Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-08 / 261. szám

Stafírung r

avasszal már nem jön elő barlangjából a postamaci, a majd kétszázmilliárd forintnyi közpénzen konszolidált Postabank addigra elkel. Az is valószínűsíthető, hogy az állami tultíjdOÚos a legtőkeerősebb kérőnek, a Magyarországon vitathatatlanul piacvezető OTP-nek adja majd el. És nem csupán azért, mert neki van miből kifizetni a sajátosan nagy szélsőértékkel számított, mégis mértékadó becslésnek tekintett 10-80 milliárdos vételárat. Az OTP-vel folytatott exkluzív tárgyalásokkal nem értett egyet Auth Henrik, a bankot a lehetőségekhez képest gatyába rázó s&kember, s ezért felajánlotta lemondását. Azt mondják, ö ntitábbtoersenyeztette volna a kérőket. Az állami tidájdonos meg azt mondja, hiába nyomasztó az OTP rédkesedése a bankszektorban, a lakossági piacon, a számlavezetésben, a bankkártyákban, a Postabankkal, annak piacával van esélye igazán a versenyképes európai méretre. Mindez ugyan nehezen egyeztethető össze a Gazdasági Versenyhivatal - túlzott piaci részesedést megakadályozni hivatott - ténykedésével, de ez csak nézőpont kérdése. Emlékszem, ugyanez a hivatal megtorpedózta a Pick üzletét, amikor a szegedi központú társaság a Gyulai Húskombinátra vetett szemet. Újra összenőhet az, ami összetartozik, vagyis Szeged önkormányzati számlavezetése ismét visszaszállhat az OTP-re. Nem versennyel, nem a legjobb ajánlattal, nem is teljesen politikamentesen, hanem úgy, hogy a nagy bank megveszi a kicsit. Visszaállamosították a város számlavezetését - vert hátba pénzügytant oktató egykori pécsi diáktársam tavaly ősszeL, amikor híre ment, hogy a Fidesz vezette város a „romjaiban heverő" Postabankot választotta számlavezetőül. Sajátos megközelítés, vitatkozni azonban nehéz volt vele, hiszen a korábbi - Szegedet az egyeduralkodó OTP-től még Unic-ként megszerző - Raiffeisen vegyes bank, többségi osztrák tulajdonú volt, a Postabank viszont nagyon is állami. Ezzel együtt Szeged döntése lehetett racwnális, a Postabank, amely ráadásul magyar is, tényleg kínálhatott olyan feltételeket, hogy ne lehessen ellenállni. Gyakorlatot, referenciát azonban már sokkal kevésbé, hiszen tavaly, azaz a szegedi egymásra találásig mindössze négy település vezette náluk a számlát egész Magyarországon. A mindenkinél jobb ajánlattal azonban már a bankváltás körül is volt egy kis problémám. Ha ezt egy nyugodt üzletmenetű, masszív tulajdonosi hátterű, nyereséges pénzintézet teszi városunknak, akkor szíve joga, egykét esztendeig csendes mínuszt is elbír néhány évszázad alatt összerakott profitjából - Szeged milliárdjai megérik ezt az áldozatot. Miként rukkolhat elő mégis mindenkit maga mögé utasító ajánlattal Szegeden egy évvel ezelőtt a Postabank? Ha jobbak voltak a kínált feltételek, akkor már szóba sem jöhetett a politika, a „válts már bankot" értelmű felső iránymutatás, hiszen kedvezőbbek a kamatok, olcsóbb a szolgáltatás, jól jár a város és annak minden polgára. Néhány szakértő néhány hónappal a szegedi bankváltás előtt felvetette, talán túlkonszolidálták a Postabankot. (Azóta kiderült, még nagyobb a veszteség.) Innen nézve a pénzintézet akkor gazdag volt, rendelkezett tartalékkal, s' nem annyira a rövid távú haszon számított, hanem az, hogy feltöltsék munkával, azaz számlavezetővel, betétessel és hitelezővel ezt a kissé kiürült bankot, amit előbbutóbb azért mégiscsak privatizálni kell. F

agy házasítani mert a legutolsó hírek szerint elképzelhető, hogy az OTP partnere lesz a Postabanknak, nem pedig megvásárolja azt. Mindegy, a házasságba — egyebek mellett - Szeged város önkormányzatának számlavezetését is viheti magával a Postabank. Érdekes helyzet, amikor nem a menyasszony ismerős, hanem a stafírung. r ic-o-O MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 440,39 Ausztrál dollár 160,43 Cseh korona 7,60 Dán korona 35,41 Euró 263,79 Luxemburgi frank (100) 653,92 Einn márka 44,37 Francia frank 40,21 Holland forint 119,70 fr font 334,94 Német márka 134,87 Olasz líra (1000) 136,24 Osztrák schilling 19,17 Portugál escudo (100) 131,58 Spanyol peseta (100) 158,54 Japán yen (ltH)) 283,62 Kanadai dollár 198,34 Lengyel zloty 67,31 Norvég korona 33,09 Svájci frank 172,90 Svéd korona 30,77 Szlovák korona 6,08 USA dollár 303,84 Benne: Kamionbajok Európa vízügye Alföldi bortúra Heti gazdaság e,Zár óra": Kübekháza, Tiszasziget és Baks Kis falvak, nagy rizikó? Nagy port vert fel a Szöreg és Vidéke Takarékszövetkezet elmúlt heti közgyűlése, ahol hivatalosan is bejelentették, négy fiókot - a kübekházit, a tiszaszigetit, a baksit és a gyálarérit - hamarosan bezárják. Kübekházán az elmúlt napokban aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megmaradjon a helyi bankfiók. A terület országgyűlési képviselője, Molnár Róbert levélben fordult a szövetkezet vezetőihez és a helyi polgármesterekhez. A falusi bank vezetői viszont arra hivatkoznak, betéteseik pénzéből nem engedhetik meg, hogy veszteséges fiókokat tartsanak fenn a jövőben. Négy évvel ezelőtt több mint 800 millió forinttal kellett konszolidálni, azaz megsegíteni a szőregi takarékot, így érhető, hogy a pénzintézet azóta megváltozott vezérkara mindent elkövet azért, hogy nyereségesen működjenek. Az állami segítséget ugyanis nem adományként kapták, hiszen eddig 120 millió forintot már vissza is fizettek az akkori kölcsönből. - Régóta vajúdó dolog ez mondja Torma Tibor, a takarékszövetkezet egyik ügyvezetője. - Négy évvel ezelőtt két szegedi fiókot már be kellett csuknunk, azóta húzzukhalogatjuk a másik négy egység bezárását. - Gazdasági öngyilkosság lenne továbbra is fenntartani ezt a négy fiókot - állítja Frankó Attila ügyvezető. Ezekben a községekben nincs munkalehetőség, nincs pénzmozgás, ilyen környezetben nem él meg egy bank. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi bankok is csak a Kübekháza: hamarosan bezár a takarékszövetkezet helyi fiókja. (Fotó: Schmidt Andrea) városokban és nagyobb falvakban vetik meg a lábukat, mondják a szakemberek. Kübekházán például két évtizede veszteséges a fiók működése, ennek ellenére - mert a szövetkezet maga nyereséges tavaly is hétszázezer forint helyi adót fizetett a pénzintézet az önkormányzatnak. Ma összesen 143 lakossági folyószámlát vezetnek itt 4 milliós értékben, a helyi vállalkozások közül 11-en. mindösszesen másfél millió forintot tartanak számlájukon. Ennek ellenére több helyen is úgy érzi a lakosság, megrövidítik őket, ha bezárják a helyi bankfiókot. Molnár Róbert országgyűlési képviselő szerint „az érintett településeken nagy az értetlenség és a felháborodás. Kübekháza esetében legsúlyosabb a tervezett intézkedés, hiszen tizenöt kilométerre van a legközelebbi bankfiók, ahová az idős, beteg, nyugdíjas embereknek ügyintézés céljából el kell jutniuk." A banfiókok „megmentése" érdekében a helyi polgármestereket és a szövetkezet vezetőit is megkereste levélben a képviselő. - Molnár úr rajtunk kéri számon, miért nem fejlesszük a kisfalvak infrastruktúráját, pedig mi csak egy bank vagyunk. Nekünk a betéteseink pénzére kell vigyázni. A térségfejlesztés kormányfeladat és nem egy takarékszövetkezet dolga. A szövetkezet vezetői már tavaly kérték a helyi önkormányzatokat, vezessék náluk számláikat, ezzel is segítsék a bankfiókok fennmaradását. Ám süket fülekre találtak. Az ok? A városi nagybankok valamivel olcsóbban elvégzik ezt a munkát. - Kiszámoltuk, egy helyi lakosra nyolcvan forinttal jutott volna több költség, ha a kübekháziak nálunk vezetik a számlájukat - mondja Vozár László ügyvezető. - Az önkormányzat ennyivel támogathatta volna, hogy megmaradjon a bankfiók. Ezt azonban egy gazdasági vállalkozás már nem teheti meg. A négy községben felmerült az is, legalább készpénzautomatát helyezzenek ki, ha bezárják a bankfiókot. Ám e/ sem ilyen egyszerű. Egy ATM telepítési költsége ugyanis 10 millió forint, a havi fenntartása 150-200 ezerbe jön. Tehát ez is kész ráfizetés lenne a szövetkezetnek. A szőregi takarék vezetői úgy érzik, csak a gazdasági racionalitás dönthet ebben az ügyben. A pénzintézet ugyanis a négy évvel ezelőtti konszolidáció óta szépen talpra állt. Az év elején a kisteleki takarék is integrálódott a szőregi szövetkezetbe: közel ötmilliárdos mérlegfőösszeggel, négy és fél milliárdos betétállománnyal ma már az ország egyik legerősebb takarékjának számft a szőregi. A szövetkezet vezetői maguk is elismerik, nem volt könnyű döntés a négy fiók megszüntetése. Ám úgy vélik, hosszú távon ez is betéteseik érdekeit szolgálja. Senkinek sem lenne ugyanis jó, ha egy bank veszteséget termelne és előbb-utóbb ismét állami segítségre szorulna... Rafai Gábor FELVESSZÜK A RITMUSÁT * CIB BANK 6720 SZEGED. Kiss MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 42S-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 (5.83) (7.35) (8.36) 18.11) (7.86) (7.35) (2.05) BETÉTI KAMATOK 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6hó 12 hó OB Bankszámla 5,750 7250 8250 8.000 7.750 7250 2000 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 1 hó 8.500 (8.62) 8.625 (8,74) 8.750 (8.87) 3 hó 8.250 (826) 8275 (8.49) 8.500 (8.62) 6 hó 8.250 (8.36) 8275 (8.49) 9.500 (9.62) 12 hó 7.750 (7,66) 7.675 (7.96) 8.000 (6,11) Leprát eWni YBUivÉMi eseten a Urat I mmOenWi CIB CtMc Magánsrámla első kwnKBávRvd megeererű CIB Classlc Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla 0-100 E Ft-ig 100 E Ft-1 M Ft 1MFI lelett 2,500 3,000 6.000 XLOasstc 2561256 3,08/3,08 6.266.22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) 0-50 E FM) 2500 50 E FT-1 M FI 6.500 1 M Ft lelett 8.500 KINCSEM belét kamata magánszemélyek resztre (min. 50 E Ft) 2 56 6 7) 597 3 hónap 9.5(0 6 hónap 8.5(0 12 hónap 9.000 (SHSHauMMiM KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) 8.62 8.62 511 tni.wru Folyószámlahitel 20.00 Betelórzó hitel 1520 Lombardhitel 18.00 Ingatlanfedezel melelt nyúpotl - lakáscélú hitel kamata 16.00 - egyeb célú Ntet kamata 16.00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13.80 5éveskamatpedó(kis 1120 CIB Ú| Otthon hite 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM 27,68-33.66%, 3%-os kezelési költség melleit tmMm HUF príma rite 1325 CIB^\0640 242 242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA es: HOGY MINDEN SIMÁN MENJEN, sseiA •s A tag munkaviszonya „saját cégével" Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egvszaz@delmagyar.szeged.hu A gazdasági társaságok tagjai és munkaváltalái körében nagy port kavart egy iránymutatás, amely az eddigi joggyakorlattól lényegesen eltérően határozta meg annak feltételeit, hogy a gazdasági társaságok tagjai mikor végezhetik munkájukat munkaviszony keretében „saját" gazdasági társaságuknál. A Szociális Minisztérium és az APEH az Adó és Ellenőrzési Értesítő 3. számában közzétett iránymutatás értelmében a gazdasági társaság és tagja között nem létesíthető munkaviszony, ha: - a korlátolt felelősségű társaság tagja meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, annak működésére meghatározó befolyást gyakorol, vagy közvetlen közreműködését a társaság tevékenységében mellékszolgáltatásként látja el. - az egyszemélyes kft. természetes személy tagja az alapító okirat rendelkezése szerint jogosult az ügyintézésre és a képviseletre, - a vezető tisztségviselői megbízás ellátására a közkereseti társaság üzletvezetésre jogosult tagja, illetve a betéti társaság üzletvezető beltagja a munkáltatói jogok gyakorlására kifejezetten és kizárólagosan „került felhatalmazásra". Az iránymutatásban foglaltak sok tekintetben nem egyeznek a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatával és elméleti szempontból is vitathatóak. Megítélésem szerint, törvényesen csak az alábbi pontosítások figyelembe vétele mellett alkalmazandóak. Az állásfoglalás - egyébként helyes - okfejtése szerint a munkaviszony létesítésének feltétele, hogy a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye elváljon, illetve elválasztható legyen egymástól. A Munka Törvénykönyve értelmében munkáltatónak tekintendő maga a gazdasági társaság (bt., kkt., kft. stb.). A munkáltatói jogkört pedig általában a vezető tisztségviselő (üzletvezető, ügyvezető) gyakorolja a gazdasági társaság munkavállalóival szemben. A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között jön létre, de a munkaviszony létesítése érdekében a munkáltató képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója jár el. Ahol munkaviszonyról beszélünk ott a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának egybeesése fogalmilag kizárt. Természetes tehát, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója (az ügyvezető, az üzletvezető) önmagával szemben nem gyakorolhatja a munkáltatói jogokat, saját magával munkaszerződést nem köthet. Nincs azonban annak törvényes akadálya, hogy - a társasági szerződés rendelkezése szerint - az ügyvezető felett a munkáltatói jogkört a taggyűlés gyakorolja. Ha a munkáltatói jogkört a vezető tisztségviselő felett a taggyűlés gyakorolja a munkáltató (a kft., a kkt., a bt.) és a munkáltatói jogkör gyakorlója (a taggyűlés) egymástól elkülönül és a munkaviszony létesíthetősége, fennállása szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a kft. tagja meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkezik e vagy sem, az egyszemélyes kft. tagja természetes személy stb.. Nincs tehát az iránymutatás összhangban a hatályos jogszabályokkal és joggyakorlattal, amikor általános érvénnyel kimondja, hogy a fenti feltételek mellett nem létesíthető munkaviszony. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 131. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság tagjai - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködése (munkavégzése) történhet munkaviszony keretében vagy mellékszolgáltatásként. A személyes közreműködés mellékszolgáltatásnak minősül, ha annak teljesítésére nem létesítettek munkaviszonyt. A társasági szerződésnek kifejezett rendelkezést kell tartalmazni arról, ha a személyes közreműködés mellékszolgáltatás keretében történik. Nincs ugyanis arra törvényes lehetőség, hogy a kft. tagja közvetlen közreműködését egyszerre két jogviszony (munkaviszony és mellékszolgáltatás) keretében teljesítse. Nem kizárt azonban. hogy a kft. tagja közvetlen (személyes) közreműködését munkaviszony keretében teljesítse. Szeretném felhívni a gazdasági társaságok figyelmét arra, hogy a társasági szerződések többsége valószínűleg nem tartalmazza a fenti követelményeknek megfelelő rendelkezéseket, ezért az ellenőrzések számos hiányosságokat tárhatnak fel és kellemetlen következményekkel (bírság, pótlék megfizetésére kötelezéssel) járhatnak. Dr. Cséffán József, a Szegedi Munkaügyi Bíróság elnöke