Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 12. NŐ-UNIÓ 7 DM-információ Az egyenló esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok belső szabályozását harmonizálták. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három erősen különböző időszakra bontható. Az első az 1957 és 1975 közötti időszak, amikor a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel. A második a 80-as évek végéig tartott, amikor a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A harmadik szakaszt, a 80-as évek végétől napjainkig tartó periódust az jellemzi, hogy az egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani a nők számára. A 80-as évek végétől az egyenlő esélyeket célzó közösségi politika magában foglalja az egyenlő bánásmód biztosítására irányuló irányelveken túlmenően azokat a közösségi, valamint tagállami intézkedéseket és programokat is, amelyek az egyenlő esélyek gyakorlati érvényesülését szolgálják. A „közösségi normák" ma már - a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett - a mindennapi élet diszkriminációmentesítését. az egyenlő lehetőségek biztosítását jelentik. amelyeknek a jogalkotás elengedhetetlen, de korántsem kizárólagos eszköze. A tagállamokban végbement jogharmonizáció csak a látványosan, közvetlenül diszkriminatív jogszabályokat volt képes kiiktatni, de szinte érintetlenül hagyta a megkülönböztetés valamennyi közvetett, rejtett formáját. A közösségi jog az egyéni sérelmek orvoslása terén sikeresnek bizonyult, hiszen jelentősen megkönnyítette a nemen alapuló megkülönböztetés sértettjének hatékony jogérvényesítését. Ugyanakkor a diszkrimináció kollektív munkaerőpiaci jelenség, amelyet nem lehet felszámolni az egyéni jogok szintjén. Ezt a felismerést tükrözik az esélyegyenlőség biztosítását célzó közösségi akcióprogramok, amelyek ennek a szemléletnek a terjedését, és gyakorlati érvényesülését kívánják elősegíteni. A 90-es évek végén a közösség egyenló esélyekre vonatkozó politikájának kulcsszavai sokkal inkább a pozitív programok, pozitív diszkrimináció, munkaerő-piaci integráció, illetve a részpolitikák befolyásolása, mintsem az egyenló bánásmód. Ehhez a szemléletváltáshoz a magyar politikának is alkalmazkodnia kell. amihez jelentős segítséget nyújt a Közösségi programokhoz való magyar csatlakozás. EU-csatlakozás: a bővítés lehetőségei Reformok után felvétel A Szegedi Tudóin á n y e gyetem jogi karán, az úgynev e z e t t Humbolt klub előadássorozatának vendége volt a közelmúltban dr. Christian O. Steger jogászprofesszor, a Baden-Würtenberg-i Dunamelléki Svábok Kulturális Alapítványának elnöke. Jogász és EUhallgatók előtt tartott, nagy figyelmet keltő előadásában az Európai Unió keleti bővítésének lehetőségéről és a tagországok tárgyalási készségéről beszélt. Előadását követően nyilatkozott lapunknak. - Steger úr, ön a hallgatóság előtt többször használta a „szkepszis" szót, mégpedig az EU-tagországoknak a felvételt illető magatartásukkal kapcsolatban. Mit jelent ez, ha a csatlakozás időpontjáról beszélünk? - Nagyon nehéz erről most beszélni. Valóban, az Európai Unió tagállamaiban észlelhető némi visszafogottság a keleti bővítéssel kapcsolatosan. Ez azonban lényegesen nem változtat semmit a csatlakozás menetét és időpontját illetően. A felvétel üteme változó lesz, ez már most biztos, éppen ezért prognózist nem állíthatunk fel egy-egy ország csatlakozásával kapcsolatban. Az is nyilvánvaló, hogy azok az országok, amelyek az úgynevezett első csoportban vannak, s velük kezdték meg először a csatlakozási tárgyalásokat az EU illetékesei, már 2003-ban Dr. Christian O. Steger professzor szerint 2003-2004 lehet a csatlakozás időpontja. (Fotó: Karnok Csaba) vagy 2004-ben a közösség tagjai lehetnek. Ez attól is függ, hogy mennyi lesz az úgynevezett könnyítések, engedmények száma. - Előtte azonban az Unió szükséges belső reformjait is végre kellene hajtani. Hol tartanak e munkával? - A kormányok már tárgyalnak a vitális reformokról. Minden valószínűség szerint a hamarosan sorra kerülő nizzai csúcskonferencián kész javaslatokkal állnak a képviselők elé. Reméljük. így lesz, de azért ebben az esetben is vigyázni kell minden prognózissal... - Magyarország csatlakozási időpontjának egyik lényeges eleme a mezőgazdaság ,felkészültsége". Ón hogyan vélekedik erről? - Nem csak Magyarország, hanem az összes felvételre váró ország nemzeti termékének jelentós részét a mezőgazdaság és ezzel kapcsolatosan, az élelmiszeripar adja. Ebből kiindulva valóban adódhatnak nehézségek a tárgyalások folyamán. Véleményem szerint azonban Magyarország ezen a területen is előbb jár a többiekhez képest, mégpedig azért, mert termékei kiváló eséllyel konkurálhatnak a nyugat-európai piacon. - Mit jelent a csatlakozás esetleges időpontjának meghatározásában a jugoszláviai helyzet alakulása? - Úgy érzem, sem korábban, sem a fordulat után, a tárgyalások menetét nem befolyásolta és nem is befolyásolhatja a hatátron túli helyzet. Magyarország számára a legfontosabb, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyek a belépéshez fontosak. Döntő továbbá az is, hogy az Európai Unió hogyan áll belső reformjainak megvalósításában, és nem kevésbé, hogy milyen problémák merülnek fel a tárgyalások folyamán. Itt elsősorban a vízum kérdésre gondolok, azon belül is a Romániával megvalósítandó határforgalomban. Szerintem Magyarország részére ez az egyik leglényegesebb kérdés, amelyet megnyugtatóan kell rendezni. Ez nem könnyű. De jóakarattal, egyetértéssel meg lehet oldani - mondotta Steger professzor. Kisimre Ferenc A kivétel erősíti a szabályt mondhatjuk, mikor a férfias sportnak tartott súlyemelésből éppenséggel egy nő szerzett olimpiai aranyérmet a magyaroknak. Ilyen kuriózumra minden olyan területen rábukkanhatunk, ahol a férfiak és nők szerepét hasonlítgatjuk. A munkaerőpiacra pillantva ilyenkor a traktorista lányok fotója mellé az óvóbácsikról készült csoportképek állíthatók. Mégis: az a valóság, hogy a nők és a férfiak nem egyenlő eséllyel versenyeznek a munkaerőpiacon. A nemzetközi tendenciákkal ellentétes hazai változások is indokolják, hogy nagyító alá tegyük a dolgozó és a munkanélkülivé lett nők helyzetét Vtadiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója segítségével. A férfiak és a nők által betölthető állások erőteljesen elkülönülnek egymástól, de a foglalkoztatás mintái egyre inkább hasonlítanak a Nyugat-Európában tapasztaltakra. Például a „varrónő", vagy „titkárnő" olyan foglalkozás, mely már elnevezésében is jelzi: arra az állásra a gyengébbiknek nevezett nem tagját várják. A foglalkoztatást Megkülönböztetések a munkaerőpiacon Hátrányból — előny jellemző szegregációt kifejezi a szóhasználat, a varrónő és a szabó közötti különbségtétel. A diszkrimináció természetesen másképpen is megjelenik a munkaerőpiacon. A nők aránya a különböző gazdasági ágazatokban tükre az adott foglalkozás társadalmi és gazdasági elismertségének. Például Magyarországon az állami alkalmazottak háromnegyede nő. A nők átvándorlásának aránya az állami szektorból a magán szektorba jóval lassabb, mint a férfiaké. Csak beesülni tudjuk, de a nők átlagos jövedelme körülbelül 10 százalékkal magasabb a magánszektorban, mint az államiban. Ma akinek van munkája, az dolgozik. Ám sok az olyan család, ahol egyik felnőtt sincs állásban. Bár a nők képzettsége javul - Csongrád megyében a betanított munkások 46%-a férfi, 54%-a a nő, viszont a segédmunkások között közel 60% a férfi, 40% a nő -, ez nem tükröződik a munka nélkül maradtakat jellemző adatsorokban. A munkanélküliek között Csongrád megyében például augusztusban kevesebb volt a férfi (7458), mint a nő (7923). Az egyik ok, hogy a nők, a férfiakkal szemben, még megfelelő képzettség esetén is könnxebben veszítik el Dolgozni „részben" is lehet DM-információ A piacgazdaságban a női foglalkoztatás egyik jellemzője a részmunkaidős munkavégzés. Az unióban például az összes női alkalmazott 32 százaléka részmunkaidőben dolgozik és az összes részmunkaidős foglalkoztatás 80 százalékát nők töltik be. E lehetőség jövedelemhez juttatja a nőket, miközben családi kötelezettségeiket is ellátják. Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya a rendszerváltozás előtti 1-2 százalékról 1997-re 9 százalékra növekedett. Ez az arány Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint javulhat, ha a magyar gazdaság növekedése tartós marad, ha elegendő bölcsőde és óvoda várja a gyerekeket, ha ezt ösztönzi a jogrendszer is. (Például a jelenlegi szabályozás szerint az egészségügyi hozzájárulás összege létszámhoz kötött és nem az alkalmazott Források: OECDCCET Munkaerőpiaci Adatbázis/ MONEF projekt adatbázis 35 Európai uniós átlag 20 A részmunkaidős foglalkoztatás aránya 5 a teljes női foglalkoztatásban 1997 (százalék) 0 munkaidejéhez.) A részmunkaidős modellt Hollandiában tanulmányozó magyar szakmai csoport tagja, Vladiszavlyev András azonban azt is látja, hogy míg a hollandok - a gazdasági növekedésből eredő munkaerőhiány miatt - az egykcresős családmodellből közelítenek a másfél keresó'shöz, addig Magyarországon - a munkanélküliség további csökkentése érdekében - a kétkeresős családmodellt kellene átalakítani, s ez az átlagos jövedelmű családoknál anyagi veszteséggel jár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen a többgyermekes családok élnének a részmunkaidős munkavégzés lehetőségével. állásukat, mert a munkaadók eleve számítanak arra, hogy a nő - gyermekszülés és nevelés, illetve családi okok miatt - hosszabb-rövidebb időre kieshet a munkából. Éppen ezért a asszonyokkal kapcsolatos az a pozitív diszkrimináció, melynek célja. hogy a gyermeket vállalók is könnyebben visszakerülhessenek a munkaerőpiacra. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ egyik projektje a gyeden és gyesen lévő anyák számára ad esélyt arra. hogy a munkájukkal kapcsolatos ismereteiket fölfrissítsék, illetve a hiányzó szakképzettséget megszerezzék. A szakemberek tapasztalata szerint a nők a férfiaknál szívesebben és aktívabban vesznek részt átképző tanfolyamokon: a két nem közötti arány 60-40 százalék. Megyénkben augusztusban 977 nő és 671 férfi vállalkozott arra, hogy elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében képezze magát. A nők körében a nyelvtanulás után a kereskedelmi és a számítástechnikai tanfolyamok vezetik a népszerűségi listát. Az álláskeresésben - a megyei munkaügyi központ szakemberei szerint - a nők aktívabbak, mint a férfiak. Mégis: a fölajánlott munkalehetőségek - Csongrád megyében - elsősorban férfiaknak szólnak. Az állásvesztést a nők többsége jobban elviseli, mint a férfiak - állítja az igazgató - ami természetesen összefügg a családokban kialakult szerepkörökkel. A munka nélkül maradt férfi nem csak a munkáját veszíti el, hanem a családban betöltött szerepét is. A család eltartottjának érzi magát. Ezzel szemben a nők többsége számára valódi feladatot jelent a család szolgálata és a háztartás ellátása, így lesz a hátrányból előny. Újszúszi Ilona Vita a bővítésről DM-információ Az Európai Unió jelenleg hat állammal - Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával folytat tárgyalásokat a csatlakozásról. Ám Paavo Lipponen finn miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy az Európai Unió bővítésének időpontjáról az év végi nizzai csúcsértekezleten döntés születne. Ott először a bővítési tárgyalásokkal kapcsolatos előrelépés várható, és a tagjelölteknek egyelőre a belépési feltételek teljesítésével kell megküzdeniük. Lipponen úgy véli, hogy a jövő év első felében, az EU svéd elnöksége idején várható a jelentősebb előrelépés. Tony Blair brit miniszterelnök azt mondta, hogy az EUnak előbb a belső intézményi reformokról kell határoznia, és ezután fogadhatják el a tagállamok a keleti bővítési menetrendet. Áder Dániában DM-információ Az év végén esedékes nizzai csúcsra be kell fejezni az EU szervezeti átalakítását érintő reformokat, ezt követően pedig az uniónak 2002 végétől készen kell állnia új tagok befogadására - jelentette ki Niels Helveg, dán külügyminiszter, mikor Koppenhágában fogadta az Áder János országgyűlési elnök vezette delegációt. Áder János szerint Magyarországnak azért van szüksége mihamarabb az EU-csatlakozás forgatókönyvére, mert hazánk kiadásai - részben a jogharmonizációból, részben az intézményfejlesztésből adódóan - meghaladják a három milliárd dollárt. E kiadások egyharmadát EU-forrásokból, kétharmadát viszont zömében költségvetési forrásokból fogják állni. S nem mindegy, hogy ezeket a költségeket két évre, vagy hosszabb időre kell beosztani. Jó lenne tudni, hogy ha Magyarország a feltételeket 2002 végére teljesíti, akkor még mennyit kell várnia a teljes jogú EU-tagságra! Prodi a hatalomról DM-információ Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke úgy ítéli meg. hogy az Európai Unióban feldarabolódik a hatalom a külpolitika terén, és ez megfosztja hatékonyságától. Jelenleg ugyanis egyik oldalon található a diplomácia (amelynek felelőse Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja), másik oldalon „a kereskedelem, segélyezés és minden egyéb" (ami Chris Pattenhez, a külkapcsolatok biztosához tartozik). Prodi szerint az EU külpolitikáját egyetlen személy felelőssége alatt kell egyesíteni. A Nő-unió, a Délmagvarország Kft. melléklete, a Külügy minisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében, Phare-támogatással jelenik meg. A Nő-unió mellékletet szerkesztette: l'jszászi Ilona Phare