Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

6 A TORONY ALATT CSÜTÖRTÖK, 2001. JAN. 11. Zöld szám, ingyenesen Munkatársunktól A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. A jövő héten Közgyűlés - gazdag tárgysorozattal Munkatársunktól Kemény munka vár a szegedi városatyákra január 19-én, pénteken, amikoris az idei első tanácskozásukra gyűlnek majd össze a városháza dísztermében. A már meglévő napirendi javaslat szerint 39 kérdésben kell dönteniük. Rendeleteket alkotnak, határozatokat hoznak, tájékoztatókat hallgatnak meg a - feltehetőleg egész napos ülésen. A javasolt napirend szerint például szó lesz az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról, a közbeszerzési eljárásról, a képviselők tiszteletdíjáról, a parkolóalap képzéséről. Mindezekről rendeletet alkotnak, illetve a már meglévőt módosítják. A költségvetési, városfejlesztési, városüzemeltetési és vagyoni tárgyú előterjesztések témaköréből kiemelhetjük például a Szegedi Temetkezési Kft. tevékenységéről, fejlesztésének helyzetéről és az ezzel kapcsolatos önkormányzati szerepvállalás szükségességéről szóló napirendi pontot. Csakúgy, mint a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. üzleti tervéről, az állatmenhely és kisállattemető létrehozásáról, a lakóterületek környezeti állapotának helyzetéről szóló előterjesztéseket. Megismerkednek az önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok üzleti terveivel és fejlesztési elképzeléseivel is. A közgyűlés ezenkívül tárgyal majd a Dóm tér és a Rerrich Béla téri szabadtéri kapukon lévő művészeti alkotások átmeneti áthelyezéséről, de meghallgatja a Szegedi Nemzeti Színházhoz kirendelt önkormányzati biztos jelentését is. Az egészségügyi, szociális és kulturális tárgyú előterjesztések között szerepel a város rövid és középtávú kulturális és sportfejlesztési programja, a nemzetiségi és civil kapcsolatok stratégiája, néhány művelődési központ és művelődési ház alapító okiratának módosítása, csakúgy, mint a védett sírhelyek gondozásba vétele, vagy az önkormányzat által létrehozott és működtetett közalapítványok beszámolói is. Mások írják rólunk Nem csak a szalámi és a paprika városa Ökumenikus istentisztelet Munkatársunktól A szegedi Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezete január 13án, szombaton, délelőtt 11 órakor ökumenikus istentisztelettel emlékezik meg a doni áttörés 58. évfordulójáról. Az istentiszteletet a Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni J. utca 3.) tartják az 1943 januárjában elesett hősök és áldozatok lelki üdvéért. A szentmise áldozatot Gyulay Endre megyés püspök mutatja be. Hit és tudomány DM-információ A Honvéd téri református gyülekezet presbitériumának szervezésében január 13-án, szombaton, délután 3 órakor Hit és tudomány címmel tart előadást dr. Bolyki János, budapesti teológia professzor. A házigazda dr. Kováts Gábor és Papp László. A Honvéd téri templomban tartandó előadásra a szervezők mindenkit szívesen látnak. Polgármesterek találkozója Szegeden Munkatársunktól Ma délelőtt a szegedi városháza ad otthont az Újvidék-Temesvár-Szeged regionális városközi együttműködés lehetőségei elnevezésű polgármesteri találkozónak. Az összejövetelen a három város polgármestere - Borislav Novakovic, dr. ing. Gheorghiu Ciuhandu és dr. Bartha László - által vezetett delegációk tárgyalnak majd a regionális együttműködés lehetőségeiről. Ennek keretében megvizsgálják majd a délszláv válság hatásait az euroégióra, különös tekintettel a jugoszláv demokratikus változásokra. Szegedről Sok minden történt és persze nyilván most is sok minden történik Szegeden. Mondhatják, hogy mindez nosztalgia és az emlékeket az eltűnt idő mélyebb rétegei varázsolják felejthetetlenné. Mindez azonban nem igaz, hiszen Szegeden ma is megvan mindaz, ami néhány évtizeddel ezelőtt volt, sőt a múzeum tere is rendezettebb, a házak elegánsabbak és én úgy látom, még a lányok is szebbek. Ezt persze lehet, hogy megint csak az idő ördöge idézi elő, de talán éppen az a jó a dologban. „Szeged not just salami and paprika" (Szeged nem csak a szalámi és a paprika városa) címmel írt hosszabb cikket az elmúlt év végén a The Budapest Sun című újság. Az újságcikk Szeged történelmét idézi fel, a település első csíráinak létrejöttétől, a ma látható, régióközponttá növekedett nagyváros bemutatásáig. Az írásban említést tesz arról, hogy milyen jelentős történelmi események jellemzik a Tisza-parti várost, úgymint: 1240. IV. Béla adománylevelének megjelenése, melyben várossá nyilvánították Szegedet, az 1879-es árvíz, mely romba döntötte a Szegedet, az újjáépítés nagy munkája Lechner Lajos tervei alapján, a Fogadalmi Templom építése, a Dóm téri Szabadtéri Játékok hazai és nemzetközi sikere, az algyői olajmezők gazdasági jelentősége, a hármas határ közelségéből adódó szerepe, a bevásárlóturizmus „jelenléte" és más jellegzetes eseményeket is. Kiemelten foglalkozik az újságíró Szegeddel, mint iskolavárossal, leírja, hogy csaknem 20 ezer diák tanul itt. Olyan kiváló tudósok dolgoztak (például Szent-Györgyi Albert - Nobel-díjas tudós) és dolgoznak az intézmény falai között, akiket nemcsak a hazai, hanem a külföldi tudóstársadalom is jól -ismer és elismer. Beszámol a cikk arról is, hogy Szeged 20 milliárd forintot fordíthat a jövőben szennyvíz és hulladékkezelésre, valamint arról, hogy egy új szállodával, a Novotel Szegeddel lett gazdagabb a város, de említi a gyógyfürdő-turizmusban rejlő óriási lehetőségeket is. Az újságíró véleménye szerint Szeged fejlődő, virágzó város, a befektetők számára kedvező letelepedési hely, amely az új városvezetés munkája révén már nem csak a szalámiról és a paprikáról híres. Zárómondata dr. Bartha László polgármester szavait idézi: „Legfőbb törekvésünk volt, hogy Szegedet visszahelyezzük a térképre." A cikk pedig azt igazolja, hogy ez sikerült is. (The Budapest Sun) A szegediek büszkék az új, egyre szépülő történelmi belvárosukra. A külföldi kolléga meglátásai is egybecsengnek ezzel a megállapítással. (Fotó: Nagy László) Jól működött a belvárosi bánya... Lépcsőkről hordták a dombot Alacsonyabb vízállás mellett jól látható: a gondosan letakarított betonlépcsőkön nyoma sem maradt a sok ezer köbméter hordaléknak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Két nagyteljesítményű munkagép és naponta 10-12 teherautó dolgozott heteken át Szeged „belvárosi bányájában", a tiszai rakparton. Az eredmény: mintegy 15 ezer köbméter hordaléktól tisztították meg a lépcsősort. Hosszú éveken ár rakodta a hordalékot Szegeden a rakparti lépcsősorra a Tisza. Annyira kiváló munkát végzett a folyó, hogy a vasbeton építmény nagy része el is tűnt, sőt már attól lehetett tartani, pár éven belül hegy magasodik a Stefánia előtt. Szerencsére tavaly ősszel találtatott olyan vállalkozó szellemű cég - ez p.edig a Szegedi Mély- és Magasépítő Rt. volt - amely élt az Ativizig ajánlatával. Ennek lényege pedig így hangzott: aki bányát nyit Szeged belvárosában, vállalja a hatalmas hordalékhegy lebontását, az ingyen szállíthatja és használhatja fel a földet. Mint Nagy Sándortól, a munkálatokat végző cég igazgatójától megtudtuk, az elmúlt hónapokban két nagy teljesítményű munkagép és naponta 10-12 Tátra teherautó takarította a rakpartot. Munkájuk eredményeként mintegy 15 ezer köbméter hordalékot vittek el, s ezzel a hatalmas mennyiségű földdel azóta mélyebben fekvő területeket töltöttek fel magánházak kertjeiben, de jutott a kibányászott anyagból az újszegedi füvészkertbe és óvodákba is. - Az Ativiziggel kötött szerződésünk 2000. december 31-én lejárt, s most a magasabb vízállás miatt egyébként sem tudnánk dolgozni. De nagyon bízunk abban, hogy ebben az esztendőben is tovább takaríthatjuk a Tisza belvárosi szakaszának rakpartját, ugyanis munkánk lenne még bőven. Számításaink szerint még közel 10 ezer köbméter földet kellene elszállítani ahhoz, hogy a vízirendőrség lejárójától a régi hídig minden négyzetméterén tiszta legyen a rakparti lépcsősor, eltűnjék a hordalékdomb - mondta el Nagy Sándor. B. Z. Szabadkai gondok Most kezdődik a munka neheze A 2000. október 5-i földindulásszerű fordulat, majd a december 23-i szerbiai parlamenti választások után Jugoszláviában szabadabban lélegeznek az emberek. Mindez azonban sovány vigasz akkor, amikor az emberek a rendszeres és hosszú áramszünetek miatt kénytelenek a sötét és hideg szobákban ücsörögni. Továbbra sincs munka a gyárakban, értelemszerűen fizetés csak néha. Testvérvárosunkat, Szabadkát sem kerülték el ezek a gyötrelmek. Kern Imrével, a szabadkai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnökével ezekről a problémákról beszélgettünk. - Elnök úr, a demokrácia már „beköszönt" az országba. Elegendő ez ahhoz, hogy az önök munkája is könnyebb legyen? - Nehéz lesz ez az év, mert most valóban csak arról beszélgetünk, hogy szabadabban lélegezhetünk, de nagyobb változások még nem történtek. Először a szerb parlamenti választásokra vártunk, majd az új kormány felállására. Erre még mindig várunk... -Az eredmények azonban az önök elvárásainak megfelelően alakultak? - Mindenképpen. Én korábban is úgy gondoltam, hogy a szerbiai ellenzéknek reális esélye van 180 hely megszerzésére. A feltevésem Kern Imre: Szeged tapasztalataiból mi is profitálni szeretnénk. (Fotó: Schmidt Andrea) meg is valósult: 176 helyet szereztünk a törvényhozásban. A Vajdasági Magyar Szövetségnek is van 6 képviselője a szerb parlamentben. Lehetőségünk nyílik tehát, hogy a vajdasági magyarság érdekeit megfelelően képviseljük a szerbiai politikai életben. - Milyen elvárásokkal néznek az új év elé? - - Jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy a szerb kormány megtörje azt a 10 éve tartó centralisztikus rendszert és meginduljunk az európai önkormányzati rendszerekhez hasonló építkezés felé. Most például az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk az oktatásba és az egészségügyi alapellátásba. Ezeket a hatásköröket szeretnénk visszakapni, meg azt a vagyoni állományt is, amelyet korábban elvettek tőlünk. - Az utca embere panaszkodik... - Az önkormányzat nagyon nehéz helyzetben van, annál is inkább, mert nagyon szegényesek a cselekvési lehetőségei. A polgárok türelmetlenek, nem a régi rendszert okolják azért, mert időnként 16 órán keresztül áramszünet van, hanem azt mondják, hogy az új hatalom nem képes megvalósítani az elképzeléseit. A 10 éves elhanyagoltság miatt omlott össze a gazdaság, ezen belül pedig az áramellátó rendszer is. - Szabadka és Szeged testvérvárosi kapcsolata a nehéz időkben is működött. Most, a könnyebbé vált feltételek között, miként képzelik el az együttműködést? - Valóban jók a kapcsolataink, aminek nagyon örülünk. Hogy csak egy nagyon friss információt közöljek az együttműködésünkről: tegnap járt nálunk Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója és Nóvák Gyula, a Vízmű Rt. igazgatója. Azon munkálkodunk, hogy az amerikai - Akron-i - tervek kidolgozását minél előbb tető alá hozzuk. Mint ismeretes, ezek a hulladék- és szennyvízgazdálkodás szabadkai megvalósítására irányulnak. Az új helyzetben kétségkívül könnyebb lesz az együttműködés. Eddig is jók voltak a kapcsolataink, minden téren. Hálásak is vagyunk a szegedieknek, hiszen az embargós időszakban ők tették lehetővé, hogy különféle kulturális egyesületeink külföldön lépjenek fel! Bízom abban, hogy tovább mélyülnek kapcsolataink, meg abban, hogy Szeged nyugati kapcsolatrendszere által mi is profitálhatunk, kiváltképpen a különféle pályázatok előkészítésében. Ebben testvérvárosunknak óriási tapasztalata van, s ezt a tudást szeretnénk mi is általuk megszerezni mondotta lapunknak Kem Imre, a szabadkai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke. Kisimre Ferenc