Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-10 / 8. szám
SZERDA, 2001. JAN. 10. EGY SZÁZALÉK III. Esküvő a Marson Készül a Kelengye A Szegedi Nemzetközi Vásár február 2-4. között, immár negyedik alkalommal megrendezi a Kelengye Esküvői kiállítást. A rendezvény egyben az esztendő vásárainak nyitóprogramja. A hagyományosnak mondható Kelengye az egyik legnépszerűbb a nagyközönségnek szóló programok közül. Az esemény - csakúgy, mint az előző években - lehetőséget teremt a kézfogókat rendező szakmák képviselőinek, többek között a ruha szalonoknak, az ékszerészeknek, a virágüzleteknek, az autókölcsönzéssel fogalakozó cégeknek, valamint a szépségipart képviselő vállalkozásoknak. A Kelengye kiállítások mutatói évről évre javulnak - mondja B. Balogh Edit, a Szegedi Nemzetközi Vásár Kft. munkatársa. Két év alatt közel megduplázódott a kiállítók, valamint a rendezvénybe egyéb módon bekapcsolódó cégek száma. Tavaly harminc kiállítót és 2500 vendéget fogadott a Kelengye, ám a jelenlegi számok szerint most ennél többre számítanak a vásár szakemberei. Az esemény különbözik a megszokottól, mert külön területen rendezik magát a kiállítást és más teret kapnak a kísérő programok. Az idén is lesz divatbemutató, gasztronómiai parádé, kóstolók, vőfélybemutatók, zenekari fellépések, s tanácsadó szolgálat. O. K. K. Ha a díj eszi az egyenleget A számla is öregszik Szeged a határ közelsége okán az ország egyik olyan térsége, ahol nagyobb sűrűségben fordulnak elő devizaszámlák, mint más területeken. Ezen számlák „szavatossága" azonban itt sem szól egy életre, mint ahogyan azt sokan hiszik. Nem ritka eset: a majd egy évtizede nyitott devizaszámlák gazdáit komoly csalódás éri, amikor több évi nyugalom után hozzá akarnak férni pénzükhöz. Ilyenkor ugyanis általában azzal kell szembesülniük, hogy a számlán az elképzelésekkel ellentétben nem csinos kis kamattöbblet várja őket. hanem esetenként mínuszos egyenleg. Az ügyfelek indulata érthető, mint ahogyan az is: a hivatalos magyarázatok szükségesek, de nem enyhítik a csalódottságot. Ezzel ellentétben tény, hogy a kellemetlen esetek nagy része nem történne meg, ha az ügyfél pontosan tájékozódna a napi eseményekről. „A devizaszámlákat érintően az elmúlt évek során több jogszabály és törvénymódosítás is napvilágot látott. Ezek közül a leginkább ide vágó az 1996 elején érvénybe lépő, devizatörvény mondja Várkonyi Gellért, a Postabank Rt. szegedi kirendeltségének igazgatója. Az ügyfelet a hitelintézetekről szóló, nemrégiben fogyasztóvédelmi szempontok szerint is módosított jogszabály védi, többek között azzal, hogy a pénzintézetek számára előírja a tájékoztatási kötelezettséget. „A bank természetesen betartja a passzust, amikor az ügyfelet hirdetményeken keresztül értesíti a változásokról. ám ha az ügyfélhez nem jut el az információ, vagy nem vesz erről tudomást, később meglepetés éri - mondja Pallagi Attila, a Magyar Külkereskedelmi Bank szegedi fiókjának vezetője. Ezzel szembesülni mindenki számára kellemetlen, így nem egy szakember szerint legcélszerűbb a kis összegű számlák ügyének gyors lezárása. Miután a kereskedelmi bankok bevezették a számlavezetési díjat, az úgynevezett alvó számlák egyszeriben feléledtek, hiszen a díj elkezdte „megenni" az egyenleget. Ha az ügyfél nem lépett, ez folytatódott, s néhány esetben mínuszba került a számla. A devizaliberalizáció után már nem volt valutaszűkösség, szabadabb lett a piac, s többek között megváltoztak a számlavezetés feltételei is. Ez utóbbit nehezen fogadja el néhány régi ügyfél - mondja Lestárné Szikszai Julianna az OTP Rt. szegedi igazgatóasszonya. O. K. K. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 419,21 Ausztrál dollár 158,24 Cseh korona 7,54 Dán korona 35,49 Euró 264,88 Luxemburgi franki 100) 656,62 Finn márka 44,55 Francia frank 40,38 Görög drachmaí 100) 77,73 Holland forint 120,20 ír font 33633 Német márka 135,43 Olasz líra( 1000) 136,80 Osztrák schilling 19,25 Portugál escudo! 100) 132,12 Spanyol peseta! 100) 159,20 Japán yen( 100) 242,90 Kanadai dollár 188,17 Lengyel zloty 68,36 Norvég korona 32,03 Svájci frank 173,93 Svéd korona 29,72 Szlovák korona 6,05 ^USA-dollár 281,37 ^ Agrárkamara: szolgáltat és informál Duplán is új helyzetben A Csongrád Megyei Agrárkamara 2000. december 15-i küldöttgyűlésén elnökké választotta Tasnádi Gábor vállalkozót. A munkáját társadalmi megbízatásban ellátó agrárszakember lapunknak adott interjújában elmondja: olyan kamarát szeretne, amely képes megfelelni az Európai Unió elvárásainak. Mint emlékezetes, a Csongrád Megyei Agrárkamaránál első próbálkozásra, október 13án nem sikerült elnököt választani, mivel az akkori egyetlen jelölt, a kamara korábbi vezetője nem kapott elegendő szavazatot. Mára már a legendák közé tartozik, milyen események miatt nem indulhatott az első megmérettetésen Tasnádi Gábor, és hogyan lett végül ő a befutó az év végi küldöttgyűlésen. Jelenleg azonban már nem a fordulatokban bővelkedő jelölés miatt áll reflektorfényben az elnök, hanem amiatt, hogyan teszi vonzóvá a kötelező tagságtól megcsömörlött gazdálkodók előtt a Csongrád Megyei Agrárkamarát. - Csongrád megyében most kétszeresen is új helyzetben van az agrárkamara: egyrészt az önkéntesség alapján szerveződik a tagság, másrészt változott a vezetése. - Új és ráadásul nehezebb lett a helyzet, az önkéntes tagságból ugyanis egyértelműen az következik, hogy az elkövetkezőkben kevesebb bevétellel számolhatunk. Ezeknek az új körülményeknek megfelelően kell tehát az apparátust átalakítani és olyan kamarát létrehozTasnádi Gábor. „Vonzóvá válni a tagság számára." (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Tasnádi Gábor (53) élete mindén szálával a megye agrárgazdaságához kötődik. Diplomát a szarvasi mezőgazdasági főiskolán szerzett. Először termelőszövetkezetekben, majd az AGROBER-nél foglalkozott öntözéssel és meliorációval. 1976-ban került a megyei tanács Névjegy mezőgazdasági osztályára. Mint mondotta, egyéni szerencséje, hogy ekkor kezdődött egy átfogó belvízrendezési és meliorációs program, amelyet 15 éven keresztül vezényelt, munkásságáért Alkotói Díjat kapott. Az FM-hivatalban 1990-től előbb helyettesként, később vezetőként dolgozott 1999 januárjáig, amikor is eredménytelenül pályázott saját székére. Ekkor váltott, saját vállalkozásba kezdett, de az agráriumtól nem szakadt el. Amikor azzal keresték meg, hogy induljon az agrárkamarai elnökválasztáson, egy feltétele volt: ha társadalmi megbízatásként vállalhatja. ni, amely hosszabb távon is képes magát vonzóvá tenni a tagság előtt. Ami viszont okot ad az optimizmusra, az az, hogy jó alapokra építhetünk: korszerű székházzal, infrastruktúrával, magasan kvalifikált szakemberekkel állunk elébe a kihívásoknak. - Milyen kamarát szeretne Tasnádi Gábor? - Arra esküdtem fel, hogy a Csongrád Megyei Agrárkamara a tagságot szolgálja - információkkal, szolgáltatásokkal, s hogy rövid időn belül bebizonyítja, érdemes kamarai tagnak lenni. A célok érdekében az első lépéseket most tesszük majd meg, különböző fórumokon mérjük fel, mit szeretnének a tagok, mire tartanak igényt. Az is fontos, hogy a kamara véleménye rendszeresen és markánsan jelenjen meg a médiában, s jó kapcsolatokat építsünk ki a megyében az összes szerveAz 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Villamos energia szolgáltatási díjak Tisztelt Ügyfelünk! Társaságunk tájékoztatja Önt, hogy a gazdasági miniszter 49/2000. (XII. 21.) GM rendelettel módosított 10/1999. (III. 19.) GM rendelete és a 48/2000. (XII. 21.) GM rendelettel módosított 9/1999. (III. 19.) GM rendelete alapján a szolgáltatott villamos energia díjai 2001. január 1-től megváltoztak. Díjszabások Áramdíjak FVkWh .A" (lakossági általános) 21,00 .B" (lakossági vezérelt) 9.70 Teljesftménydllas árszabás Díjszabások Teljesítménydíjak FVkW/év Áramdíjak Ft/kWh Díjszabások Csúcsidei díj | Csúcsidőn kívüli díj Csúcsidei díj | Csúcsidőn kívüli díj Nagyfeszültség Teljesítménydíjas I. 13 344 9000 8,70 5,45 Teljesítménydíjas II. 10128 6 384 9,55 6,20 Középfeszültség Teljesítménydíjas I. 13 260 8 772 10,25 6,75 Teljesítménydíjas II. 10 044 6 036 11,00 8,00 Kisfeszültség Teljesítménydíjas I. 12 576 8136 11,00 7,50 Teljesítménydíjas II. 9 564 5 796 12,80 9,00 Nagy- és középfeszültség Díjszabások Alapdíj Ft/kVA/év Áramdíj Díjszabások Alapdíj Ft/kVA/év Csúcsidei Csúcsidőn kívüli Nagyfeszültség Alapdíjas kéttarifás 9 024 10,85 7,30 Középfeszültség Alapdíjas kéttarifás 8 820 14,50 10,30 Kisfeszültség Díjszabások Alapdíj fázisonként Ft/Amper/év Áramdíj- Ft/kWh Díjszabások Alapdíj fázisonként Ft/Amper/év Csúcsidei Csúcsidőn kívüli Kisfeszültség Alapdíjas kéttarifás 1 740 16,55 12,10 Kisfeszültség Alapdíjas egytarifás 1 200 15,75 Kisfeszültség Alapdíjas vezérelt külön mért 360 9,70 Ideiglenes vételezés Feszültségszint Alai odlj Áramdíj (e^ósz napos) Feszültségszint Ft/Amper/nap Ft/kVA/nap Áramdíj (e^ósz napos) Nagyfeszültség 30,30 8,70 Középfeszültség 29,30 11,90 Kisfeszültség 4,50 15,40 A meddő villamos energia df)a Feszültságszint Áramdíj Ft/kVArb Nagyfeszültség 1.35 Középfeszültsög 1,63 Kisfeszültség 2,25 Közvilágítási árszabás Teljesítménydíj Ft/kW/év 40 368 Áramdíj FVkWh 15,40 A táblázatban szereplő árak az ÁFA-t nem tartalmazzák! ( DémftSZ RT zettel, köztestülettel. Az érdekképviseletnek és az érdekérvényesítésnek pedig szigorúan szakmai alapokon kell működnie, vagyis a kamarának politikamentesnek kell lennie. Bár tudom, a politika nem választható el teljesen a gazdaságtól, ám ezen a szinten mégis inkább a szakmai szempontokat kell előtérbe helyezni. - Milyen támogatottságot élvez az új évezred küszöbén a Csongrád Megyei Agrárkamara? - A korábbi taglétszámnak kevesebb mint a 10 százaléka lépett be eddig a kamarába. Ez nagyjából megfelel az országos helyzetképnek. Természetesen azt szeretném, ha minél többen csatlakoznának hozzánk, főleg a gazdálkodók meghatározó részét képviselő vállalkozások, azok, akik az EU-csatlakozáskor is a versenyszférában maradnak. Hiszem, hogy ez az új típusú kamara az agráriumot kellőképpen képviseli majd az EU-ban, ahol reményeim szerint a köztestületi jogosítványok jó része is újra visszakerül hozzánk. - Melyek azok a szolgáltatások, amelyek máris vonzóvá teszik a kamarát? - Azt szeretném, hogy a tagok naprakész információkhoz jussanak, hogy pályázatokon indulhassanak, a beadott pályázatok útját pedig a kamara menedzselhesse, egészen a források elnyeréséig. Cserében a kamarai tagdíj jóval szerényebb lesz, mint eddig, a kötelező tagság idején. A befizetés rendszere is humánusabb, alkalmazkodik majd a mezőgazdasági termelés ciklikusságához. Fekete Klóra Konzervipari tőkeemelés Munkatársunktól Vélhetően február elején elemelik majd a Glóbus Konzervipari Rt alaptökéjét. A hír szegedi vonatkozásban azért érdekes, mert A Glóbusnak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által felajánlott konzervgyári portfoliójában a Szegedi Konzervgyár is szerepéi, s a tőkeemelés miatt vélhetően elhúzódik a szegedi gyár ügye is. Az MFB ez idáig nem hozott döntést a Limpex-cégek eladásról sem, holott ez sürgető volna. Az MFB-nek, a Limpex cégcsoportra kidolgozott reorganizációs programja szerint'ugyanis többek között a veszteséges Szegedi Konzervgyáron és a hatvani Aranyfácánon mielőbb túl kellene adnia. A Glóbus Rt. január elején kapott hivatalos értesítést a fejlesztési banktól, melyben arról tudatták a társaságot, hogy eredménytelenül zárult a Limpex csoport egyes tagjaira - a szegedi, a nagyatádi, valamint a hatvani konzervgyárakra - kiírt pályázat. A szakemberek szerint a sikertelenség oka a várnál kisebb összegű ajánlatokban keresendő. A Glóbus újra pályázik majd az említett gyárakra, ám nem kizárt, hogy erre csak a február elejére tervezett rendkívüli közgyűlés után kerül majd sor. Előzetes információk szerint a közgyűlés fő napirendi pontja a tőkeemelés második fordulója lesz, s a társaság vezetése a részvényesek jóváhagyásáért kéri a 316 ezer 45 darab, egyenként 3200 forint névértékű értékpapírok zárt körű kibocsátásához.