Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. DEC. 23. Újra divat karácsonyra könyvet ajándékozni A bőség Megvál­tozott a könyv stá­tusa mondják az ünnepi roham közben megkérdezett szegedi könyvkereskedők. Míg a rendszerváltás előtt évti­zedekig többnyire csak kiegészítő ajándékként került a karácsonyfa alá, ma már egy jó regény vagy egy szép és tartal­mas művészeti album örömmel fogadott, meg­becsült ajándék. A kará­csonyi könyvvásár kínála­tára nem lehet panasz, mindenki találhat a meg­ajándékozandó család­tag, barát érdeklődésé­nek megfelelő kiadványt, csak a bőség zavarával kell megküzdenie, és per­sze a pénztárcája szabhat határt vágyainak. Az idei karácsonyi könyv­vásárra jól felkészültek a ki­adók, a szokásosnál korábban, már októberben elkezdték megjelentetni az ajándéknak szánt köteteket. Minden mű­fajban óriási a választék, mondja Sisák Gizella, a Sík Sándor Könyvesbolt vezetője, aki szerint idén a legdrágább kötetek is jobban fogynak mint tavaly. A Park Kiadó Di­vat a XX. században című egyszerű kivitelű, fűzött kötete iránt 7900 forintos ára ellenére olyan nagy a kereslet, hogy utánrendelésre is szükség volt. Ezer forinttal olcsóbb a sokkal igényesebb kivitelű, látványos Fotó Reuters - Sydney 2000 című fotóalbum, amelynek se­gítségével az olimpia legemlé­kezetesebb pillanatai idézhe­tők fel. Nem sokat kockázta­tott az Európa, amikor Göncz Árpád fordításában, színes ké­pekkel illusztrálva egy kötetbe fűzve kiadta az angol fantasy­író. J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című tündérmeséjét, ami egyes felmérések szerint a Biblia után a leggyakrabban olvasott könyv a világon. A szépirodalmi művek esetében meglehetősen borsosnak tűnő 5900 forintos ára ellenére vit­ték mint a cukrot, mint aho­gyan a szerző kapcsolódó má­sik kötetét A szilmarilokat is. A Gyűrűk Urából már forgat­ják minden idők egyik legna­gyobb szabású filmjét, a hfrek A karácsonyi könyvvásár óriási kínálatából mindenki találhat a megajándékozandó családtag, barát érdeklődésének megfelelőt. (Fotó: Schmidt Andrea) szerint a hollywoodi sztárok egymást ölték, hogy szerepel­hessenek benne... Az utóbbi években kezdtek roppant népszerűvé válni a kü­lönböző stílustanácsadó köte­tek. Korunk sikeremberei, a menedzserek ezekből tanulják meg, hogyan kössenek nyak­kendőt, milyen zakóhoz mi­lyen kiegészítők valók, ho­gyan öltözködik, él és gondol­kodik, milyen autóba ül, mi­lyen nőt választ ma egy menő. Abban is naprakészen kö­vetjük a világot, hogy idehaza is J. K. Rowling Harry Potter­kötetei a legnépszerűbb gye­rekkönyvek. Nálunk eddig négy része jelent meg, sok szülő abban a reményben, hogy segítségével rászoktat­hatja csemetéjét az olvasásra, egyszerre teszi a négy kötetet a karácsonyfa alá. A bizako­dásnak van is némi alapja, Amerikában és Nagy-Britan­niában felmérések igazolják, hogy a Harry Potter-őrület ki­robbanása óta sokkal szíveseb­ben és jobban olvasnak a ko­rábban csak a tévé és a számí­tógép előtt gubbasztó kisdiá­kok. Sisák Gizella ugyan kor­tól függetlenül mindenkinek ajánlja a Rowling-köteteket, de azért elárulja, hogy fáj a TOP 10 Decemberi sikerlista a Fókusz Könyváruházban 1. Vámos Miklós: Apák könyve 2. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve 3. Esterházy P.: Harmónia Caelestis 4. Kepes András: Kepes krónika - Történetek 5. V. Tvrtko: Tizenkét pokoli történet 6. Moldova Gy.: Európa hátsó udvara I-II. 7. J. K. Rowling: Harry Potter és a tűz serlege 8. A boldogság művészete 9. L. L. Lawrence: Ganésa gyémántjai 10. Görög Ibolya: Mindennapi maceráink szíve azokért a nívós magyar gyerekkönyvekéri, amelyek sokkal kevesebb reklámot kapnak, pedig legalább olyan izgalmasak. Mutat is egy új­donságot példaként, A csoda­csupor című ízlésesen illuszt­rált kötetet, amelyben Mé­szöly Miklós és Belia György átdolgozásában Felső-Tiszái népmesék olvashatók. A szü­lővé lett egykori gyerekek biz­tosan nosztalgiával veszik ke­zükbe Bálint Ágnes ismét kia­dott örökzöld könyvét, a tévé­ből jól ismert Mazsolát, mint ahogyan Michael Ende Mo­mója is újra népszerű. A könyves szakemberek egyetértenek abban, hogy a karácsonyi vásár legnagyobb sikere a fiatalon elhunyt Horthy István özvegyének memoárja. Gróf Edelsheim Gyulai Ilona Becsület és köte­lesség címmel megjelent, és nemrégiben a Nemzeti Múze­umban bemutatott emlékirata 1944 végéig meséli el a törté­néseket, többek között szól a kormányzóhelyettes haláláról, és a szemtanú hitelességével meséli el a kiugrási kísérlet körülményeit. A kortársak és a Horthy-korszak iránt érdeklő­dő fiatalabbak számára lebilin­cselően izgalmas olvasmány napok alatt eltűnt a szegedi könyvesboltokból, de az ün­nep előtt még várnak újabb szállítmányt belőle. Molnár Imréné, a Fókusz könyváruház - a volt Radnóti könyvesbolt ­vezetője úgy véli, az emberek az elmúlt években már telítőd­tek a Monarchiáról, Ferenc Jó­zsefről és Erzsébetről szóló irodalommal, ezért inkább a II. világháborús időszak felé for­dult az érdeklődés. Nagy sike­re van például a világégés nagy csatáit színes számítógé­pes ábrákkal, térképekkel be­mutató albumnak - John Mac­donald tollából 5500 forintért. A médiából ismert szerzők munkáinak összehasonlíthatat­lanul nagyobb az esélyük arra, hogy eljussanak az olvasóhoz. Nem véletlen, hogy az eladási toplistákon rendre előkelő he­lyen szerepelnek Vámos Mik­lós, Kepes András vagy épp Vujity Tvrtko és Friderikusz Sándor kötetei. A júniusi könyvhét újdonsága volt Es­terházy Péter Harmónia Cae­lestise, amit fél év múltán is sokan visznek ajándékba. A jobb üzletek arra is kínál­nak megoldást, ha valaki olyan könyvet kap ajándékba, amit már megvásárolt koráb­ban vagy nem nyerte el a tet­szését. Az ünnepek után a blokk, a vonalkód (néhol ezekre sincs szükség) alapján biztosítják a cserét. Hollós! Zsolt Szegedi prépost a király oldalán: Kreminger Antal „Szebb lesz mint volt" Kreminger Antal ne­vét mindenki ismeri, aki érdeklődik Szeged 19. századi története iránt. A megyei és a püspökségi levéltár szegedi esperesi és pa­lánki plébánosi műkö­désének dokumentu­mait őrzi. A Móra Fe­renc Múzeumban látha­tó „Szeged szebb lesz, mint volt" című festmé­nyen (Vágó Pál alkotá­sa) Kreminger prépost közvetlenül Ferenc Jó­zsef mellett áll. Sőt: ne­vével Mikszáth egyik müvében is találkozha­tunk. Mikszáth Kálmán Kéte­zer Salamon című írása 1904-ben, Szeged pusztulá­sának és újjászületésének (1879) huszonötödik évfor­dulójára íródott, s a város újjáépítésének nehézségeit ábrázolja (Az Újság, 1904. március 17.). Mikszáth be­számol Ferenc József 1879. március I T-i - nagy víz utá­ni - szegedi látogatásáról: „A Fölség mindent meg­nézett, néhány vigasztaló szót ejtett el, s aztán maga is elszomorodott, és vonatra ült. Mikor kikísérték a pri­mipílusok, és az uralkodó már fölszállt volt a kocsiba, az elkeseredett Kreminger prépost fájdalomtól rezgő hangon kiáltott föl: - Bizony, jaj minékünk; nem lesz itt város soha töb­bé." A város miatt aggódó prépost (neve Kremminger alakban is előfordul) 1804­ben született. Szülei - a né­met anyanyelvű - Kremin­ger György szabómester és Pécsvár Franciska voltak. 1826-ban szentelték pappá Temesvárott, ahol később a szeminárium dogma-pole­mika (1828-tól), majd egyháztörténet-kánonjog (1831-től) tanára lett. 1835-ben Szeged-Palánk (Szent Dömötör-templom) plébánosává választották, ettől az évtől a szegedi es­peresi tisztséget is ellátta. Működését - amint Péter László Szőregi délutánok című könyvéből tudjuk ­népszerűtlen intézkedések­kel kezdte: 1835-ben be­szüntette a közkedvelt pász­torünnepet, a dömötörözést; 1837-től pedig német nyel­vű prédikáció helyett ma­gyar nyelvű igehirdetést tartott. Kreminger Antalt 1840­ben a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett csöpöfői prépostság címzetes pré­postjává nevezték ki. A re­formkor éveiben politikai tevékenységet is folytatott: meghatározó alakja volt a szegedi konzervatív párt­nak. 1843-tól szentszéki ül­nökként, 1851-től Szeged katolikus iskolái fölötti püspöki biztosként tevé­kenykedett. 1885. február 5-én halt meg; hamvai a belvárosi temetőben nyug­szanak. A Szeged története 2. kö­tete részletesen beszámol róla, hogy 1849-ben, a sza­badságharc idején Szeged város vezetősége el akarta mozdítani állásából (1848 májusában Szabados József teológiai tanárt nevezte ki helyére). Csak Horváth Mi­hály választott csanádi püs­pök, vallás- és közoktatásü­gyi miniszter erélyes fellé­pése eredményeként tart­hatta meg tisztségét. Kreminger Antal nem nyugodott bele eltávolításá­ba, s Nyílt Válasz címmel reagált az őt ért támadások­ra, s felsorolta a magyar kormány és nemzet szolgá­latában szerzett érdemeit: „Két zászlót is szenteltem, a 6-kat és a 8-kat, a honért lobogókat. Utóbbit Márczi­us 15-kén a szent-rókusi, az elsőt Augustus 4-kén 1848­ban a palánki szentegyhá­zakban." E védőiratra Nyáry Ferenc, a liberális meggyőződéséről híres ró­kusi lelkész Nyílt Felvilá­gosítás című röpiratában válaszolt, amelyben élesen bírálta és sértően támadta a prépostot. Kreminger Antal ellent­mondásos alakja Szeged történetének. A reformkor idején, valamint az 1848­49-es forradalom és szabad­ságharc napjaiban konzer­vativizmusa miatt a város egyik legtámadottabb figu­rája volt, ugyanakkor tudá­sa és tapasztalata révén éle­te végéig nagy tekintélynek és elismerésnek örvendett. Miklős Péter Az ezredfordulós ka­rácsonyi ünnepekre se­rény munkával készül a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesülete (NOE). A munkatársak hetek óta dolgoznak azért, hogy szorgos munkájuk eredménye­ként az ország legeldu­gottabb falvaiba és megérkezzenek azok a ruhaneműt, játékokat, tartós élelmiszereket tartalmazó ajándékcso­magok, amelyek örö­möt, a tisztes ünneplés­hez nélkülözhetetlen segítséget visznek a leginkább rászorulók­nak, gyertyagyújtás idejére. Százötvenezer tag Kormosné Debreceni Zsuzsanna, az egyesület ügyvezetője a legnagyobb dologidő közepette is szí­vesen szakít időt arra, hogy a társadalmi szervezet fej­lődéséről, munkájáról ejt­sünk szót. A tizenhárom évvel ezelőtt, 120 család által alapított egyesület má­ra 22 ezer család mintegy 150 ezer tagját tömörítő szervezetté terebélyesedett. Az egyesület jellegéből adódóan folyamatos moz­gásban lévő tagságnak ­idősebbek kiválnak, új, fia­talok érkeznek - ma már háromszáznál is több helyi szervezete van országszer­te. Ezeknek fele önálló tag­egyesületként, másik fele közvetlenül kapcsolódik a NOE-hoz. A legtöbb szer­vezettel Békés megye di­csekedhet, szorosan a nyo­mában a főváros és Pest megye, majd Hajdú és Sza­bolcs megyék következnek a rangsorban. Talán emlí­tésre érdemes, hogy a gaz­daságilag elmaradottabb keleti és észak-magyaror­szági térségben az úgyne­vezett válságövezetekben sűrűbb a hálózat, míg a du­nántúli régiókban viszony­lag szerényebb a kötődési szándék, sőt még fehér fol­tok is vannak. A tisztes szegénység fogalma átértékelődött ÍNY igycsaládosok - Ahol igazán nagy a baj, ott az összefogásra is nagyobb az igény - véli az ügyvezető. - Azokon a te­lepüléseken, ahol például majd minden családot sújt a munkanélküliség, az azo­nos élethelyzet hasonló ér­tékrendet és megoldási mintákat vált ki. Szavazati jogot a gyerekeknek is! Ebben az egyesület az életet, a családot, az anya­ságot alapértékként kezelő, ezeket mindenekelőtt vé­delmező szemléletével, te­vékenységével némi biz­tonságot, támaszt nyújt a hozzánk tartozó közössé­geknek, hisz a lényeg, hogy a gyerekeinkkel együtt túl­éljük a válsághelyzeteket. A három — és annál több gyereket nevelő nagycsalá­dok alkotják a teljes jogú egyesületi tagságot. De az értékrenddel azonosulni tu­dó pártolók a legkülönfé­lébb társadalmi rétegekből kerülnek ki, s akár gyer­mektelenek is lehetnek. A tiszteletbeli tagok pedig a családügyért, az egyesüle­tért sokat tett, olyan ki­emelkedő személyiségek, mint néhány már visszavo­nult alkotmánybíró, a böl­csőhalál megelőzésével foglalkozó gyermekkórházi főorvos, s hasonló rangos személyiségek. A felvételi kérelmekről a kilenc fős el­nökség dönt. Minden helyi egyesület- és csoportveze­tő, továbbá a több ezer csa­ládot érintő, egyéni tagokat képviselő húsz fős testület tagja a választmánynak. A legmagasabb döntéshozó fórum a képviseleti alapon működő közgyűlés. Ennek érdekessége, hogy második éve próbálkoznak azzal, hogy a másfélezer delegált között a gyerekek is teljes jogú szavazattal vehesse­nek részt. - A szerves nö­vekedés hozta magával, hogy újabb, regionális szin­tek kialakításával kísérle­tezzünk. A püspökladányi, székesfehérvári regionális munkát végző egyesületek példájából kiindulva janu­árban pályázatot írunk ki a többiek számára. Szeret­nénk, ha például az adomá­nyok elosztása helyi szintre tevődne át. Az ezres nagy­ságrendekkel szemben ugyanis néhány száz csa­láddal sokkal személye­sebb, gördülékenyebb lehet a kapcsolattartás. Eddig a testületek tagjai, vezetői társadalmi munkában látták el a képviseleti, kapcsolaté­pítési munkát. A jövőben azonban mindenképpen bő­vítésre szorul a néhány al­kalmazottat foglalkoztató titkárság, mert bizonyos mennyiségen felül nem fo­gadható el a mai világban önkéntes munka - hangsú­lyozta Kormosné Debrece­ni Zsuzsanna. Nem kívülről várják a segítséget Mint elmondta, a kor­mány meghirdetett család­barát politikájával párhuza­mosan megsokasodtak fel­adataik. Korábban is elő­fordult, hogy - ha kellett ­akár egyetlen éjszaka alatt véleményeztek törvényter­vezetet. Az egyesület mun­káját felkészült szakértői gárda segíti. Előfordul, hogy kívülállók a „gazdag" jelzővel illetik az egyesüle­tet. Ez a téves megítélés azon alapul, hogy napjaink­ban a méltósággal viselt tisztes szegénység fogalma átértékelődött, de még in­kább elfelejtődött. Holott a tagság körében fontos alap­elv, hogy először mindenki a lakástörlesztést, a rezsi­számlát fizeti ki, és a mara­dékból próbál megélni. A mindennapi gondok megol­dására sem kívülről várják a segítséget, hanem az ön­tevékenységre alapoznak. Például, amikor rájöttek, hogy néhány ruhaadomány inkább szégyellni való, mintsem használhatóöltö­zet, akkor megszervezték az egymás közötti cserebe­rét. Az utóbbi vált be. De a közösségben cseperedés jó­tékony hatása az is, hogy a felnövekvő utódok folytat­ják szüleik egyesületi mun­kálkodását. Hunyor Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom