Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-08 / 287. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 8. SZEGED 5 Szegeden is nőnek a fizetnivalók Súlyosabb súlyadók? Szeged 32 milliárdos költségvetésében valamivel több mint 4 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amelyet a különféle helyi adókból szed be a város. Elkészült és ma a közgyűlés elé kerül a helyi adók jövó évi változásáról szóló rendelet tervezete. E szerint 2001-ben emelik a gépjármű- és az idegenforgalmi adó összegét. Míg az utóbbi a városban vendégeskedő idegeneket érinti, addig a súlyadó növelése a szegedi polgárok zsebét könnyíti. A városi büdzsé számára a legnagyobb bevételt az iparűzési adó jelenti, amely 3,3 milliárd forintot hoz az idén Szegednek. Ennek az adónemnek a kulcsait három éve folyamatosan emeli a város: míg '98-ban 1,4 százalék volt, addig tavaly 1,7, az idcn pedig már 2 százalék. Dobó János pénzügyi bizottsági elnök szerint még sem nó ebben az adónemben terhelés, mert a kulcsok növelésével párhuzamosan emelkedik a leírható anyagköltség aránya is. Míg két éve a vásárolt anyagok árának csak 36 százalékát lehetett leírni az adóalapból, addig az idén már teljes mértékben clszámolhatóak lettek a költségek. A város egyébként ebben az adónemben nem tervez jövőre emelést, azaz marad a 2 százalék, ami átlagosnak mondható. Ráadásul dz idén közel 140 milliós különféle adókedvezménnyel is élhetnek a városban működő vállalkozások. Jelentős változás várható viszont az idegenforgalmi adó mértékében. Most minden, a városban megszálló idegen napi 100 forintot fizet a szegedi büdzsébe. Ezt jövőre a háromszorosára szeretnék emelni, mert minden száz forinthoz újabb kétszázat tesz a központi költségvetés, s így hatvanmilliós pluszbevételhez juthat a város. Igaz, az idegenek már jó ideje elkerülik Szegedet, s a háromszorosára emelt adó távolról sem tűnik olyan lépésnek, amely az idegenforgalom fellendítését szolgálhatná. A szegedieknek a legsérelmesebb a gépjárműadó emelése. Míg az idén minden megkezdett száz kiló után 800 forint súlyadót kell fizetnie a gépkocsi tulajdonosoknak, addig jövőre ezt ezer forintra emelik. A számítások szerint egy átlagosnak mondható Lada után évi 10 ezer forintot kell majd fizetni. Ugyanakkor furcsa helyzet áll eló, hiszen egy Trabant után 7 ezer forint lesz a fizetni való, miközben egy súlyos Mercedes után - amely már vélhetően katalizátoros, s ezért ötven százalékos adó kedvezményt kap - 15 ezer helyett csak 7 ezer 500 forintot fizet majd gazdája a város kasszájába. Jó hír viszont, hogy megszüntetik a magánszemélyek telekadóját a jövőben, mert sok felesleges feszültséget okozott, ám a város büdzséjét alig gyarapította. Ez a vagyoni típusú adó a jövőben is megmarad viszont a vállalkozásoknál. R. G. Rendvédelmi randevú Tegnap a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság látta vendégül az országos és a megyei rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek médiával foglalkozó munkatársait. A tanácskozáson megjelent többek között Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója is. A rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a határőrség, a pénzügyőrség, a katasztrófavédelem és az adóhivatal megyei képviselői megegyeztek abban, a jövőben rendszeresen találkoznak. A megyei médiumokat egységesen, egymással konzultálva tájékoztatják azokról az eseményekről, amelyek több szervet is érintenek. így elkerülhető lesz, hogy olyan információk szivárogjanak ki idő előtt, amelyek hátráltathatják valamelyik fél munkáját. A főkapitányságon három fős sajtóügyeletet állítanak fel január elsejétől. K. B. Emelkedő tarifák, öregedő járműpark A villamos is drágul egy picit Az orosz ZIU trolik korszerűsítéséhez szinte nem is érdemes hozzákezdeni, olyannyira elavultak. A Skodák viszont sokba kerülnek. (Fotó: Miskolczi Róbert) Bár a közlekedési vállalatok javaslatai között 9,5, 12 és 15 százalékos tarifaemelés is szerepelt, a Pénzügyminisztérium 7,4 százalékos emelést hagyott jóvá. (A BKV ennél rosszabbul járt, hiszen a fővárosi polgároknak január elsejétől 6 százalékkal kerül csak többe a tömegközlekedés.) A Szegedi Közlekedési Társaság évi 1,6 milliárdos forgalmának ötven százalékát teszi ki az árkiegészítéssel együtt - a jegyárbevétel. Dr. Tóth István Tibor, az SZKT igazgatója szerint ez az áremelés még a színvonal tartásához sem biztosan elegendő. A 2000. esztendőben ugyanis csak 6 százalékkal drágultak a jegyek, s emiatt jelentős elmaradásokkal küszködik a cég. (Az idén már veszteséges volt a vállalat gazdálkodása.) Bár a cég vezetői egy új, hároméves stratégiát dolgoztak ki az SZKT gazdaságos működtetésére, a legoptimálisabb esetben is csak 2002-ben számolnak némi nyereséggel. A jelenlegi áremelkedés következtében január elsejétől a mostani 79ről 85 forintra drágulnak a jegyek, míg a járműveken 105 helyett I 12 forintért lehet majd vonaljegyet váltani. A bérletek ára ugyancsak 7,4 százalékkal növekszik. Dr. Tóth István Tibor szerint ez a központilag mesterségesen alacsonyan tartott tarifaemelkedés azt mutatja, hogy az állam szeretne kivonulni a tömegközlekedés finanszírozásából, s-a feladatot az egyébként is komoly pénzügyi gondokkal küszködő önkormányzatokra hárítani. Nemcsak Szeged, de Pécs, Debrecen, sót, Miskolc mostanáig nyereséges közlekedési vállalata is nehéz helyzetbe került emiatt, hiszen a fenntartó önkormányzatok képtelenek nagyobb mértékben hozzájárulni a működéshez. Pedig lenne mire költeni a pénzt. Szegeden leginkább a trolipark fölött szállt el az idő. A mai napig közlekednek azok a ZIU típusú, orosz kocsik, melyekkel '81-ben, a szegedi troliközlekedés beindulásakor először találkozhattak a polgárok. Rövid időn belül legalább 20 trolit kell felújítani ahhoz - kocsinként 16 millió forintért -, hogy működőképesek maradhassanak. (Hat járművet már ki is kellett vonni a forgalomból.) Az SZKT pályázott is a Környezetvédelmi Alap céltámogatására, s így harminchárom százalékos vissza nem térítendő támogatással, harminc százalék kamatmentes kölcsönnel, és 46 milliós saját eróvel kezdhetne hozzá hat vagy hét, viszonylag korszerű Skoda troli felújításához. Mindez 112 millió forintba kerülne, és azért csak a Skoda trolikat érintené, mert a teljesen elhasználódott orosz kocsik rekonstrukciójához nem érdemes hozzákezdeni. Olcsóbb megoldás lenne használt, de jóval korszerűbb Skodák beszerzése. Ha a városnak lenne pénze, akkor a villamosflotta is megfiatalodhatna, hiszen a '70-es években gyártott villamosokat jelenleg Berlinben futó, átlag 15 éves kocsikra lehetne cserélni. Húsz új(abb) villamos azonban legalább 500 millióba kerül. A város villamosközlekedése mégis korszerűsödhet a közeli jövőben, hiszen ha a Környezetvédelmi Alap céltámogatása Szegedre kerül, úgy a sínhálózat korszerűsítését, és a térrendezést is magában foglaló, összesen 260 milliós beruházás eredményeképpen a Dugonics térnél összekapcsolódhat a 4-es és a 3-as villamos vonala. így sokkal jobban kihasználttá, és az utasok utazási szokásainak megfelelővé válhatna a két villamosvonal. Dr. Tóth István Tibor kifejtette, amennyiben a város forgalma a mostani ütemben növekszik tovább, akkor csak a zárt pályás villamosközlekedéssel oldható meg a tömegközlekedés a közúti dugóktól megbénult városban. Erre Budapest a legjobb példa. Ám a villamos nemcsak a leghatékonyabb, s a környezetet leginkább kímélő közlekedési mód, a pálya kiépítése miatt fejlesztése a legtöbbe kerül. Tehát csak akkor érdemes a korszerűsítéshez, s az esetleges fejlesztéshez hozzákezdeni, ha legalább 30-50 esztendőre előre megszületik a város tömegközlekedési koncepciója. A trolik kihívói, a földgázzal üzemeltetett buszok pedig - környezetvédelmi szempontból - a legmodernebb technológia alkalmazása esetén sem vehetik fel a versenyt a trolikkal. Tehát semmiképpen sem érdemes hagyni a már kiépített hálózat, s járműpark elöregedését, ha a városban tisztább levegőt akarunk - vélte dr. Tóth István Tibor. Kéri Barnabás A szemétszállítási díj emelésével teremti meg az önerőt város az uniós pályázaton nyert 2,2 milliárd forinthoz. A vízdíj csak az infláció mértékével nő, s úgy tűnik, végre békét köt Szeged és a vízmű francia szakmai befektetője is. Minden második konzervgyári munkahely megtartását igéri a konzervgyár város által támogatott szakmai befektetője, a ruhagyári varrónők pedig a börtön egykori bútorgyárába költözhetnek — hangzott el a tegnap a városházán. Szokásos, közgyűlés előtti sajtótájékoztatóján Bartha László polgármester a vízdíjakról és a hulladékszállításról beszélt, szólva a másfél éve kezdődő csatáról - bocsánat, vitáról helyesbítette magát azonnal amely a vizes területen kialakult. A lakosságot mindebből csak a végeredmény, a díj érinti, s ez ügyben pozitívumról tudott beszámolni a polgármester. A víz- és csatornadíj a jövőben maximum az infláció mértékével emelhető, s azzal, hogy Vízügyi megállapodás felfüggesztheti a város „genfi perét" Börtönbútor után börtönruha mind többen köthetnek rá a csatomára, több felé oszlik az általános költség. A vizes ügyben név szerinti szavazást kér a mai napon Bartha László, mint ahogy a szemétszállítás díjának kérdésében is, ami kicsit húsbavágóbb, mint a vízdíjemelés. Magyarázat erre, hogy a pályázaton nyert 2,2 milliárd forinthoz el kell fogadni az Unió feltételeit, a saját erő előteremtéséhez pedig inflációnál magasabb mértékű díjemelés szükséges. Talán a szerdai Virág-demonstrációnak köszönhetően, de tegnap már új hírrel is szoLgáll a tulajdonos és bérlő jogi képviselője Hadfi János, miszerint elkezdődött a víz- gáz- villanyvezetékek cseréje, ami 80 millió forintos terhet ró a Kisvirág bérlőjére. (Nem véletlenül „bántotta" folyamatosan az ÁNTSZ a régi bérlőt.) A homlokzatfelújításról is megegyeztek az IKV Rt.-vel, ez utóbbi Klauzál tér: bankvirág? „Az egyik legnagyobb külföldi bankcsoport fiókja költözik át a több mint egy éve bezárt, országos hírű szegedi Virág cukrászdába" - adta hírül a HavariaPress tegnap reggel. A sajtó képviselői természetesen rákérdeztek az ügyre Hadfi Jánosnál, aki ezt - ha nem is túl határozottan, de - cáfolta. Ezzel együtt Bartha László polgármester tegnap más szövegkörnyezetben többször is nyomatékosította, hogy a „nagyvirágot" 1994-ben eladta a város, itt sokkal szűkebb a jogi mozgástér, mint a profilkötött „kisvirágnál". Nem tudni, a kettő között van-e valami összefüggés. Egy bank neve is felröppent tegnap, ám kérdésünkre a helyi vezető határozottan cáfolta érintettségüket. K. A. költségét lelakhatják, míg a vezetékcsere ilyen módon történő kompenzálásáról még folynak a tárgyalások. Szezonra újra megnyílik a Virág, ígérik, ám egy újságírói kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy a sok tízmilliós belső felújításnak praktikusan már a jövőbeni üzemeltetővel összhangban kellene történnie - egyelőre kitérő volt a válasz. Tímár László gazdasági alpolgármester lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a héten történő bizottsági egyeztetések után ma (pénteken) a közgyűlés kimondhatja a megállapodást a Szegedi Vízmű Kft. szakmai befektetőjével, a Vivendi Waterrel. Erre annál is inkább szükség lenne, mert december 13-án összeülnek a Genfi választott bíróság előtt folyó per bírái Budapesten, ahol a szegedieket Várady professzor képviseli, míg a Vivendi egy francia jogászt kért fel, harmadikként egy német szakjogász segít majd a „békítésben". Tímár úr tegnap talán először ismerte el a sajtó képviselői előtt, hogy a jogellenességet a város, a két ciklussal korábbi képviselőtestület okozta, s hogy az önkormányzat azóta is jogsértésben van. (Nem véletlenül javította bevezetőjében a csatát vitára a polgármester forrás GERSHWIN-EST A SZÍNHÁZBAN. Ma este 7 órakor bemutatót tartanak a Szegedi Nemzeti Színházban: George Gershwin Porgy és Bess című operájának koncertváltozatát adja elő az operatársulat és a Szegedi Szimfonikus Zenekar Oberfrank Péter zeneigazgató vezényletével. A teljes mű bemutatásához a jogtulajdonosok nem járultak hozzá, tartották magukat a komponista kívánságához: az operát csak színes bőrű énekesekkel lehet színpadra vinni. A produkció két címszereplője Gábor Géza és Vajda Júlia, a további szerepeket Vámossy Éva, Andrejcsik István és a rockszínházas Lengyel Gábor énekli. Zongorán Mazalin Wanda működik közre, a színpadképet Toronyköy Attila tervezte. A koncert második részében két másik népszerű Gershwin-darabot adnak elő: az Egy amerikai Párizsbant és a Kék rapszódiát. Az utóbbit Oberfrank Péter nemcsak dirigálja, hanem a zongoraszólót is játssza. HELIKON A KÁVÉHÁZBAN. A Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.) mai, pénteki vendége Fekete Vince. A kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat szerkesztőjével Lakatos Mihály beszélget. Az este 6 órakor kezdődő rendezvényre, melyet a Szegeden tartózkodó erdélyiek baráti köre szervez, a belépés díjtalan. AZ ATKAI ALKOTÓTÁBOR TÁRLATA. Ma, pénteken 19 órakor az Impala Házban (Zárda u. 9.) dr. Nagy Imre művészettörténész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatója nyitja meg az Atkái Alkotótábor tárlatát. A kiállító alkotók: Ábrahám István, Barta András, Bartáné Papp Andrea, Csobán András, Deák Zoltán, Dunai Edit, Megyeri Horváth Gábor, Nagy Ágnes, Nagy Lajos és Pálinkás Szilvia. f, " Újság, könyv, brossura, katalógus, szórólap, ügyviteli nyomtatványok! 62/466-847. sem.) A megegyezés felé történő elmozdulásként értékelhető az a tény is, hogy először kapott osztalékot a társaságtól a város, ehhez azonban mindkét „félnek" rendezni kellett régi adósságát. Ha a megállapodás létrejön, akkor a Szegedi Vízmű Kft.-ben a franciák részesedése 49-ről 26 százalékra csökken, a városé (!) 74-re emelkedik. Arra a kérdésre, hogyan győzték meg erről a Vivendi Watert, az alpolgármester bevallotta, hogy rengeteg munkával és sok - a tárgyalóasztal másik felén ülő ügyvédet „elfogyasztva". A lényeg persze az, hogy megegyezés esetén a genfi-budapesti eljárást felfüggesztik. Mindazonáltal Tímár úr elismerte, az ügyben nem a város osztja a lapot, hiszen a testület szegett szerződést. A tegnapi sajtótájékoztatón szó esett még egy távközlési cégről, amelyik kezdetben 50, később akár 300 szoftveres munkahelyet teremtene Szegeden, ehhez azonban legalább 800 négyzetméternyi „full extrás" bérelhető irodakomplexum kellene, ami nincs. Egy német cég fürdőkomplexumot építene a kongresszusi központ területén, ráadásul komoly magyarországi referenciákat is képes felmutatni. Tímár László beszámolt arról, hogy a város mögött álló konzervgyári szakmai befektető, ha nem is 260, de 130 munkahely megőrzését biztosítani tudná a Szegedi Konzervgyárban, a pályázati anyagot futárpostával - a sajtótájékoztató utáni órákban várta az alpolgármester. Bartha László hasonlóan röviden, ugyancsak fontos hírt „szivárogtatott ki", nevezetesen azt, hogy a közeli börtön bútorgyárába költözhetnek a ruhagyári varrónők, s ezzel felszabadulhat a sokak által vágyott értékes ingatlan. A konkrétumokról szerdán tárgyalt az önkormányzat vezetése a városba látogató Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel, aki nem zárkózott el ettől a megoldástól. Kovács András