Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

Külföldi tökebefektetések Amerikából (is) jön „Érettségiztek" a vállalatok Benne: Zenészüzlet Bankszokások Heti gazdaság Horváth Mihály utca 3-5.: jogtalan államosítások A tulajdon visszajár? Régen székház és bemutatóterem, ma színház és képtár. A sors útjai kifürkészhetetlenek. (Fotó: Miskolczi Róbert) Budapest (MTI) A közvetlen külföldi tőkebefektetések Ma­gyarországon az év első három negyedévében 1524 millió eurót tett ki, ami 46,8 százalékkal több az elözö év hasonló időszakában regisztrált 1038 millió eurónál - de­rül ki a Gazdasági Mi­nisztérium összesítéséből. Az első három negyedév külföldi tőkebefektetéseit a 1271 millió euró részvény- és egyéb tulajdonosi részesedés, valamint a 253 millió eurót kitevő tulajdonosi hitelek tet­ték ki. A Gazdasági Minisztérium kimutatása szerint a külföldi befektetők január és szeptem­ber között 762 millió euró profitot vontak ki. Tavaly a hasonló időszakban 404 mil­lió euró jövedelemkiáramlást regisztráltak. A szaktárca sze­rint a jövedelemkiáramlás emelkedése természetes fo­lyamat, amelynek bekövetke­zését már évek óta jelzik. Az összefoglaló jelentés kitér arra, hogy 20 milliárd dollár feletti közvetlen tőke­befektetésnél már természetes folyamatnak kell tekinteni a magasabb jövedelem kiáram­Nemrégiben látott napvilágot az a felmé­rés, mely a magyar vál­lalati szféra e-gazdaság­ra való érettségét vizs­gálta. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a hazai cégek hogyan vi­szonyulnak az internet­hez, valamint az ahhoz kapcsolódó üzleti alkal­mazásokhoz. Amikor alig két esztendeje elkezdődött egy hazai rek­lámkampány, melyben rend­re felhangzott a „mi az az e-business?" kérdés, még va­lóban kevesen tudták miről van szó. Mára már a magyar cégek legtöbbje otthonosan mozog az elektronikus gaz­daság világában. A Gazda­ságkutató Rt. a közelmúltban készített felmérése többek között erre világít rá. A ne­gyedévente végzett kutatások közül elsőként az általános vállalati elemzés készült el, a vizsgálat a kettős könyvvitelt vezető, 50 főnél többet fog­lalkoztató társaságokra ter­jedt ki, elsősorban a feldol­gozó- , a villamosenergia- és az építőipar, valamint a szál­lítmányozás, raktározás, a posta, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások te­rületén. A több mint 300 vá­laszadó cég a szakemberek szerint jól reprezentálja a tel­jes magyar szektort. Az e-gazdasági -érettségre Az adósávok módosul­nak, a kulcsok viszont változatlanok maradnak a személyi jövedelem­adózásban a parlament­ben elfogadott, 2001-re vonatkozó adótörvé­nyekben. Az alsó sávha­tár 20 százalékkal 480 ezer forintra, a felső pe­dig 5 százalékkal 1 mil­lió 50 ezerre emelkedik. Jelentősen bővülnek a családi kedvezmények. A gyermeket nevelő csalá­dok támogatása a személyi jövedelemadó rendszerében 32 milliárd forinttal nő. A törvény szerint az egygyer­mekes családokban 400 ezer forintig, a kétgyermekesek­ben 650 ezerig, a háromgye­rekes családokban pedig 1 millió 350 ezer forint jövede­lemig nem kell majd szja-t fi­zetni. A családi kedvezmény­lást, hiszen a külföldi tőkebe­fektetők nem jótékonysági céllal, hanem profittermelés céljából fektetnek be. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint az első félévben a holland befektetők vezetik a magyarországi tőkebefekte­tők listáját 32 százalék résza­ránnyal, utánuk következnek a német befektetők 17 száza­lékkal, illetve az amerikai be­fektetők 14 százalékkal. Az 1992-2000. közötti időszakot tekintve a magyar­országi nagy befektetők kö­zött szerepel az Amerikai Egyesült Államok, Németor­szág, Ausztria és Hollandia. A nagy tőkebefektető orszá­gok együttes részaránya meg­haladja a 65 százalékot. Az összes külföldi befek­tetésen belül évente 10 száza­lék alatti részesedést ért el 1992-1999. között Nagy-Bri­tannia, Franciaország, Olasz­ország, Svájc és Japán. A be­áramló működő tőke 15-20 százalékát tették ki ezek az országok. A Magyarországra irányu­ló közvetlen külföldi tőkebe­fektetések döntő hányada az Európai Unió országaiból származik, 1999-ben 76,4 százalékot, az idén 87,5 szá­zalékot képviselt. vonatkozó felmérésből kide­rült, hogy internet-hozzáfé­réssel a hazai cégek mintegy nyolcvan százaléka rendelke­zik, sőt ezen cégek negyede az internet-kapcsolatot cége minden gépén elérhetővé te­szi. Pozitív tendencia, hogy a válaszadók további tíz száza­léka fontolgatja az internetre való előfizetést, ám koránt­sem örvendetes, hogy továb­bi tíz százalék sem jelenleg, sem pedig a jövőben nem óhajt rákapcsolódni a világ­hálóra. Az internet biztosította üz­leti lehetőségek egyelőre sze­rény kiaknázását támasztják alá a hálóhasználati szokások is. a céges net-használat alatt legtöbben a levelezést értik, ezt követi az adatállományok továbbítása, valamint az in­formációgyűjtés. Az ügyfél­kapcsolat, mint újabb, lehetsé­ges alkalmazási terület a kö­zépmezőnyben foglal helyet, s a világhálót egyelőre nagyon kevesen használják beszerzés­re, marketingre, s közvetlen értékesítésre. A szakemberek szerint egyébként ez utóbbi terület komoly jövő előtt áll. A magyarországi vállalatok forgalmából az internetes ér­tékesítés részaránya az építői­parban lesz a legmagasabb, s dinamikus bővülésre lehet számítani az ingatlanügyek, valamint a gazdasági szolgál­tatások piacán. O. K. K. re jogosultak köre is bővül 2001-ben: az adókedvez­ményt - a megszületett gyer­mekkel azonos mértékben - a várandós nő is igénybe vehe­ti, a magzat fogantatásának 91. napjától kezdődően. Az általános forgalmi adó alapvető szabályai, az adózás technikája, az kulcsok és az áfa-visszatérítés módszere nem változik. Jogos adózói igénynek tartják a törvény­előkészítők, hogy az elkésett számlát a tárgyidőszakban is el lehessen számolni, így a törvény ezt a lehetőséget már tartalmazza. A hatályos szabályozás szerint készpénzes fizetés esetén csak a készpénzfizeté­A Szegedi Ipartestületet fejbe kólintotta az a hír, hogy a megyei önkor­mányzat áruba szeretné bocsátani a Horváth Mi­hály utcai képtár épüle­tét. Az indoklás szerint ugyanis az eladásból származó bevétellel meg­oldhatná a Móra Ferenc Múzeum raktárgondjait. Az ipartestület azért rek­lamál, mert a képtár - a mellette álló székházzal együtt - valaha a meste­reké volt, visszaszerzésé­ért pedig évek óta küzde­nek. A Csongrád Megyei Ön­kormányzat tulajdonában és a Móra Ferenc Múzeum kezelé­sében álló Horváth Mihály ut­ca 5. számú ingatlan, a mai képtár eladása hetek óta téma lapunkban. A megye és a mú­zeum úgy okoskodik, ha elad­ja az ingatlant, akkora összeg­hez jut, amelyből korszerű raktárt építhet a jelenleg mos­toha körülmények között tar­tott műtárgyaknak. Mivel a szegedi önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingat­lanra, várják a város válaszát. Az ötlet szintjén az is fölme­rült, a Horváth Mihály utca 3.-mai, vagyis a Kisszínház si számla kibocsátása jogsze­rű. Az elfogadott törvény a jövő évtől az adózóra bízza, hogy a bővebb adattartalmú számlát vagy a készpénzes számlát akarja-e ebben az esetben alkalmazni. Az új számviteli törvény megalkotása miatt a társasági adóban és az osztalékadóban számos változtatás vált indo­kolttá. A kisebb vállalkozá­sok pénzügyi helyzetének ja­vítása érdekében a törvény kedvezőbbé teszi a társasági­adó-előleg fizetésének szabá­lyait: az adózónak - a jelen­legi hárommillió forint he­lyett - ötmillió forint előző évi adó esetén kell havonta adóelőleget fizetnie. épületével együtt valamiféle kulturális „kortárs zónát" le­hetne kialakítani Szeged bel­városában. A Szegedi Ipartestület azonban nem örült a gyorsan támadt ötleteknek. A két egy­más mellett álló ingatlan ugyanis a szegedi mesterek tulajdona volt. Mint ahogy azt Pálvölgyi Zoltán, a Szegedi Ipartestület elnöke lapunknak elmondta, a Horváth Mihály utca 3. szám alatti épület árát 1400 mester adta össze, fel­építése 1927-ben 67 ezer pen­gőbe került. (Akkoriban egy petőfitelepi házat 800 pengő­ért kínáltak.) Később, 1931­ben az iparosok bemutatóter­meként húzták föl a Horváth Mihály utca 5. számú házat. A háború után a két ingat­lan az államosítás című nagy­kalapba került, Pálvölgyi sze­rint törvénytelenül, hiszen az épületek nem magán-, hanem közösségi tulajdonban álltak. - A Horváth Mihály utca 3. számú ház 1950-ben előbb a városé lett, majd 1952-ben „bekebeleztetett a magyar ál­lam javára" - mutatja a kora­beli tulajdonilap másolatokat az elnök. - 1958-ban megint a város, majd 1966-ban az ál­lam a gazda, a rendszerváltás után 1994-ben a városra szállt Az egyéni vállalkozók tíz­millió forintig beruházási ki­adásaikkal csökkenthetik adóalapjukat. Fejlesztési for­rásaik bővítésére felvett hite­leik kamata után már 2001 ­tői 40 százalék adókedvez­ményt érvényesíthetnek. An­nak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók közül az egyszerűbb adminisztrációt jelentő átalányadózást többen választhassák, a vélelmezett költséghányad a nem megha­tározott tevékenységet végző, főfoglalkozású egyéni vállal­kozók esetében a jelenlegi 35 helyett 40 százalékra, a kie­gészítő tevékenységet vég­zőknél pedig 17-ről 25 száza­lékra módosul. át. A képtár épületét 1952-ben államosították és 1963-ban ír­ták rá a megyére. Mi már 1990 óta kértük vissza a tulaj­donunkat, s több olyan hely­zetet átéltünk, amelyben ke­vés választott el bennünket at­tól, hogy meg is kapjuk. Saj­nos, nem sikerült visszasze­reznünk egyiket sem, csak annyit értünk el, hogy a szék­házban nem kell bérleti díjat fizetnünk. Nem javít a helyze­ten, hogy ingatlanunkba a Kisszínházat is beköltöztették. A képtár épületét például az ipartestület folyamatosan vásárolta meg az örökösöktől - egészen az államosításig. - A Szegedi Ipartestület­nek - folytatja Pálvölgyi Zol­tán - több végrendelet van a birtokában, olyan régi alapító tagoktól, örökösöktől, akik­nek közük volt az 1927-es építéshez, és azt írják: amennyiben visszakapnák az épületet, tulajdonrészüket ha­láluk után az ipartestület örö­kölné. Magam negyedik ge­nerációs iparos vagyok, tu­dom, nincs még egy ilyen székház az országban, és ak­kor az Eötvös utcai tanoncis­kolánkról, a jelenlegi gyógy­szerészkarról még nem is be­széltem. Ha mégsem kárpó­tolnak bennünket, akkor csak A tb-járulékterhek - az eredeti előterjesztésben sze­replő három-három százalék helyett - 2001-ben két száza­lékponttal, a jelenlegi 33 szá­zalékról 31 százalékra, 2002­ben pedig szintén két száza­lékponttal, 29 százalékra csökkennek. Emelkedik vi­szont az egészségügyi hozzá­járulás: jövőre 4200, két év múlva pedig 4500 forintot kell majd fizetni. A törvény szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a 30 millió forint­nál alacsonyabb értékű új la­kás első megvásárlása, vala­mint az a lakás, amelyet a természeti katasztrófában megsemmisült otthon helyett azt tudom mondani: nincs kü­lönbség aközött az állam kö­zött, amelyik elvett és akö­zött, amelyik nem ad vissza jogos tulajdont. Az ipartestület már több fórumot megjárt kárpótlási igényével. A hivatalos elutasí­tásokat sajnos, az összes hely­ről „begyűjtötte". A társadal­mi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. tör­vényre hivatkozva is kereste az igazát, ám a Kincstári Va­gyoni Igazgatóságtól a követ­kező választ kapta: „az ingat­lan tulajdonjogának ingyenes átruházásához a törvényben előírt feltételekkel nem ren­delkezik maradéktalanul". Vagyis: mivel a Horváth Mi­hály utcai épületek a város és a megye tulajdonába kerültek, nem tartoznak a törvény hatá­lya alá, így a KVI sem illeté­kes. Noha az iparosok sosem nyugodtak bele a döntésbe, a nemrégiben felröppenő hírek újra felszították az indulato­kat. Amennyiben ugyanis a város eladja a képlár épületét, a mesterek reménye örökre szertefoszlik. Fekete Klára vásárolnak. Illetékmentes a praxisjog megszerzése is, ki­véve, ha azt az első jogosult­tól szerzi meg valaki. A törvény egységesíti az. árfolyamtípusú jövedelmek adóztatását azáltal, hogy megszünteti a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfo­lyamnyeresége utáni nulla adókulcsot, ugyanakkor a ka­mattípusú jövedelmekkel azonosan meghagyja azt a be­fektetési jegyek hozamánál. Emelkednek a jövedéki adók is, amelyek mértékét két évre előre állapítják meg. Az adóemelések a tervezett infláció mértékéhez igazod­nak. Jövőre ez hat, 2002-ben pedig négy százalék lesz. Ennél magasabb adóemelésre a szeszipari termékek közül a gyümölcspálinka és a borpár­lat, illetve a köztes alkohol­termékek esetében kerül sor. K. A. Német tőke a Glóbusban Tartósított szerencse? Munkatársunktól A Glóbus Konzervipari Rt.-ben egymilliárd forin­tos részvényjegyzéssel 19,9 százalékos részese­dést szerzett a német kor­mány pénzügyi befektetői cége, a Deg Rt. - az erről szóló dokumentumot a hét elején írta alá Temesfői Ist­ván, a Glóbus Rt. igazgat­ótanácsának elnöke és Stephan Kinnemann, a Deg elnöke. A szakemberek által pél­daértékűnek nevezett tőke­emelés híre többek között azért érdekes, mert a Gló­bus Rt. körüli történések közvetve érinthetik a Sze­gedi Konzervgyárat is. Meg nem erősítet informá­ciók szerint ugyanis a Gló­bus szakmai befektetőként jelenne meg e térségben. A zártkörű tőkeemelés kapcsán a magyar konzerv­ipari óriáscég vagyona 7,3 milliárd forintra emelke­dett. Várhatóan a jövő év feb­ruárjában további egymilli­árd forintos befektetésre készül a Deg. Az ily módon befolyt forrásokat a társaság ter­melésfejlesztésre, a tech­nológiai és a műszaki szín­vonal emelésére kívánja felhasználni. FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Érvényes: 2000. december 11-1ő< BETÉTI KAMATOK „Mévé, IWM 1 hét 5.750 15.83) 2-3 hét 7,250 (725) 1-2 hé 8250 (8.36) 3 hó 8.000 (8.11) 6hó 7,750 (786) 12 hó 7250 (7.35) CIB Bankszámla 2.000 (2.05) S8ER-5KR S-IOMFt HIFI MM LakOM <Ó6 mim (VEOm éms lm (%) EBKM MMINEMI 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8.74) 9,000 (9.13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7.750 (7.86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejfral előtti visszaváltás esetén a kamal a nündentori CBCössic Magánszámla alsó kamatsávpval megegyező C16 Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XLCtassk III MIMW H 0-100 E Fáig 2.500 2,562,56 tOOEFt-IMR 3.000 3.063,06 1 M Et tátott 6.000 626622 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) 0-50 EFt-lg 2.500 2.56 50 E Ft-t M Ft 6,500 6,79 1 M Ft foton 9.500 10.07 KINCSEM bétát kamata magánszemélyeit részérő (mm 50 E Ft) mamié OB t hónap 10.000 10.14 3 hónap 8.500 8.62 6 hánap 8 500 8.62 12 hónap 8.000 8.11 Lakni ken mzartááe esném a mm kamat* « nn Int KINCSEM 2000 kötvény (mn. 10 E R) Man B» 3 hó 8.500 8.50 6 hó 8.500 850 12 hó 8.000 8.00 * At OHM kamata a* sves kammá megegyetúrt MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Ervenyes: 2000 november 27-tól hm érném Folyószámlahitel 20.00 Betétorzo hitel 15.00 txmbantitát 18.00 Ingatlanfedezet meflett nyuftott - lakáscélú háet kanala 16.00 - egyéb cákihilBl kamata 18.00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13.80 5 éves kamatperiódus 1120 CIB Úi Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség melett RrnkmMIN] HUF prime rate 13,75 CIB^06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITAUANA CSOPORT TAGJA Jelentősen nő a családi kedvezmény Adótörvény-változások, 2001

Next

/
Oldalképek
Tartalom