Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

PÉNTEK, 2001. JAN. 12. NŐ-UNIÓ 5 Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat január 14-éig N. Rácz Judit újságíróval oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Vásárlók bolt nélkül. A szegedi Kolozsvári tér környékén lakók nevében Szabó Imréné (442-836) azzal a kérdéssel fordult lapunkhoz, hogy mikor lesz újra élelmiszerbolt a tavaly tavasszal bezárt Spar áruház helyén. Móraváros önkormányzati képviselője. Katona Gyula tájékoztatásul elmondta, sem neki, sem a polgármesternek és a jegyzőnek nem sikerült meggyőznie az osztrák-német tulajdonban lévő Spar áruházlánc igazgatótanácsát a Kolozsvári téri bolt további üzemeltetéséről. A testület arra hivatkozott, hogy az üzlet nyitva tartása nem gazdaságos, eladásáról viszont csak akkor tárgyalnak, ha annak helyén más profilú üzlet vagy szolgáltatás nyílik. Katona Gyula viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy a helyiség ne élelmiszerboltként működjön tovább. - Keressük annak lehetőségét, hogy minél hamarabb nagy választékot kínáló élelmiszerbolt létesüljön Móravárosban, ahol a Spar bezárásával olyan helyzet alakult ki, hogy például az egész városrészben nem lehet tőkehúst kapni. De egyrészt nincs erre a célra alkalmas helyiség, másrészt olyan vállalkozót sem találtunk eddig, aki üzletet nyitna - mondta a képviselő, aki tovább keresi a megoldást. Vízdíj. Több olvasó is hívta a „Csörög" telefonszámát a Hőszolgáltató Kft. által küldött, a korábbi hónapokhoz képest többszörös összegről kiállított vízfogyasztási számlák miatti felháborodásukban. Bénák László, a Hőszolgáltató Kft. ügyvezetője azzal indokolta az akár húszezer forintot is meghaladó számlák kibocsátását, hogy az elmúlt hónapban - amint azt az elmúlt évek tapasztalata is mutatja - „megugrott" a vízfogyasztás, s az átalánydíj miatt azok is többet fizetnek most, akik esetleg az év végi ünnepek, és az ezzel járó vendéglátás ellenére sem használtak több vizet. Az ügyvezető azt tanácsolja, érdemes fogyasztásmérő órát felszereltetniük azoknak, akik sokallják a vízdíjat. Ha valaki egy összegben nem tudja kifizetni a most kiérkezett számláját, akkor egyéni elbírálás alapján lehetősége van részletfizetésre. Fűre lépnek. Egyre szélesebb sávban tapossák le a füvet az emberek a Kukorica utca és a Piarista Gimnázium közötti zöldterületen, ahová Nagyné szerint - gyalogjárdát kellene lefektetni. Állatmenhely. Többen telefonáltak állatmenhely létesítését sürgetve. B. E. ennek kapcsán a Szentesen alkalmazott gyakorlatot említette lehetséges megoldásként, ahol az addigi gyepmesteri telepet alakították át menhellyé. Amint arról lapunk tegnapi számában is írtunk, a szegedi önkormányzati képviselőtestület jövő pénteki ülésén tárgyalnak az állatmenhely és kisállat-temető létesítéséről. Árkérdés. M. B. nem érti, hogy ha. az utóbbi időben több alkalommal is csökkentették a benzin árát, akkor miért nem lettek olcsóbbak azok a termékek, amelyek drágítását korábban az üzemanyag árának emelésével indokolták. Hármas polgármesteri találkozó Szegeden EU-információs iroda nyílik Három város, három náció, három küldöttség megbeszélése. A plenáris ülés résztvevői: balról a temesvári, szemben a házigazda szegedi, jobbról pedig az újvidéki küldöttség a tegnapi megbeszélésen. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged, Újvidék és Temesvár polgármesterei találkoztak tegnap a Tiszaparti városban. A nap folyamán a régió nagyvárosainak első emberei és munkatársaik a délszláv válság hatásairól és az együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Megállapodást irtak alá arról, hogy együttes erővel, közösen szolgálják az európai integrációs törekvéseket, valamint Szegeden EUinformációs irodát nyitnak, amelyben mind a három város képviselteti magát. Tegnap délelőtt a Torony alatt tárgyalt három nagyváros - Szeged, Temesvár és Újvidék - polgármestere: dr. Bartha László, dr. ing. Gheorghe Ciuhandu és Borislav Novakovic. Az összejövetelt dr. Bartha László, a házigazda Szeged első embere nyitotta meg, s bevezetőjében emlékeztetett, hogy az eurorégiós gondolat néhány évvel ezelőtt már megfogalmazódott, de az ismert nehezítő körülmények miatt a három város képviselői csak most tudtak ismét találkozni és felújítani a kapcsolatokat. A szegedi polgármester rámutatott, hogy a város, amely a Szegedi folyamat által is egyik fáklyavivője volt a balkáni demokratizálódási folyamatnak, a jövőben saját testvérvárosai által is szeretné elősegíteni az európai integrációs folyamatokat e térségben. Meg kell vizsgálni a lehetőségét annak, hogy Turku, Cambridge és Nizza városokat miként lehet bevonni ebbe a munkába. Emlékeztetett arra is, hogy a Szegedi folyamatot segítő Esély a stabilitásra közalapítvány és a Szegedi Biztonságpolitikai Központ szintén tevőleges részesei a balkáni demokratizálódási és stabilizálódási folyamatnak. Dr. ing. Gheorghe Ciuandu, Temesvár polgármestere örömét fejezte ki, hogy ismét találkozhat szegedi barátaival, egyúttal pedig az újvidékieket is megismerheti. Hangsúlyozta, hogy a Szeged és Temesvár kapcsolata ma is jónak nevezhető, de az eurorégiós követelmények a további előrelépést is megkövetelik minden féltől. Ók érdekeltek a Temesvár-Nagykikinda-Szeged vasútvonal felújításában, a Csanád-Kiszombor határátkelőhely bővítésében, a Bega-csatorna revitalizálásában, tevékenyen közre szeretnének működni a szegedi információs iroda munkájában is. Borislav Novakovic, Újvidék közelmúltban választott fiatal polgármestere, köszönetet mondott Szeged városának azért, hogy a legnehezebb időszakban is támogatta a szerbiai demokratikus erőket, otthont adott a Stabilitási Paktumból eredő szakmai konferenciáknak, s ezzel nagy mértékben hozzájárult a Milosevics-féle önkényuralmi rendszer felszámolásához. Részletesen kifejtette a szerbiai változások lényegét és rámutatott, hogy országában mind a politikai, mind a gazdasági szférában alapvető és gyökeres változásokat kell végrehajtani. A tárgyalások után a polgármesterek közös sajtótájékoztatón számoltak be a tárgyalások eredményeiről. Dr. Bartha László bejelentette, hogy szegedi székhellyel hozzák létre azt az EU-információs irodát, amelyben mind a három városnak lesz képviselője. Az információs centrum feladata, hogy tájékoztassa a magyar lakosságot az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekről, valamint, segítséget adjon a két partnervárosnak e tevékenység otthoni megszervezéséhez. Erről, valamint a további együttműködés kereteiről és fejlesztéséről, a polgármesterek egy közös megállapodást láttak el kézjegyükkel. Egyezségre jutottak továbbá abban is, hogy a következő hármas találkozót idén októberben tartják - Temesváron. Kisimre Ferenc SEBESSÉGKORLÁTOZÁS A FODOR-KERTBEN. Fodor-kert városrészt érintő önkormányzati intézkedés az a korlátozott sebességű övezet kialakítása, amely mindenekelőtt a lakosság érdekeit tartja szem előtt. Ezek szerint január 12-étől, vagyis a mai naptól a Körtöltés, a József Attila sugárút, a Makkosházi körűt, Agyagos utca határolta területen lép életbe az említett korlátozás, amely a területen belül 30 km/h-ban maximálja a haladási sebességet, a kereszteződésekben pedig a jobbkéz szabály alkalmazását írja elő a korábbi aláfölé rendeltséggel szemben. VÁROSHÁZI HÍRMONDÓ A VTV-N. Ma este ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízió szokásos önkormányzati magazinja - a Városházi hírmondó. Az adásban szó lesz a közeljövőben végzendő népszámlálással kapcsolatosan a katolikus egyház által kiadott körlevélről, a Makkosházi és a Rókusi körúton folyó munkálatokról, a 10-es választókerület (belváros) mindennapjairól és a 116 évvel ezelőtt épült Szegedi Fegyház és Börtön (Csillag) múltjáról és jelenéről. Stúdióvendég: dr. Benyik György teológia professzor, a polgármesteri hivatal vallásügyi főelőadója, dr. Péter Szilveszter és Török Csaba, önkormányzati képviselők, valamint dr. Bátyi Zoltán újságíró, a Csilag-börtönkönyv egyik szerzője. Riporter: Farkas Mária, Hódi József, Veress Kriszta és Jeszenszky Zoltán. Szerkesztő-músorvezető: Kisimre Ferenc. MA DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 14.30-15.30-ig a Korondi utcai orvosi rendelőben. Márkás praxisok Háziorvoslás német mádra M

agyarországon az egészségügy magánosítása közel tíz évvel ezelőtt az alapellátásban - az akkor még körzeti orvosinak nevezett hálózatban - kezdődött. Előbb - 1992-ben - csak a funkcionális privatizáció történt meg, aminek következtében a körzeti orvosból „lett" háziorvosok már nem közalkalmazotti munkaviszonyban, hanem vállalkozóként látták el feladataikat, s maguk gazdálkodtak az egészségbiztosítótól - a nekik leadott kártyák után - járó pénzből. Az elmúlt évben megszületett a praxisjogról szóló törvény, aminek köszönhetően a háziorvosok tudása, tapasztalata, pacientúrája, kapcsolatrendszere, az addig csupán eszmei értéket képviselő praxisa értékesíthető vagyonná lett. Az alapellátás magánosításának következő lépéseként lehetővé vált, hogy a háziorvos megvásárolja önkormányzati tulajdonban levő rendelőjét. Ha az adott települési önkormányzat megvásárlásra felkínálja a háziorvosi rendelőt, s az orvos él e lehetőséggel, akkor teljes körűvé válik a magánosítás. A törvény 2001. január elsejétől teszi lehetővé a praxisjog - ami nem azonos a rendelő tulajdonlásával - szabad adásvételét. A frissen végzett szakorvosok közül sokan szeretnének praxisjoghoz és ezáltal körzethez jutni, ám a praxisok megvásárlására legtöbb esetben nincs anyagi fedezetük. Hajnal Ferenc professzor nemrégiben tanulmányozta a német háziorvosi rendszert. (Fotó: Miskolczi Róbert) Magyarországon nincs még tíz éve, hogy elkezdődött az egészs é g ü g y privatizációja, ami azóta is az alapellátás, azaz a háziorvoslás szintjénél tart. A nyugat-európai országokban a magánpraxis nem számit újdonságnak, mi több, történelmi és társadalmi berendezkedésük okán évtizedek óta gyakorolják, nemcsak az alapellátás szintjén, hanem az egészségügyi ellátás egész területén. Nálunk még sok vita, tisztázatlan kérdések, érvek és ellenérvek ütköztetésétől kísérve lassan zajlik a privatizálás. Európában Németország az egyik, ahol évtizedek óta zökkenőmentesen működik a magán háziorvosi rendszer. Hajnal Ferenc, a szegedi orvosegyetem családorvosi intézetének vezető professzora, a magyarországi háziorvosi szakmai kollégium elnöke, egyben az Európai Általános Orvosok Szervezetének magyarországi delegáltja. nemrégiben tanulmányozta a németországi háziorvosi rendszert. Tapasztalatait megosztotta lapunkkal. - Professzor úr! Németországban mit kell tenni annak, aki háziorvosi praxist kíván nyitni? - Pályázatot nyújt be a három helyi szakmabeli orvosból, illetve a három nagy biztosítószövetség képviselőiből álló bizottságnak. Pályázati feltétel az orvosi regisztráció, szakvizsga, működési engedély, biztosítói befogadó nyilatkozat. Általában előnyt élveznek azok a pályázók, akik azokon a területeken kémek praxisnyitási jogot, amelyeken kevés vagy nincs háziorvos. Németországban egyébként két éve praxisalapítási tilalom van, a praxishoz jutás szinte kizárólag a meglévő praxis vásárlásával lehetséges. Ettől eltekintve teljes mértékben a piacra bízzák a praxismozgást és a háziorvosok megélhetését. - Ezek szerint az adott település önkormányzata nem vesz részt a pályázat elbírálásában, ellentétben a hazai gyakorlattal, miszerint a az önkormányzat dönt a pályázó háziorvos személyéről. - Németországban az önkormányzatok szerepe a pályázó háziorvosok német állampolgárságának és erkölcsi feddhetetlenségének ellenőrzésére korlátozódik. - Könnyen jutnak praxishoz a pályakezdő háziorvosok, gondolok itt elsősorban az anyagiakra? - Ha a pályakezdőnek nincs elég saját tőkéje, akkor bankkölcsönt vehet fel, jelenleg maximum 220 ezer márkát (29 millió forint). Ennyi általában elegendő is a praxis, a rendelő, a berendezés és a műszerek megvételéhez. A kölcsönfelvételhez azonban komoly fedezettel kell rendelkezni, például ingatlannal, részvénnyel, életbiztosítással. - Szabadon rendelkezik-e az orvos a praxisával? - Praxisát csak abban az esetben adhatja el, ha bejelenti ebbéli szándékát a Biztosítói Orvosi Egyesületnek, amely meghirdeti a praxist, majd a szakmailag legfelkészültebb pályázó orvosnak ítéli oda a vásárlás jogát. A rendelő ott is. mint nálunk, lehet bérelt, vagy saját tulajdonú. Utóbbi esetben az orvos ezzel szabadon rendelkezik. - A praxisok értéke a nagyságától, azaz a betegek számától függ? - A nyilvántartott betegek száma határozza meg a praxis piaci értékét. A németeknél a .háziorvosi körzetekben nyilvántartott betegszám - a mi gyakorlatunkkal ellentétben nem állandó, hanem negyedévenként változik. Ennyi időközönként jelentkezhetnek át a betegek másik háziorvoshoz, s ezért, mivel élnek e lehetőséggel, elég nagy a betegmozgás a praxisok között. - Mekkora egy átlagos méretű praxis? - A praxisméretek igen különbözőek: vannak, amelyekben néhány száz a nyilvántartott betegek száma, másokban 2-3 ezer. A németek azonban arra törekszenek, hogy ezer körüli beteg legyen egy-egy praxisban. A körzetek betegszámának eltérése különbséget jelent a finanszírozásban, s a mi rendszerünkhöz hasonlóan, ha egy bizonyos létszámot túllépnek, akkor a finanszírozás már nem nő a betegek számának arányában. Nem elhanyagolható, hogy Németországban számos háziorvos belgyógyászati vagy más szakvizsgával is rendelkezik, s ennek köszönhetően a háziorvoslás mellett például belgyógyászati praxist is működtet, s ebből is meg tud élni. Kalocsai Katalin