Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 23. CSONGRÁD MEGYE 3 Jp^l hírek AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGRÓL. A Szegedi Tudományegyetem Dél-alföldi Agrártudományi Centruma más szervezetekkel közösen konferenciát szervez a dél-alföldi régió élelmiszergazdaságáról pénteken a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tanácskozás 9 órakor kezdődik, s egyebek mellett olyan témák megvitatásának ad teret, mint a magyar élelmiszeripar strukturális változásai, a mezőgazdaság helyzete Csongrád megyében és a régióban, a 21. század élelmiszeripari kihívásai. A konferencián az SZTE oktatói és kutatói, a Csongrád Megyei Agrárkamara, a megyei földhivatal, valamint a kereskedelmi és iparkamara képviselői tartanak előadásokat. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA. „A barcelonai folyamat és Kelet-Európa" címmel rendez konferenciát a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja. A SZAB székházában pénteken 10 órakor kezdődő tanácskozáson külföldi előadók beszélnek Olaszország és Spanyolország európai és mediterrán politikájáról, délután pedig kerekasztal-beszélgetést tartanak hazai szakemberek részvételével. MEGYE ÉS A RÉGIÓ. Ma, csütörtökön 18.30-tól a Telin TV-ben a Csongrád megye és a régió címmel elindult sorozat részeként a regionalitás alapvető kérdéseiről beszélget Orbán Istvánnal, a megyei közgyűlés alelnökével és Nagy Imre megyei főépítésszel a műsor szerkesztő-riportere, Pacsika Emília. Az adást szombaton 10 órától megismétli a Telin TV. „Hozzászoktam a veszélyekhez" Mindössze öt hónapot töltött a környezetvédelmi tárca élén Ligetvári Ferenc, aki december elsejével átadja a minisztérium irányítását a kisgazdapárti Túri-Kovács Bélának. A leköszönő miniszter már kapott állásajánlatokat különböző felsőoktatási intézményektől és cégektől. Egyelőre csak annyit mond, továbbra is környezetvédelemmel kiván foglalkozni. Lapunknak röviden értékelte menesztésének körülményeit. - A hivatalos magyarázat szerint nem az ön szakmai kvalitásai, hanem irányítási tapasztalatlansága miatt kezdeményezte felmentését Torgyán József a kormányfőnél. Ön milyen okra vezeti vissza eltávolítását a környezetvédelmi tárca éléről? - Nem kizárólag Torgyán József, hanem a kisgazdapárt egész elnökségének bizalmát veszítettem el az indoklás szerint. Nyilvánvaló, hogy nem olyan vezetői munkastílust kívántak meg tőlem, mint amilyet kialakítottam. - Gondolom, amikor kinevezték, tisztázták az elvárásokat... - Kinevezésem előtt a miniszterelnök úr is hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatot kell kialakítanom a civil szervezetekkel, valamint azt kérte, minél inkább jusson érvényre a tiszta kéz politikája. Ezzel elsősorban arra célzott, hogy a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat felhasználásában legyek következetes, és akadályozzam meg a visszaéléseket. - Az érdekeltek a szőnyeg alá tudják még söpörni az eddig feltárt visszaéléseket, vagy most már - ha tetszik, ha nem - kiderül az igazság? Ligetvári Ferenc: Nyilvánvaló, hogy nem olyan vezetői munkastílust kívántak meg tőlem, mint amilyet kialakítottam. (Fotó: Nagy László) - Különböző igazságügyi szervekhez - tgy a legfőbb ügyészhez és az igazságügy miniszterhez - juttatta el Mujzer János, a Környezetgazdálkodási Intézet akkori megbízott főigazgatója a visszaéléseket feltáró jelentését, amelyet, tapasztalt ember lévén, bizonyára megalapozottan állított össze. Nem az én feladatom ebből bármilyen előzetes következtetést levonni, ezt majd megteszik az igazságügyi szervek. Azt azonban én is állítom, hogy az intézet szakmai vezetésével voltak problémák. Az a szemlélet, amely elsősorban nem a munka hatékonyságát helyezi előtérbe, hanem külsőségek megteremtését, azt hiszem, nem túl helyes eljárás. Az esetleges pénzügyi túlkapásokat nem tudom megítélni, ezt az ügyészségnek kell feltárni, és megtenni a szükséges lépéseket. - A kormányfő utalt arra bármilyen módon, hogy az ön menesztésével nem ért egyet? - Amikor Orbán Viktorral találkoztam, ő kifejezésre juttatta, hogy elégedett az eddigi munkám színvonalával. A miniszterelnök úr is ismeri a közvélemény-kutató intézetek felmérését, amelyből kiderül, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megítélése az elmúlt három hónapban 41-ről 49 százalékra, a miniszter, vagyis az én megítélésem pedig 35-ről 50 százalékra emelkedett. A kormányfő azt is tudja, hogy a Brüsszel által kiállított országjelentésben a környezetvédelemről elmarasztaló véleményt írtak, ami azt jelenti, nagyon sok feladat áll még előttünk, s ezekhez szüksége van a környezetvédelemben jártas szakemberekre. - Ön is kapott felkérést valamilyen pozícióra? - Erre csak annyit tudok mondani, hogy a miniszterelnök úr jelezte, szeretne még egyszer találkozni velem, de ha tesz is ilyen ajánlatot, arról csak a megbeszélés után tudok nyilatkozni. Különböző felsőoktatási intézmények és cégek viszont már megkerestek állásajánlatokkal. - Hogyan élte meg lelkileg rövidre sikerült kormányzati szereplését? - Várpalotán bányász környezetben nevelkedtem, ahol a bányászok hozzászoktak a mindennapi veszélyhelyzetekhez. Gyerekfejjel ezt láttam, és ma sem riadok vissza a veszélytől. Természetesen ilyenkor az önvizsgálat sem maradhat el: magamban választ kell adnom arra a kérdésre, megfeleltem-e a szakmai elvárásoknak, illetve egyéb követelményeknek. Ami a jövőt illeti, szeretnék továbbra is a környezetvédelemmel foglalkozni, esetleg kutatói-oktatói állásban. Tapasztalataim alapján segítségére lehetek különböző intézményeknek vagy magánvállalkozásoknak pályázatok benyújtásában, új koncepciók megfogalmazásában. Hegedős Szabolcs Az 1988 Az ismeretlen Kádár János (31.) m a | u s i MSZMP országos értekezlet előtt a közvélemény nem sejti, hogy Kádár János elveszti hatalmát, vagyis a Grósz Károly által elnyert főtitkári funkciót a tartalom nélküli, korábban sohasem létező pártelnökire cseréli. Egyedül maradt az országban mind jobban eluralkodó „rendetlenséggel" és több évtizede magával cipelt bűntudatával. Kádárnak mennie kellett. Az MSZMP főtitkárához mind sűrűbben látogatott el a peresztrojkától hangos Moszkvából Kijucskov, a KGB későbbi főnöke; a pozíciójához görcsösen ragaszkodó Kádár utódlása érdekelte. Az alkalmas idő 1988-ban jött el. A Szovjetunióban rehabilitálják a Sztálin által megöletett Buharint, Romániában bejelentik a településszerkezet átalakítására kidolgozott programot, azaz a ff Kádárnak mennie kell" Kádár János vita-összefoglalója az MSZMP országos értekezlete után.f...) Egyetértek azzal, hogy az állásfoglalásban, s ennek nyomán a pán egész gyakorlatában határozottan és erőteljesen fellépjünk az összeköttetések, az illetéktelen és tisztességtelen Lapszemle előnyök, a korrupció, a megvesztegetés, a befolyásolás, a csúszópénzek, a gazdasági bűncselekmények ellen, különösen a vezetők körében. S meg kell követelnünk, hogy mindenütt sokkal jobban óvják, őrizzék a társadalmi vagyont. Men amikor személyi tulajdonról van szó, akkor mindenki éber, de a közösségi tulajdonnál már lazul a figyelem és a fegyelem. Ez a káros magatartás sajnos a párttagok egy részénél is tapasztalható. (...) (Délmagyarország, 1988. május 23.) falurombolást, az NDK-ban az evangélikus egyház lapját támogató tüntetőket tartóztatnak le. Még senki sem tudja, mi lesz Közép- és Kelet-Európa sorsa. Győz az 1968-ban megálmodott emberarcú szocializmus? Keményvonalasok pucscsa tiporja el a puhább vezetést? Vagy elfújja a szél a szocializmust, mintha sohasem létezett volna? Erre a kérdésre 1988-ban még senki sem tudott válaszolni. A Kádár bukását hozó pártértekezlet előtt Méray Tibor a párizsi Irodalmi Újságban így foglalta össze, mi a helyzet Magyarországon: „Hol vannak azok az idők, amikor még a nyugati sajtó egy része is úgy vélekedett, hogy ha léteznék egyetlen kommunista vezető, aki titkos szavazáson is megkapná a szavazatok többségét, akkor Kádár János az? Titkos választáson ma Kádár ugyanúgy járna, mint Jaruzelski Lengyelországban. Nekünk nemzeti szégyeneink közé fog tartozni Kádár egykori népszerűsége, János bácsizása ma már mindenesetre túl van rajta az ország." A Kádárt felfelé buktató pártértekezlet előtt az MSZMP-ben három szárny igyekezett minél nagyobb hatalomra szert tenni: az úgynevezett konzervatív rendpárt, vagyis Kádár és köre olyan kipróbált, arctalan katonákkal mint Németh Károly, Óvári Miklós vagy Gáspár Sándor; az új rendpárt, amely a dinamikus miniszterelnök Grósz Károly vezetésével a régi irányt, de keményebb eszközöket ígért; végül a radikális reformerek Pozsgay Imre és a hatalomból az új gazdasági mechanizmus bukását követően kibukó Nyers Rezső vezetésével, akik nyolcvannyolc tavaszán még nem rúgtak labdába. A májusi pártértekezleten a főtitkárrá avanzsáló Grósz emberei kibuktatták a hatalomból az öregeket. Köztük Kádár Jánost, akinek az addig nem létező, tartalom nélküli pártelnöki posztot „találták ki". Aczél György memoáija szerint Kádár maga kezdeményezte felfelé buktatását, míg az ideológiai kérdésekért felelős KBtitkár, Berecz János úgy emlékezik, hogy Óvári Miklóssal ketten ismertették előre a hetvenhat éves politikussal a pártértekezlet forgatókönyvét, mivel „olyan volt a hangulat". A Kádárt jól ismerő Aczél így idézi fel a magára maradó Kádárt: „Visszavonulása után két probléma izgatta: miért azokat jelölte utódjául, akik szétverik a pártot és a szocializmusnak azt a modelljét, amelynek felépítésében és fenntartásában neki olyan nagy szerepe volt, a másik pedig bűntudata Nagy Imre halála miatt." A vívódásra, talán szerencséjére, nem sok ideje maradt. (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila jegyzet Foci, csapat A

nemrég meghirdetett nemzeti kutatási és fejlesztési programok a korábbi pályázati rendszerektől eltérően nem a „kis pénz, kis foci" elvén alapulnak (idézet Szabó Gábor helyettes államtitkártól), hiszen a támogatásra benyújtható projektek költségvetésének alsó határa 100 millió forint. A felső határ pedig - kis túlzással - a csillagos ég: az öt nagy témakörben benyújtott 717 pályázat között nem lesz arányos leosztás, sőt, az is elképzelhető, hogy egyetlen, kiemelkedően hasznos és jó pályázatra fordítják a 6 milliárd forintos keret jelentős részét. A kormány ugyanis olyan nagy ívű, interdiszciplináris kutatásfejlesztési elképzeléseket szándékozik támogatni az NKFP keretében, amelyek komoly áttörést hozhatnak egy-egy területen. Most tehát annak van esélye, aki igazán nagyot mer gondolni, és persze, véghez is tudja vinni, amit kitalált. Ez a megközelítési mód pedig valóban teljesen más, mint a kutatás támogatásának eddigi hazai gyakorlata. A korábbi pályázati rendszerek valahogy úgy működtek, hogy a kutatók tudták: nincs elég pénz, ezért eleve a szűkös keretekhez szabták a terveiket. Ráadásul, mivel a kevés pénzből sok kutatóhelyet támogatott az állam, a pályázók még annyit sem kaptak, amennyit kértek. A felére csökkentett támogatásból pedig már nem lehetett megcsinálni az elképzelt programot, és mindenki tudomásul vette: kis pénzből nem lesz nagy foci. A

szakma most nemcsak azért fűz nagy reményeket a nemzeti kutatási és fejlesztési programokhoz, mert a kormány a korábbinál jóval több pénzt rak a K+F-kalapba, hanem azért is, mert az állami források mellett a projektek finanszírozásában (és megvalósításában) számítanak a gazdasági szférára. A benyújtott pályázatokból úgy tűnik, nem is alaptalanul. A vállalatok minden eddigi híresztelés ellenére komoly hajlandóságot mutatnak a tudósokkal való együttműködésre - abban a pillanatban, amikor látják, hogy nem öncélú, hanem gyakorlati haszonnal kecsegtető kutatásról van szó. Ebből pedig akkor is számos előnye származhat mindkét félnek, meg persze az országnak, ha az első körben legfeljebb csak minden hatodik pályázat nyer. Minarik Ede is megmondta: kell egy csapat... ItjLCXJ-r aXr ciAj^ Német kárpótlás Tudósítónlctál A közelmúltban Németországban hivatalosan közzétett új kárpótlási törvény értelmében mindazok benyújthatják kárpótlási igényüket, akik a nácizmus időszakában kényszermunkásként dolgoztak Németországban, vagy az általa elfoglalt területen. Ha a jogosult igénylő 1999. február 15. után halálozott el, akkor házastársa, illetve gyermekei jogosultak a kárpótlási igény benyújtására. A német törvény értelmében hadifoglyok nem jogosultak erre a kárpótlásra. Németország budapesti nagykövetsége és az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet ezzel kapcsolatosan az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe. „Ha Ön 1999. február 16án magyarországi állandó lakcímmel rendelkezett, nem zsidó származású és a II. világháború idején kényszermunkásként dolgozott Németországban vagy az áltata elfoglalt területen, kérjük, minél előbb jelentkezzen telefonon az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet budapesti képviseletén, munkanapokon 10 és 14 óra között vagy levélben értesítse irodánkat, hogy kárpótlási igényét nyilvántartásba vehessük. Budapest, 1065 Révay utca 12. Tel: 1/269-0324. Fax: 1/374-0532. E-mail: iombudapes@iom.int Az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet díjmentesen foglalkozik kárpótlási kérelmével. Az erre jogosult személyek 15000 német márkáig terjedő kárpótlásban részesülhetnek. A kérvények benyújtásának határideje: 2001. augusztus 11. Kérjük, ne küldjön eredeti dokumentumokat! Az IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet tájékoztatni fogja Önt a kárpótlás folyamatáról. Ha Ön zsidó származású, kérjük, keresse fel a Claims Conference budapesti irodáját (Budapest, 1062 Lendvay utca 17-19. Tel: 06-1 -374 3078). Az IOM - Nemzetközi Migrációs Szervezet felelős mindazon nem-zsidó származású kényszermunkások kárpótlási igényéért, akik nem a Belarusz Köztársaságban, Csehországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Moldáviában, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában vagy valamely más volt szovjet tagköztársaság államában élnek. Ha Ön 1999. február 16-án ezen országok valamelyikében élt kérjük, lépjen kapcsolatba az Önhöz legközelebb eső Megbékélési Alapítvány (Reconciliation Foundation) irodájával". . FORINT Minden forintnak súlya van! 1 forint - 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTÁS?'' *a tökéletes megoldás a következő oldalon.