Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

4 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 2001. JAN. 12. MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN dc. 8-tól 17 óráig a színházteremben: tanuljunk közlekedni Törpefalván - közlekedési szituációs játékok óvodások és iskolások számára; 14 órától szerepjátékklub. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 14 órakor: A SZÓ-KINCS-TÁRsulat előadásában, Benedek Elek: Többsincs királyfi. A REGIONÁLIS CIVIL IRODA 14 órától civil fórumot rendez a nonprofit és közhasznú szervezetek év végi pénzügyi zárásával kapcsolatos tennivalókról, valamint a 2001 és 2002 adótörvényeknek a nonprofit és közhasznú szervezeteket érintő változásairól. A fórumot a Helyőrségi klub I. emeleti nagytermében (Victor H. u. 6.) sz. alatt rendezik. SOMOGYI-KÖNYVTÁRBAN az I. emeleten 17 árakor Csala Károly grafikusművész kiállítását Bodor Zoltán festőművész nyitja meg. A tárlat február 20-áig tekinthető meg. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Temesvári krt. 42.) 18 órakor: „Yasmina belém olvas" Farkas Csaba új tárcaregényének ünnepélyes bemutalója. Beszélgetőtárs: Vécsey Ágnes. Közreműködik: Kiss Ernő. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor: Három évtized a Szabad Európa Rádió szerkesztőségében. Dr. Skultéti Csaba újságíróval dr. Maderspach Katalin biológuskutató-festőművész beszélget. FARKAS GYULA FESTŐMŰVÉSZ állandó kiállítása a Stil bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház).' Megtekinthető: egész évben, naponta 10-től Dóráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR aulájában a 175 éve született Gyulai Pál írót, költőt, kritikust, - a kiegyezés utáni hivatalos irodalom vezéralakját; a 125 éve született Jack Londont - a századelő amerikai irodalmának ünnepelt alakját és életútját mutatja be a kiállítás. A STEFÁNIA GALÉRIÁBAN (Stefánia 10.) a Szegedi Szépmíves Céh „Alkotótelep 2000" kiállítása. Megtekinthető: március végéig, hétfőtől péntekig 10-től 22 óráig. A MÓRA FERENC MÚZEUM 1. emeleti kiállítótermében Zsoldos János késes mester műhelye címmel néprajzi kiállítás nyílt. Megtekinthető: április l-jéig. A II. emeleti kiállító teremben Gepidák - kora középkori germán királyság az Alföldön című régészeti kiállítás megtekinthető: március 18áig. Mindkét tárlat látogatása: naponta 10-től 17 óráig, kedden Kitől 15 óráig, hétfőn szünnap. A KÉPTÁRBAN (Horváth M. u. 5.) megnyílt Korniss Péter fotóművész Erdélyi képek 1967-1998 című kiállítása. Megtekinthetó január 14-ig naponta 10-től 17 óráig, kedden 10-tól 15 óráig, hétfőn szünnap. A FEKETE HÁZBAN (Somogyi u. 3.) „Toronyórák lánccal" fejezetek a szegedi órásművesség történetéből, kiállítás. A MÓRA FERENC MÚZEUM I. emeleti kiállítótermében Zsoldos János késes mester műhelye címmel néprajzi kiállítás nyílt. Megtekinthetó: április l-jéig. A II. emeleti kiállító teremben Gepidák - kora középkori germán királyság az Alföldön című régészeti kiállítás megtekinthető: március 18áig. Mindkét tárlat látogatása: naponta 10-től 17 óráig, kedden 10től 15 óráig, hétfőn szünnap. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-tól 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 14 órától szövő szakkör. Pusztító belvíz, fejlődő falu Bordány „kétezres" mérlege Az iskola tavalyi fölújitása után új épületszárny építésére adtak be pályázatot. (Fotó: Schmidt Andrea) B o r • d á n y t megviselte a belvíz támadása, de a falu összefogásával úrrá lettek a helyzeten. A 2000. év eleji forráshiányt is „kigazdálkodták" az esztendő végére. Orvosi rendelőt építettek, fölújitották az iskolát, amelynek bővítésére pályázati úton igyekeznek pénzt szerezni. Bordány „alkalmi" vendégének is föltűnik: csinosodik a falu. Szaporodnak az újravakolt házak, gondos kezek tartják tisztán a portákat, rend mindenütt. Megszépült a fő utca üzletsora, az új orvosi rendelőre pedig annyira vigyáznak a falubeliek, hogy az épület épp olyan szép, mint átadása idején. Bordány utcáin Balogh Ferenc polgármester vezet körbe bennünket, s kérésünkre röviden összefoglalja a község közelmúltjának fontos eseményeit. Elsőként a belvíz váratlan támadasáról beszél: a helybeliek emlékezete szerint a negyvenes évek eleje óta nem volt példa hasonló természeti csapásra. A homokon élők azt gondolták, a laza szerkezetű talaj minden vizet elnyel. Nem így történt... Mintegy 90 kilométernyi földút vált másfél hónapra járhatatlanná, s a gyümölcstermesztésből élő gazdák kertjeiben több tíz hektár őszibarackos ültetvényt „vitt ki" a víz. „De igaz a mondás, hogy minden rosszban van valami jó: gyorsan rendeztük sorainkat, s a község lakói példás összefogással dolgoztak a baj elhárításán. Akadt olyan ember, aki hétfőn odaállt a szivattyú mellé, s csak pénteken ment haza; közben csak annyit aludt, amennyi a talpon maradáshoz föltétlenül szükséges volt" - emlékezett a nehéz időkre a polgármester. A belvíz okozta károk nyomainak eltüntetésére, s a hasonló helyzetek megelőzésére 2000-ben tízmillió forintot költött a önkormányzat. Új csatornákat építettek, s fölújították a meglévő vízelvezető hálózatot. A 2000. év pénzügyi szempontból nem kezdődött túlságosan jól a bordányiak számára. Az adószabályok változása miatt 35 millió forintos hiány szakadt az önkormányzat nyakába. Az év végére azonban sikeresen „kigazdálkodták" a hiányt; a költségvetési mérleg egyensúlyát az idén is szeretnék megőrizni. Séta közben odapillantunk a Szent István téren állított új, de régi időket idéző kandeláberre is; a tér parkját ugyancsak tavaly újították föl. A Dózsa Téri Általános Iskola udvarára lépve a polgármester elmondja, hogy az 1968-ban készült, négy tantermes épület alapos rekonstrukción esett át: újraszigetelték a falakat, beépítették a tetőteret, elkészült a tornaterem, s négy új tantermet befogadó épületrésszel bővítették a régi traktust. Az idei tervek újabb négytantermes iskolaszárny építéséről szólnak: a megvalósításhoz azonban sok pénz kell az e célra kért pályázati támogatásról várhatóan nyáron dönt az országgyűlés. A beruházás más okból is fontos a bordányiaknak: az iskola jelenleg két „telephelyen" működik; ha elkészül az új épületrész, az összes gyerek egy iskolaépületbe járhat majd. A múlt év eseményei közül a polgármester kiemelte a község önállóvá válásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett faluhetet, amelynek sikerét kétéves előkészítő munkának köszönhetik. Június 4. és 11. között avatták az új orvosi rendelőt és a fölújított Szent István, teret; több mint háromezer látogatót vonzó helytörténeti kiállítás nyílt; megjelent a Bordány község történetét összefoglaló könyv; találkoztak az idők folyamán Bordányban tanító pedagógusok; elkészült a teleház; s randevút adtak egymásnak a bordányi futballisták is. Balogh Ferenc a 2001. év céljai közt említette a járdaépítés és a parkosítás folytatását. A falu további szépülése érdekében szeretnék elérni, hogy ki-ki tartson rendet a háza táján. A polgármesteri hivatal igyekszik jó példával elöl járni, s (amint a közmondás is tartja) elsősorban „saját portája előtt söpör", vagyis ügyel az önkormányzati épületek és környékük tisztaságára, kellő megjelenésére. Nyilas Péter Kábeltévé. Hová tűntek a zenecsatornák (MTV, VIVA)? (20/972-29-89) A Kábel TV csatornarendezésének köszönhetően eltűntek a zenecsatornák (MTV VIVA). A meglévő csatornák némelyike zúg, pedig a tévékészülékem nem régi. (20/942-45-77) Nehezményezem a Kábel TV Rt. által végrehajtott frissítési programot. Számomra nem több, hanem kevesebb lett a fogható csatornák száma maximális tarifa mellett. (20/916-26-26) „A csatornakiosztás megváltoztatását követően a korábban az „alap" programcsomagban fogható programok közül 6 az „extra" csomagba, azon belül is az úgynevezett B Westel-üzenet Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-11-1 l-es számra az sms-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! hypersávba került. Amennyiben az előfizető készüléke nem alkalmas a teljes frekvencia-tartomány vételére, úgy a hypersávban továbbított műsorokat (így többek között az MTV és a VIVA programját) nem fogja látni. Ez az oka annak is, hogy az egyik olvasó esetében kevesebb lett a fogható csatornák száma. Nem tűnt el tehát egyik csatorna sem. A hang zúgásával és egyéb műszaki problémákkal kapcsolatban a 402-306-os telefonon kérjük, hogy jelezzék a hibát, amelyet műszerészeink a helyszínen fognak megjavítani (feltéve, hogy a kábelhálózatban van a probléma, és nem az előfizető készüléke hibásodott meg" - írja válaszában Harcsa-Pintér Sándor, a Szegedi Kábeltelevízió Rt. értékesítési igazgatóhelyettese. Milliomos? Azért ne gondolja már az APEH, hogy minden orvos, milliomos! Főleg nem a mai időkben. Nem a 30-40 évvel ezelőtti viszonyokból kell kiindulni. (30/207-69-96) Uleslel a Kapcsolat Nem egy király van. Az élet minden területén vannak királyok. Egyiket-másikat ismerjük is. Most az egyikről szeretnék pár sort írni. Dr. Szabó Ervin gyermekorvos elhunyt. Évtizedekig gyógyította gyermekeinket, egész életében azon fáradozott, hogy a „mi szemünk fényeinek" visszaadhassa egészségét. Gyermekeimnek ő volt „A Doktor Bácsi". Mindig volt egy kedves szava, simogatása, sokszor került elő aprócska ajándék táskájából ff A Doktor Bácsi" postabontás gyermekeim számára. Szabadnapján telefonon fordultam hozzá tanácsért, ő elmondta, mit tegyek, de tíz perccel később az ajtómon csöngetett, hogy megvizsgálja a kis beteget. Hozzá kell tennem: mindezt önzetlenül tette. Hiszem és tudom, nagyon sok anyuka és gyermeke lett nagyon szomorú és kétségbeesett a hír hallatán, hogy „A Doktor Bácsi" nincs többé. Hiszen a gyermekorvosban a szülőnek meg kell bíznia, és én, négy gyermekes családanya lévén, több év tapasztalata alapján, teljes biztonsággal megbíztam benne. A legtöbbet adta: önmagát. Halálával nagyon sokat vesztettünk. Az este kisfiam, aki most négy éves, leült az ölembe, kezében kis játék zongorájával, és így szólt: „Mami, én most a doktor bácsinak zenélek, aki meghalt." Megható volt. Rá gondolva, szomorú dallamot hallunk a szívünkben. Horváthné Varga Katalin L ] hatszög Dömötör János 4x elvtárs nőügyei A

z 50-es években a vezetők, de különösen az erre szakosodott személyzeti felelősök elég sokoldalúan, és kellő mélységben foglalkoztak a dolgozók magánéletével is. Különösen szívesen mélyedtek el a férfi és nő kapcsolat részleteiben. Az ez irányú információk egy része valós, más része pletykaszintű volt, de az utóbbiak is nem egyszer elindították a beható vizsgálódást. Történésünk idején a vásárhelyi pártbizottságon Nagy György, a későbbi szentesi tanácselnök töltötte be a városi titkári tisztet. Nyugodt, megfontolt egyénisége a mondatokat jól megforgatva és némi szaggatottsággal, tehát kissé vontatottan bocsátotta útjukra. Az egyik munkatársi értekezleten a jelen nem lévő osztályvezetőt egyik kollégája több oldalról is kritizálta. Sorolta, hogy az nem tartja be a határidőket, felületes, téves adatokat szolgáltat stb. A végére hagyta, záró poénként, hogy „X elvtárs még a nőket is szereti." A nyilvános fórumokon elég ritka volt az ilyen jellegű „támadás", ezért a levegő megfagyott, kínos és elhúzódó csend állt be. Mindenki Nagy Györgyre nézett és szorongva várta az első ember állásfoglalását, döntését. A párttitkár elég hosszan támasztotta bal kezével az állát, és közel tíz másodperc múlva lassan és felindultság nélküli monotóniával, természetes jelenségként értékelve mondta ki - mindenki megkönnyebbülésére -, a szentenciaként ható kérdő mondtatott: „De ki nem szereti, elvtársak?" (A szerző Vásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója.) mf LÉ miről írt a DM? 75 éve A halászati jogról Ismeretes, hogy a város elhatározta, hogy a jövőben nem adja bérbe a Tisza és az állóvizek halászati jogát, hanem a halászatot minden vonalon házikezelésbe veszi. A házi kezelésre azonban mind ezideig semmi előkészület nem történt, ami azt bizonyítja, hogy nem volt túlságosan megalapozott ez a házikezekési szándék. A szegedi halászatnak fényes, nagy múltja van. Az egész felsőváros ebből, s az ezzel kapcsolatos iparágakból élt. Nemcsak országszerte ismerték a szegedi halászokat, hanem balkáni viszonylatban a külföldön is. A Tisza szabályozása a halászatot katasztrofálisan érintette, mert a kiöntéseket és ezekkel az ívóhelyeket minimálisra szorította. A századrészre csökkent halállomány iparszert kifogása és értékesítése mind nagyobb tőkét igényel. (1926) 50 éve A vívósport fellendülése Ha az idei vívóeredményeket összehasonlítjuk a tavalyiakkal azt látjuk, hogy nemcsak eredményekben, hanem szociális összetételben is nagy fejlődésen ment keresztül a déli kerület, de különösen Szeged vívósportja. Tavaly még csak 25 éve 45 igazolt versenyzője volt a kerületnek, ma már 140 az igazolt versenyzők száma. 1949ben még a kispolgárok és tőkés elemek voltak túlsúlyban, 1950-ben már a munkásvívók voltak nagyobb létszámmal. (1951) Szegedi technikatörténet A gyári iparosítás egyik kiváló úttörője Bakay Nándor, 1833. október 15-én született Újszegeden, ott, ahol apjának, nagyapjának, sőt már dédapjának is kötélverő mihelye volt. Haladó szemléleti atyja újszegedi házában iskolát nyitott, fiát a kötelesmesterségnek nevelte. Alig 16 évesen édesapjával együtt részt vettek a szabadságharcban, leverése után négyéves európai vándorútra kelt. Hazatérése után apja mthelyében tevékenykedett, 1863-ban átvette a mihelyt, amelyet az elődök hagytékán 1870-re külföldi vezető színvonalat elérő, korszert kenderfonó- és szövő és kötélgyárrá fejlesztett. Bakayt iparpolitikája neves emberré tette. A nagy árvíz az ő gyárát sem kímélte, miután sikerült újjáépítenie részvéyntársasággá alakította. 1892-ben azonban leégett a gyár, Bakay ekkor már nem vitt vezetőszerepet a gyár életében. (1976)