Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-10 / 8. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2001. JAN. 10. Mit mond a jog? Végelszámolás Vállalkozások egész sora szűnik meg ezek­ben a hetekben. A szo­morú befejezés azon­ban nem megy végbe automatikusan. Össze­foglaljuk (a Házi Jogta­nácsadá segítségével): mik a tulajdonos és a végelszámolásban köz­reműködők végső te­endői? A végelszámoló a végel­számolás befejezésekor - az egyes évekre külön-külön ­éves beszámolót, az utolsó évről készült éves beszá­molóban kimutatott ered­mény felosztása után végel­számolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérle­get), zárójelentést és va­gyonfelosztási javaslatot ké­szít, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet irata­nyagának elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó előírások szerinti záró adó­bevallásokat is el kell ké­szíteni és az adóhatóságnak kell megküldeni. A végelszámoló felada­ta, hogy a zárómérleget, a záró egyszerűsített mérle­get, a zárójelentést és a va­gyonfelosztási javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meg­hozó testületnek vagy szer­vezetnek jóváhagyásra be­mutassa, majd az eljárás befejezését az említett ira­tok átadásával a cégbíróság­nak bejelentse. A jogutód nélküli megszűnést kimon­dó határozatot meghozó szervezet a végelszámolás ideje alatt a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásá­ról egészen addig határoz­hat, míg a zárómérleget, a záró egyszerűsített mérle­get, a zárójelentést és a va­gyonfelosztási javaslatot jó­vá nem hagyta, A végelszámolás igazolt költségeit a gazdálkodó szervezet viseli. Ha a vé­gelszámoló nem a gazdálko­dó szervezet alkalmazottja (vezető tisztségviselője), dí­jának mértéke a gazdálkodó szervezet éves beszámolója (egyszerűsített éves beszá­molója) szerinti eszközök könyv szerinti értékének 1,5 százaléka. A cégbíróság a végelszámoló , kérelmére ettől indokolt esetben eltér­het. Párizs (MTI) A repülőgép megalko­tásától az emberi gén­térkép felrajzolásáig ter­jed a huszadik század technikai felfedezései­nek sora, melyek több­sége tömegfogyasztási cikké válva gyökeresen átformálta a század em­bereinek életmódját. A francia Le Figaro 1903­tól, az amerikai Wright első repülőgépének levegőbe emelkedésétől és sikeres lan­dolásától számítja az ósi em­beri vágy megvalósulását, melyért a mondabeli Ika­rosztól kezdve sokan életü­ket adták. A repülés egy év­század alatt a közlekedés nélkülözhetetlen eszközévé vált, 2000-ben 1,6 milliárd ember érte el távoli úti célját a földtől elszakadva. A közlekedés másik nagy forradalma 1908-ban vette kezdetét, amikor Edouard Delamare-Debouteville 1884-ben létrehozott első A Gaz­d a s á g i Minisztéri­um a na­pokban tette köz­zé annak a 21 ipari parknak a nevét, ame­lyik sikeresen pályázott a címre. Csongrád me­gyében három park iratkozhatott föl a kivá­lasztottak listájára: a szegedi Kálvária (Verti­kál Kft.) és Heavytex Rt., valamint a Nagyla­ki Kender Rt. Ezzel az országban 133-ra, helyben kilencre emel­kedett az ipari parkok száma. A január első felében, szinte újévi ajándékként ki­hirdetett ipari park-pályázat nyertesei Csongrád megyé­ben - a véletlenek összeját­szásának köszönhetően ­mind olyan cégek, amelyek szorosan kötődnek a textili­parhoz. A Kálvária Ipari Park ugyanis valójában a volt textilművek ingatlan­együttesét jelenti, a Heavy­tex, mint köztudott, rész­vénytársaság és Újszege­den, telephelyén rendelke­zik kihasználatlan területtel és épületekkel, a Nagylaki Kender Rt. pedig a határ­szélen foglalkozik a termé­szetes alapanyagok feldol­gozásával. A Kálvária Ipari Park nem először indult harcba a címért, most azonban siker­rel járt - mondta el Volford László tanácsadó, a pályá­zat készítője és menedzsere. A volt textilműveknek min­den esélye megvan arra, hogy a már meglévő és a jövőben betelepülő bérlőivel olyan profilt ala­kíthasson ki, amelyben a vállalkozások bekapcsolód­hatnak a dél-alföldi ipari parkok együttműködő szol­gáltató rendszerébe. A Kál­vária sugárúton elsősorban a logisztikával és a kereske­delemmel foglalkozó cégek alkotnak egy csoportot, amelyek máris kötődnek a régió meghatározó kereske­delmi multinacionális válla­lataihoz. Fodor József, a Vertikál Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, a vá­ros nyugati iparkörzetében működő 25 hektáros terüle­ten a terület megvásárlásá­tól kezdve tervszerű fejlesz­automobilja a Ford T piacra dobásával megindult a tö­megcikké válás útján. A szüntelen technikai tökélete­sedés során mindennapos használati tárggyá előlépett négykerekű guruló masiná­ból 2000-ben 500 millió pél­dány rótta a világ országút­jait és tülekedett a nagyváro­sok aszfaltján. Oscar Levi-Strauss 1853­ban szabott ki elnyűhetetlen sátorvászonból praktikus ru­haneműt, mejyet a kaliforni­ai aranyásók körében kezdett árusítani. A cég 1910-ben már 10 millió darabot ad el a farmernadrágból a világ 50 országában, 1955-ben 7,6 milliárd darabot forgalmaz. Az évszázad végére az ere­detileg kemény kalandorok­nak szánt férfias öltözékből ugyanannyit vesznek meg a nők, mint az erősebb nem képviselői: világdivattá vált. tésekbe kezdtek és a mosta­ni cím elnyerése az eddigi munka elismerése - a köl­csönös gazdasági érdekeken alapuló összefogás. Volford László tanácsa­dó azt is kifejtette: az ipari park „mozgalom" jelenlegi helyzetében új fejlesztési irányba mozdult el. Míg a kezdetek kezdetén, 1996­98. között elsősorban az ön­kormányzatok hoztak létre üresen induló ipari parkokat gazdaságfejlesztési céljaik megvalósításához, addig a második ütemben, 2000-ig a már egyre jobban me­gerősödő vállalkozások fogtak ingatlanfejlesztési tervekbe. Vagyis már működő infrastruktúrák fej­lesztéséhez pályáztak meg állami forrásokat. Jelenleg pedig az úgynevezett klasz­terek kialakítása zajlik: azo­nos, vagy hasonló profilú vállalkozások szövetkeznek egy ipari parkban, hogy nagyvállalati, avagy régiós fejlesztéseket kiszolgálja­nak. Volford szerint mind­három most megszerzett ipari parknak nagy esélye van arra, hogy egy-egy spe­ciális klaszterként működ­jön az elkövetkező időkben. A Heavytex Rt. ipari park címével kapcsolatban Széli János vezérigazgató elmondta: a pályázatot a Asa Candler, a Coca-Cola márkatulajdonosa 1915-ben döntött úgy, hogy olyan pa­lackban fogja árusítana a kedvelt üdítőitalt, amelyet „még a vakok is felismer­nek". A „plisszírozott szok­nyát viselő női üvegforma" milliókat hódított meg, nép­szerűsége máig töretlen. 1917-ben indul világhódí­tó útjára a rágógumi, melyet az 1917-ben Európába ér­kező amerikai katonák hoz­tak be a kontinensre. Igazi európai diadalmenete a má­sodik világháború végén kezdődött, mostanára évi 50 ezer tonnát forgalmaznak belőle a földön. Úgy tudni, hogy egy hazájából elűzött mexikói tábornok vitte be az Egyesült Államokba saját kaucsuktermésének raktár­készletét - még 1865-ben - s végül egy Wrigley nevű pa­tikusnak sikerült elpasszol­részvénytársaság másik há­rom, szomszédos céggel együtt nyerte meg, a nevük a jövőben Heavytex Ipari Park lesz. A volt újszegedi szövőipari nagyvállalat in­gatlanainak csak egy kis ré­szében termelő Heavytex már eddig is albérletezte­tett, körülbelül 10 „idegen" cég tevékenykedik a terüle­ten (köztük egy olasz és egy francia is). Mivel a rész­vénytársaság magas színvo­nalú infrastruktúrával ren­delkezik, az eddig betele­pült cégek számára minden esetben jogi, könyvelői, vámügyintézői, adótanácsa­dói szolgáltatásokkal álltak rendelkezésre. Sokkal inkább öko-cent­rumként, mint ipari park­ként dolgoztak eddig - tette még hozzá a vezérigazgató -, ami utólag azért volt előnyös számukra, mert az idei pályázaton ezért „több pontot adott" a minisztéri­um. Az elnyert cím a jövőben abban segíti az rt.-t és a meglévő vállalkozáso­kat, hogy lehetőségük nyílik az elavult infrastruktúra fej­lesztésére. (Amennyiben felépül a Tisza két partját összekötő vasúti híd, lesz igazán értékes terület a He­avytex körüli összesen 23­24 hektár - mondják mások, a partvonalon kívülről.) nia. Az ugyanis rájött, hogy mit kell csinálnia a haszon­talan gumirakománnyal. A televízió szó első ízben az 1900-as párizsi világkiál­lításon hangzott el, de maga a szerkezet csak 1926-ban jött világra, amikor John Ba­irdnek sikerült egy emberi figura képét az egyik ké­pernyőről a másikra átsugá­roznia. Az első színes képek 1928-ban születnek meg. 1969-ben Neil Amstrong amerikai űrhajós az egész világ szeme láttára lépett először a Holdra. A televízi­ózás azóta belépett az infor­matika korszakába. Bár kimondhatatlan név­vel ajándékozták meg felta­lálói - polyhexamethylen­adipamid - a nylon (magya­ros átírásban nejlon) ma már mindenütt ott van. A szinte­tikus fonal univerzális alkal­mazhatóságát Wallace Hu­A Nagylaki Kender Rt. vezérigazgatója, Szebeni László arról tájékoztatta la­punkat, hogy első próbál­kozásra nyertek a pályáza­ton. A két magánszemély és két cég tulajdonában lévő rt. vezetése már 1998­ban azon dolgozott, hogy az ötvenes-hatvanas évek­ben hatalmas méretűre épí­tett és 1800 főt foglalkozta­tó vállalat „hűlt helyére" másokat is becsalogassa­nak. Ma már csak 120-an dolgoznak a kenderfeldol­gozóban (ahol zsinegeket, fonalakat, cérnákat készíte­nek), valamint a farostü­zemben, a meglévő 80 hek­tár egyharmadán. Az ingat­lan-együttes többi részében logisztikai központot, vala­mint a természetes alap­anyag, a kender felhaszná­lásával rokon profilokat szeretnének telepíteni. Ez utóbbinak ugyanis egyre nagyobb a keletje az EU ál­lamaiban. A Nagylaki Ipari Park és Logisztikai Központ termé­szetesen a román határ kö­zelségéből is profitál, a ro­mániai nagylaki polgármes­terrel olyan biomassza megsemmisítő építésében állapodtak meg, amely gőz­és villamos energiával látná el a térséget. Fekete Klára és a T­me Carothers, a Du Pont munkatársa ismerte fel 1937-ben, s azóta készítenek belőle harisnyát, pad­lószőnyeget, autóalkaltrészt és még annyi minden mást. Népszerű nevét, a nylont az anyagot előállító kutató­vegyészek feleségeinek kezdőbetűiből - Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia, Ni­ha - állították össze a figyel­mes férjek. A golyóstoll a magyar Bí­ró László találmánya, aki 1940-ben Argentínában kez­di forgalmazni. Európában a francia Marcel Bich tökéle­tesíti és vezeti be a piacra 1953-ban. A megunhatatlan Bic golyóstoll azóta millió­számra fogy a világ minden táján. A számítógép őse, az Eni­ac (Electronic numerical in­tegrátor í computer) három pennsylvániai mérnök talál­Budapest (MTI) Az alapanyag árak drasz­tikus emelkedése ellenére is jó évet zárt tavaly a Pick­csoport, árbevétele várható­an meghaladja a 61 milliárd forintot, szemben az 1999-es 51,6 milliárd forinttal ­mondta a cégcsoport gazda­sági igazgatója tegnap. Vámosi Lukács elmondta: míg 2000 januárjában a ser­tés-felvásárlási árak 180 fo­rint körül mozogtak, addig az év végére I kilogramm élősertésért már 280 forint körüli összeget kellett fizet­ni. így az átlagár - ami 1999-ben 190 forint volt ki­logrammonként - tavaly mintegy 230 forintot ért el. Ennek ellenére a cégcso­port árbevétele meghaladta a tervezett 58 milliárd forin­tot. A Pick-csoport vállalata­inál tavaly 880 ezer sertést és 25 ezer marhát vágtak le, termékeik 58 százaléka bel­földre, 42 százaléka exportra került. modell mánya, megalkotásakor, 1945-ben 30 tonnát nyomott. A mai hordozható elektroni­kus számítógépek aktatáská­ban, vagy akár zsebben el­férnek, teljesítőképességük a súlycsökkenéssel fordított arányban nőtt. Az Egyesült Államokban 1955-ben forgalomba hozott antibébi-tabletta - Gregory Pincus hormonkutató készít­ménye - igazi forradalmat hozott a nők életében: füg­getlenítette egymástól a sze­xualitás örömét és a nemzés felelősségét. A tabletta XXL század elején is a legelter­jedtebb fogamzásgátló esz­köz. Az anyaság kevéssé fel­emelő örömeitől egy ameri­kai nagypapa találmánya szabadítja meg a kismamá­kat. Victor Mills nyugalma­zott mérnök már 1957-ben az eldobható papírpelenka A belföldi árbevétel mint­egy 36 milliárd forintot tesz majd ki, míg az export-bevé­tel 25 milliárd forint körül alakul. A cégcsoport üzeme­iből elsősorban Németor­szágba, Japánba, Dél-Koreá­ba, Spanyolországba és Oroszországba szállítanak. Az idei tervekről a gazda­sági igazgató elmondta: mintegy 70 milliárd forintos árbevételt várnak, ugyanak­kor számítanak arra, hogy az alapanyag-árak tovább növe­kednek, és a sertéshús eseté­ben elérik a kilogrammon­kénti 320 forintot. Az árbevétel-növekedést elsősorban attól várják, hogy Cegléden még az első ne­gyedévben megkezdi a ter­melést a cégcsoport új üze­me, amely főként távol-kele­ti exportra termel. A gazdasági igazgató je­lezte: a Pick-csoport munká­ját rendkívül megnehezíti, hogy a támogatási rendszer még mindig nem ismert. tervén dolgozik, de csak 1966-ra sikerül ellenőrzött és megfelelő színvonalú ter­méket előállítania. Azóta ta­lán Semmelweissel együtt említik a nevét a nők milliói. A mágneskártyát 1974­ben a francia Roland More­no hozta létre, ma már évi kétmilliárdot fogyaszt belőle a világ tehetősebb része. A téglalap alakú kemény la­pocska teljesen átformálta a fizetési eszközök univerzu­mát, felhasználhatósága a je­lek szerint végtelen. 18 ország genetikai inté­zeteinek több ezer kutatója dogozott tíz éven keresztül az emberi szervezet három­millió kémiai építőkövének feltárásán, az emberi géntér­kép megfejtésén. 2000 júni­usában hangzik el a hivata­los bejelentés: az emberi faj genetikai kódjának 97 száza­lékát azonosították. E felfe­dezés gyógyászati és társa­dalmi perspektívája egyelőre beláthatatlannak tűnik - zá­rul az összegezés. A nejlon, a golyóstoll Újabb három park a megyében Hasonló cégek - egy „bokorban7' A Heavytex Rt. telephelye. Impozáns látvány, gondolatébresztő méretek. (Karnok Csaba) Pick-csoport Tízmilliárdos plusz Tudásmenedzsment Szürkeállományban jók vagyunk! Budapest (MTI) A fejlett országokhoz hasonlóan Magyarorszá­gon is egyre több cég is­meri fel a tudás, mint esz­köz fontosságát, valamint versenyképesség-növelő hatását - derül ki a KPMG üzleti tanácsadó világcég kedden közétett felméré­séből. A felmérés 423 európai és észak-amerikai társaságot, ezen belül 18 magyarországi nagyvállalatot vizsgált. Az elemzés kimutatja, hogy a tu­dás szervezett felhasználását célzó tudásmenedzsment al­kalmazása tekintetében Ma­gyarország nincs jelentősen lemaradva a nyugat-európai és észak-amerikai országokhoz képest, ám átfogó, összehan­golt stratégiával többnyire még nem rendelkeznek a ma­gyar cégek. Elónyként értékeli a felmé­rés a magyar vállalatoknál a technológiai háttér fejlettsé­gét, jelentős hátrányként a tu­dás hatékony felhasználásá­nak hiányát. Ez utóbbi fő oká­nak a KPMG szakértői azt a kulturális beidegződést tart­ják, amely a hatalom és a po­zíció megtartása miatt egyes információk visszatartására készteti a cég munkatársait. A vizsgált külföldi vállala­tok 68 százaléka indított tu­dásmenedzsment programot, ez az arány Magyarországon 57 százalék. A már végrehaj­tott programok közül a leggyakoribb projekt Magyar­országon a leginkább bevált módszerek, eljárások tapaszta­latainak szervezett megosztá­sa a munkatársakkal, de ez is csak a cégek 29 százalékára jellemző - áll a KPMG elem­zésében. A tudás hatékony felhasz­nálását nehezítő tényezők kö­zül legtöbben - a megkérde­zettek 86 százaléka - a tudás­menedzsment ismertségének hiányát emelték ki. A tudás megosztására rendelkezésre álló idő hiányát 78 százalék jelölte meg, de a „fejekben lévó tudást nehéz megszerez­ni", a „munkatársak újra felta­lálták a spanyolviaszt" és a „munkatársak nem akarják megosztani tudásukat" kate­góriát is sokan tartják az ügy­felekkel, termékekkel, folya-' matokkal, és versenytársakkal kapcsolatos információk me­gosztása gátjának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom