Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. NOV. 23. Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalóiának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Nóvák István A fény városa js özismert jelmondat: Szeged ÍV a napfény városa. Valóban alig van még magyar település, amely a természet szépltőszereivel; a napfénnyel, a fákkal, virágokkal, a vízzel annyira élne mint városunk. Éjszakánként azonban előbújnak odújukból a falfirkátok, szobordöntők, a pusztítók vandál hordái, hogy létüket szutykos nyomokat hagyva bizonyítsák. Nem az ő dédelgetett álmuk váll valóra, amikor Szeged legértékesebb középkori műemlékének, az alsóvárosi templomnak felújítása befejeződött. Egy téli estén, a hóesésben tartottuk a templom díszvilágítási próbáját. A fénysugarak a hópelyheken futkározva, bíborba-bársonyba öltöztették a Havi Boldogasszony templomot. leírhatatlan élmény volt. lélekben ott volt velünk Boldogasszony anyánk, az alapításnál bábáskodó Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán János, a ferences testvérek és az évszázadok szögedi polgárai is. Azóta Szeged jelképe: a fogadalmi templom is fényköntöst kapott. E sajátos szépttőszer révén - programunknak megfelelően - Szeged a fény városává is válhatna. A múlt héten a Dóm téren járva ismét szomorúan tapasztaltam, hogy a kivilágított templom bejáratánál gördeszkások csapata gyakorolt. Vendégünkkel nem volt egyszerű feladat a dómba való bejutás, mert a srácok, mint egy amerikai film statisztái, ott cikáztak a gyalogosok között. Nem tudom rájuk hat-e a gyönyörű környezet, de talán az éjszakai vandálok a fény hatására elkerülik e szent területeket. Minden ház mellé nem állíthatunk testőröket. A fiatalságra zúdított civilizációs ártalmaktól is csak a szülői ház és az iskola védheti meg gyermekeinket. Hitem szerint a fény terjedésével értékeink megőrzése, védelme isméi természetessé válhat és így abban is reménykedhetünk, hogy nem - múló díszletek között - fogunk statiszta szerepre kényszerülni. Olvasó, sok fény legyen Veled. (A szerző Szeged főépítésze) Kötélhúzás a Stefánián 75 éve A fogadalmi templom keresztszentelöje Megírta már a Délmagyarország, hogy a város tanácsa Glattfelder Gyula megyéspüspök kívánságára november 25-én délelőtt kilenc órára tűzte ki a fogadalmi templom toronykeresztjének ünnepélyes megszentelését és feltételét. A kereszt gombjába kutyabőrre írt okmányt rejlenek el, amelynek 50 éve megrajzolására Antal Dénes igazgatótanár vállalkozott. Az okmány évszázadok múlva, amikor ismét napvilágra kerül, megismerteti majd a kutató utódokkal azokat a nehézségeket, amelyeknek leküzdése után felépült a város árvíz utáni fogadalma. (1925) A Szegedi Honvéd Bajnok lesz-e a Szegedi Honvéd? Erre a kérdésre kell választ adni az utolsó vasárnapi fordulónak. A győzelem azonban nemcsak a Honvéd játékosain múlik, hanem abban nagy szerepe van a szegedi közönségnek is. Érthetetlen, hogy még mindig vannak szép számmal olyan nézők, akik sportsovinizmusból NB-II-es csa25 éve palunk játékosait sértegetik, izgatják a nézőtérről, ahelyett, hogy sportszerűen bíztatnák a küzdelemre. Hiszen nem érdektelen Szeged sportja szempontjából, hogy lesz-e esetleg két NB-I-es csapata Szegednek. A Honvéd nemcsak a Néphadseregé, hanem Szeged városáé is. (1950) Utolsó helyen a SZEOL Szeged, Tisza-parti stadion, 5000 néző. Újpesti Dózsa- SZEOL 2:1. Az első harminc percben a SZEOL meglepően bátran, ügyesen játszott, bár támadásaik többször is pontatlan átadásaik miatt, nem vezettek eredményre. Ebben az időszakban csakúgy, mint a mérkőzés nagy részében, egyenrangú ellenfelei voltak a tavalyi bajnokcsapatnak. A szünet után visszaesett a SZEOL, s ez a megtorpanás eredményezte a Dózsa második gólját. Utána a szegediek elkeseredetten küzdöttek a kiegyenlítésért, de görcsös akarásuk nem vezetett eredményre. (1975) KÖRÖSIRŐL A KÁVÉHÁZBAN. A Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.) mai, csütörtöki vendége Müllner András. Az író bemutatja legújabb könyvét, mely Körösi Csorna Sándor Tibet-kutató életéről szól. Az este 8 órakor kezdődő rendezvényre a belépés díjtalan. BARÁTOK KÖZT. Ma. csütörtökön 19.50-kor a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumban (Lechner tér 2/a) Aczél Gábor és Kacur László „Barátok közt" címmel teaházi előadást tart. HALÁSZ ÉS JELES. Halász Péter színész, rendező és Jeles András színházi és filmrendező lesz ma este 9 órától a Grand Café vendége, akikkel Perovics Zoltán beszélget. Ezt megelőzően délután 4 órától a két rendező színházi munkáiból vetítenek néhány alkotást a művészmoziban. Zákányszéki elképzelések Beruházásokra közhasznú szervezeteket Munkatársunktól Ma, csütörtökön délután 4 órától a zákányszéki művelődési házban képviselő-testülcti ülést tartanak. Ezen többek között megtárgyalják a költségvetést és különféle előterjesztéseket. Közel egy hónapja Zákányszék vendégei voltak a mórahalmi önkormányzati képviselők. Ekkor megbeszélték a közös ügyeket, illetve a kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. A mai ülésen beszámolnak a költségvetésről is. A településnek sokat segített az ÖNHIKl-s támogatás. A pénzből kicseréltek a napközi otthonos óvoda tetőszerkezetét, felújították az általános iskola régi épületszárnyát, illetve bővítették az ebédlőt. Kiépítették a csapadék- és belvízelvezető csatornahálózatot. valamint befejezték a belvíz okozta károk helyreállítását. Az egészségügyi és szociális intézmény épületének vizesblokkját pedig mos újítják fel. Elkészítették a szennyvízelvezető tanulmánytervét is. Jövőre is igénybe kell venniük a zákányszékieknek az ÖNHIKl-s támogatást, mivel a Mol Rt. belüli átcsoportosítással 17 millió forinttal kevesebb iparűzési adó folyik be a település kasszájába. Az állami támogatás azért szükséges, hogy felújítsák a helyi piacot, felépítsenek egy szolgáltató- és egy közösségi házat. A településrendezési tervben szereplő beruházások végrehajtásához pedig Domaszék bevonásával egy közhasznú szervezetet kívánnak létrehozni. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-1 l-l l-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményeiket köszönjük! Szép a szegedi belváros. A több elmarasztaló hívás után végre egy dicsérővel is szolgálhatunk. - Budapesten lakom, de úgy gondolom, hogy gyönyörű lett Szeged belvárosa - SMS-czett a 30-274-1891 -es telefon gazdája. A Klauzál téri országalma méltó a magyar történelemhez. Rokkantnyugdíj. A 20996-59-98-as telefonról arra lenne kíváncsi olvasónk, mióta nyugdíjszerű ellátás a rokkantnyugdíj. A rokkantnyugdíjasok pedig miért nem kapnak kompenzációt? Béketelepi szemét. A béketelepi vasúti átjáróból végre elszállították a szemetet küldött SMS-t olvasónk a 20997-76-81-ről. A kupac viszont az út túloldalán ismét megjelent. Állítólag a közeli vendégló tulajdonosa hordta oda. Mit lehet tenni ellene? Kutyaharát. Az igaz, hogy a kutya ugat, de nem firkál a falra, nem tör össze padokat és nem üvölt lakásából a zene késő délutánonként - írja a 30-205-30-60-ról egy kutyaharát olvasónk. Kutyákról - másként. Az állatvédelmi törvényt alkalmazva minden lakásban tartott kutya, macska gazdáját meg kellene büntetni - SMSeztek a 30-271-35-97-ről. Ugyanis ami a gazdinak szép, az a kedvencnek kész szenvedés. THE ZOO STORY. Ma, csütörtökön 20 órakor a JATE Klubban az angol nyelven játszó szegedi színtársulat, a SceneHouse Edward Albee: The Zoo Story című darabját adja elő. A főszereplők: Kocsik András és Vékony Attila. Az idén harmadik alkalommal rendezték meg a Körösy-napokat. A szegedi középiskola diákjai, tanárai különféle sportversenyeken mérték össze erejüket és tudásukat. Tegnap délután a Stefánián kiderült, melyik osztály a legjobb kötélhúzásban. Fiúk és lányok együtt ragadták meg a kötelet, s megpróbálták az ellenfelet átrántani a földre rajzolt vonalon. A mostani vetélkedés egy kicsit más volt, mint az eddigiek. Ugyanis a rendezvény mintegy beharangozta a mai eseményeket. Az iskola új tornatermét ugyanis ma, csütörtökön avatja fel Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. (Fotó: Miskolczi Róbert) Mosonyi Emil tanári múltja Mit szól a társasházi kutyákhoz? vonatkozásai" - témája tehát az építésföldtan, másként mérnökgeológia. Kéthetenként jött Szegedre, más neves vízügyi szakemberek kíséretében. Ismertetéseit élvezetesen „szabad előadásként" tartotta; emlékezés alapján becsülve kb. 10-12 hallgató részére. További itteni működésének egyebeken kívül azért lett vége, mert 1950-től a geológusok képzését Szegeden megszüntették. A még élő egykori itteni hallgatói bizonyára tisztelettel emlékeznek 90. születésnapján Mosonyi Emilre és érdekfeszítő előadásaira, miként e sorok írója is: Dr. Ungár Tibor ny. műszaki szaktanácsadó Pesti Lászlóné, Bunford Istvánná és Benedek István. (Fotó: Somogyi Károlyné) Tízemeletes panelház. A negyediken lakó kutyus néha vonyít, néha ugat. A szomszédok többségét zavarja az eb nyüszitése, de a az egyedül élő gazdinak nincs más táysa, mint Morzsi. Mit lehet ilyenkor tenni, vajon kinek van igaza? Megkérdeztük az utca emberét, vajon mi a véleménye, való-e társasházba kutya vagy sem? Pesti Lászlóné, védőnő: Évek óta lakom társasházban. A kutya szemszögéből nézve, szerintem embertelen, hogy négy fal közé szorítjuk a szegény jószágot. A futáshoz, szabad térhez szokott kutyussodik szemeszterében a Szegedi Tudományegyetemen is adott elő. Előadásait a Földtani Intézetben (tanszéken) tartotta, a geológusi hivatást életpályául választott hallgatók részére. Előadásainak címe ez volt: „A műszaki feladatok geológiai embereknek nincs más társa, csak a kutya vagy a macska. Nekik sokat jelent a kis jószág. Beszél hozzá, sétáltatja, szinte úgy kezeli, mint egy gyereket. A többi lakónak ezt meg kell értenie. Benedek István, kőműves: - A társasházban, ahol lakom, a szomszédok két kutyát is tartanak az udvaron. A két eb hajnalban vonyítani, ugatni kezd, nem lehet tőlük pihenni. Nem beszélve az udvaron lévő kutyapiszokról. Gazdájuk feltakarítja ugyan utánuk az udvart, de egy-két „csomag" bizony ott marad. A cipőtalpra ragadva pedig elég kellemetlen szagot áraszt, ha a lakásba kerül. A kutyának magánházba a helye, nem pedig a társasba. A Délmagyarország november 11 -i számában Vágás István ismertette a nemzetközileg elismert vízügyi szakember, Mosonyi Emil eddigi pályáját. Nem nagyon ismert, hogy Mosonyi Emil egy féléven kérésziül, az 1948/49. tanév mának ez kész szenvedés. A gazdi elmegy reggel dolgozni, s valamikor késő délután ér haza. Az eb addig egyedül van. A szomszédokat pedig zavarja az állat nyüszitése, vonítása. Szerintem az igazi állatbarát csakis kertesházba visz kutyát. Bunford Istvánná, vállalkozó: - Magánházban élek a családommal, s van egy szép nagy farkaskutyánk. Még sohasem laktam panelban, így nem tudom, hogy a szomszédokat mennyire zavarja az állat. Azt viszont el kell ismerni, hogy az idős, egyedülálló