Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-21 / 272. szám

4 KAPCSOLATOK KEDD, 2000. Nov. 21. KIUTASÍTOTT UKRÁ­NOK. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság múlt hé­ten 17 ukrán állampolgárt utasí­tott ki ha/.ánk területéről. Észak-keleti szomszédainknak azért kellett távozniuk, mert Pusztamérgesen illegálisan vál­laltak munkát. Szeri Buda, a kétpúpú „NAGYCSALÁDOS" BÁL. A mórahalmi „Gyöngy­szem" Nagycsaládosok Egye­sülele november 24-én (pénte­ken), este 7 órától jubileumi bált rendez, a Móra Ferenc Álta­lános Iskola és Szakiskola aulá­jában. Az est műsorában föllép Balázs Klári és Korda György. TISZTÚJÍTÁS AZ ÉPÍ­TÉSZ KAMARÁBAN. A Csongrád Megyei Építész Ka­mara tisztújító taggyűlést tart ma (kedden) délután 2 órától, a szegedi Városháza dísztermé­ben. IGAZSÁGSZOLGÁLTA­TÁSRÓL A KÁVÉHÁZBAN. A Millenniumi Kávéház (Sze­ged. Dugonics tér 12.) mai, keddi vendége Németh Miklós (Szegedi Tudományegyetem). A történész, előadásában a feu­dális magyar igazságszolgálta­tás nyelvi emlékeiről tudhatnak meg többet az. érdeklődők. Az este 6 órakor kezdődő rendez­vényre a belépés díjtalan. Az igen barátságos, hét hónapos „kis" teve máris nagy népszerűségnek örvend. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓN­TE) jövő évre tervezi egy élő skanzen létrehozását. Ennek egyik lakója lesz az a kis teve, amelyet a közel­múltban vásárolt az ÓNTE Kht. a budapesti állatkerttől. Az eredetileg Buda névre keresztelt kétpúpú - a park­ba érkezve - természetesen új nevet is kapott: Szeri Bu­daként szólfthatják azok a vendégek, akik a lovaspályá­nál lévő karámhoz is elsétál­nak. Az emlékpark vezetői ­tudtuk meg Nagy László igazgatótól - jövőre tovább szeretnék színesíteni a park szabadidős programkínála­tát. Az úgynevezett élő skan­zenben helyet kapnak még lovak, kecskék, kutyák és szürke marhák, de érdekes látványosságnak Ígérkezik a berendezett jurta és a jurta­szekér is. sms: 06-30/218-11-11 Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-1 l-l l-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményeiket köszönjük! A karácsonyi vásárt na­gyon rossz, ötlet volt a Dóm térre vinni - véli olvasónk a 30/289-00-91-1x51. A Széche­nyi téren már szinte hagyo­mánnyá vált a rendezvény. Térfelújítás - sokadszor. A Klauzál téri dfszkúton az országalma aránytalanul nagy - küldték az SMS-t a 30/953-59-95-ről. Legin­kább egy szép tökre hasonlít. Köszönet a rendőrök­nek. A 30/229-85-34-ről azért SMS-cztek, hogy elis­merően szóljanak a rendőrök szombati akciójáról. Az or­szág számos pontjáról ér­kező falfirkálókkal szemben eredményesen vették fel a harcot. Puszta kézzel matatott kenyér. A 20/368-27-20-as telefon gazdája nem érti. hogy több szegedi kisbolt­ban az. eladók miért csupasz kézzel rakják a polcra a ke­nyeret. Előtte pedig a pénzt számolták vele. A sokszínűség Európája Tegnap látogatást tett Szegeden Paul Poudade francia nagykövet. A francia diplomata az Eu­rópai Unió feladatairól és a fiatalok számára nyúj­tott lehetőségeiről tartott előadást az egyetemen. Hallgatók és diákok előtt tartott előadást tegnap délután a Szegedi Tudományegyetem aulájában Paul Poudade fran­cia nagykövet. A diplomata annak alkalmából fejtette ki Franciaország álláspontját a fi­atalok európai uniós jövőjéről, hogy országa decemberben adja tovább az unió soros el­nökségét. A francia ciklust az Európai Unió eddigi történeté­ben meghatározó csúcstalálko­zó zárja majd december 8-9­én Nizzában, amelyen Paul Poudade szerint minden esély megvan arra, hogy elfogadják a 3 éve Amszterdamban elna­polt tervezetet az unió belső megreformálásáról. A nagykö­vet úgy vélte, ezen az esemé­nyen nyílik majd meg a kapu a csatlakozási tárgyalások szá­mára is. A nagykövet kiemelte. hogy a francia európai politika nagy hangsúlyt fektet a mun­kaerő, és különösen a fiatalok mobilitására, valamint arra, hogy a leendő Európa nyitott legyen és megőrizze a nemzeti kultúrák sokféleségét. Paul Poudade szerint Európa nyi­tottsága különösen a fiatalok számára jelent lehetőséget: a francia politika olyan Európát képzel cl, amelyben tanulmá­nyai vagy munkája során min­denki legalább egy évet eltölt het más országban. A diplo­mata különösen fontosnak tar­totta, hogy a kulturális sok­színűség Európájában Ma­gyarország is nemzeti kultúrá­jával és nyelvével foglalja el helyét, ugyanakkor pedig ves­sen számot azokkal a nemzeti szuverenitást is érintő változá­sokkal, amelyek a csatlakozás után az országra várnak. Paul Poudade nemcsak a francia, hanem valamennyi európai nyelv tanulására biztatta a fia­talokat. kiemelve, hogy (gy az Amerikából érkező kommersz kulturális áradat helyett egy változatos és kulturálisan sok­színű Európát támogatnak. S. P. S. Megszállták a klubot a graffitti mesterei Tegnapi lapunkban beszámoltunk már a szombat éjjeli. Szeged arcán is nyomokat ha­gyó graffitis-találkozó­ról. A fiatalok a Soho Music Klubban gyűltek össze, ám azt még ma­ga g tulajdonos sem tudta, hogy mire ké­szülnek. Szeged házai­nak jórésze - a rend­örök közbelépésének köszönhetően - meg­menekült festékszóró­iktól, ám a találkozó­nak akaratlanul is ott­hont adó szórakozóhe­lyen több százezer fo­rintos kárt okoztak. Kocsis Miklós, a Soho Music Club tulajdonosa le­szögezte: semmit sem tud­tak a graffitisek szombati, szegedi találkozójáról. A szórakozóhelyet egy fővá­rosi programszervező cég bérelte ki az alkalomra, és tájékoztatásuk szerint szín­vonalas zenei programot kínáltak a közönségnek. A muzsikával nem is volt baj, hiszen a honi feltörekvő zenészgeneráció legjobbjai léptek a színpadra. A tulaj­donost azonban megdöb­bentette, amikor a szerve­zetten, az ország minden részéből buszokkal érkező 3-400 fiatal szinte meg­szállta a klubot. „Elké­pesztő túlélő felszereléssel jöttek a fiatalok, többsé­güktől a klub szabályai szerint el is vettük a háti­zsákot" - mondta Kocsis Miklós. Ez azonban kevés­nek bizonyult. A firkálok a becsempészett sprékkel és alkoholos filcekkel minden zugot kipingáltak. Jutott a festékből a boxokal elvá­lasztó pácolt fára, a falra, a lépcsőház oldalára is. Mindemellett a mulatozó fiúk kitörték az emeleti üvegablakot, a vizesblok­kokat pedig teljesen össze­törték. A kár több százezer forintra tehető, s a klub még jóidéig magán viseli majd a graffitisek látogatá­sának nyomait. Kocsis Miklós elmond­ta: szinte örültek a rend­őrök érkezésének, akikkel egyébként is korrekt az együttműködésük. A haj­nalban megkezdett takarí­tást csak vasárnap délután háromra tudták befejezni. Jellemző a buli utáni álla­potokra, hogy csak az utcá­ról több tucat z.sáknyi sze­metet szedtek össze. El lehet képzelni, hogy ezek után mit műveltek volna a várossal a rongá­lok. Közül csak egyet tart­hattak őrizetben a rend­őrök, pedig tucatnyinál is többet előállítottak. Egy húszesztendős fiút értek ugyanis tetten, aki 40-50 házfal összefirkálását is­merte cl. A fiatalok a magukkal hozott fényképezőgépekkel csak kevés alkotásukat tud­ták megörökíteni Szege­den. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy következő látogatásukkor több film fogy majd. Kéri Barnabás Szeged a szemetelés városa? Én most így látom! De hogy mivé lesz, az csak raj­tunk múlik, EMBEREKEN! így, csupa nagybetűvel! De ezt az írásmódot csak akkor érdemeljük, ha az EMBER­hen a felelősségtudat mun­kálkodik. Sajnos, rossz a ta­pasztalatom! Szemetelés az utcán, csikk eldobolása a munkahely előtt, a „gazdik" (ha annak lehet őket nevez­ni) az utcán végeztetik cl a „dolgot" az ebekkel. Kié is a felelősség? Feketén vásárolt, „zöld­kártyás" autók bűzölögnek, jobban füstölve, minta gyár­kémény. Nem az autó a hi­bás! Sok embernek szóltam (továbbra sem fogom szó nélkül hagyni!), ne szeme­teljen! Ne dobja el a csik­ket! Optimista vagyok, tíz emberből egy elszégyellte postabontás Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 magát. Bízom benne, hogy sok társam mer majd szólni szemetelő, csikkeket eldo­báló társainknak az utcán. Mindenkinek döntenie kell önmaga felöl, EMBER-e így nagy betűvel? Hiszem és tudom, hogy sokan va­gyunk, akik tenni tudnunk mindezért. Legyen végre valóban öröm a séta Szeged városában! Tisztelt pártok: tudom, ezért nem jár anyagi juttatás, de ez valóban köz­ügy! Németh László I hatszög Katona András Irigységem kora \jem vagyok irigy, mert nem 1 V mondhatni, hogy irigy termé­szetem volna. Van helyette számos más rossz tulajdonságom, elég az nekem. Egyszer mégis nagyon megirigyeltem valakit. Nem volt sem gazdag, sem szép, sem sztár vagy ilyesmi, egyszerűen csak du­dált. Most biztos azt gondolod, Nyájas Olvasó, hogy nálam aztán tökéletesen elmen­tek hazulról, de tévedsz, meg tudom magyarázni. 1984-et írtunk, amikor a Magyar Népköztársaság át­küldött engem egy kis észért a sógorokhoz - állami ösztöndíjat nyertem Ausztriába. Akkor hagytam el életemben másodszor a szülőhazámat nyugati irány­ban. Majdnem azt írtam, hogy gépkocsin, de csak kispolszki volt az. A hátsó ülésen egy nagy kofferben a kéthavi megélhetés, kaja és egy nagyobb tétel zok­ni. Meg is nézte a derék magyar finánc mindet ala­posan. Azért nem lettem ettől ideges, mert már régen az voltam. Ha elég idős vagy. Nyájas Olvasó, akkor emlékszel, hogy bugyidban, gatyádban a százmár­kással kilépni nemcsak Magyarországról, hanem a szocializmushál is, ez volt a legjobb bélmozgató. Nos nekem sikerült benntartanom, miközben kifelé tar­tottam. Minden haj nélkül eljutottam a senki földjé­re, majd megérkezve az osztrák vámosok házához ha szívet nem is, de nyelvet váltottam. Vérnyomás még mindig kétszáz ahogy kell, vártam a soromra. Előttem bécsi rendszámú autó állt, benne pedig tör­ténetem hőse ült. Tíz másodperc alatt elintézte a ha­tárformalitásokat, és elindult haza. Azaz éppen csak indult volna, ha két osztrák zöld huszár - a fináncot szokták így tisztelni - éppen nem az ő kocsija előtt állt volna meg beszélgetni. Ekkor az én emberem pillanatnyi habozás nélkül megnyomta a dudát. Én ijedtem meg legjobban. Vártam, hogy most letartóz­tatják a szerencsétlent, de legalábbis félreállítják, és alkatrészeire szedik szél az autóját. Ma már persze könnyű kitalálni, hogy nem történt semmi. Na de akkor! A fináncok zavart mosollyal félreugrottak, a derék dudáló osztrák gázt adott és elhúzott, én meg ottmaradtam irigykedni, és mert egyébként szeretem magamat intellektuális hajlamúnak hinni, Bibó Ist­vánra gondoltam. (A szerző szegedi vásárigazgató) miről írt a DM? 75 éve Verekedések az olasz kamarában A múltkori viharos par­lamenti jelenetek, ha nem is ugyanabban a formá­ban, ma is megismétlődtek az olasz kamara ülésén. A mai viharos jelenetek szenvedő hősei a katolikus néppárt tagjai voltak, akik tegnapi távollétük után ma megjelentek a folyosókon, ahol a fascista képviselők Farinaccival az élükön fo­gadták őket és megmagya­rázták nekik, hogy oko­sabb, ha nem mennek be az ülésterembe. A vita fo­lyamán, amely mindin­kább hevesebbé vált, egy fascista képviselő egy ka­tolikus képviselőt arcul ütött. A katolikus néppárt tagjai erre eltávoztak a parlamentből, a kommu­nistákat ma minden inci­dens nélkül beengedték az ülésterembe. (1925) 50 éve Tito és a sport Jugoszláviában a sport az utóbbi időben óriási hanyatlásnak indult. Ott nem a nép széles rétegei, hanem a klubok kitartott­jai, vagy a gazdagok fog­lalkoznak a sporttal. A sportklubokban a sovi­nizmus és a militarizmus szellemét ápolják, ami gyakorlati nyelven azt je­lenti, hogy a sportot is a háborús uszítók politiká­jának rendelték alá. Jel­lemző a sport irányítóira, hogy legutóbb Nizzában Franco kosárlabdázóival együtt szerepeltek a ju­goszláv sportolók. Gyak­ran Tito-ellenes tünteté­seket rendez a közönség, amely a nemes erkölcsű, tiszta sportra vágyik. (1950) 25 éve Új kollektív szerződések A vállalati alaptörvé­nyek, a kollektív szerződé­sek általában öt esztendőre érvényesek, bár évenként lehetőség van módosítá­sukra is. A Szakszerveze­tek Csongrád megyei Ta­nácsának elnöksége figye­lemmel kíséri a vállalati kollektív szerződések ed­digi tapasztalatait és segít­séget nyújt az újak elkészí­téséhez. A kollektív szer­ződések gyakorlati végre­hajtása nem mindig felelt meg a népgazdasági, válla­lati, a csoport és az egyéni érdekeknek. Az indokolt­nál nagyobb volt a vezetők nyereségpremizálása, a dolgozók jutalmazását mérsékelték. A szociálpo­litikai feladatok megvaló­sítását jól szorgalmazták a kollektív szerződések. (1975)

Next

/
Oldalképek
Tartalom