Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

SZOMBAT, 2000. DEC. 2. STEFÁNIA III. A csomagolás - hulladék A fogyasztási szokások átalakulása következtében egyre nagyobb mennyiségben keletkeznek hulladékok, melyeknek túlnyomó része valamilyen csomagolóanyag. Egy teljesen feleslegesen gyakran többszörösen is be van csomagolva. A tubust kisdobozba teszik, a dobozt fólia védi, az így háromszorosan megvédett fogkrém nagyobb dobozba, majd raklapra kerül ismételt védőfólia csomagolással. Az ötszörös csomagolásból legalább kettő felesleges és pusztán esztétikai célokat szolgál. A csomagolás költsége tetemes, és azt a vevő feleslegesen kénytelen megfizetni, hiszen az a termék használatba vételének pillanatában feleslegessé válik. A legészszerűtlenebb az, amikor egyes gyorséttermekben például - a termék előállítása és elfogyasztása között csak néhány perc telik el, így a csomagoló anyagok szinte felhasználásuk pillanatában máris hulladékká válnak. Tudatos termékválasztással, fogyasztási szokásaink csekély változtatásával elérhetjük, hogy a gyártók és szolgáltatók a kevesebb hulladék képződésével járó csomagolást és megoldásokat válasszák. Ne higgyünk a reklámkampányoknak: a többszörösen becsomagolt termék nem értékesebb, sőt éppen fordított a helyzet. Vásároljuk a kevesebb csomagolóanyagban kfnált termékeket, még a boltban csomagoljuk ki a terméket, a felesleges fóliákat és dobozokat ne vigyük haza, hanem hagyjuk ott. Sz. F. Férfiak a kozmetikában Egyre több ápolt, magára sokat adó férfin akad meg a női szem. Ízléses ékszerek, divatos frizura, jól felépített test és trendes öltözék. Ám vajon milyen az arcuk a nagyító alatt? Sokszor bizony rájuk férne egy alapos bőrápolás. Talán félnek a kozmetikustól, vagy kínosnak érzik a szituációt. Mert mit keres egy igazi férfi a kozmetikai kezelőágyban? Pedig ugyanúgy igényli bőrük az ápolást, mint a nőké. Igazán komoly problémát a pubertáskor jelent, amikor a hormonok rendetlenkednek. Sok esetben olajos szeborreás bőr alakul ki, ami nagyon fénylik, zsíros tapintású és gyulladásra hajlamos. Ilyenkor nagy piros pattanások jelentkeznek, ezeket otthon nyomkodni tilos! Ha az arcbőrt már kamaszkortól kezeli kozmetikus, felnőtt korra sokkal simább, egyenletesebb lesz. Ha a kezelések elmaradnak, egy idő után hegesedéssel gyógyulnak a sebek, és ezek a hegek örök életre megmaradnak. A férfiak általában nem szeretik még párjukon sem a krémeket, de ez nem jelenti azt, hogy számukra nincs megoldás. Használjanak hidratáló arczselét, amely minden bőrtípus számára megfelelő, hatóanyagtól függően. Zsíros bőrűeknek azért jó, mert nem tartalmaz zsíranyagot, viszont hidratál. Száraz bőrnél pedig a hidratálás a lényeg. A zselében lévő egy-egy hatóanyag befolyásolhatja a hatást: pl. a kamillát tartalmazó zselé gyulladáscsökkentő. A zselé használata előtt tonikkal alaposan tisztítsák meg az arcukat. Ezt reggel és este is ajánljuk. Ezután már közelebbről is megnézhetjük az erősebb nem képviselőit. Tandi Orsolya kozmetikus Világjelenség, népbetegség Stressz és depresszió Karácsonyi dal Cserhátitól Munkatársunktól Tavalyi aranylemeze, az Adj még a tűzből! után Cserháti Zsuzsa Várj! címmel nemrégiben új albummal jelentkezett. A lemez tizenegy slágergyanús számot tartalmaz, köztük a Karácsonyi dalt. amely a közelgő ünnepek miatt minden bizonnyal a rádiók nagy kedvence lesz. A korongon zömmel olyan dalok szerepelnek, amelyeket az elmúlt évtizedekben kifejezetten Cserháti Zsuzsának írtak, de eddig nem ismerhette meg őket a szélesebb közönség. A népszerű énekesnő új hangszereléssel vette fel régi barátjával. Gálvölgyi Jánossal a Soha nem láttalak még című dalt. Helyet kapott a korongon két, korábban már instrumentális előadásban ismertté vált St. Martin-szerzemény, a Latin vér és a Mit adnék?, valamint új köntösben a régi nagy sláger, a Száguldás, Porsche szerelem is. Az élő lemezbemutató koncertet karácsony másnapján, december 26-án a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg. Cserháti Zsuzsa 1996-os visszatérése óta az összes hazai könnyűzenei díjat „begyűjtötte", s azt jövendölik, új albuma is hamar aranylemez lesz. Az antibiotikumok Néha nem vesszük időben észre, hogy nem tudjuk kezelni a folyamatos stresszhatást. (Fotó: Karnok Csaba) Az elmúlt negyedszázadban, Magyarországon pedig különösen az utolsó tíz évben végbement politikai, szociokulturális, gazdasági változások számos olyan betegségokozó tényező létrejöttéhez vezettek, melyeket a szakirodalom pszichoszociális stresszornak nevez. Részben ennek egyik következményeként a depresszió népbetegséggé vált; gyakoribb, mint a magas vérnyomás. A civilizáció fejlődésének iránya alapján pedig valószínű, hogy a jövőben egyre több és újabb stresszorral leszünk kénytelenek megküzdeni. A stresszről és a depresszióról szóló sorozatunk első részében e két fogalom meghatározására teszünk kísérletet. A stressz definíciója, a stresszorként szóba jöhető tényezők kérdése még nem tekinthető lezártnak. A jelenség legelső és legjelentősebb kutatói közé tartozó Selye János meghatározása szerint a stressz a szervezet nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre. A kiváltó ok tehát nem szükségszerűen negatív, hiszen bármilyen változás, akár kellemes is stresszornak tekinthető. Ugyanígy nem feltétlenül káros a hatás sem: bizonyos körülmények között éppen teljesítményösztönző lehet. A baj a nem megfelelő válaszreakcióval van. A stresszor hatására három fázisú eseménysor zajlik le a szervezetben: vészreakció, ellenállás és kimerülés. Ha ennek során nem sikerül kikerülni a stresszor hatása alól vagy azzal megküzdeni, a kimerülést végletes esetben halál követheti. Mások stressznek nevezi azt az állapotot, amikor a szervezet kilendül nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, és működésbe lépnek az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek. Nagy általánosságban igaz, hogy minden ráhatás, befolyás - közismert szóval: inger -, ami az állandóság fennmaradása ellen hat, stresszkeltő, azaz: stresszor. Egy másik megközelítésben a stressz négy fogalommal írható le: stresszorok, akciók, következmények és mediátorok. A stresszorok azok az események és körülmények, amelyek fizikai vagy pszichoszociális reakciót váltanak ki. A reakció az ezekre adott válasz, a reakciók hosszabb távú kihatásai pedig a következmények. A mediátorok azok a - genetikai, pszichológiai, szociális vagy fizikai - szűrők és módosítók, amelyek az egyének és csoportok közötti különbségeket eredményezik a reakció tekintetében. Selye János szerint a stressz minden betegség kifejlődésében szerepet játszik, siettető tényezője lehet a hangulatzavaroknak, ide értve a klinikai szintű depressziót is. A depresszió népbetegség; gyakoribb, mint a magas vérnyomás. A felnőttek 15-20 százaléka (a felnőtt nők 2030 százaléka) élete során legalább egy depressziós epizódon átesik. A betegek funkcióképtelenné válnak és hosszú távon életminőségük gyakran rosszabb, mint a magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvedőké. Minden hatodik depressziós öngyilkossággal fejezi be életét, rendszerint fiatalon, még aktív életkorban. A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) szerint 20 éven belül a depresszió lesz a munkaképtelenség és a korai halál második leggyakoribb oka az egész világon. Ennek ellenére ma a világon legfeljebb minden huszadik beteg kap helyes diagnózist és megfelelő kezelést. Klinikai szintű depresszióról akkor beszélhetünk, ha depresszív hangulat - gyermekeknél, serdülőknél ingerlékenység -, az érdeklődés vagy az öröm elvesztése figyelhető meg, és a következő tünetek közül három-négy: testsúlyváltozás, fáradtság, álmatlanság vagy aluszékonyság, érdektelenség érzete, alaptalan önvád, bűntudat, csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség, a halál gondolatával való gyakori foglalkozás, visszatérő öngyilkossági gondolatok. Még mindig keveset tudunk arról, hogy milyen, a depresszió kialakulásában szerepet játszó kölcsönhatás van a stresszes életesemények és a genetikai hajlam között. Egy női ikerpárokkal végzett vizsgálatsorozat azt mutatta ki, hogy a genetikai tényezők kölcsönhatásban vannak a környezeti tényezőkkel, és rendkívül finom mechanizmusokon keresztül befolyásolják a depresszióra való hajlamot, a genetikai adottságok szabják meg a környezeti hatásokra való érzékenységet. Jellemző az is, hogy a depresszióra hajlamos egyének önmagukat sodorják nagy kockázatot jelentő helyzetekbe, és a viselkedésüktől függő stresszes életesemények 80 százalékkal gyakrabban játszanak szerepet a depresszió kialakulásában, mint a tőlük függetlenek. (írásunk dr. Dudás Róbert és dr. Janka Zoltán cikkének felhasználásával készült. Folytatjuk.) Keczer Gabriella Az adventi böjt receptje Alma, répa, gyümölcstea... kel szemben. A gyermekkori fertőzések jelentős hányadát teszik ki a légúti infekciók. Ezek döntő többségét különböző vírusok okozzák. A vírusokra az antibiotikumok nem hatnak. Téves az az elképzelés, hogy a „megelőző antibiotikus terápiával" kivédhető a bakteriális felülfertőződés. Azok indokolatlan használata ilyenkor épp ellenkezőleg hat, a normál flóra pusztításával megkönnyíti a kórokozók behatolását, elszaporodását. Sokszor látjuk a gyakorlatban, hogy a lázas, hurutos tünetek jelentkezésekor a szülök maguk automatikusan elindítják a gyermek antibiotikus kezelését a házi patikában éppen fellelhető maradék gyógyszerrel. Olykor az antibiotikumba vetett korlátlan bizalom miatt megfeledkeznek a józan tüneti kezelésről; így a lázcsillapításról, a bőséges folyadékbevitelről, a megfelelő diétáról. Valójában a szülök épp az időben indított helyes tüneti kezeléssel segítik leginkább elő gyermekük gyógyulását. Az antibiotikum kétélű fegyver, csak szakszerű használatával maradhat a jövőben is a gyógyítás eszköze. Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos A karácsonyt megelőző négyhetes adventi időszak a ünnepre való személyes várakozás és felkészülés ideje. Egészségügyi szempontból a természetgyógyászattal foglalkozó Héjjá Ildikó a hagyományos böjti időszak felelevenítését javasolja - a szellem, a lélek és a test méregtelenítésével. A vasárnap kezdődő négyhetes advent a karácsonyi ünnepekre való várakozás, felkészülés és ráhangolódás időszaka, ami december 24-ig tart. Ez a hónap a Krisztust váró bűnbánat ideje. Most kell meggyújtani az adventi koszorú első gyertyáját. Régen erre az időszakra az egyház szigorú böjtöt rendelt el, és a néphagyomány szerint Márton napjától hús és zsírmentes ételeket fogyasztottak az emberek. Mindez részben a múlté, a mai rohanó élettempóban a karácsonyi ünnep, az adventi időszakot sokszor mellőzve, csak három napra érvényes. Pedig fontos lenne az ünnepre való tudatos szellemi, lelki és testi felkészülésnek a megteremtése. Egészségügyi szempontból erre a célra a természetgyógyászattal foglalkozó Héjjá Ildikó a hagyományos böjti Advent idején felkészülünk és ráhangolódunk a közelgő karácsonyra. (Fotó: DM-archívum) időszak felelevenítését javasolja. Elmondása szerint a böjt értelmezhető egyfajta „szerviznek", amikor néhány napra kivonjuk magunkat a forgalomból, méregtelenítjük a szervezetet, és lehetőséget biztosítunk a feltöltődésre. Az ideális a nyolcnapos kúra, ami egy bevezető-, öt böjti és két böjttörő vagy böjtzáró napból áll. A kúrát kezdő első nap mértékkel étkezzünk, csak annyit fogyasszunk, hogy éppen jóllakjunk. Ajánlott a joghurt vagy lenmagos kefir, abonett keksz, illetve gyümölcsök és főzelékfélék minden mennyiségben. A böjti napok alatt reggel forró gyümölcsteát kortyolgassunk, melyet mézzel és negyed citrommal ízesítsünk. Az így kapott nedű gazdag vitaminban, és hosszú órákra biztosítja a test energiaszükségletét. Egy tányér turmixolt zöldségleves legyen az ebéd, amit lassan kanalazva kell fogyasztani. (A szájban nyállal keveredő folyadékot szinte „rágjuk át", így könnyebben tudja megemészteni a gyomor.) Az esti órákban pedig mézes gyümölcsteát „vacsorázzunk". Az emésztési folyamat visszaállítását szolgálja a kétnapos böjttörés időszaka, amikor reggel a citromos, mézes gyümölcstea mellett már szemet vethetünk egy szép almára vagy répára. Itt is fontos az aprólékos harapás és rágás, valamint az ízek élvezete. A déli zöldségleves mellett este joghurtból, aludltejből vagy kefirből lehet „lakmározni". A böjt szerves része a napi testmozgás, heti egy masszázs és szaunázás, a meditáció, a séta és zenehallgatás. Mindez természetesen már hatással van a lélekre és a szellemre is. hiszen a méregtelenítés itt is kifejti hatását. Az önvizsgálat idején a lélek „tisztításakor" az elengedésre, a megbocsátásra, a belső béke és harmónia megteremtésére törekedjünk. Ez a négyhetes periódus a szellemi regenerálódásra és frissesség elérésére kiváló alkalom rendszeres meditációval és vizualizációs gyakorlatokkal segíthetünk magunkon. A lecsendesedés, a belső én felé fordulás a böjt egyik legfontosabb része. Ha mindezt meg tudjuk valósítani, nagyobb esélyünk lesz rá, hogy karácsony este ne csak a másik szeméből próbáljuk elcsípni a szeretet, a megbocsátás és a harmonikus családi idill meghittségét. Lévay Gizella Az antibiotikumok olyan természetes, vagy mesterséges eredetű anyagok, melyek bizonyos kórokozók fejlődését, illetve szaporodását gátolják. E gyógyszercsalád felfedezését a század közepén határtalan lelkesedés kísérte; úgy hittük megtaláltuk a megoldást az emberiség fertőző betegségeire. Azóta felismertük, hogy az antibiotikus kezelésnek korlátai vannak. A legfontosabb ezek közül a rezisztencia, azaz a gyógyszerrel szemben ellenálló kórokozók fokozatos kiválogatódása. Ezt az elkerülhetetlen folyamatot jelentősen felgyorsította e szerek széleskörű, sokszor indokolatlan, szakszerűtlen használata. Az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok többsége nem okoz betegséget, sőt jelenlétükkel gátolják a valódi kórokozók megtelepedését. Az utóbbi időben egyre inkább látjuk, hogy a nyakló nélküli antibiotikum használat ezt a normális életközösséget, az úgynevezett „normál flórát" is pusztítja, ezáltal fogékonnyá válik a szervezet a fertőzések-