Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-10 / 8. szám
Acélmilliárdok A mint az várható volt, sem a konzervgyár, sem a ruhagyár ügyében nem született végleges döntés decemberben, az illetékesek talán nem akarták elrontani a dolgozók karácsonyi ünnepét. Dunaújvárosban viszont sikerült elbizonytalanítani tízezer család ünnepét azáltal, hogy a kormányfő) nyomására az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. egyoldalúan felmondta az Acél XXI. Kft.-vei kötött - lejárathoz amúgy is közelítő - vagyonkezelési szerződést. A miniszterelnök már korábban sem titkolta, hogy az állam szempontjából nem tartja előnyösnek a szerződést, s a kormányváltás óta néhányszor alaposan meg is vizsgálták a vállalat pénzügyeit. Nagy hibákat elismert könyvvizsgáló cégek sem találtak, ennek ellenére az ÁPV Rt.-nek nem okozott gondot olyan passzust találni a szerződésben, amire hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatta azt. A sikerdíjra szerződött, vagyonnövekedésben érdekelt acélos menedzsment akkor hibázott először, amikor a megállapodás aláírását követően néhány hónappal már milliárdos vagyonnövekményt mutatott ki, ami valószínűsíthetően inkább könyvelői bravúr, mintsem igazi gazdagodás volt. Az ÁPV Rt. ezt a sikerdíjat azóta sem fizette ki, ám ettől még nem haltak éhen a vagyonkezelők. A másik támadási felület az összeférhetetlenség volt, a vállalat beszállítói, nagyobb partnerei között számos olyan magánvállalkozás van ma is, amelyikben a vagyonkezelő menedzsment résztulajdonosként is érdekelt. Azaz: nem kizárt az állami pénz magánosítása. A mérleg másik serpenyőjébe az kerül, hogy a nagyvállalat működik, tízezer embernek - kis túlzással: egy egész városnak - ad munkát, nyereséges, ráadásul erre a versenyszférában képes. Ezen belül is a kohászatban, azon a területen, ahol Ózd sok tízmilliárd forint állami pénzt nyelt el, minden látható eredmény nélkül. Pontosabban: ami látható, az néhány ezer munkanélküli, s ők segélyért ugyancsak az államhoz fordulnak. További adalék, hogy a Dunaferr mellett csupán egyetlen esetben kötött milliárdos tételű vagyonkezelői szerződési az állam, mégpedig a Co-Nexussal, no, ez az, amiből egyetlen fillért sem látott viszont. Amióta a miniszterelnök a sokmilliárdos veszteségű CVV Bank első emberének végkielégítéséi átszámolta az ápolónőkére, s így több mint száz esztendő jött ki, könnyen elképzelhető, hogy érvek fogytán Dunaferrügyben is megcsinálja ezt a számtanpéldát. Hogy eddig ennyit kerestek, s a szerződésből kifolyólag mennyi járt volna nekik. December utolsó napjaiban az acélos kft. megértette, hogy a vagyonkezelői szerződés további fenntartása nem lehetséges, s most már csak a megnyugtató lezárásban érdekelt. Az ÁPV Rt., s persze a kormány meg abban, hogy minden jól menjen azután, hogy átveszik a parancsnokságot, mert - míg a szegedi ruhagyár és konzervgyár még ezer családot sem érint - itt egy egész város a tét. L ehet, hogy Dunaújvárosban meggazdagodtak néhányan, de azok legalább szakemberek voltak. Reménykedjünk abban, hogy az utánuk jövők nem csak az előbbiben jeleskednek majd. A hatékonyság létkérdés Munkatársunktól A Czipin & Partner osztrák termelékenységi tanácsadó arra világított rá, hogy az uniós csatlakozás nehéz helyzetbe hozza majd a magyar vállalatokat. Hazánkban ugyanis - Németországgal és Ausztriával összehasonlítva - nagyon nagy mértékű a kihasználatlan termelési kapacitás. Ezek az üresjáratok nem erősítik a versenyképességet, s a szakértők szerint előfordulhat az, hogy az európai versenytársak úgy törnek be a magyar piacra, hogy közben a kihasználatlan termelési időt olcsón megvásárolják. Könyvelői tanfolyam Marketing Klub Hamarosan jelentős változások, szigorítások várhatók a pénzügyi-számviteli szakképesítések rendszerében. A CSMK1K Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. a még jelenleg érvényben lévő feltételek szerint 2001. február elején mérlegképes könyvelői tanfolyamot indít vállalkozási szakon, OKJ szerinti felsőfokú szakmai képesítéssel. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kérhető Bálint Ferencné kamarai munkatárstól. (Tel.: 62/486-987/122). A Kamara Markeüng Klubja ez évi első rendezvényét január 11-én, csütörtökön 15 órakor tartja a HBH Étterem különtermében (Szeged, Deák F. u. 4.). „Euromarketing - az egységes piac kihívásai" címmel Dr. Tóth Tamás egyetemi tanár, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem marketing tanszékének vezetője tart vitaindító előadást. Kamarai tagok részére a klub rendezvényein ingyenes a részvétel. Bővebb információ: Kozsuchné Somogyi Katalin (tel: 486-987/141). (x) TOSHIBA klímatechnika FQSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 Benne: Ipari parkok Valutaszámlák Agrárium Heti gazdaság Pesszimisták a dél-alföldi önkormányzatok Gazdag kincstár, szegény városok? Útépítés Makón: a saját erőt olykor meg kell „patkolni". (Fotó: Karnok Csaba) Miközben az ország gazdasági kilátásait jónak, addig saját anyagi helyzetüket meglehetősen kedvezőtlennek ítélik meg a dél-alföldi önkormányzatok - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. azon felméréséből, amelyben a magyar önkormányzati szektor bevételeit és kiadásait veszi górcső alá. A helyi önkormányzatok csak egy lehelettel érzik jobbnak saját közvetlen környezetük, azaz megyéjük várható gazdasági helyzetét. Miért érzékelik a városok és kistelepülések helyzetük rosszabbra fordulását? Bevételekre működésük alapján, vállalkozásokból, központi forrásokból, helyi adókból, ingatlanértékesítésből, bérbeadásból, hitelfelvételből és különböző pályázatokon szerzett pénzekből tehetnek szert az önkormányzatok. Miközben az állam arra bíztatja saját önkormányzatait, hogy bevételeiknek súlypontját a központi költségvetés helyett a helyi adókra tegyék át, a déli rész legtöbb településén nincsenek olyan nagy iparvállalatok, amelyek jelentős összeggel tudnák növelni a helyi bevételeket. Elég csak Szeged példáját említeni, ahol a város 32 milliárdos költségvetéséből mindössze 4 milliárdot tesznek ki a különféle, helyben beszedett adók. Ez az összeg mégis értékes, mert a leosztott központi források döntő többsége elmegy a város üzemeltetésére, míg a helyi adók, sokszor pályázaton nyert összegekkel „megpatkolva" lehetőséget biztosítanak a fejlesztésre, beruházásra. A dél-alföldi községi önkormányzatok bevételei között a legnagyobb hangsúlyt az átengedett központi adók jelentik. Az intézmények működési bevételei az elmúlt években kissé csökkentek, a vállalkozásokból származó bevételek pedig veszítettek súlyukból tavaly, hiszen mindössze 0,1 százalékos növekedést mutattak. Miközben a területi kiegyenlítésre szánt központi források iránt hatalmas a várakozás a dél-alföldi településeken, addig a területfejlesztési alapelvek által kijelölt plusz támogatások „főútvonalai" nem ebbe a régióba vezetnek. A dél-alföldi községek helyiadó bevételeik alakulását is pesszimistán szemlélik. Ugyanakkor az átlagnál nagyobb mértékben kénytelenek növelni kiadásaikat, ami azt jelzi, a régió kistelepüléseinek feladatai az átlagnál nagyobb mértékben bővültek. Ez - hosszabb távon - több kistelepülés önkormányzatának komolyabb eladósodásához is vezethet. Egyelőre azonban a gondokat úgy igyekeznek áthidalni, hogy a két évvel ezelőtti értékhez képest jóval kevesebbet tudnak majd pénzügyi befektetésekre fordítani. így a kistelepülések önkormányzatai a jövőben sem a túlzott likviditás gondjaival küszködnek. Árnyaltabb a kép a régió városi önkormányzatainak gazdálkodásában: a nagyobb településeken működő városi önkormányzatok bevételei még a községekénél is kisebb mértékben növekedtek. Ebben két fontos tényező játszott közre: egyrészt visszaestek az intézményeik működéséből származó bevételek, másrészt jelentősen csökkentek a költségvetési támogatások. Ezt a vállalkozások bevételeinek erőltetett növekedési ütemével igyekeztek kompenzálni tavaly. A városi önkormányzatok kiadásai - a személyi és dologi kiadások felértékelődése miatt - jelentősen megug- , rott az elmúlt évben. így a városok pénzügyi helyzete várhatóan tovább romlik majd ebben az évben is. Miközben befektetéseik erősen visszaszorulnak, több önkormányzat - közöttük a szegedi is 2001-ben már jelentős, 3 milliárdos hitelfelvételre is kényszerül, hogy tőkecsalogató infrastrukturális beruházásait beindíthassa. Az önkormányzatok saját lábra állásának egyik komoly forrása lehet saját ingatlanjaik hasznosítása: egyrészt bérbeadás útján, másrészt az értékesítés formájában. A régió városi és falusi önkormányzatainál igen komoly ingatlan-eladási szándék jelentkezik, ami nem is csoda, hiszen a pályázatok mellett a legfontosabb kiegészítő forrás a közösségi ingatlanok hasznosítása lehet. Ám a dél-alföldi régió önkormányzatai ezen a téren sincsenek rózsás helyzetben, hiszen az erre a területre jellemző gazdasági lemaradás mellett itt a legkisebb a közösségi tulajdonban lévő forgalomképes ingatlanok aránya. A pályázati források mozgósításában is meglehetősen csekély a térség súlya, alig haladja meg a 21 százalékot. Az elnyert pályázati pénzekből pedig csak 8 százalékkal részesedik ez a térség. Rcrfai Gábor Beruházni mindenhol szeretnének ••• Nagy feladat hárul az önkormányzatokra a települési infrastruktúra megteremtésében. Ezeket a feladatokat a beruházási értéken keresztül követhetjük nyomon. A régió összes invesztálásának értéke az országos mutató 13 százaléka, s ez bizony alacsonynak tekinthető. Mint az a diagramon is látszik, a tavaly az önkormányzati hídé s útépítések háttérbe szorultak, a térségben ilyen célokra alig több mint hárommilliárd forint jutott. A helyi irányító testületek pesszimisták: a dél alföldi régióban összességében a vállalkozási részesedésre, a bevételek csökkenésére számítanak, ám némi reményt adhat, hogy a vállalkozások támogatására fordított összegek várhatóan növekednek majd. O. K. K. A dél-alföldi önkormányzatok infrastrukturális beruházásai 2000-ben lió Ft . _ • község gaz-, vizés szennyvíz út- és hídépítés környezetvédelmi Forrás: GKI Rt. Idegenek játszmája hazai pályán A The Economist kiadásában megjelenő Business Central Europe 200l-es különszáma nemrégiben közzétette a Kelet-Európában legjobbnak ítélt cégek és cégvezetők toplistáját. A sornak -magyar vonatkozásai s vannak. Jellegzetes kelet-európai vonás, hogy a 2000. esztendő nyertes cégei zömében idegen kézben vannak. A kutatás arra is rávilágít, hogy gyorsan mosódnak el a különbségek az idegen és a helyi tulajdon között. Ez az oka annak, hogy a régi, nemzeti bajnoknak nevezett cégek közül kevés lett toplistás. Az is igaz, hogy a „mamutokat" nem övezi tisztelet, hiszen a nyertes cégek között kevés a multi-leányvállalat. A volt keleti blokk üzleti elitjének elismerését azok a társaságok vívták ki, amelyek helyi irányítás alatt, kis idegen segítséggel nőttek naggyá. A cseheknél és a szlovákoknál egyaránt a Volkswagen összeszerelő üzemei toplistásak, de a két választás igen eltér egymástól. Csehországban dominált a vállalat nemzeti jellege, így a legjobb cég a Skoda Autó, a Volkswagen cseh leányvállalata lett. Szlovákiában pont e régi beidegződés okán nyert a Volkswagen Bratislava, mely tény a szakemberek szerint tükrözi az előző kormány régi cégeket segítő erőfeszítéseinek bukását. Hazánkban a távközlés nyert. A Westel lett az év magyar cége, s Sugár András, az év vezetője. A magyarok tisztában vannak azzal, a társaság német kézben van, de miután csakis a helyi piacon vállal szerepet, inkább érzik sajátjuknak, mint mondjuk a felmérésben szintén szereplő győri Audit, vagy a magyar üzleti életben nagy súllyal jelen lévő General Electricet. A Deutsche Telecom nemrégiben vette át az irányítást a Westel felett, amikor kivásárolt egy másik részvényest, a US West-et. A németek most egyesítik a mobiltávközlési cégüket másik magyarországi felvásárolt tulajdonukkal. a monopolhelyzetben lévő Matávval. , Romániában is a távközlés a nyerő, az ország legjobb cégének a kanadai tulajdonú, de román vezetők irányítása alatt álló Connex-re szavaztak. Bulgáriában szintén egy nyugati részvényes kezében lévő társaság vitte el a pálmát, a cég olajjal foglalkozik. A Prista Oil egy, a posztkommunista érában megalapozott új társaság, amely a kenőanyagok terén vezető. A társaságnak sokat ígér a macedón és a szerb piacra való betörés. A dél-kelet európai térség vegyipara is szép eredményeket ért el: Horvátország győztese, a Pilva, amely a déli gyakorlattól eltérően úgy nyerte el pénzügyi biztonságát, hogy mind a helyi, mind a nemzetközi tőzsdéken megjelent. A Pilva szintén régi, nemzeti cég, amely alaposan átszerveződött ahhoz, hogy a mai erejére támaszkodva nemzetközi céggé váljon. A horvát cég inkább keresi a külhoni részvényesek kedvét, mint a helyi politikusok támogatását. Ezt az is igazolja, hogy a magas munkanélküliség ellenére munkaerő-racionalizáláson törik a fejüket. O. K. K.
