Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-18 / 245. szám

SZERDA, 2000. OKT. 18. A TORONY ALATT 7 Szúnyogmentes város Horthy kormányzó avatta 1930 októberében, Rókuson... Egy iskola hét évtizede Kókai Gyula igazgató (képünkön diákjai körében) napjainkban több mint 800 gyerek oktatását irányítja. (Fotó: Schmidt Andrea) Várják az öregdiákokat A Rókus l-es ünnepségsorozata október 25-én, szerdán reggel 8 órakor gróf Klebelsberg Kunóra emlékező ünnepi szentmisével indul a dómban. Ezt követően helyezik el a megemlékezés virágait a diákok és a tanárok Klebelsberg sírjánál és Széchenyi téri szobránál. A iskolatörténeti kiállítás 11 órakor nyílik, majd délután 2 órakor kezdődik a díszünnepség a tanintézet tornacsarnokában. Negyed 4-kor avatják a Rókus l-es falára felhelyezett iskolacímert, átadják az új díszkerítését, s millenniumi fát ültetnek az iskola előkertjében. Az ünnepi programok közül külön is kiemelésre érdemesek a versenyek és a vetélkedők (koronatörténetből, iskola- és kortörténetből, valamint városismeretből is vizsgáznak a diákok csütörtökön és pénteken), s a „Rókusi hangverseny", amit pénteken este 6 órakor rendeznek a Deák Ferenc Gimnáziumban. Október 28-án szombaton „Millenniumi étkek" címmel tartanak egy újabb vetélkedőt, míg az öregdiákok találkozójára délelőtt 10 órára várják az iskola volt tanárait és tanulóit. Szombaton délután 2 órától pedig a Szegcdi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület bemutatója színesíti a rókusi iskola ünnepét. B. Z. A városatyák legutóbbi tanácskozására beszámolót készített a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság a kullancs-, rágcsáló' és szúnyogírtási feladatainak idei végzéséről. A közgyűlés megvitatta a beszámolót, majd szavazott: 30 igen és 2 tartózkodással elfogadta a sok mutatószámot és táblázatot tartalmazó, gazdag anyagot. Szabó Ferenccel, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatójával a beszámoló tartalmáról beszélgettünk. - Igazgató úr, Szeged idén csaknem szúnyogmentes városnak minősíthető. Hogyan védekeztek a „vérszívók" ellen? - Keserű tapasztalatok előzték meg ezt az évet. Három évvel ezelőtt még komoly problémák voltak a csípős rovarokkal. Ekkor kezdtük kidolgozni azt a szúnyogírtási programot, amelyet idén, úgy tűnik, sikeresen alkalmaztunk. Ennek a lényege, hogy biológiai megelőző módszerrel, kizárólag a szúnyoglárvákat elpusztító anyaggal, kezeljük az élő helyeket. Ezek, a szúnyogok esetében, kizárólag belterületi vízfelületek. A vegyszer elpusztítja a szúnyoglárvákat a kirepülés előtt, tehát a szűnyogsűrűséget a megelőző módszerrel így nagy mértékben csökkentjük. - S mi lesz a kirepülő szúnyogokkal? - Azokat hagyományos légi kémia módszerrel irtottuk. Ott, ahol nagyobb volt a szúnyogsűrűség. földi kémiai módszerrel kezeltük a területet. Különben az említett három módszerrel elértük, hogy szinte elenyésző számú panaszbejelentés érkezett hozzánk, ez pedig számunkra elismerés, hiszen ez azt is jelenti, hogy jól végezzük a munkánkat. - A rágcsálógyéritési munkálatokból a szegediek vajmi keveset észlelnek... - Sajnos, az utóbbi években elszaporodtak a patkányok a városban, sok lakossági panaszbejelentés érkezett. Egy felmérés alapján megállapítottuk, hogy a rágcsálók élőhelyéül szolgáló intézmények, cégek, költségkímélés miatt elmulasztották a rágcsálóirtási kötelezettségüket. A patkány ugyanis nem a közterületen él és szaporodik, hanem már csak akkor jelenik meg, amikor túlszaporodott és a csatornában, vagy a pincében nem talál elegendő táplálékot. Ezért dolgoztunk ki olyan programot, amely a vízmű-csatornahálózati körzetekre építve összehangolt védekezést biztosított. Mindez - a visszajelzésekből ítélve hatékonynak is bizonyult. - Hogyan lehet szankcionálni a rágcsálóirtási kötelezettség elmulasztását? A gyérítés költségei Szeged kiemelten kezelte az utóbbi években a kártékony rovarok és a rágcsálók elleni védekezést. A hasonló nagyságú városokkal való összevetésben is. Idén a kullancs-, rágcsáló- és szúnyogírtási feladatokra a város 40 millió forintot irányozott elő. A legnagyobb összeget a szúnyoggyérítés igényelte, mert erre a célra 34 655 000 forintot költöttek. A kullancsok elleni „harcra" I 342 000. a rágcsálóirtásra I 367 000, légyirtásra pedig 52 forintot költöttek. Ezekre a tételekre rá kell számolni az áfát is. A jelek szerint azonban még soha nem volt ilyen sikeres a rovarok és a rágcsálók elleni védekezés, így a ráfordítás teljesen indokolt. Ezt a közgyűlés is megerősítette. K. F. - Közegészségügyi előírások határozzák meg az ingatlantulajdonos idevágó kötelezettségét. Az ANTSZ jogosult az intézkedésre és adott esetben kötelezheti a tulajdonost az irtásra, ha erre szükség mutatkozik. - A harmadik csoportba tartozó gyérítési munkálatok a kullancsokra vonatkoznak. Hogyan védekeztek Szegeden e veszélyes rovarok ellen? - A kullancsírtás az utóbbi években vált rendszeressé. Mint tudjuk, csípése fertőző betegségeket okozhat, ezért került az ellene való védekezés is az érdeklődés homlokterébe. Az ANTSZ és a lakosság bejelentése alapján vegyszeres irtást végeztünk a potenciálisan veszélyeztetett területeken. Elsősorban gyermekintézmények környékén, valamint olyan területeken, ahol várhatólag nagyobb tömeg fordul meg. A kullancsirtás eredményes volt, megismétlésére nem volt szükség. - Igazgató úr, a szegedieket elsősorban az foglalkoztatja minden év tavaszán, hogy: lesz-e szúnyog a nyáron. Lesz-e jövőre szúnyog Szegeden? - Hasonló helyzet várható, mint idén. A mi feladatunk, hogy a szúnyogsűrűsséget olyan szintre csökkentsük, amely az emberi tűrőképesség határán van. Ha az. idei módszerekkel és gyakorlattal élünk, akkor az ideihez hasonló állapotokat tudunk teremteni - mondotta Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Kisimre Ferenc Hét évtizeddel ezelőtt, 1930. október 25én adták át Szeged egyik legnagyobb általános iskoláját, a ma Rókus l-es Számú Altalános Iskola névre hallgató, Kossuth Lajos sugárúti tanintézetet. A hetvenedik születésnapra nagy lelkesedéssel készülődnek a rákusis diákok és tanárok,, már épül az iskola előtti díszes kovácsoltvas kerités (a hetvenes években lebontott pontos mása...), s a napokban, sok év után, ismét fölhelyezik a homlokzatra az iskola címerét is. Mai Írásunkban arról kérdezzük Kókai Gyulát, a Rókus l-es igazgatóját, minek köszönheti ez a több, mint 800 diákot oktató tanintézet, hogy ma is a város egyik legnépszerűbb tanintézete, olyan „suli", ahova szívesen íratják be gyerekeiket a szülök? Sok színpompás ünnepet rendeztek már Szeged városában. De ha egyszer a leglátványosabb „protokollokról" készülne album, a rókusi iskola avatása mindenkepp helyet követelne magának az első lapokon, hiszen nagyon ritkán nem gyűlt össze annyi országos főméltóság egy szegedi épületben, mint 1930. október 25-én délután. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó és neje délután 2 óra 10 perckor érkezett meg az iskolához. Az ötezredik tanterem Majd éljenző gyerekek sorfala között vonult be a zsúfolásig megtelt tornacsarnokba adták tudtul a másnapi szegedi és „országos" újságok az 5000. népiskolai tanterem átadásról szóló cikkükben. S beszámoltak persze arról is, hogy az ünnepségen a kormányzó pár mellett részt vett József királyi herceg, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, báró Vlassits Gyula, a felsőház elnöke, Glattfelder Gyula megyés püspök, vitéz Slivoy Kálmán vegyesdandárparancsnok, dr. Aigner Károly főispán is. Vitathatatlan hát, hogy nem éppen hétköznapi módon kezdte meg működését Öreg-Rókus iskolája. - De vajon mennyire volt kalandos az elmúlt hét évtizedben a tanintézet élete? - kértük egy kis múltidézésre Kókai Gyulát, a 70. születésnapjára készülő Rókus l-es igazgatóját, aki 1987 óta irányítja direktorként Szeged legnagyobb önkormányzati iskolájának életét. - Tanintézetünk történetét teljes részletességgel sajnos a most közelgő ünnep kapcsán sem tudtuk feltárni, mivel ezt a épületet a II. világháború idején háromszor is katonák vették birtokba, s az iskola első tanéveinek dokumentumai ekkor eltűntek. Ötszáz tanár> tízezer diák Amit viszont pontosan tudunk: iskolánk egy Szeged városa által adományozott telekre épült. Két éves munkálatok után költözhetett be az akkor még csak egy emeletes, ám az ország egyik legmodernebb tornacsarnokával büszkélkedő tanintézetbe 12 tanulócsoport. Az épület aztán a hatvanas évek elején változott a legtöbbet - az 1962-ben befejezett emeletráépítés után már 4900 négyzetméteres intézményben folytatódott az oktatás. Napjainkban 32 tanulócsoportban 849 diák sajátítja el a különböző ismereteket 65 tanárunk segítségével. A fellelhető okiratok tanúsága szerint a hetven esztendő alatt közel 500 pedagógus tanított ebben az iskolában, s eléri a 10 ezret azok száma, akik Rókus legöregebb iskolájában végezték általános iskolai tanulmányaikat. - Közülük minden bizonnyal sokan részt is vesznek a jövő hét végén a születésnapi ünnepen, ami igazán sokszínű programot kínál. A rendezvények listájából egyértelműen kiderül, nagy gondot fordít a Rókus l-es erre a jubileumra. - Az a célunk, hogy a mai tanulói és oktatói gárda szép külsőségek közepette, tisztelettel emlékezzen meg az elődökről, hiszen a mi iskolánkban mindig is nagy hangsúly kapott a hagyományok ápolása. Nem véletlenül, hiszen a Rókus l-es tradíciónak is köszönheti, hogy napjainkban a város egyik legkedveltebb alapfokú tanintézete, ahova a város legkülönbözőbb pontjáról íratják be gyerekeiket a szülők. Akik közül nem egy maga is nálunk végzett. Sőt tudunk olyan családokról, ahol a dédnagymama, a nagymama, az anyuka után már a dédunoka is itt vehette kézbe az év végi bizonyítványt. - A Rókus l-es valóban Szeged egyik sztáriskolája, ahol, mint hallottam, évről évre kétszeres a túljelentkezés. Ám aligha ajánlgatják csak a dicső múlt miatt ezt a sulit gyerekeiknek a szülők... Segítenek a szülők is - Az iskolaválasztás fő szempontja valóban az, milyen oktatás folyik egy-egy tanintézetben. A Rókus l-es története során igyekezett mindig az elsők között bekapcsolódni valamennyi új pedagógiai kezdeményezésbe. Már 1954-ben létrejött ének-zene tagozatunk, s az angol nyelvi oktatásunk is több, mint három évtizedes 1965-ben indult az első angol tagozatú osztályuk. Büszkék vagyunk arra is, hogy kreatív, ötlctgazdag pedagógusok tanítják gyerekeinket. Ugyanakkor soha nem akart tanintézetünk vezetése „csodaiskolát" varázsolni a Rókus l-esből, mert felelőtlen kísérletezgetésnél sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy széles körű, minden lényeges ismeretre kiteijedő tudást kapjanak diákjaink. Az eredmények egyébként minket igazoltak. Beiskolázási arányunk 90 százalékos, vagyis tíz végzős gyerekből kilenc Szeged valamelyik középiskolájában tanul tovább. Meggyőződésem, ez a siker annak is köszönhető, hogy az iskola életének alakításába immár évtizedek óta aktívan bekapcsolódnak a szülők is - vázolta a Rókus l-esben elfogadott pedagógia elveket Kókai Gyula igazgató. Bátyi Zoltán napirend előtt Munkatársunktól Szeged szerepe a jugoszláviai demokratikus átalakulás elősegítésében címmel szólalt fel a minap az országgyűlésben dr. Bartha László országgyűlési képviselő. Szeged polgármestere. Az alábbiakban közöljük felszólalásának teljes szövegét. „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Déli szomszédunknál, Jugoszláviában az elmúlt hetekben olyan változások történtek, amelyekre már régóta várt hazánk, sőt talán nem túlzás, hogy a világ demokrácia iránt elkötelezett minden kormánya. De ugyanazt jelenti-e ez a helyi konfliktus a Föld minden polgárának? Több ezer kilométerről tekintve az egyszerű emberek számára ez talán csak egy nap mint nap felbukkanó sajtóhír volt, de ahogy földrajzilag közeledünk az események helyszínéhez, úgy szőtték át a történések a polgárok mindennapjait. Szeged város polgármestereként, s a déli határ közelségéből tekintve, szeretném egy kicsit jobban bemutatni az elmúlt évek mindennapjait. Amiről sokan talán csak olvastak, nekünk közel egy évtizede életünk részévé vált. A háború elöl menekülő sorköteles fiatalok, az életszínvonal zuhanása miatt áttelepülő családok tömegei, vagy a határokon átnyúló rokoni kapcsolatokból eredő állandó aggódás beleívódott hétköznapjainkba. A jugoszláv hiánygazdálkodás következtében kialakuló illeBartha, gális üzemanyagkereskedelem, az alapvető élelmiszerekért kígyózó sorok, illetve az éjszakák csendjét megtörő bevetésre induló vadászgépek dübörgése nekünk nem híreket, hanem a valóságot jelentették. És éreztük mindazt, amit egy válsággóc közelében érezni lehet: romló közbiztonságot, lassuló gazdasági fejlődést, elmaradó beruházásokat. Történelmi hagyományaink azonban nem engedték, hogy problémáink ellenére ne segítsünk az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülteken. Amikor a múlt században a Tisza elmosta a várost, az újjáépítésnél Európa sietett a mi segítségünkre. Most Szeged sietteti Európa segítségére. hogy közreműködjön a balkáni krízis megoldásában. Cselekedtünk, mert reménytelennek láttuk, hogy a Milosevicsrezsim önként átadja a hatalmat. Örömmel adtunk otthont a Dél-Kelet Európai Stabilitási Egyezményhez kapcsolódó konferencia-sorozat legfontosabb állomásainak. A mára a világon is „Szegedi Folyamat"-ként ismertté vált elképzelés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az 1999. október 7-8-án „Az önkormányzatok szerepe a Stabilitási Egyezmény végrehajtásában" címmel megtartott szegedi konferencián városunk kezdeményezésére felmértük a demokratikus helyhatóságok szükségleteit, és ennek eredménye alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 25 millió Ft alaptőkével létrehozta az „Esély a Stabilitásra" Közalapítványt. A Magyar Kormány volt az első a további segítségnyújtásban. Minket követtek más kormányok, illetve a nemzetközi szervezetek felajánlásaival elegendő forrás gyűlt össze egy nagyszabású humanitárius programhoz, melynek nem titkolt célja volt a jugoszláviai demokratikus erők pozíciójának megerősítése is. A nélkülözés mellett a rezsim a teljes elszigeteléssel sújtotta a haladó mozgalmakat. Az elkobzott vagy leszerelt átjátszó állomások elnémították a demokratikus médiát. Szabad sajtó nélkül a változás csak nehezen volt elképzelhető, ezért 20(X). március 17-18-i „A média és a helyi önkormányzatok szerepe a Stabilitási Egyezmény végrehajtásában" című második szegedi konferencia már célirányosan foglalkozott a kérdéssel. Az elmúlt hetek eseményei igazolták, hogy jó úton jártunk. A mai napig közel 4(X) millió Ft értékű segélyt sikerült a legrászorultabbak részére eljuttatni és azt reméljük - erre azt gondolom minden reális alapunk megvan -, hogy további hasonló intenzitással tudjunk segíteni. A munkát azonban nem hagyjuk, nem hagyhatjuk abba, hiszen ezt a csírázó demokráciát talán most még jobban kell segítsük, mint valaha. Novemberben szeretnénk a harmadik konferenciánkat megrendezni, ahol már az újjáépítés, a gazdasági alapok megteremtésének segítése a tervezett témánk, hiszen Európa délkeleti kapujaként e munkában is szerepet kívánunk vállalni. Tisztelt Ház! Szeged minden polgárának nevében büszkén mondhatom, hogy lehetőségeinkhez mérten mi is hozzájárultunk ennek a világpolitikai jelentőségű válságnak a rendezéséhez. Egyúttal szeretném megköszönni a kormány támogatását és azt, hogy bízott bennünk, bízott a szegediekben. Városunk a jövőben is örömmel áll a magyar külpolitika, a magyar kormány terveinek segítésére."