Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JAN. 11. RIPORT 7 LG CD-s rádiómagnó 3 égős gáztűzhely Újévi vásár a Szeged Nagyáruházban 10-40%-os * **m árengedmény Moulinex takarítógép 1600 W-os Elektrolux Moulinex takarítógép hűtőszekrény 64 900Ft helyei 79 SQO Ft AEG vasaló, acéltalp émé^r 8690Fthel*ett . - 18 l-es fagyasztó - 238 l-es normál hűtő - „A" kategóriás Daewoo rádiós ÍT r magnó Kave-tea főző HITELAKCIÓ 0%ELŐLEG WELKULI INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS SZEGED TERÜLETÉN T: 424-975. [ Részvételi felhívás előminősítési eljárásra ÉDASZ RT. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság (ÉDÁSZ Rt.) nyílt előminősítéses versenytárgyalási eljárást hirdet a tulajdonában lévő elosztóhálózatok (0,4 kV, 10 kV, 20 kV, 35 kV-os szabadvezetékes és kábelhálózatok és ezek transzformátorállomásai) 1 éves építési tevékenységének villamos kivitelezési feladatainak ellátására a 2001. 04. 01-2002. 03. 31. közötti időszakban. A teljesítés helye az ÉDÁSZ Rt. szolgáltatói területe. A versenytárgyalás első szakaszát jelentő előminősítési eljáráson megfelelt vállalkozók tehetnek ajánlatot a második pályázati szakaszban. Az előminősítési eljáráson történő részvételhez szükséges dokumentáció megvásárolható az ÉDÁSZ Rt. Logisztikai Osztályán, a 9027 Győr, Kandó K. u. 13. címen, a mai naptól munkanapokon 9-12 óra között, 20.000 Ft+áfa készpénz ellenében. A részvételi Jelentkezés határideje: 2001. február 7-én 15 óra. Helye: ÉDÁSZ Rt. Logisztikai Osztály, 9027 Győr, Kandó Kálmán u. 13. sz. További felvilágosítás kérhető: Horváth György beszerzési szakterület vezetőtől a 96/521-781-es telefonszámon. Farkas Csaba könyvbemutatója Munkatársunktól Yasmina belém olvas. Ez a címe Farkas Csaba lapunk munkatársa - legújabb könyvének, amelynek bemutatóját pénteken délután 6 órai kezdettel tartják Szegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban. A szerzővel Vécsey Ágnes újságíró beszélget a kötetről, amelyből Kiss Ernő olvas fel részleteket. A montázstechnikával készült, tárcákat tartalmazó könyv a budapesti Accordia Kiadónál jelent meg a közelmúltban. Szász Imre, József Attila-díjas író utószavával. Kutatásra hatmilliárd Budapest (MTI) A kormányzat Széchenyi tervében a Nemzeti kutatási és fejlesztési programokra biztosított 6 milliárd forintos keretösszegre március 5-éig pályázhatnak a gazdasági szféra szereplői. Az Oktatási Minisztérium most közzétett pályázati kiírása szerint a támogatást azok igényelhetik, akik 2000 őszén már részt vettek az előpályázaton. Pokorni Zoltán oktatási miniszter Korábban elmondta: a 200l-es évre a központi költségvetésben elkülönített támogatási lehetőségre 717 pályázat érkezett, 35 milliárd forintos igénnyel. A szaktárca vezetője ennek kapcsán úgy vélte, hogy a kétfordulós pályázatnak sikerült katalizálnia a két terület együttműködését: a gazdaság a kutatás-fejlesztés érdekében mobilizálta forrásait. Pokorni Zoltán szerint a kutatásfejlesztésre fordított forrásokat fele-fele arányban kellene finanszíroznia az államnak és a gazdasági szférának. A tárca öt kutatási területre írt ki pályázatot és mindegyik mellé akadémikusok által irányított bizottságot állított. Freund Tamás az életminőség javítása, Roska Tamás az információs és kommunikációs technológiák. Bor Zsolt a környezetvédelmi és anyagtudományi, Kondorosi Adám az agrárgazdasági és biotechnológiai, valamint Szegedy-Maszák Mihály a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások programjai felett gyakorol szakmai ellenőrzést. A program átfogó gazdasági céljait jelzi, hogy az első négy programra legalább 100, míg az ötödikre legalább 10 millió forintot kell igényelniük a pályázóknak. A kiírók arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyes területek között nincs arányos leosztás. Elképzelhető az is, hogy egy kiemelkedően hasznos és jó pályázatra fordítják majd a pénzkeret jelentős részét. A pályázat értékelését követően, május-június folyamán kerül majd sor a szerződések megkötésére. A nemzeti program keretében 2002-ben már 10 milliárd forintot fordítanak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági szféra egymásra találását ösztönző projektre. Lóhajtású logisztika És még mondja valaki, hogy régiónk (úgy is, mint Csongrád megye...), Magyarország fokozatosan leszakadó térségei közé tartozik! Az igaz ugyan, hogy szűkebb pátriánkban már csak azért gyártanak lakatokat, hogy legyen elég e fontos alkatrészből a gyárak bezárásához. De mint képünk is mutatja, komoly technikai háttérrel rendelkező logisztikai bázisok is létrejönnek Szeged határában. A Béketelepre vezető úton például vasúti átkelő, élőállat-meghajtású vontatómű, valamint egy félig kész (vagy félig roncs?...) személygépjármű együttes jelenléte jelzi, DélMagyarország minden szempontból felkészült a XXI. század kihívásaira. Hogy hova tart a szekér, pontosan nem tudni. Csak annyi biztos: az Európai Unióban már nagyon várják... (Fotó: Schmidt Andrea, szöveg: Bátyi Zoltán) Délvidéki hétköznapok Demokrácia van, pénz nincs Nos, azóta bebizonyosodott, hogy eufória ide, eufória oda, a demokrácia beköszöntével még nem lett kolbászból a kerítés! Sőt. Svájc, csak álom A háborús bűnökkel vádolt nacionalista népvezér 13 éves országlása alatt olyannyira lezüllesztette Jugoszláviát, azon belül pedig Szerbiát, hogy az új hatalom bárhova néz - csak romokat talál. A Milosevics klán ügyesen lavírozott az elmúlt időszakban. A nacionalizmus „szinten tartása" mellett, igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van az országban. Az időszakos élelmiszerhiány és az áramszünet csak azért van, mert a piszkos kapitalisták összeesküdtek az ország ellen és tönkre akarják tenni az általuk 2-3 év alatt svájci fejlettségi szintre predesztinált Szerbiát. Ez bizony nem sikerült. Kiderül ez abból is, hogy Szabadkán, a patinás városháza szinte minden sarkán áll egy valutázó: Forinté, marké, dolare? - kérdezik és meglebegtetik a kezükben lévő dinárköteget. Kuncsaft ilyenkor, télvíz idején, ritkán van, de ők kitartóan álldogálnak a főtéren. Várják a tavaszt, amikor többen Nagy volt az eufória három hónappal ezelőtt: a jugoszláviai demokratikus változások egyik napról a másikra megváltoztatták az emberek hangulatát. Legalábbis azokét, akik szívből akarták e demokráciát. Mosolygósabbak lettek a hétköznapok, az emberek vidámabban jártak, keltek az utcán. December 23-án, a szerbiai parlamenti választásokon újfent bebizonyosodott, hogy az ország többsége változást akar. Az ellenzék egyszerűen félretette a Milosevics-gárdát, valamint a felesége, Mirjana asszony által vezetett Egységes Baloldalt (JUL-t). Szabadka főtere - a sok történelmi esemény szemtanújával - a Népszínházzal. (DM-fotó) dékről. Utánpótlás pedig nincs. Élelmiszer - aranyárban Korábban hosszú sorok kígyóztak az üzletek előtt, mikor hol cukorra, lisztre, étolajra, vagy a legalapvetőbb élelmiszerre - tejre és kenyérre várva. Ma már nincs szükség erre. Szinten minden alapélelmiszerből van elegendő a boltokban. Csak mintegy 30-40 százalékkal drágábban, mint a sorban állós időszakban! Ilyen mértékben drágultak a közműdíjak is. A fizetések viszont maradtak a régi szinten. Már ahol adnak fizetést. Mert akadnak olyan vállalatok. ahol - munka sincs nem okoz különösebb gondot a bérszámfejtés: hónapok óta nem kapnak egy dinárt sem az alkalmazottak. Nincs miből. A határt járva viszont azt láthatjuk, hogy a kedvező időjárást igyekeznek kihasználni a gazdák. Teszik a dolgukat a jó zsíros bácskai földön. A parasztembernek ugyanis - lehet bármilyen rezsim Belgrádban - a földet meg kell művelnie. Ez pedig biztató jelenség, a városiak számára is... Kisimre Ferenc jönnek majd Magyarországról, s váltanak is. Ki ne emlékezne a régi szép időkre, amikor a szabadkai bolhapiacra igyekezvén, az ember megállt valamelyik burek sütőnél és elfogyasztott egy adag finom balkáni túrós specialitást? Akkor még albánok sütötték a pirospozsgás, leginkább réteshez hasonlítható étket. Ma? Kizárólag szerbek. Az albánok elmenekültek még az „első háború" (1992-94) idején, vissza sem tértek soha. A szabadkai zsinagóga mellett van egy kis burekos üzlet, betérünk, kérünk egyegy adagot. Dinárunk nincs. Jó lesz márka is, mondja az örökké mosolygó hölgy. Az sincs. Ellenben forintunk igen. Jó az is, bólint beleegyezőn és máris kapjuk a finom burekot. Evés közben jegyzem meg, hogy néhány hónappal ezelőtt még nem voltak mindenütt ilyen készségesek a magyar szó hallatán... Pénztelenség, minden szinten Egy egész oldalas írás sem lenne elegendő arra, hogy felsoroljam mindazt, amit észak-bácskai körutunk során hallottam a szegénységről. Tudniillik nemcsak az önkormányzat panaszkodnak az anyagiak hiányára, hanem a vállalatok, az iskolák, a kulturális egyesületek, a sajtó munkatársai, a nyomdák, a kórházak is. Találkoztunk olyan újságszerkesztővel, aki elmondta, hogy az ottani „átkosban" még megmegjelenhettek, mert akkor szükség volt a magyar betűvel történő buzdításra, majd később a választópolgárok tájékoztatására, ma már erre nincs szükség. Ergo: pénz sem jön a házhoz. Ha nem kapnak gyorsan, mondjuk külföldről, nagyobb összeget, becsukhatják a boltot. Mégis, az egyik legszomorúbb információ, amikor arról tájékoztatnak, hogy az egyik Tisza-menti kórházban 40 éves altatógépeket működtetnek. Minden pillanatban meghibásodhatnak a masinák, s akkor bekövetkezhet a tragédia. De nincs palack a vérvételhez, illetve tároláshoz se. Meg kötszer, meg... Sorolhatnánk a végtelenségig. De most üt vissza az a korábban keveset emlegetett körülmény, hogy az elmúlt évtizedben rengeteg fiatal magyar szakember távozott a Délvi-