Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-22 / 299. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 22. CSONGRÁD MEGYE 3 Béki Gabriella: „Nőket a parlamentbe!" Összecsapódó cintányér Szitok­szóvá lett a politika, a humoris­ták céltáb­lájává vál­tak a poli­tikusok. Ma Magyarországon a nép képviselőjének lenni rendkívül alacsony presz­tízsű elfoglaltság. E hely­zeten változtatna Béki Gabriella, a Szabadde­mokraták Szövetségének országgyűlési képviselő­je, mert a tanítás és ku­tatómunka helyett jó ide­je a politikusság a ke­nyérkereső foglalatossá­ga, lévén a liberális párt parlamenti frakciójának a kezdetektől, vagyis 1990 óta tagja. A nő humanizálja környe­zetét. Más lenne a parlamenti vitastílus és a döntési mecha­nizmus, ha a Tisztelt Házban a lakosságon belüli arányuk­hoz közelítő számban foglal­hatnának helyet a lányok és asszonyok - jelentette ki Béki Gabriella a minap, a Nő sze­rint a világ című, szegedi vi­tafórumon. De a politikusnő elárulta, hogy saját pártján, az SZDSZ-en belül is leszavaz­ták azt a javaslatot, melyet idén tavasszal a parlamentben fejtettek ki a liberális érzelmű képviselőnők. Ez az országgyűlési hatá­rozati javaslat arról szólt, hogy milyen a nők esély­egyenlősége, illetve milyen jelenlétük a politikában. A francia példa alapján mi is közelíthetnénk az ideálkép felé, vagyis a nők aránya ne csak a lakosságon belül, ha­nem a képviselői helyek szá­mát illetően is 50 százalék le­gyen. E határozati javaslatot Béki Gabriella fontosnak tartja, hogy élete tervezésekor a nő is választhasson: a fakanál és/vagy a karrier. (Fotó: Karnok Csaba) elvetette a magyar parlament, így nem születhetett meg az esélyegyenlőségről a törvény. Pedig e javaslat nem nőszem­pontű, hanem az esélyegyen­lőség szempontú politizálást szorgalmazta. Lehetővé tette volna, hogy a munka világá-. ban a teljesítmények össze­mérhetőek legyenek, a kvótá­kat pedig a politikai és a gaz­dasági életben is alkalmaz­zák, ha szükséges. Am egy ilyen mérvű változáshoz szükséges a „kritikus tömeg", vagyis hogy a nők és a férfiak egyaránt óhajtsák az arányok és a stílus módosulását. A kudarcokból mindig rengeteget lehet tanulni - véli a szabaddemokraták képvise­lője. Mivel azonban a dolgok maguktól nem változnak: na­gyon indokolt szokatlan, ezért talán túlzónak ható kö­veteléssel előállni, összeütni két cintányért, hogy a figye­lem fölébredjen. Fontos, hogy legyen választási lehe­tősége a nőknek: életpályáju­kon szabadon dönthessenek arról, hogy a családi élet szer­vezésével foglalatoskodnak, és/vagy a munka világában próbálják ki képességeiket ­vallja Béki Gabriella. Az amerikai elnökválasztás rádöbbenthette az embereket, hogy egy szavazat is számít, mert sorsfordító lehet, hogy hány voks kerül ide, vagy oda. Ezért, bár két választás között a bizonytalanok száma mindig megnő, a választások idejére csökkenni fog a vok­solni nem akarók száma. Ezt a fordulatot váltja ki szerinte az is, hogy 1990 óta egyre nö­vekedik a csalódottság mérté­ke, ezért sokan gondolják: az egész politikát a korrupció uralja. Ezt a benyomást erősí­ti, hogy például Pallag képvi­selőt, aki kiharcolta az olajbi­zottság fölállítását és tisztázni akarta a régi és újabb fekete ügyeket, végül megbüntették egy nagy összeg kifizetésére, hitelrontás címén. Ilyen ese­tekkel függ össze Béki Gabri­ella szerint, hogy a politika presztízse zuhan. A kiút a vá­lasztópolgárok számára az le­het, ha bizalommal fordulnak a kisebb pártok felé. Az SZDSZ-politikus szerint fon­tos, hogy a polgárok ne a két nagy párt közül legyenek kénytelenek választani, ha­nem szélesebb legyen a politi­kai paletta. Ú. I. jegyzet Búcsú a tízmilliótól n uta gyerek, hej, de nagyon buta gyerek az én Józsi fi­MJ am. Isten megbocsásson, hogy ezt mondom rá, de en­nek a kölöknek még annyi ludas sem ragad meg az agyá­ban, hogy Magyarország területe 93 ezer négyzetkilomé­ter, a lakóinak száma pedig tízmillió - panaszkodott az a derék kövér ember az újszegedi kisvendéglő teraszán. Mi, borzoshajú nagykamaszok pedig csak nyerítettünk e hatal­mas agybéli sötétség hallatán. Mert hát a Magyarország­ról szóló legfontosabb tudnivalók között az eocénprogram tervezett nyereségességi mutatói valóban nem szerepeltek. De a tízmillió, az mégiscsak olyan szép kerek szám, amit a legeldugottabb faluban padot koptató első osztályos osko­lás is egy minuta alatt rávág a tanár .Aztán mennyien is élünk ebben az országban?" kérdésére. Mint ahogy a sze­gedi Hunyadi téren labdái rugdaló suhanc is azonnal ki tudta számolna: ha tíz aranyérmet nyerünk egy olimpián, minden határainkon belül élő egy milliónyi magyar gaz­dagabb lesz egy darab szépen csillogó medáliával. Azt nem tudom, hogy az azóta minden bizonnyal szép nagy behemót emberré terebélyesedett Józsi megtanult-e már tízmillióig számolni. Ám az biztos: tudománya, „la­kossági ügyekben", az új évezred első évére teljességgel korszerűtlenné válik. Ugyanis hazánkban a népesség fo­gyása nem állt meg (bár lassult...), így nem nehéz megjó­solni - mivel 2000. október végén már csak 10 millió 12 ezren éltek a 93 ezer négyzetkilométerünkön, 2001-ben már biztos kilencessel kezdődik az a népszámlálási adat, ami a népesség száma rovatba kerül. jht tény, bízom benne, nagyon sok embert elgondolkod­ik/ tat. S lesznek közöttük olyan politikusok is, akik elhi­szik végre: talán mégsem kicsinyes bosszúhadjárataikat kellene megvívni a parlamentben, hanem olyan törvénye­ket hozni, amelyek az országot teszik komfortosabbá. Csak annyira, hogy egy asszony és egy férfiember szerelme he­vületében méq azt is ki merje mondani: ugye, lesz még egy gyerekünk? Es a kérdésre - „No, de miből neveljük fel?" - munkahelyről, államtól, nagymamától érkezzen a válasz - majd mi segítünk. Amikor pedig világra pottyan az a gyerkőc, már eszünkbe se jusson, hogy volt olyan világ Magyarországon, amikor a terhes anyák munkahelyi el­bocsátástól rettegtek, az apa fizetéséből legfeljebb a hónap huszadikáig tartott az élet, a családi pótlék pedig egy fél pár, közepesen vízálló gyerekcipőre sem volt elég. Mert volt (van...) ilyen világ. A XX. században. Jaj, mi­kor lesz már vége?... Szegedi Ruhagyár: összehúzott övvel Milliárdos vagyon vár vevőre Összezsugorítják a jelenleg 33 ezer négyzetméternyi termelőterületet. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Két nagy szolgáltató, a Dé­gáz és a Démász együttműködé­sének eredményeként várhatóan egyre több lesz majd a földgáz­üzemű gépkocsik száma a me­gyében. A környezetbarátság je­gyében tegnap, csütörtökön dél­előtt öt „gázosra alakított" kocsit kapott az áramszolgáltató. Az átadás alkalmából rende­zett ünnepségen elhangzott: a Tegnap tartotta idei utol­só ülését Csongrád Megye Közgyűlése Szegeden, a múzeum dísztermében. A testület - az ünnepi hangu­lat ellenére - több, igen sú­lyos témát is napirendre tű­zött. A kialakult vitában azonban sikerült előbb­utóbb megtalálni a közös hangot, így a javaslatok zömét a testület jóváhagy­ta. Ezt követően sportoló­kat tüntettek ki, illetve fela­vatták a felújított szegedi várat. A megyei közgyűlés tegnap tárgyalta a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szol­gálat és Gyermekotthonok Igaz­gatóság (a volt GYIVI) igazga­tói posztjának betöltésére ko­rábban kiírt pályázat elfogadá­sát, mivel a feladatot ellátó Ga­lambos László vezetői megbí­zatása 2000. december 31-el le­jár. Az intézményvezetői állás­hely betöltésére egy pályázat ér­kezett és az is a jelenlegi igaz­gatótól, ezért úgy tűnt, egy „könnyű" napirendi ponttal in­„Gázos" ajándékautók Dégáz Rt. komoly figyelmet szentel annak, hogy a földgáz ne csak mint hagyományos ener­giahordozó kerüljön fölhaszná­lásra, hanem más területen is al­kalmazzák. Éppen ezért a gáz­szolgáltató társaság - példának állítva saját, több mint száz jár­műből álló parkját - az elmúlt dul az ülés. Nem így történt. A Fidesz-frakció ugyanis javasla­tot tett egy újabb pályázat kiírá­sára, amely kisebb vitát váltott ki. Végül a grémium elvetette a fideszesek indítványát és 2005. december 31-ig - a szakmai vé­lemények szerint 1989 óta igen eredményesen tevékenykedő ­Galambos Lászlót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával. Ezt követően viszont elutasítot­ta Rigó Tibornak, a Nagymágo­csi Kastélyotthon igazgatójának felmondási kérelmét. A köz­gyűlés a továbbiakban elfogadta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében öt, me­gyei fenntartású közoktatási in­tézmény igazgatói álláshelyé­nek betöltésére pályázatot ír ki az önkormányzat. A testület megtárgyalta még az idei költ­ségvetés módosításáról szóló rendeletet, elfogadta az intéz­mények pénzügyi és szakmai ellenőrzési tervét, majd a terüle­ti gyermekvédelmi szakszolgál­tatás helyzetéről készült beszá­molót is. A vásárhelyi Szántó Kovács János utca 18. szám alatti ingat­években több nagy felhasználót győzött meg arról, hogy érde­mes e környezetkímélő és olcsó megoldást választaniuk. Az új, átalakított gépkocsik átadásakor az is elhangzott, hogy a gázszol­gáltató a következő évben min­den nagyobb flottát üzemeltető cégnek ajánlatot tesz arra vonat­kozóan, hogy a levegőt ily mó­don kímélő járműparkot alakít­son ki. lan tulajdonjogának átadásával kapcsolatban Rapcsák András megyei képviselő, Hódmezővá­sárhely polgármestere kérte a napirend későbbre halasztását, mondván: a város nemrég meg­választott új testülete felül kí­vánja vizsgálni a korábban ho­zott közgyűlési döntéseket, így ezt is. A megyei képviselőtestü­let tagjainak többsége azonban ezzel nem értett egyet. így az ingatlan térítésmentesen került a megyei önkormányzat tulajdo­nába, azzal a feltétellel, hogy az továbbra is csak múzeumi célra használható. A makói fogászati alapellátást viszont a megyei önkormányzat adja át a város­nak. Az eszközökre, illetve az ingatlanra vonatkozó igénnyel úgy értett egyet a közgyűlés, hogy csak az 1991-ben ingyen átvett értékeket kapja vissza Ma­kó térítésmentesen. Ugyancsak vagyoni kérdést érintett az Opusztaszeren tervezett új lakó­otthon építésével kapcsolatos in­gatlancsere megállapodás, amellyel a közgyűlés tagjai - kis pontosítással - egyet is értettek. N. Rácz Judit Több mint egymilliárd forint értékű ruhagyári vagyonra írt ki pályáza­tot a társaság felszámoló­ja, a Marosholding Kft. Többek között ez derült ki a tegnap tartott sajtótájé­koztatón, melyen azt is felvázolták, milyen esé­lyekkei néz a jövőbe Sze­ged egyik utolsó, nagy múltú termelőüzeme. A ruhagyár felszámolása szeptember nyolcadikán emelkedett jogerőre, miután augusztus végén a csődegyez­ségi eljárás nem járt sikerrel. Az azóta eltelt idő - hivatalo­san 90 nap - a felszámolók­nak elég volt arra, hogy átvilá­gítsák a társaságot, elkészül­jön egy gyors zárómérleg, át­tekintsék a szerződéses állo­mányt, s ezek alapján új lehe­tőségeket keressenek a válla­lat megmentésére. A tegnap tartott sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a pénzügyi mutatók alapján a cég helyzete nem kilátástalan. Zsura Mihály, a Maroshol­ding Kft. ügyvezető igazgató­ja elmondta: reális esély van arra. hogy a gyár - bár szűkí­tet területen, s kisebb költsé­gekkel - megálljon a lábán, hiszen a társaság kapacitásai már a következő esztendőre is lekötöttek, számít rá a piac. Deák Rókus felszámolóbiztos szintén hangsúlyozta, hogy az általuk tett erőfeszítések nem hiábavalóak. A szakember el­mondta: gyakorlati lépésként a felszámoló meghirdette a Szegedi Ruhagyár vagyoná­nak többségét. A cégközlönyben megje­lent tenderben a gyár mintegy 33 ezer négyzetméteres köz­ponti telephelyét, valamint a rajta lévő, kisebb-nagyobb épületeket áfa nélküli áron 900 millió forintért kívánják érékesíteni. A korábban emlí­tett, lekötött piaci kapacitások okán a mostani pályázatban nem szerepel a géppark és a szintén üzemelő szentesi egy­ség. A gyár jövőjének alakításá­hoz, pontosabban a működés további fenntartásához hozzá kell járulnia a hitelezői vá­lasztmánynak, amely a tegnap tartott hitelezői értekezletet követően január elején mega­lakul. Erről Deák Rókus el­mondta: az összesen 103 hite­lező közül 57-en jelentkeztek határidőn belül, így kizárólag ez a csoport érvényesítheti jo­gait a jövőbeli tárgyalások so­rán. A több mint félszáz tár­saságnak 823 millió forintot meghaladó összeggel tartozik a Szegedi Ruhagyár. Miután korábban olyan hí­rek is napvilágot láttak, me­lyek szerint a börlön bútor­gyárába „költöznének" át a ruhagyár varrónői, ezért a fel­számolást végző szakemberek fontosnak tartották tisztázni a kérdést. A legkézenfekvőbb megoldásnak az kínálkozik, hogy a jelenlegi 33 ezer négy­zetméternyi termelőterületet összezsugorítanák, s a „mara­dékot" értékesítenék. Lét­számleépítésekkel kapcsolat­ban elhangzott, hogy tömeges elbocsátások nem várhatóak. O. K. K. Megyei közgyűlés Vagyoni ügyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom