Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2000. DEC. 2. Mire jó az internet? (3.) Aki keres, talál Dr. Csernay László karmesternek készült, profi néző lett Az operamániás orvosprofesszor Csernay László professzor nemcsak az orvosi, hanem opera-szakirodalomból is naprakész. (Fotó: Nagy László) Névjegy Csernay László Székesfehérvárott született 1931ben. 1956-ban a SZOTE-n szerzett orvosi diplomát. 1956-57-ig a SZOTE Élettani Intézet, 1957-76-ig az I. Sz. Belgyógyászati Klinika munkatársa. 1964-65ben Erlangenben Humboldt-ösztöndíjas. 1976-96-ig a Központi Izotópdiagnosztikai Laboratórium intézetvezető egyetemi tanára, 1987-90-ig tudományos rektorhelyettes, 1992-től 1998-ig a Radiológiai Klinika megbízott igazgatója. 1993-tól a szegedi Nemzetközi Egészségügyi Központ orvosigazgatója. 1980-88-ig a Magyar Orvosi Nukleáris Társaság elnöke, 1991—95-ig az Izotópdiagnosztikai Szakmai Kollégium elnöke. 1986-87-ben az Európai Orvosi Nukleáris Társaság elnöke. Számos kitüntetés, többek között a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a Hetényi Géza Emlékérem, a Kalmár László Emlékérem, a Hevesy Emlékérem, a Kiváló Orvos és a Markusovszky-díj birtokosa. Az elmúlt fél évszázadban kevés olyan operaprodukció volt Szegeden, amit dr. Csernay László nem látott. Az orvosegyetem professzorának „operamániája" köztudott, hiszen egyik alapítója volt, és ma is vezetője a Szegedi Operabarátok Egyesületének, tagja a Wagner Társaságnak 'és az Operaélet című szaklap szerkesztőbizottságának. Mára szinte operaszakértövé vált, akinek véleményére a színház vezetői éppúgy kíváncsiak, mint a pályakezdő tehetségek vagy a világjáró művészek. Lemez- és videógyűjteményét a zenei könyvtárak is megirigyelhetnék, Bayreuthról forgatott filmjét pedig élvezettel nézik a műfaj szerelmesei. Csernay professzorral otthonában beszélgettünk. - Honnan ered az opera iránti vonzódása? - Talán annak is van része a zenei érdcklódésem kialakulásában, hogy nagyapám unokatestvére, Venczell Béla 1898 és 1935 között a Magyar Állami Operaház vezetó basszistája volt. ő énekelte először Magyarországon Gurnemanzot a Parsifalban, Ochs bárót a Rózsalovagban, valamint a Szöktetés a szeráj Ozminját. Az esetleges genetikai meghatározottságnál valószínűleg fontosabbak a szerzett képességek: 1939-től, amikor apámat a Felvidékre helyezték, egészen 1945-ös kiutasításunkig, azaz hal éven át nagy lelkesedéssel zongorázni tanultam. Gimnazistaként sokáig karmester szerettem volna lenni, akkoriban már nem volt zongoránk, ezért lemezről és a rádióból állandóan zenét hallgattam. Az első operaélményem Szegedhez fűződik, ahová 1946-ban helyezték át apámat. A család csak később költözött utána, de a nyári szüneteket nála töltöttem. 1948 júniusában mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Vaszy Viktor dirigálásával, Megyesi Pál, Pócza Ella és Turján Vilma főszereplésével a Lohengrint. Ez volt az első opera, amit élőben láttam. Teljesen lenyűgözött, annyira, hogy az operát is felvettem lelkesedéMunkatársunktól A National Geographic Society expedíciója egy majdnem teljes épségben megőrződött. 1500 éves hajót fedezett fel a Feketetengerben, három másik roncs társaságában - jelentette be Róbert Ballard kutató, aki a tengeri régészet ma élő egyik legnagyobb alakja, többek között a Titanic és a Bismarck roncsainak felfedezője. Ballard és csapata a törökországi Sinop partjai előtt, a Fekete-tenger aljzatán végez kutatásokat, ahol most egy szinte teljesen ép ókori hajóra bukkant a tenger sötét, oxigénben szegény részében. A hajó időszámításunk szerint 410 és 520 között épülhetett és süllyedhetett el, vagyis a Nyugatrómai Birodalom bukásának környékén. „Az egész hajó teljesen úgy fest, mintha éppen sem tárgyai közé. 1950-ben költöztünk végleg Szegedre, azótu a színház szinte minden operaprodukcióját láttam. - Szenvedélyének nemcsak Szegeden hódol... - Amikor 1962-ben először jártam Nyugaton, rögtön három nagy operaházba is behatoltam: a bécsi Staatsopcrben Karajan vezényletével, Hans Hotter és Christa Ludwig főszereplésével a Parsifalt, Párizsban a Traviatát és a milánói Scalában Aldo Protlival és Renata Scottóval a Rigolettót néztem meg. Szerencsés voltam, mert gyakran meghívtak külföldi orvoskongresszusokra, és olyankor mindig elmentem a helyi operaházba is. Összeszámoltam: eddig a világ 29 nagy operaházában jártam. A legjobban a New Yorki Metropolitan és Barcelona csodálatos operaháza, a Gran Teatro del Liceo tetszett, amit tavaly, a pusztító tűzvészt követő teljes újjáépítés után láttam. - Világsztár karmesterek és énekesek után kritikusabb szemmel nézte a szegedi előadásokat? - Természetes, hogy a szegedi operatársulat előadásai általában elmaradnak a leghíresebb operaházakétól, mégis élvezetesek számomra és gyakran ugyanolyan élményt jelentenek, mint egy bécsi, milánói vagy New York-i produkció. Például Rost Andrea kedvéért megnéztem Bécsben csak elindult volna a kikötőből. A lelet sok kérdést vet fel a kor hajóépítéséről, hiszen egy darab fém sincs rajta" - mondja Chery Ward tengeri archeológus. A tudósok azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a jó állapotban megőrződött hajón még az olyan szerves eredetű anyagok, mint a textil és az ételek is megmaradhattak, bár ezek eddig sohasem kerültek elő régen elsüllyedt vízi járművekről. A másik három hajó 100 méteres mélységből, az oxigént kis mennyiségben tartalmazó rétegből került elő. Ezek valószínűleg a római-bizánci időszakban, különböző balesetek alakalmával süllyedtek el. Mindhárom hajón sok amforát és korsót találtak, amelyeket folyadékok, pl. bor, olaj vagy méz tárolására használtak. a Lammermoori Luciát, amelynek utolsó jelenetében a tenorista, Louis Lima annyira berekedt, hogy úgy szólt a hangja, mint egy haldokló delfiné. Ebben a jelenetben Timothy Bentch nemrégiben sokkal jobb volt Szegeden. A szegedi produkciók többsége egészen magas színvonalú. Fontosnak tartom azt is, hogy a társulat felkarolja a fiatal tehetségeket. Lelkesen szurkolok a konzervatórium egykori növendékeinek, ma is nyomon követem Miklósa Erika, Komlósi Ildikó, Meggyesi-Schwarz Lucia és Gémes Szilvia pályafutását. - Olykor egy-egy énekes Munkatársunktól Az Antarktisz feletti ózonlyukat felfedező három brit tudós egyike szerint hamarosan hasonló jelenség lesz tapasztalható az Északisark környékén is. Dr. Jonathan Shanklin, aki Joseph Farman és Brian Gardiner társaságában - felfedezte az Antarktisz feletti ózonlyukat 1985-ben, a BBC rádiójának környezetvédelmi témájú műsorában beszélt a témáról. A véleménye szerint az ózonréteg „regenerálódását" nehezíti a réteg hűlése, amit részben magának az ózonnak a csökkenése, másrészt a globális felmelegedés egyik kevéssé ismert hatása vált ki. Ugyan az ózont károsító anyagok mennyisége nem miatt is elutazik külföldre... - Rost Andreával jó barátságban vagyok, miatta mentem el Salzburgba, hogy megnézzem a Poppea megkoronázását. Ott voltam a Metropolitanben azon a Szerelmi bájital előadásorris, amelyiken az összeomló díszlet majdnem a Dulcamarát éneklő kedves barátom, Gregor Jóska fejére zuhant. Szerencsére nem történt baj, Jóska fantasztikus formában volt, óriási sikert aratott, őrjöngött a közönség. Akkor láttam New Yorkban Domingóval a Simon Boccanegrát és a Zeffirelli rendezte pazar Turandot-produkciót is. növekszik tovább a légkörben, az ózonréteg gyengülését egy visszacsatolásos folyamat továbbra is fenntartja. A ózonkibocsátás csökkenését célul kitűző nemzetközi megállapodás, a Montreali Egyezmény hatására egyre kevesebb CFC és más ózonkárosító gáz kerül a légkörbe. Ennek elvileg elégnek kellene lennie az ózonréteg regenerálódásának lassú megindulásához, ám ez sajnos továbbra is valószínűtlennek tűnik egy pozitív visszacsatolási (öngyorsítq) folyamat miatt. Amíg ugyanis az üvegházhatású gázok a Föld felszínének globális átlaghőmérsékletét növelik (felmelegedés), addig a klímamodellek szerint a sztratoszférát nagyjából ugyanilyen ütemben hűtik. „Az ózont károsító anyagok - Milyen változásokat tartana szükségesnek a szegedi operaéletben? - Folyamatosan csökken az előadások száma, és ami még fájdalmasabb, csökken a látogatottságuk is. A fiatalok nem ismerik a műfajt, ezért nem érdeklődnek iránta. A propaganda nem megfelelő, sokszor a jegyirodában sem tudják megmondani a szereposztást. Támogatom a modern rendezéseket, például Kovalik Balázs szegedi produkciói roppant eredetiek, izgalmasak voltak. Ugyanakkor nem szabad csak egyetlen rendezővel dolgozni, mert nem biztos, hogy mindenki szereti, ha állatfigurák játsszák el a Gianni Schicchit. Hiányolom, hogy a rendezők nem mernek felvállalni egy körfüggönyös, jelzésszerű díszletekkel, profi világítással felépített előadást. Nyugaton gyakoriak az olcsón, egyszerűen kiállított produkciók, amelyek ugyanolyan nagyszerűek lehetnek, mint a több tonnás dfszletmonstrumokat felhasználók. Egyesületünk elhatározta, hogy a nagy nyugati operaházakhoz hasonlóan egy-egy új operaprodukció előtt zenés beszélgetésre hívja a Bartók dísztermébe a rendezőt, a karmestert és a főszereplőket. Szeretnénk elérni azt is, hogy legyen a színháznak egy feliratozó berendezése, amely lehetővé tenné, hogy minden operát eredeti nyelven játsszanak. Hollós! Zsolf koncentrációja csökken ugyan a sztratoszférában, az üvegházhatást okozóké viszont nő, illetve az ózonszint is tovább csökken. Úgy gondoljuk, hogy ezek hatására hűl le a levegő az alsó sztratoszférában. Ez a hőmérsékletcsökkenés meghosszabbítja az ózonvesztés időtartamát" - mondja dr. Shanklin. „Úgy gondoljuk, a következő 20 évben elképzelhető, hogy kialakul egy akkora ózonlyuk, mint a mostani Antarktisz fölött - csak éppen az Északi-sark térségében" - állítja a tudós. Az antarktiszi ózonlyuk ebben az évben a Falkland-szigeteket és Dél-Amerika déli csücskét már elérte, és a lakosságot figyelmeztetni is kellett a napsugárzás elleni védekezésre. Kalandozásainkat az interneten (erős egyszerűsítéssel a world wide weben) böngészőprogram (browser) segíti, amelyet szakértő ismerősünk vagy mi magunk telepítünk számitógépünkre. A világ két legismertebb böngészőprogram-családja a Microsoft Internet Explorer és a Netscape - együttesen a 120 milliósra becsült felhasználói piac közei 90 százalékát uralja. Az űj böngésző-generáció kínálatában - számos más izgalmas dolog mellett - ott van a hang, a videó és a telefónia is. Melyik tehát a jobb böngésző? Erre azért is nehéz egyértelmű választ adni, mert felhasználói szempontból mindkét vállalat nagyjából ugyanazt kfnálja. A különbség főleg ízlés és ideológia dolga. Jó tudni, hogy a Netscape szoftverei ingyenesek mindázon diákok, tanárok, kutatók és non-profit szervezetek számára, akik/amelyek a program letöltése után „feliratkoznak" a Netscape-nél. A kereskedelmi és az államigazgatási szférában tevékenykedő felhasználók, mielőtt megvásárolnák, 90 napig használhatják a szoftvert kipróbálás céljából. A Microsoft böngészői minden feliratkozó felhasználó számára ingyenesek. A böngésző képernyő középső területe természetesen az a rész, ahol magát a webet, a weben elérhető információt látjuk. Az aláhúzott szavak kapcsokat (hyperlinkeket vagy linkeket) jelölnek. Rájuk kattintva további oldalakra ugorhatunk. Ugyanakkor képek is lehetnek kapcsok - erről úgy győződhetünk meg, hogy a kurzorral végigpásztázzuk a képernyőt. Amikor a kurzor kéz alakúvá változik, akkor éppen egy kapocs fölött járunk. Arra is felfigyelhetünk, hogy amikor kapocsra találunk, a képernyő bal alsó Munkatársunktól Egy Németországban felfedezett hüllömaradvány arra utal, hogy a két lábon járás már jóval a dinoszauruszok előtt kifejlődött. A 290 millió éves csontváz az Eudibamus cursoris névre hallgat. A leletet egy németországi bányában fedezte fel a nemzetközi kutatócsoport. Ez a legidősebb ismert tagja a primitív hüllők egyik legfontosabb csoportjának, a Parareptiliáknak. Az Eudibamus a korai hüllők egy kihalt családjához tartozik, aminek szokatlanul nagy volt a földrajzi elterjedése, legalábbis a korai permben élt kortársaihoz képest. Az Eudibamus nem közvetlen őse azoknak a későbbi hüllőknek (például a dinoszauruszok egy részének), amelyek aztán szintén alkalmazták a bipedális járásmódot és testtartást. Ez azt jelzi, hogy a két lábon, felegyenesedve járás képessége egymástól függetlenül többször kialakult a hüllők evolúciója során. Habár a maradvány csak 26 cm hosszú, mégis számos bizonyítékot mutat az egykori hüllő mozgásáról. A mellső végtagjai viszonylag rövidek, míg az hátsó végtagok viszonylag hosszúak voltak a sarkában - az úgynevezett állapotsorban - szöveg jelenik meg, ami megnevezi azt a web-helyet, ahová az adott kapocs mutat. Érdemes figyelemmel kísérni az állapotsort, hiszen ez azt is elárulja, milyen sebességgel kapcsolódunk éppen az internethez. A képernyő jobb felső sarkában látható egy Netscape vagy Microsoft ikon is. Ha az ikon forog, ez azt jelenti, hogy a böngésző aktív, azaz éppen tölt egy oldalt az internetről. Egy kapocs általában egy másik web-oldalra visz bennünket, de az is gyakran előfordul, hogy a linkek letölthető programokra mutatnak. Ha ilyen kapocsra kattintunk, arra utasítunk egy másik számítógépet, hogy küldjön egy programot a mi gépünknek. Ilyen egyszerű az egész'. A nagyobb file-ok (pl. egy webböngésző) letöltése persze hosszabb időt vesz igénybe, különösen akkor, ha lassú az adatátviteli kapcsolat. A webbel kapcsolatos leggyakoribb kifogás az adatátvitel lassúsága (a www-t sokszor World Wide Waitnek, azaz világméretű várakozásnak is nevezik). Az adatátvitel gyorsítása érdekében kikapcsolhatjuk böngészőnk képmegjelenítési funkcióját. A weben kalandozó természetesen azt is tudni szeretné, hogy hogyan juthat el egy bizonyos web-címre (URL-re), amelyek közül néhányat a lap szélén fel is soroltunk. Közvetlenül az eszközsor alatt talál egy fehér mezőt, az ún. címablakot. Elég az ismert címet ebbe az ablakba gépelnie, és az Enter gomb lenyomásával máris úton van az illető oldal felé. Ha annyira megtetszik egy oldal, hogy később is szeretne oda visszatérni, könnyen megjegyezheti a címét, ha létrehoz egy „Bookmarkot" (Könyvjelző, a Netscape használja) vagy „Favorite-et" (Kedvenc, a Microsoft elnevezése). H. Sz. teljes testmérethez képest. A hüllőnek szintén szokatlanul hosszú a talpa és a farka, ami általában bipedális mozgásra utal. A kutatók szerint a hosszú farok „kormánylapátként" szolgált, és kiegyenlítette az állat gravitációs középpontjának a változásait a gyors mozgás közben. Szintén ilyen mozgásra utal a csípő, a térd és a boka ízületeinek az elrendeződése az hátsó végtagnál. Ez tette lehetővé, hogy a láb csontjai egy egyenes vonalat alkossanak, amikor a hátsó láb teljesen kiterjesztett állapotban volt. Vagyis az állat bokája és térde csak egy síkban tudott meghajolni. Az Eudibamus cursoris a legkorábbi ismert Tetrapoda (vagyis négylábú gerinces), amelyik alkalmazta ezt a jellegzetes testtartást és járásmódot. Később még több esetben is előtérbe került ez a mozgásforma, tgy például néhány dinoszaurusznál, aztán a madaraknál, majd az emlősöknél. Tehát egy rendkívül sikeres evolúciós újítás legelső nyomaira sikerült a kutatóknak rábukkanniuk. Korábban azt gondolták, hogy a felegyenesedett testtartás és a két lábon való futás először a dinoszauruszoknál és azok rokonainál bukkant fel. Emiatt izgalmas az új lelet. Ókori hajót találtak Ép testbe Ózonlyuk az Északi-sark fölött? Európát is érintené Őshüllő - két lábon