Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 12. Óvodai mulatság A nádfaragó fagottmüvész Belházy Gyula, az év zenésze. (Fotó: Schmidt Andrea) Az el­m ú I t hangver­senyévad­ban nyúj­tott telje­sítménye alapján a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar tagjai titkos sza­vazással Belházy Gyula fagottmüvészt választot­ták az év zenészévé. Az elismerést, amit a muzsi­kusok nagy becsben tar­tanak, a zene világnap­ján adták át. Belházy Gyulával két turné kö­zött beszélgettünk: hét­főn érkezett haza az együttessel Németor­szágból, és szerdán este már indult is a spanyo­lországi Bilbaóba, ahol a hónap végéig A wal­kür című Wagner-operát játsszák. - Miért épp a fagott lett a hangszere? - Szülővárosomban, Bu­dapesten kezdtem a zeneis­kolát, ahol két éven át furu­lyáztam. Tanárom. Tamás Sándor - aki az akkori Álla­tni Hangversenyzenekar szólamvezető fagottosa volt - időnként behozta az órára a hangszerét, ami nagyon megtetszett. Az ő javaslatára tértem át a fagottra. Később bekerültem a konzervatóri­umba, ahol az évek alatt rengeteg tanárom volt ­köztük Vajda József, az idő­sebb és a fiatalabb Hara László -, mert zenekari mű­vészként hol az egyik, hol a másik utazott el koncertkö­rútra. A zeneművészeti főis­kolát már Pécsett végeztem el Zseni Nándor növendéke­ként. Azokra a csodálatos évekre ma is szívesen em­Munkatársunktól A budapesti Goethe Inté­zet szervezésében holnap, pénteken 16 órakor a Somo­gyi-könyvtárban rendezik meg Inka Parei felolvasóest­jét. Az írónővel Dalos György A. von Chamisso- és Gryphilus-dtjas író beszél­get. Az 1967-ben, Frankfurt am Mainban született Inka Parei a „Die Schattenboxe­Munkatársunktól A dzsessz talán a leg­nyitottabb zenei műfaj, amelynek lényege a be­fogadás. Nincs olyan ze­ne, amely ne lehetne té­mája, forrása, ihletője a dzsessz interpretátorai­nak. Felsorolni sem lehet­ne, hány korszaka, stílu­sa, irányzata, szelíd és vad hajtása alakult ki a legelső bluesénekesektöl, ragtime-zongoristáktól, vagy a templomi gospel kórusoktól a mai funky-, afro-, latin-, vagy acid jazz-ig. Szinte végtelen és beláthatatlan a kevere­dés a zenék határvizei­vel; a „keresztezések" eredménye a sok ezer fé­le stílus és előadó. De mi a helyzet a múzsák ra­koncátlan mai gyermeké­vel itt és ma? Szegeden talán sosem volt ekkora kínálat és ennyi tehet­séges zenész, mint manapság. A város számos szórakozóhe­lyén rendszeresen „szervíroz­nak" háttérnek, vagy koncert­szerűén jazz és blues zenét. Igazi ritkaság, mondhatni kul­túresemege az a speciálkollé­lékszem, jól éreztem magam abban a gyönyörű városban, és a társaság is nagyszerű volt. - Hogyan került a Szege­di Szimfonikus Zenekar­hoz? - Véletlenül. A diploma­osztás előtt hirdetésben ol­vastam, hogy próbajátékra lehet jelentkezni a szimfoni­kusokhoz. Szegedről roppant keveset tudtam, de egy fa­gottos számára oly kevés munkalehetőség adódik, hogy úgy gondoltam, meg kell próbálnom. Sikerült el­nyernem az állást, így 1991 rin" (Az árnyékbokszolónő) c(mű regényével tavaly de­bütált, s rögtön nagy sikert aratott Németországban. A kriminalisztikai pontosság­gal megírt, magával ragadó stílusú regény egyedülálló módon mutatja be a berlini fal leomlása körüli idősza­kot, az egyesülés utáni Ber­lin fizikai és pszichikai meg­próbáltatásait. gium, amelyet a két igen nép­szerű biológus (!), Gallé László és Molnár Gyula vezet a szegedi egyetemen. A meg­lepően magas hallgatói érdek­lődés mutatja, hogy a mai fia­talság vonzódik a rögtönzéses zenéhez, és érdeklődik annak múltja iránt. A jazz említett sokszínűsé­gét példázza, hogy a hétvégi szegedi dzsessznapok 2000 fellépői is igen változatos stí­lusokat képviselnek. Október I3-án. pénteken a Hot Line kezd a szegedi Ifjúsági Ház színpadán. Ez a jazz-rock for­máció a PRT öregrocker „ne­hézfiúit" egyesíti a szegedi jazz szép korszakait is megélt Kovács Gábor zongoristával. Hangulatos bluesbemelegítést hoz ezután a Blues Bell. Kor­társ kamarazenei gondolkodás és swing találkozik mívesen és játékosan a Szegedi Szaxo­fon Kvartett muzsikájában. A Molnár Dixieland Band korta­lanul vidám és felszabadult őszén friss diplomásként itt kezdtem a pályám az igazga­tó-karnagyként akkor ideke­rült Acél Ervin irányításával. Egy év múlva felvételiztem az zeneakadémia szegedi ta­gozatára, hol Mojzer Antal és Vizsolyi Lívia irányításá­val szereztem diplomát. - Az elmúlt kilenc évben melyik volt a legemléke­zetesebb koncertje? - Nehéz egyet kiválaszta­nom. mert sok volt. Például az elmúlt évadban Lukács Ervinnel nagyszerű, alapos próbafolyamat előzte meg az első közös koncertünket. Munkatársunktól Október 18-19-én Budapes­ten országos franchise rend­szerbemutatót és szemináriu­mot rendeznek, melynek a Gel­lért Szálló ad otthont. A szer­vezők szándéka szerint a kétna­pos program során elhangzó előadások inspirálhatják a vál­lalkozókat arra, hogy e speciá­lis befektetési lehetőséget az eddigieknél jobban kihasznál­muzsikája bízvást „csúcsra já­ratja" majd a fesztivál első napját. Ám az sem lesz akár­milyen zenekaland, amit a PRT Jam Brothers közös örömzenélése ígér majd a pénteki éjszakában. A második nap a Nulin Quartet műsorával kezdődik. A kiváló dzsesszzongorista szekszárdi orvos, dr. Hulin István visszatérése különösen szép emlékeket ébreszthet fel azokban, akik a 70-es évek legendás szegedi jazzkorsza­kának tanúi voltak. Szaniszló János is játszik, akiről (Mol­nár Gyulával együtt) elmond­ható, hogy személye élő sze­gedi jazztörténetem. Fél év Kalifornia után, most újra itt­hon, de ezúttal is új, megle­petésegyüttessel. A kvartett érdekessége, hogy jászsági származású névrokon vibra­fonosát Szaniszló Richárdot - Orosházáról hívta meg ze­nekarába. A Békés megyei városhoz szintén dzsessztör­amelyen Csajkovszkij IV. szimfóniáját játszottuk, és hangverseny is kitűnően si­került. Arra is jó visszaemlé­kezni, hogy Pál Tamás diri­gálásával felléphettünk Mi­lánóban, a Verdi-teremben. Operát is szeretek játszani, egészen más élményt jelent, mint egy szimfonikus kon­cert. - Kamaramuzsikálásra adódik lehetősége? - Nemrégiben alakult meg a zenekar fiatal művé­szeiből egy fúvósötös, vala­mint a fagottszólamunk is gyakran szokott önálló trió­ják. Mint azt Kiss István, a Franchise Szövetség titkára mondja, fontos a friss tájékoz­tatás, hiszen a franchise szá­mos lehetőséget rejt magában, s nem merül ki gyorséttermek vagy benzinkutak üzemeltetés­ben. A kétnapos szeminárium során szó esik majd többek kö­zött arról, hogy jogi szempont­ból milyen a jó franchise-szer­ződés, hogyan érdemes ilyen téneti emlékek fűzik a szép emlékű „Hat Szív" együttes egykori létrehozóját. Sza­niszló János szólózongora já­téka után a kvartett érzelem­gazdag softjazz programmal várja a régi és új dzsesszba­rátokat. A Kurina Jazz Band a kis­formációs swingzenélés „ha­ladó hagyományait" ápolja, hamisítatlan korabeli ízekkel, hangulatokkal. Kurina Kornél gitárjátéka és Kovács Zsófi éneklése akár jazztörténeti is­kolapélda és stflustanulmány lehetne, valamennyi élő kon­certjükön. Ezúttal sem lesz ez másként, bizonyosan. A Jazz For You zenéje másik sze­melvény lehetne a fenti jazz­szemeszteren. Blahó Attila zongorista csapatával a legki­válóbbak, legkarakteresebb főáramlatát követi, óriási hangszeres felkészültséggel és érzelmi töltéssel. Az együt­tes szólistája a választékos re­pertoáré és finoman művelt ként is koncertezni. Mosta­nában fejeztünk be egy CD­felvételt, ami jól sikerült, re­mélhetőleg a közeljövőben meg is jelenhet a lemez. A muzsikálás mellett a konzer­vatóriumban tanítok, három főiskolás fagottos növendé­kem van, és idén már kap­tam néhány kamarazenei csoportot is. - Mit jelent önnek az év zenésze elismerés? - Jólesett! Már korábban is felmerült a nevem, így nem ért egészen váratlanul. Mindig a muzsikus kollégák, a szakmabeliek véleménye a legfontosabb, mi ugyanis a próbákon, koncerteken is halljuk egymást, tudjuk, ki milyen felkészülten jár pró­bákra és élesben, azaz a fel­lépéseken hogyan teljesít. - Azt hallottam, a szak­májához kapcsolódik speciális hobbija is... - A nádfaragásra gondol? A fagottosok számára fon­tos, hogy jó nádfúvókával rendelkezzenek. A hangsze­rünknek ez az egyik legké­nyesebb alkotórésze, ami in­tenzív muzsikálás esetén két-három hét alatt elhaszná­lódhat. Egy ilyen fagottnádat bonyolult dolog elkészíteni: különböző gyalulásokkal, formára vágással születik meg a félig kész formában importált, Budapesten be­szerzett alapanyagból. A kollégáim és a növendékeim számára is én készítem el. Bár nehéz, aprólékos munka, szeretem csinálni. Olykor persze felbosszant, hogy nem mindegyik munkada­rabból lesz végül használha­tó fúvóka, előfordul, hogy az utolsó pillanatban derül ki: hiábavaló volt a munka, mert rossz volt az alapanyag. Hallási Zsolt rendszerű vállalkozást indítani és fejleszteni. A szervezők sze­rint komoly érdeklődésre tart­hat számot a franchise finanszí­rozását bankár-szemszögből vizsgáló előadás, amely a kis­vállalkozásoknak nyújtott hitel­lehetőségeket veszi sorra. Az előadások mellett számos, a rendszerben már gyakorlatot szerzett ötletgazda cég is be­mutatót tart majd. hangú Enyedi Sugárka. A Storyvflle Jazz Band a város másik meghatározó tradicio­nális együttese, sok-sok egyé­ni színnel és hangulattal. Vi­dám csúcsnak ígérkezik az ő koncertjük is, ezúttal a Dóm térnél kicsit emberibb közel­ségben. A szombat este is ter­mészetesen nagy közös zenei örömökkel fejeződik be, ami­kor is a hangszerek gyakran cserélnek gazdát... Nem olyan nagy világsztá­rokkal, mint korábban, de fel­támadtak a szegedi jazz na­pok. Szegény idők ezek a jazz művelőire, mégis jó idők a jazz túlélésére. Van mit mu­tatni, és talán még pozitívum­ként is értékelhetjük, hogy még kevesebben maradnak ki a jazz szemléből. A rendez­vény egyébként a nemrégiben megalakult Szegedi Jazz Kul­túra Egyesület első nyilvános produkciója. A jazzhétvége fő szervezője Kelemen István, az ismert rockdobos. A kö­zönség pedig, reméljük, oda­talál majd pénteken és szom­baton 19 órától az Ifjúsági Házba, ahol a szegedi jazz­élet színét és javát láthatják az érdeklődők. A házigazda: Pleskonics András. Munkatársunktól Szüreti mulatságot rendez­nek október 13-án, péntekén a Gyertyámos utcai óvodá­ban. Délután három órakor az óvodások őszköszöntö műsort adnak elő, ezt táncház követi a Rokka együttes köz­A fodrászok szakmai világbajnokságát két évente rendezik meg. E hónap elején Berlin adott otthont a versenynek. A négyfős magyar váloga­tottból ketten szegediek. Antal Henrietta és Csányi György, illetve csapattár­saik a 38 nemzet torná­ján a középmezőnyben végeztek. A két Tisza-par­ti versenyző volt szinte a legfiatalabb a német fő­városban zajló bajnoksá­gon. Antal Henrietta és Csányi György idén végzett a szegedi 624-es szakmunkásképzőben. Mindketten női fodrászként helyezkedtek el, mivel a höl­gyek frizuráit sokkal látvá­nyosabban, érdekesebben le­het elkészíteni, mint a férfia­két. A két 17 éves fiatal már számos hazai és külföldi ver­senyen ért el kimagasló ered­ményt. A legutóbbi párizsi Európa-bajnokságon tanuló­ként indultak a felnőttek kö­zött, s a középmezőnyben vé­geztek. Az ifjúságin, melyet Darmstadtban rendeztek meg, a Tisza-partiak csapatban ezüstérmesek, egyéniben Hen­rietta második, Gyuri pedig harmadik lett. Berlinben e hónap elején mérték össze tudásukat a világ legjobb női fodrászai. A négy­fős magyar csapatot Henrietta és Gyuri is erősítette. Előző­leg kiírtak egy országos baj­nokságot, melyen a magyar csapat trénere kiválasztott egy tízfős keretet. Ebből pedig a négy legjobb képviselhette ha­zánkat a németországi világ­bajnokságon. Evek óta a ja­pán, az osztrák, az olasz és az orosz fodrászok vezetik a vi­lág élmezőnyét. Nagy megle­petésre a berlini versenyen. Munkatársunktól „A hazai bolgarisztika az ezredfordulón" címmel ren­dez tudományos konferenci­át a Szegedi Tudományegye­tem Szláv Filológiai Tanszé­ke ma 10 órától a bölcsészet­tudományi kar tanácstermé­reműködésével. Négy órakor kezdődnek a kézműves fog­lalkozások, hatkor pedig ki­hirdetik a rajzpályázat ered­ményét. Ezen kívül gyü­mölcs- és mustkóstolás, vala­mint lovaskocsikázás várja az érdeklődőket. egy kivétellel, minden szám­ban a hazaiak diadalmaskod­tak. Hiába, a hazai pálya elő­nye sokat számít! Azért ne­künk, magyaroknak sem kel­lett szégyenkeznünk. A két szegedin kívül egy budapesti és egy pécsi fodrászból álló magyar csapat a középme­zőnyben végzett. Henriettát szülei eleinte le akarták beszélni a fodrászko­dásról, de most már büszkék a lányukra. Két éve indul külön­féle versenyeken, s már több tucat érmet, serleget hozott ha­za. A fejből szereti kihozni mindig a legjobbat. A leglát­ványosabb munkái közé tar­toznak a kontyok és az aszim­metrikus vágások. Gyurival reggeltől estig gyakoroltak a mostani vébére, ebben segítsé­gükre volt trénerük, Tombácz­né Szemerédi Zsuzsa. A két fi­atal leginkább az extrém frizu­rákat szereti, mert ilyenkor szabadjára engedhetik a fantá­ziájukat. Igaz, hogy női fodrá­szok. de sok férfi vendégük is van. A fiúknál most nagy divat a szőkített haj, de került már ki a kezük alól ezüst, kék és zöld hajkorona is. A kuncsafttal mindig meg­beszélik. mi áll neki a legjob­ban. Többen egy divatlapból kivágott fotóval jönnek be hozzájuk, hogy pont ilyent akarnak. Azonban nem min­denkinek lehet ugyan azt megcsinálni. Néhány makacs vendég sokáig ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez, de előbb-utóbb meggyőzik, job­ban jár egy szolidabb frizurá­val. Néha még otthon is dol­goznak. A barátok, haverok váratlanul beesnek, hogy ran­dira, bulira kellene gyorsan valami elképesztő, dögös. Hát, gyorsan ollót és fésűt ra­gadnak! Kormot Tamás ben. A magyar és külföldi szakemberek a tanácskozá­son egyebek mellétt nyelvé­szeti, történeti kérdéseket, il­letve a magyarországi bolgár kisebbség kulturális autonó­miájának problémáit tekintik át. Árnyékbokszolónő Franchise-ról - két napig Lokálpatrióta dzsesszt eszt i vá I Gyakorlás közben a szegediek: Antal Henrietta és Csányi György, illetve trénerük, Tombáczné Szemerédi Zsuzsa (középen). (DM-fotó) A bolgárokról Berlinben versenyeztek a szegedi fodrászok Ollóra, fésűre: Henrietta, Gyuri! MKPC *m 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom