Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

6 RIPORT KEDD, 2001. JANUÁR 23. Ki látott már olyan határt, amelyiken nem ha­dakoznak csempé­szek a fi­náncokkal? Természete­sen a Balkán egyik leggyakrabban látoga­tott kapujában, Nagyla­kon is gyakori vendé­gek azok a hölgyek és urak, akik szép haszon reményében szeretnék átfuvarozni áruikat egyik országból a má­sikba. De az igazi nagy biznisz mégsem a cigi, a szesz, vagy a benzin Nagylakon. Napjaink­ban autófürdetés ga­rantálja az extraprofi­tot... Nagy balgaságot követ el az, aki Makó városában zeng dicshimnuszokat a ka­mionozás romantikájáról. Hagymaváros polgárai ugyanis aligha örülnek an­nak, hogy egyszer, réges-ré­gen valaki föltalálta a közúti fuvarozásnak e formáját. El­lenszenvük persze éühető, hiszen az a csoda, hogy Ma­kón még nem roppant össze az út a hatalmas rakomá­nyok alatt. De hogy a pontos adatok se hiányozzanak a Makón, s persze a összes, 43-as út mentén található településen zajló kamioninvázióról, íme, egy kis statisztika: 1999-ben 252 ezer darab óriáskocsi gurult át ezen a szakaszon, míg tavaly már 299 ezer kamion úti okmá­nyait kezelték a nagylaki határállomáson. Es ha már Nagylak nevét említettem kamionügyben, azt se szíve­sen hallgatnám el: föllelhető a balkáni útvonalon egyet­és a füstölnivalót. Egy flas­ka jobb whisky már 7 dollá­rért, míg egy doboz cigi 80 centért is megvehető. Nem csoda hát, ha a csempészek is szeretnének egy vékony­ka szeletet hasítani maguk­nak az extraprofit tortájából. - Próbálkozni, azt persze lehet, csak éppen az esélyük nagyon kevés arra, hogy ép­pen mifelénk fognak meg­gazdagodni - tudtuk meg Wentzel Ágoston nagylaki főfinánctól, immár a határ magyar oldalán. - Munka­társaim tavaly például 7800 karton cigarettát koboztak el, de lefüleltünk mi régi­ségcsempészeket is. Amire pedig a legbüszkébb lehet vámos csapatunk - 2000­ben több mint 550 kilo­gramm heroint foglaltunk le, s ezzel Nagylak Európa egyik legeredményesebb kábítószervadász határállo­mása lett A parancsnokkal szót váltottunk a benzincsempé­szekről is. - Ők ma már nem szor­goskodnak mifelénk, mert vége a nagy üzletnek. Ugyanis míg Magyarorszá­gon az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a benzin és a gázolaj ára, Ro­mániában mind többet kell fizetni a valaha olcsósága miatt nagy előszeretettel „importált" naftáért. Az ár­rés oly kicsiny, hogy nem éri meg fuvarozni az üzem­anyagot. Ha pedig valaki üzleti érzék híján mégis ef­féle munkára vállalkozna. Nagylakon gyorsan megta­nulja a szabályt - egy nap csak egyszer lehet begurulni hozzánk román földről tele tankkal - magyarázta el a Balkán kapujában érvényes 2001. évi bizniszrendet Wentzel Ágoston. Bátyi Zoltán Kamionos jégtánc a román kocsimosodában Nagylakról elköltöztek a benzinfutárok len olyan pont, ahol viszont rendkívül örülnek ennek a nagy fogalomnak. Ez pedig a nagylaki határ román ol­dalán található. Pontot írtam? Pedig in­kább egy rosszul felszelt au­tómosóhoz hasonlít, miköz­ben valójában egy „fertőtle­nítő állomás", amely, állító­lag, a külföldről érkező szennyeződésektől óvja meg dél-keleti szomszédun­kat. Amikor néhány hónap­pal ezelőtt felállították ezt a furcsa masinát, még min­denki azt hitte: rossz vicc csupán. Most viszont már nagyon sokan sejtik: egye­seknek inkább remek üzletet hozott az a törvény, amely megparancsolta, Jiogy Ro­mánia minden kapujában ilyen vízfröcsögtető gépezet alatt kell elgurulniuk az au­tóknak. Mielőtt azonban bárki is a román vámosokat szidná az ötlet miatt, elmondom: nagylaki kirándulásunk so­rán gyorsan kiderült, a szomszédos ország finánca­inak semmi közük sincs e fura szolgáltatáshoz. Teljes­séggel civil cég nyerte el a román mezőgazdasági mi­nisztérium pályázatán az au­tók fürdetésének jogát, s napjainkban egy kamion 15, egy busz 10, a személyko­csik darabja pedig 2 márká­ért tisztulhat meg. A bevétel 30 százaléka a minisztéri­umba utazik föl, míg a többi a kocsimosót (vagy inkább aranybányát?...) üzemeltető társaság bukszáját gazdagít­ja­Ügyes, de még mennyire Egy-egy kamionos 15 német márkával gazdagítja a kocsimosoda tulajdonosait. (Fotó: Miskolczi Róbert) ügyes... Az persze más kér­dés, hogy a Romániába ér­kezők- döbbenten veszik tu­domásul, hogy ily csalfa csel még előfordulhat Euró­pában. - Egyszerűen megáll az ész - kommentálta a nagy­laki módit egy pesti kamio­nos, miközben kollégám a fényképeket készítette, a fertőtlenítő munkatársa pe­dig egy darab kézi üzemel­tetésű műszer (lapát) segít­ségével próbálta feltörni a mosó környékén hízó jeget. - A román-bolgár határon szerencsére egy doboz cigi „átutalásával" még el tudjuk érni, hogy ne maszatolják össze a kocsikat, de Nagyla­kon nagy az öntudat, meg­menekülésre esélye sincs a ponyvának. Először azt gondoltam, a nagy átverés során csak tiszta vizet zúdí­tanak ránk, de a fehér, s nem könnyen eltávolítható foltok arról tanúskodnak, valamit mégiscsak kevernek a vízbe - ráncolta sűrű ba­rázdásra a homlokát a piló­ta. A valami neve egyébként Germostop L - derítettük ki, hajtva a nagy kíváncsiság­tól. De hogy erre mi szük­ség, mitől véd, amikor jár­ványnak se híre, se hamva, sajnos nem tudtunk meg a hallgatag, ám fertőtlenítés­ben és jéglapátolásban egya­ránt jártas szakemberektől. No, persze új évezredünk első esztendejében nemcsak a kocsilocsolgatás nagy üz­let a nagylaki határállomá­son. A senki földjén vevőt csalogató free shopok pél­dául a magyar boltokhoz képest igencsak mérsékelt árfekvésen mérik az itókát Milliárdok, három megyében Mérlegeltek a pénzügyőrök Akár a bolondok háza" Tanulószoba a Móra-kollégiumban. (Fotó: Nagy László) A Vám- és Pénzügy­őrség Dél-alföldi Regio­nális Parancsnoksága tegnap Szegeden sajtó­tájékoztatót tartott, amelyen az elmúlt évi tevékenységét értékel­te a számok tükrében. A Bács, Békés és Csongrád megyei vámszer­vek munkáját 2(XX)-ben je­lentősen befolyásolták a Jugoszlávia ellen beveze­tett embargós rendelkezé­sek, a NATO légi csapásai. A határon 3 ezernél több esetben léptettek át katonai szállítmányokat, hasonló rrtennyíségben pedig se­gélyszállítmányokat. A pa­rancsnokság illetékességi területén tavaly 49 alka­lommal nyitottak ideigle­nesen átkelőt. A pénzügyőröknek ko­moly feladatot jelentett a bor jövedéki termékké vá­lása. mivel a régióban talál­ható az ország legnagyobb, 23 ezer hektáros borvidéke, a kunsági. Az APEH mun­katársaival közösen 9700 ellenőrzést tartottak a kis­kereskedelmi egységekben. A különféle alkoholter­mékből 83 ezer hektolitert, cukorcefréből pedig 456 ezer litert foglaltak le. A dohány is jövedékis ter­mék, az elmúlt esztendő­ben közel 3 millió szál ci­garettára tette rá a kezét a vámhivatal. A három megyében mű­ködő vámhivatalok 6355 jogsértő cselekményt derí­tettek fel 5 milliárd 634 millió forint értékben. Ta­valy 28 kábítószerfogást je­gyeztek, összesen 730 kilo­gramm anyagot foglaltak le. A csapat, amely ezt az eredményt produkálta, je­lenleg 992 személyből áll. Persze, itt is voltak, akik ki­lógtak a sorból. Fegyelmi eljárást 63 esetben indítot­tak a munkatársakkal szem­ben. Az esetek zömmel jog­sértő szolgálatteljesítések voltak, illetve a munkaidőn kívüli méltatlan magatartás és a fegyver tárolása szabá­lyainak megsértése. V. F. S. Teljesen kizökkennek megszokott életritmusuk­ból azok az egyetemi hall­gatók, akik valamelyik kollégiumban december közepe óta egyik vizsga után a másikra tanulnak. A diákok ingerlékenyeb­ben viselkednek, a feszült­ség miatt többen alvásza­varokkal küzdenek. A vizsgaidőszakban ugyanis minden óra, sőt minden perc számít, s a tanuláson kívül másra alig jut idő. Az egyik szegedi kollégiu­mot felkeresve tapasztal­hattuk, hogyan viselik a diákotthon lakói a vizs­gaidőszak megpróbáltatá­sait. Az emberek egymással szembeni toleranciájának szintje lejjebb csúszik, és időn­ként az egész közösség kezd a bolondok házához hasonlítani, így jellemezi néhány szóval a szegedi Móra Ferenc Kollégi­umban lakó, és vizsgákra ké­szülő egyetemisták minden­napjait Szabó Endre szocioló­gia szakos hallgató. A Szegedi Tudományegyetem különböző karaira járó kollégisták decem­ber közepe óta egyik vizsga után a másikra tanulnak, s mi­vel a számonkérésre szánt másfél hónap alatt akár tíznél is több tantárgyból kell jegyet szerezniük, nem csoda, ha az Kollégiumi elet a időzavarral küzdő fiatalok oly­kor ingerültebben reagálnak társaik máskor egy legyintéssel elintézett megjegyzéseire. Endre abban az értelemben szerencsésnek érzi magát, hogy szobatársai valamennyi­en hazautaztak. így senki nem zavarja a felkészülésben. O csak azért tölti szinte az egész vizsgaidőszakot a kollégium­ban, mert az ország másik vé­gében lakik, s tanulás helyett nem akar több órát utazásra el­vesztegetni. Ebben az időszak­ban ugyanis minden óra, sőt minden perc számít, s a tanulá­son kívül másra alig jut idő. Ilyenkor elmaradnak a házibu­lik, a kollégiumban sem ren­deznek kulturális vagy sportp­rogramokat, és a moziba sem ülnek be a diákok. Az viszont szinte aranyszabály, hogy a vizsga letételét követően aznap már senki nem tanul. Az ekkor folytatott néhány órás beszél­getés valamelyik étteremben vagy szórakozóhelyen valódi kikapcsolódást jelent. A kollégiumi élet vizsga­időszakra jellemző teljes átren­deződésére utal, hogy az ott la­kók időbeosztása a megszo­kotthoz képest eltolódik: a többség kilenc óránál hama­rabb nem kel ki az ágyból, 10­11 órakor fog hozzá a tanulás­hoz, és sokan csak hajnali há­rom-négy órakor térnek nyu­govóra. Czmarkó László filo­zófia szakos hallgató azonban rögtön megjegyzi: a feszült idegállapot miatt vannak, akik csak nehezen tudnak elaludni. Az alvászavarok mellett étke­zési problémák is jelentkez­nek: a diákok egy része a vizs­gaidőszakban kevésbé kívánja az ételt, és ezért naponta csak kétszer eszik. - Én viszont ilyenkor jobban kényeztetem magam, és a szokásosnál töb­bet eszem, kiegészítve minden­féle finomságokkal, csokoládé­val, hiszen a tanuláshoz ener­gia kell - vág közbe Bakonyi Pál filozófia és szociológia szakos hallgató. Az egyes sza­kokon vizsgánként kiadott több ezer oldal kötelező olvas­mány „feldolgozása" a szemet is igénybe veszi. - Az én sze­mem már biztosan romlott leg­alább egy dioptriát - jegyzi meg tréfásan Szabó Endre, aki akkor elégedett, ha sikerül napi 300-400 oldalnyi irodalmat el­olvasnia és fejben tárolnia. A tanulás mellett felüdülést jelenthet a hihetetlen történe­tekben egymást túlszárnyalni igyekvő diákok vizsgakaiand­jainak meghallgatása. Ezeket talán csak azokkal a sztorikkal lehet fokozni, amelyek a hall­gatók egymással kötött fogadá­sairól szólnak. Lutz Gábor jog­hallgató esete egyáltalán nem nevezhető mindennapinak: a tavaly nyári vizsgaidőszak be­fejezésének örömére több di­áktársával együtt éjszakai für­dőt vettek Szeged szökőkútjai­ban. Hegedűs Szabolcs I S M lijúsá^i és •Sportmiaijitériwm www.ism.hu Legyen az új Sporttörvény LSMerője... 06-40-444-555 ...mert a szabály megvan, kezdődhet a játék! A sportról szóló 2000. évi CXLV. számú törvénnyel kapcsolatos kérdéseivel tárcsázza az Ifjúsági és Sportminisztérium kedvezményesen (a helyi beszélgetés költségén) hívható kék számát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom