor kezdődnek. K. F. ban került az olvasók asztalá­ra. A Fodor István vezette szerkesztőbizottság már dol­gozik a második köteten, amely az I. és a II. világháború közötti időszakot öleli fel. Ér­tesüléseink szerint a monográ­fia első bemutatója január vé­gén lesz a zentai könyvtárban, február folyamán pedig Szege­den is bemutatják a kötetet. Szeged választói körze­teit bemutató, több hó­napja tartó sorozatunk­ban most tarjáni sétára hívjuk meg olvasóinkat. A 4-es választói körzet gondjairól, a panelkör­nyéket szépítő tervekről Makrai László szenátor mondja el véleményét. Két téglablokkos ház, na­gyon sok sár, körbekerített ala­pok, és egy olyan távoli busz­megálló, amit talán soha nem fogunk elérni a közvilágítástól mentes vaksötétben. Ennyit őriztem meg emlékeim között arról a napról, amikor először találkoztam egy bizonyos tar­jántelepi építkezéssel. Akkori­ban persze sokan ígérgették, hogy a körtöltés tövében egy­szer majd egy hatalmas lakóte­lepen él a sok-sok ezer ember, de vajon ki hihetett efféle szebb jövőben, amikor legfel­jebb egy-két toronydaru jelez­te: mégiscsak földbéli táj ez itt, a Csillag tér környékén. Mitől lehet színesebb? S lám, kár volt hitetlenked­ni. A Víztorony tér, Szamos ut­ca, Retek utca, Sólyom utca, körtöltés és Lugas utca közötti szakaszon már olyan régen fö­lépültek a betonpaloták, hogy lassan Tarján „történelmi bel­városának" is szólíthatjuk ezt a körzetet. De vajon így fog ki­nézni ez a terület tíz év múlva is, vagy van esély arra, hogy színesebb lesz a most igencsak szürkepaneles vidék? - kérdez­tük Makrai Lászlót, a szegedi 4-es választói körzet képviselő­jét. - Ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék Tarján központ­jának az arculata, nagyon sok pénzre, s legfőképpen az lakók támogatására lenne szükség. A lakóközösségek, társasházak a kormány energia-megtakarítási programja által kínált pályázati pénzekből nyerhetnek a pane­lok hőszigetelésére, megszépí­tésére forintokat. De addig is kisebb beruházásokkal próbálja a város még komfortosabbá tenni ezt a lakótelepet. Az el­múlt években új járdaszaka­szok épültek, menekülősziget és fekvórendőrök óvják már a gyalogosokat a Budapesti kö­rúton és a Piroska téren, a Zöldfa utcát új aszfaltszőnyeg borítja. Több pad szolgálja a tarjániak kényelmét, a Csillag téri ABC mellett elárusító asz­talokkal lett gazdagabb, átépí­tették a gyalogosátkelők koráb­ban magas padkáit. A Buda­pesti körút egyes szakaszain már zöldnövényzet segít abban, hogy mind kevesebb zaj és por érje el a közeli házakat, és ke­rékvető oszlopok is földbe ke­rültek már azokon a szakaszo­kon, ahol a parkolási renddel vajmi keveset törődő autósokat szeretnénk leszoktatni a fű­taposásról - mondta el a 4-es körzet szenátora. Majd szólt a tervezett na­gyobb beruházásokról. Először a Zápor-tót említette, ami évek óta büdösödik már ott, ahova éppen Tarján legszebb szabad­idő parkját álmodnák a pane­lokban élők. Tószépítésre ötvenmillió - A tó lepusztulását az okozta, hogy a lakótelep építé­sekor hanyagságból, vagy taka­rékossági megfontolásból - ki tudná már kideríteni? - egyes körzetekben a szennyvízcsator­nát rákötötték a csapadékvizet elvezető rendszerre, így a szennyeződés ebbe a tóba folyt le. Az elmúlt év végére ezt a helyzet megszüntettük, de ah­hoz, hogy a Zápor-tó tiszta is is lesz... (Fotó: maradjon, és környéke megszé­püljön, még jó néhány tízmilli­ót fog a város elkölteni. Meg­emelik a vízszintet, a közterü­leti vizeket a tó kisebb öblébe kell vezetni, amelynek vize szűróként szolgál majd, s per­sze a partvédelmi beruházás is elengedhetetlen. Aztán követ­kezhet a körsétány összekötése az ÁNTSZ felöli oldalon. Ha kiépül a tó minden pontján a közvilágítás, ívelt fahíd vezet át a tavon, s még a tó mellé ter­vezett nagy játszótér is kiépül, már biztosan örömmel látogat­ják a Zápor-tó környékét a tar­jániak, és a lakások felértékelő­dése is valószínűsíthető. A tel­jes beruházás költsége elérheti az ötven millió forintot is, de mivel a pénz egy részét már el­különítette az önkormányzat a város kasszájában erre a célra, reményeim szerint 2002 nyará­ra be is fejezhetjük a munkála­tokat. Makrai László szerint arra is van esély, hogy megszépüljön a Víztorony tér is. A pár éve le­bontott barakk-ABC helyére például egy többfunkciós szol­gáltatóházat álmodtak meg a városfejlesztők, olyan épületet, amelyben helyet kaphatna vég­re egy posta is. Sajnos a Szege­di Postaigazgatóság vezetése nem éppen támogatóan állt az ötlet mellé, mondván, a lakos­ság számához képes van elég posta Szegeden. De a 4-es kör­zet képviselője nagyon reméli, hogy az egyeztető tárgyalások után megváltozhat a posta ve­zetőinek korábbi véleménye. Fűre támadó kocsik - Hamarosan rendeződik annak a Csongor téri épület­nek a sorsa is - „sétáltunk" egy-két utcával arrébb. Tarján centrumáról beszélgetve amelyben egykoron egy ABC üzemelt, majd a Szetáv keze­lésébe került. Itt újra vásárló­kat várnak majd a boltosok, mégpedig egy magyar tulajdo­nú élelmiszer-bolthálózat nyit nemsokára üzletet, vállalva az épület környékének rendben tartását - mondta el Makrai László. Tarján tehát szebb lesz. De csak akkor, ha ezt az itt lakók is nagyon akarják - tette hozzá Makrai képviselő. Ugyanis napjainkban még nagyon sok vandál munkálkodik azon. hogy lefűrészeljék a padok frissen felszerelt faléceit, mint ahogy az autósok közül is né­hányan csak akkor érzik jól magukat, ha a kiépített parko­lók helyett a füvön landolnak kocsijakkal. Mások* sötétedés után rendszeresen az utcai kis szemetesekbe gyömöszölik a háztartási hulladékot, míg be­gítségét, mert szeretnénk, ha lefér, s ha már nem, leteszik a szemetet a kukák tövébe ­tudtuk meg a képviselőtől. Makrai László beszélgeté­sünk során megemlítette a pi­hékkel ajándékozó nyárfák ügyét is. - Nagyon sok tarjáni keres meg azzal a kéréssel: mind egy szálig vágassam ki ezeket a fákat, mert szerintük ezek is okozzák az allergiás megbete­gedéseket. Én, mint biológus, igyekszem megnyugtatni vá­lasztóimat - szó sincs arról, hogy ezeket a növényeket ké­ne okolni a betegségek miatt, mivel a nyárfa pihéje, hason­lóan a vattához, szinte tiszta cellulóz. Sajnos, van aki nem hisz a szavamnak, ezért né­hány fát mégiscsak ki kellett vágatnom, olyan nagyon erős volt a követelés. Majd azért tá­madtak mások, mert szerintük én egy kegyetlen ember va­gyok, aki vandál módon kiirta­tom a fákat. Erről természete­sen szó sincs, sót én harcolok leginkább azért, hogy mind több zöldterülettel gazdagod­jon Szeged és ez a körzet. En­nek érdekében a képviselői fó­rumalapomból „tettem félre", így közel egymillió forintot tervezek tavasszal, illetve ősz­szel fásításra, cserjésítésre for­dítani - ígérte a tarjániaknak Makrai László képviselő. Bátyi Zoltán 21-étől. Várjuk ötleteiket!" Mások Szegedről „Szegedet vitathatatlanul össze lehet hasonlítani az én környezetemmel. A Tisza-parti város, amely évről-évre gya­rapszik, épül-szépül, engem azért vonz, mert Újvidékhez hasonlóan, a közép-európai kulturális örökséget, a hagyo­mányokat tükrözi. Az arhitek­túrájuk is hasonló, a folyók kö­zelsége pedig külön színt je­lent a települések életében. Se­hol nem lehet olyan jót sétálni egy folyó partján, mint itt. Sze­geden. Sajnálom, hogy az úszóházak már nincsenek a he­lyükön, hiszen azok jelentették a Tisza egyik erős varázsát. Az életritmus, az én olvasatom­ban, mindkét helyen - Szege­den és Újvidéken is - azonos: csöndes, békés, európai..." Borislav Novakovics, Újvidék polgármestere Hídkeresztelő A régi hid állaga ugyan a régi marad, de május 21-étől - a hídvásáron DM-információ A régi híd, meg új híd. így nevezzük ma a két sze­gedi alkalmatosságot, me­lyeken átkelünk a szőke Ti­szán. A város önkormányza­ta azonban szeretné, ha nem­csak e két megszokott elne­vezéssel illetnénk őket a jö­vőben, hanem nevük is len­ne. Ezért felhívással fordult Szeged közvéleményéhez. Ebben az alábbi olvasható: „2001. május 21-én, Szeged napja alkalmából szeretnénk megkeresztelni két hidunkat, amelyeknek a mai napig nem voit elfogadott neve. Ehhez kérjük a lakosság se­a hidakat a szegedi polgárok javaslatai alapján nevezhet­nénk el. E felhívás útján kér­jük a szegedieket, hogy ötle­teikkel segítsék az új és az öreg híd névadását, majd ke­resztelőjét. Javaslataikat levélben vagy levelezőlapon tehetik meg, március 16-áig, az alábbi címen: Polgármesteri Kabinet, Szeged, Széchenyi tér 10. 6720. A borítékra ír­ják rá: „Híd elnevezés". A beérkezett javaslatok a sze­gedi közgyűlés elé kerülnek, és szavazás dönti majd el, hogy milyen néven nevez­hetjük hídjainkat - május Nálunk is bemutatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom