Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

KEDD, 2000. OKT. 24. SZEGED 5 Távfűtés. B.-né az Agyagos utcai lakóközös­ség nevében reagált a pana­szukra a szombati Csörög­ben megjelent válaszra. Ha a Parlamentben lennénk. Bénák Lászlónak, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. ügy­vezető igazgatójának pök­hendi válaszát nem fogad­nánk el - mondja. A Szetáv annak idején azért fúrta a termálkutakat, hogy így ol­csóbb legyen a környéken lakók számára a meleg víz és a fűtés. A fogyasztók is ennek reményében vállalták az átalakítással járó kelle­metlenségekel. Most az új cégvezetés igyekszik visszatáncolni, úgy tesz, mintha semmiről sem tud­na, „le akarja nyelni" a gáz­zal melegített víz és a ter­málvíz előállítása közötti árkülönbséget. Ezt elfogad­hatatlannak tartják az Agya­gos utcaiak, ezért nem hagyják magukat, a fo­gyasztóvédelmi szerveze­tekhez fordulnak. Tolvajok. Egyik olva­sónk panaszolja, hogy a fe­hér bot világnapjának heté­ben otthonában elvették az összes pénzét 80 esztendős világtalan édesanyjától. Ar­ra figyelmezteti idős olva­sóinkat, kétszer is gondol­ják meg, kinek nyitnak aj­tót. Sportpályák. B. J.-né azt kéri az önkormányzat­tól, hogy a lakótelepieken szaporodó multinacionális üzletek mellé építsenek végre sportpályákat, uszo­dát is, mert vásárolni már bőven tud a panelifjúság, de sportolásra alig van lehető­sége. Ezzel miért nem tö­rődnek a képviselők? - kér­di olvasónk. PANNON GSM »»««» Az élv«Ml. Őszi ünnep (fogalmazás) Tegnapelőtt, szombaton, későn keltünk. Azt már az előző nap elhatároztuk, hogy a Rókusi körútra me­gyünk, bevásárolni. Az Apu hazafelé kérdés nélkül el­mondta, hogy hétfőn azért nem kell iskolába mennünk, mert tizenegy évvel ezelőtt Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot. Az Anyu erre elég durcásan azt felelte, hogy ennél azért több is történt, és hogy nem '89-ben, hanem '56-ban. Hogy forradalom volt, és szabadság­harc. Az Apu erre meglepően dühösen azt válaszolta, hogy akkor csak néhány redakciós (de ezt lehet, hogy nem jól értettem) csinált ellenforradalmat. Ezen aztán jól összevesztek, és egész nap alig szóltak egymáshoz. Azt a Zsófi sem tudta megmondani, pedig már tizenkét éves, hogy mi az, hogy ellenforradalom. A redakciósról nem is beszélve. A Nagyapó este elmesélte, hogy ő ak­kor fent volt Pesten, egészen addig, míg a Hédi le nem kevert érte két tasli nyaklevest, és a fülénél fogva haza nem hozta. Vasárnap egész nap a leckémet csináltam. Délután meglátogattuk a Messzi mamát, aki már nagyon öreg. Az Anyu szerint a Messzi mama olyan, mint a Gobbi Hilda volt, azzal a különbséggel, hogy a Messzi mama túlélte a rendszerváltozást, és még ma is csalódott ami­att, hogy a pártja '89-ben úgy cserbenhagyta. De hogy ez pontosan mit Ls jelent, azt még a Zsófi sem tudta, pe­dig ö már tizenkét éves. Hétfőn az Anyu arra kérte az Aput, hogy vigyen ki minket az ünnepségre. Az Apu erre azt felelte, hogy ő nem hajlandó végighallgatni, hogy azok a politikusok, akik még nála is sokkal fiatalabbak, hogyan hazudoz­nak a bennfentesek gőgjével Meg hogy mennyire örül, hogy ma nem kell otthonról kimozdulnia. Különben is, mi azt biztosan unnánk. (Pedig nem, a május elseje is olyan jó muri volt, kaptunk a Zsófival vattacukrot.) Az Anyu erre otthagyta a főzést, és nagy dühösen felöltö­zött, hogy mégis kivigyen bennünket az ünnepségre. Mert azon nekünk ott kell lenni. Aztán az Apunak lett igaza mégis, mert tényleg untuk, nem volt vattacukor, de még egy árva lufi sem. Az Anyu viszont teljesen elér­zékenyült, hazafelé végig bennünket simogatott, és azt mondta, hogy mi vagyunk az ország reménysége, és ne­künk majd jó lesz végre. De ezt még a Zsófi sem értette igazán, pedig ő már tizenkét éves. Este egy darabig még néztük a tévét, az Apu újra nagyon dühös lett, megint a redakciósokat emlegette, az Anyu pedig próbálta őt csi­títani. Végül feladta, és lefeküdt olvasni közben pedig nagyokat sóhajtott. A Nagyapó újra elmesélte nekünk, hogy akkor ő fent volt Pesten, egészen addig, míg a Dé­di le nem kevert érte két tasli nyaklevest. Másodjára azért már nem volt olyan jó ez a történet, bevallom, na­gyon is untuk. Azt persze senki sem tudta rendesen elmagyarázni, hogy tulajdonképpen miért nem kellett hétfőn iskolába menni. A Zsófi azt mondta, hogy lehet, egyikük sem tudja ezt pontosan. Ebben aztán meg is állapodtunk, jó éjt kívántunk egymásnak, és lefeküdtünk aludni. Fogalmazás: Helyesírás: Külalak: Sarnyai Tibike (IV/B) A Vigadót jelen állapotában jobb messze elkerülni... (Fotó: Schmidt Andrea) Két éven át - 1998-ban és 1999-ben az újszegedi majálisok idejére, felébredt Csipkerózsika-álmából a Vigadó. Kálmán József szegedi panzió- és vendég­lőtulajdonos három napra bérbe vette a Vigadót. Elő­ször saját kezűleg kihordta az „éves szemetet" a terü­letről, azután sátrat állított fel, asztalokat, székeket, Jóakarói és pénz padokat helyezett el, fel­szerelte a konyhát, kilin­cselt az egészségügyi, adó-, önkormányzati és ki tudja még, milyen hatósá­goknál, kifizette a bérleti díjat, majd kinyitotta a Vi­gadó kapuját. Özönlött a nép. Ki nosztalgiából, ki a finom falatok és a hűs ita­lok reményében tért be az ódon épületbe, illetve a ki­csinosított udvarba. Idén már nem nyitott ki Kálmán úr. Sokallta a tu­lajdonos áltat kért bérleti díjat. A szegediek pedig egy élménnyel szegényeb­ben térhettek haza... K. F. - Nehéz kérdés. Annak idején (1992-ben. - a szerk.) a város nem vásárolta meg, privatizálták. A magántulaj­don szentségét viszont is­merjük, az sérthetetlen. Egyelőre, úgy tűnik, hogy patthelyzet állt elő, s magá­nak az épületnek a biztonsá­ga is veszélyben forog. Időn­ként hajléktalanok szállják meg, a nyáron fel is gyújtot­ták, csak a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhe­tő, hogy nem keletkezett még nagyobb kár. Az igazi megoldás az lenne, ha az épületet visszavásárolná az önkormányzat. - Mi lesz a vidámpark sorsa? - Jövőre, azaz 2001-ben, lejár az a bérleti szerződés, amelyet az önkormányzat kötött a bérlővel. Én min­dent el fogok követni, hogy az a terület visszakerüljön a város tulajdonába. - S mi lenne a funkció­ja? - Régi álmom, hogy ide egy több funkciós játszóteret építsünk. Ez azonban csak úgy valósulhatna meg, ha az önkormányzati pénzek mellé pályázat útján is szereznénk összegeket. - Az Újszegedi Sportcsar­nok rekonstrukciója vi­szont már eldöntött kér­dés. - Igen, a város, valamint az Ifjúsági és a Sportmi­nisztérium támogatásával újjáépül ez a létesítmény. A napokban a kivitelezési pá­lyázat kiírásáról is döntöt­tünk. Tavasszal indul az építkezés. Hingl László elmondta még, hogy a kisszínpad re­konstrukciója is elkezdődhet már a jövő évben. Ismeretes, hogy ez a létesítmény a vá­ros tulajdonát képezi, az ön­kormányzat pedig pályázati pénzek révén kívánja felújí­tani a szegediek egyik ked­venc szórakozóhelyét. A je­lek szerint erre jó esélye van, így valószínűleg hama­rosan szebb környezetben fogadhatja a kikapcsolódásra vágyókat ez a népszerű ob­jektum. Kisimre Ferenc Mer DR. GÉCZI JÓZSEF or­szággyűlési képviselő foga­dóórát tart 18 órától az MSZP területi irodában. (Szeged, Tisza L. krt. 2ó4.). G1LA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Pető­fitelep) képviselője fogadó­órát tart 17 órától a Pctőfite­lepi Művelődési Házban. Holnap KATONA GYULA, a 13­as választókerület (Móravá­ros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Kálvária téri Katolikus Közösségi Ház könyvtárában. Kézirat­kiállítás Az idén ünnepli a Par­nasszus című irodalmi folyó­irat 5. születésnapját, ennek alkalmából nyílt meg a minap a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtárban a folyóirat által szervezett kézirat-kiál­lítás, amelyen többek között kollégánk, Podmaniczky Szilárd kézirata is szerepel. A kiállítási anyag a további­akban a könyvtár birtokában marad, de hamarosan CD-n is napvilágot lát. Madarász a pályán maradt Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Szabó C. Szilárd újságíró munkatársunk­kal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hfvhatő a 06-20-9432-663-as rá­diótelefon-számon. Elvezett tárgyaikat ke­resd, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfel­vétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, il­letve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Mikor lesz Liget-rekonstrukció? Az embernek, ha a rendőr szót hallja, akkor vagy az utcán intézkedő egyenruhás képe ugrik be, vagy a civilben járó nyomozóké, akik a dzse­kijük alatt fegyverrel jár­nak a bűnözők nyomá­ban. Madarász Mihály ezredes egyik kategóriá­ba sem tartozik: hosszú pályája során az igazga­tásrendészet területén dolgozott. Október else­jén ment nyugdíjba a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság hiva­ta (vezetőjeként. A megyei főkapitányságon nem egy rendőr akad, akinek komoly sportos múltja van. Lukács ezredes - a főkapi­tány, aki magyar bajok kézi­labdás volt - ugratta kollégá­ját: - Arról mesélj az újságíró úrnak, hány gólhelyzetet hagytál ki a Dózsa-pályán! Madarász Mihály ezt nem tudta megmondani, azt vi­szont igen, hogy 1954-től 1972-ig kergette a labdát a Szegedi Dózsában, ahová 12 évesen igazolt. Édesapja úgy­nevezett madzagos rendőr volt, gazdasági területen ténykedett, a sportegyesület alapítói között tartják szá­mon. Az NB ll-t is megjárt csapat 18-20 fős keretéből a fele tényleg rendőr volt. Kecskeméti rendőrkollégájától kapta ajándékba a díszkardot Madarász Mihály. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jómagam 1966. március l-jén lettem rendőr, a szegedi kapitányság igazgatásrendé­szetén szabálysértési előadó­ként kezdtem - emlékezett az ezredes, aki ebben a hónap­ban vonult nyugdíjba. A vá­rostól később a főkapitány­ságra került, különféle főnöki beosztásokban, például tit­kárságvezetőként szolgált, három éve nevezték ki hiva­talvezetőnek. Nem is hinné az ember, mennyi minden tartozik az igazgatásrendé­szethez a rendőrségen belül. Például a szabálysértések, a gépjárművel összefüggő ügy­intézések, régebben útlevé­lért is ide kellett fordulni, a kábítószeres ügyek hatósági feladata is erre a részlegre hárul. A bűnüldöző kollégák betörőkkel, tolvajokkal, gyil­kosokkal találkoznak, az igazgatásrendészeten pedig a lakosság ügyes-bajos dolgait intézik, afféle kisbírói funk­ciót is betöltenek - fogalma­zott Madarász Mihály, aki a kihagyott gólhelyzetei mel­lett a 35 év alatt megváltozott jogszabályok számát sem tudta fejben tartani. Mivel az igazgatásrendészeten embe­rek sorsáról döntenek, olyan kérdésekben is, amelyeknek komoly pénzügyi vonzata van, ezért ezt csak erős fele­lősségtudattal szabad végezni - vélekedett az ezredes, aki elismerte, ez jórészt hivatal­noki munka. Ez az terület, ahol a szolgáltató jelleg iga­zán érvényesül, hiszen az évi 150 ezres ügyfélforgalomból mindössze 8-10 ezer a sza­bálysértés. Vezetőként főként a szakmaiságot, a kulturáltsá­got és gyorsaságot követelte meg beosztottaitól. Aki a rendőrségnél óhajt kenyeret keresni, annak meg kell barátkoznia a gondolat­tal, itt bizony alá-fölérendelt­ségi viszony van, és ez crő­sebben létezik, mint civil te­rületen - magyarázta Mada­rász Mihály. - Az élet azon­ban azt igazolja, ha valaki ezt megszokja, akkor, ha máshol próbál boldogulni, ott is megállja a helyét. Akik a ma­gasabb fizetés miatt váltot­tak, azok ezt igazolják vissza. Az ezredes elmesélte, nyugdíjas-búcsúztatóján va­laki megkérdezte tőle, nem bánja-e, hogy egy helyen hú­zott le ilyen hosszú időt. Mi­ért bánná? Izgalmas feladatai voltak, megbecsülték. Hogy elégedett lehessen, azért ah­hoz kellett a jó családi háttér és a nagyszerű baráti kör is. Mit fog ezután csinálni? Ta­lán a jövőben is hasznossá tudja magát tenni több évti­zedes tapasztalataival. Egyet nem tud elképzelni: egész nap ücsörögni tétlenül a' Szé­chenyi téri platánok alatt. V.Fekete Sándor Valami­kor töme­gesen jár­tak ki az emberek az újsze­gedi Liget­be. Sétál­ni, beszélgetni a hatal­mas platánok és nyírfák árnyékában, labdázni a gyerekekkel a rövidre nyírt füvön. Azután be­nézni a Vigadóba egy sörre, és jót csevegni az ismerősökkel, barátok­kal. Ha leszállt az este, beült a család a kertmozi­ba (nyári színpad), egy jó filmre. Ma? Mindez csak történelem. Hingl László, a terület önkormányzati képviselője ettől függetle­nül - optimista. - Képviselő úr, ön az egyik legszebb szegedi városnegyedet képviseli a Torony alatt. Osztja e vé­leményt? - Sőt, terjesztem is. Én büszke vagyok erre a körzet­re, hiszen Újszeged egyértel­műen legszebb része. A Li­get két oldalán mintegy 6500 ember él. Tudom, hogy e terület az egész városé, ha úgy tetszik, a Stefánia után ez Szeged tüdeje. - Ezért óvni, vigyázni kell rá... - Lehetőségeinkhez mér­ten ezt is tesszük. - Az ottani állapotokkal kapcsolatosan azonban egyre több bíráló meg­jegyzés hangzik el a sze­gediek részéről. - Joggal. Tudniillik a Li­get rekonstrukciója, bár már az előző ciklus idején meg­kezdődött, igazából még vá­rat magára. A zöldövezet rit­kítása és felújítása folyamat­ban van. Egy meghatározott ütemterv szerint a Torontál térről indulva, elsősorban a nyárfákat vágjuk ki és tele­pítjük újra. - A terület egyértelműen legneuralgikusabb pontja a Vigadó. Mi a helyzet ezzel az épülettel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom