Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

10 KAPCSOLATOK KEDD, 2000. OKT. 17. A hét Tengerészek megmentője olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Nyugdíjas vasutasok Amatör alkotók Szentmihályon A Szegedi Amatőr Alkotók Köre, megalakulása hároméves évfordulója alkalmából nagysikerű nosztalgiabált rendezett a szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Otthonban. Sántáné Kurunczi Mária, a kör elnöke beszámolójában elmondta, hogy a negyedévenként rendszeresen megjelenő lapjukban a három év alatt 205 amatőr 1241 művét tették közzé. Az ország minden részéből érkező alkotások között vers, próza, grafika, festmény, kerámia egyaránt előfordul. Szoros kapcsolatot tartanak fenn az AKIOSZ-szal (Amatőr Költők írók Országos Szövetsége); lapjuk 2001. januártól „Szegedi Kristály" címmel jelenik meg. A jó hangulatú nosztalgiabál bevételét felajánlották a Mozgássérültek Alternatív Egyesületének. Fekete Albertné, az egyesület vezetője köszönettel vette a szerény segítséget, melyet sérült gyermekek szállítására használnak föl. Az amatőr alkotók megköszönték Csicsai Antalnak, a Móricz Zsigmond Művelődési Otthon vezetőjének, hogy rendezvényeik megtartásához helyet biztosít. Dr. Bálintné Ágoston Ilona titkárhelyettes Kispál és a Borz! Munkatársunktól Két lemezbemutató koncertet is ad a héten Szegeden Magyarország egyik legnépszerűbb zenekara, a Kispál és a Borz. Az együttes új lemezének zenei anyagát először szerdán, az Ifjúsági Házban tárja a nagyközönség elé. A csütörtöki, JATEklubbeli „Drasztik-akusztik" című hangverseny érdekessége, hogy - már amennyire a zenei műfaj kötöttségei engedik - az együttes majdnem kizárólag akusztikus hangszereken, minimális erősítéssel ad tulajdonképpen „unplugged" koncertet. Ez a koncert az együttes repertoárját ismerőknek is zenei csemege lehet, hiszen csak kevesen hallhatnak Kispál-dalokat akusztikus hangszerelésben. Az előadás vendége Leskovics L. Gábor, a Pál utcai fiúk énekese lesz. Mivel a JATE-klub koncerttermének befogadóképessége véges, jegyeket a csütörtökön 20 órakor kezdődő „csöndes, ülős" koncert előtt egy órával kezdik csak árusítani a helyszínen. Különbségek Friderikusz Sándor nagyon jól mozog a gyerekek között, hálásan elbeszélget velük, a gyerekek meg hozzák magukat rendesen, mi meg, a felnőtt nézők, hegyezzük a zabot, hogy mi miért nem tudunk ilyen jókat mondani, hogy az egész ország bölcs derűben ússzon általunk Dehogynem, nagyon jókat tudunk mi is mondani, csak éppen más műsorban, de ott már nem nevetnek rajtunk, és nem tartanak bennünket bölcsnek, legfeljebb hülyének. Ennyi a különbség. P. Sz. Még nyár közepén röppent föl a hír: a háziorvosok demonstrálni akarnak. Tiltakozásra, esetleg sztrájkra készülnek. A meghökkentő nem a tiltakozás ténye, mert az nem egyedi eset, hanem az ok, ami ezt kiváltotta. A megelőző szűrések tervezett bevezetése ellen tiltakoznak, ha jól értettem. Nekik nem érdekük, hogy öt-, vagy tíz év múlva kevesebb súlyos betegük legyen? Mert ugye most is az a baj, hogy túlterheltségük mellett nem látják megvalósíthatónak ezt az akciót. Ördögi kör.,. Azt már meg sem merem kérdezni önmagamtól, hogy tényleg nem érdekük? Mert akkor- felsorakoznak szemem előtt önzetlen kórházi és háziorvosok, akik hihetetlen erőfeszítésre és önfeláldozásra képesek; mint például a Szeged és Térsége Diabetes Egyesület munkájának, oktató programjainak szervezői és megvalósítói. Az én háziorvosom dr. Paróczi Katalin és sokan mások, akik saját érdeküket, egészségüket nem kímélve heroikus A Délmagyarország napilap 2000. október 12-i számában, a „Kapcsolatok" oldalon jelent meg „Játszótéri gondok" címmel, dr. Balogh Sándor levele. Az abban megfogalmazottakra szeretnék válaszolni, kérve szíves közreműködésüket válaszlevelem magjelentetéséhez. Dr. Balogh Sándor tanár úr észrevételeit Szeged játszótereivel, különösen a Hajlat utcaival kapcsolatban a következőkkel szeretném kiegészíküzdelmet folytatnak azért, hogy hivatásuk szerint szolgálják az egészség ügyét. Elkeserednek mikor sokszor látják, hogy hiába minden, mert túl későn jelentkezett a beteg és már nem sokat tehetnek. A betegek vagy hozzátartozóik nem érzik, értik, hogy hamarabb kellett volna? Az egészségesek nem gondolják, hogy meg kellene előzni a bajt? De hogyan? Mélyreható, messzire nyúló kérdések, alapkérdések. Csak együtt tudunk rá válaszolni, házi- és nem háziorvosok nyugdíjas orvosok, leendő orvosok és nővérek és... betegek és nem betegek. A tét óriási: az egészségünk, az életünk. Gondolkozzunk! Csak a háziorvosok...? És az elküldött, a pályát és az országot elhagyó, a kutatómunkát elhagyó orvosok? És az adózás alól kibújni akaró (kényszerülő?!) állampolgárok? És a pénzt elosztó vezetők és nem vezetők? Ők hogyan gondolják? Név és cím a szerkesztőségben teni: a Hajlat utcai játszótér megtervezésekor több szempontot vett figyelembe a tervező és a kivitelező. Ezek között hangsúlyozottan szerepelt a gyerekek védelme. A védelem alatt nemcsak azt kell érteni, hogy a használt játékeszközök biztonságosak és szépek legyenek, hanem azt is, hogy a játszótér megközelíthetősége és használata biztonságos legyen, azaz mind az autóktól, mind a tömegközlekedéstől sőt a lakótelepen nagy A Rókus Vasútállomásról utazni kívánók nem kis megdöbbenésére a következő negatív élményben van része az innen utazni óhajtó tömegnek! A villamos nem áll meg a Rókus Pályaudvar előtt, hanem egy óriási félkör leírása után a Szeged Plaza előtt áll meg, és ott „bemondja" a végállomást! így az utazóközönség (csomagokkal megrakodva) visszafelé gyalogol a Rókus Pályaudvarhoz (ami előtt már elhaladt a villamos!) Ez több mint fölháborító, arról már nem is beszélve, hogy akinek ki van számolva a vonat induláshoz az ideje, könnyen le is késheti, mert nem az utazóközönség a fontos, hanem a közelmúltban megépült Szeged Plaza. Ezúton javasolnám az illetékeseknek, hogy ha már a Plaza annyira fontos, akkor a következőt kellene csinálni! A villamos nem gondot okozó kutyáktól elzárt területen álljon. így nem elég a játszóteret bekeríteni, hanem meg kell választani azt az ideális helyet, ahol az előbb említett szempontok érvényesülnek. Ezért nem lehet és szabad fejleszteni a tanár úr által említett két Budapesti körúti játszóteret. Megemlítem, hogy az új játszótéren fákat ültettünk igaz még fiatalok -, továbbá fokozottan figyeltünk a játszótér parkosítására. Reméljük, Az amerikai haditengerészet kaliforniai kiképzőbázisán a közelmúltban mutatták be a magyar hadsereg folyami flottillája számára tervezett új mentőmellényt. A korszakalkotó találmány rendszeresítését azonban Szabó János, a prüdériájáról közismert honvédelmi miniszter úgy előzte meg, hogy egyszerűen felszámolta a vizes alakulatot. A korszerű mentőeszközt így az amerikaiak vásárolták meg. akiknek a magyar katonák rövid bemutatót tartottak a felfújható készség alkalmazásáról. A mellény legnagyobb erénye, hogy a bajba jutott matróz valósággal öszekapcsolódhat a gumitesttel. Ennek jelentősége nemcsak abban áll, hogy a nagy hullámverés sem tudja szétválasztani a hajótöröttet a mentőtutajtól, de egyszersmind a katona legnemesebb része is biztonságban van a zsákmányra leső cápáktól. Ráadásul az éppen pihenőidejüket töltő tengerészek akár az ágyba is magukkal vihetik a mentőmellényt. így azután a legváratlanabb időpontban bekövetkező balesetek sem érhetik őket felkészületlenül, mi több, alkalmazását követően a hajószakács is kevesebb brómot kényszerül a legénység teájába keverni. (Fotó: Miskolczi Róbert, szöveg: Kéri Barnabás) kanyarodna el balra, a Vásárhelyi Pál útra. hanem menne tovább egyenesen a Kossuth Lajos sugárúton! (Mint valamikor a régi „tisztességes" időkben!), így alig pár méter sínt kellene megépíteni, viszont mindjárt ott lenne a Plaza, és utána következhetne a Rókus (valóban végállomás). Utána pedig - visszafele - jöhetne a konzervgyár felé, és a Vásárhelyi Pál úton visszacsatlakozna a Kossuth Lajos sugárútra. így időt, energiát lehetne takarítani, és teljesen logikus lehetne. De hát a rendszerváltás óta a pazarló megoldások valóságos Kánaánját zúdítjuk a lakosságra, utána pedig csodálkoznak, hogy le vagyunk szegényedve! A pazarlás pedig - aki még nem tudná - a hazaárulás kategóriájában foglal helyet! dr. Bánhidy Béla Szeged, Árvíz utca hogy a környéken lakók továbbra is figyelnek, és vigyáznak a fiatal növényekre, így azok néhány év múlva megfelelő árnyékot adhatnak. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy szükség van az olyan játszóterekre, mint a Hajlat utcai, hogy nemcsak Tarjánból, hanem más, távolabbi városrészekből is rendszeresen járnak át szülők és gyerekek ide játszani. Tisztelettel: Dobó László A megjelent összes nyugdíjas nevében köszönetet mondok a MÁV Szeged Gépészeti Főnökség vezetőjének, volt munkatársainknak és mindazoknak, akik hozzájárultak a szeptember 22-én rendezett színvonalas nyugdíjastalálkozó és nosztalgiautazás megszervezéséhez. A program végén, a gépészeti főnökségen még meg is vendégelték a megjelenteket. Köszönjük a szervezők Eléggé átlátszó, kivált a közelgő választások okán az, ami az infláció körül történik. Tapasztalt közgazdák már előre tudták, hogy az idei inflációs ráta nem lesz tartható. Szerencsére már nincs Rákosink, aki egy napon véget vetett az akkori világ legnagyobb inflációjának. Tehette, mert Sztálin prostituálta a közgazdaságtudományt. Az infláció kórisméje azt mutatja, hogy tíz százalék fölött még elég nagy az operációs tér, de alatta már a politikai játékoknak igen nagy nehézségekkel kell megküzdeniük. Ez nálunk sincs másként, bár most a természeti csapások és az fáradozását, különösen azért, mivel ilyen találkozó az utóbbi 15-20 évben nem volt. Mindenki igen jól érezte magát. Jólesett, hogy találkozhattunk az igen régen nem látott kollégákkal, és a mostani fiatal, és odaadó vezetőkkel és munkatársaikkal. A találkozó rendezőinek figyelmességét dicséri, hogy búcsúzóul emléklapot és kulcstartót kaptunk emlékbe. A találkozó résztvevői olajválság jó alibit adnak a r pénzügyeket gúzsba kötő, tudománytalan politikusoknak. Van a dolognak jó oldala is: az elesettségben élő fél ország hitelezővé vált. Sőt, már kamatokat is fizetnek j az elmaradt nyugdíjak után. De ne jusson senkinek eszébe, hogy ezért a kamatlábért kérjen hitelt a maga száma- | ra. A jövő év pedig, úgy < tűnik, egy újabb Bokroscsomag előkészítője lesz, s így a nyerő párt azt fogja tenni, amit most: mindenért az előző kormány a felelős. Szegény közgazdaságtu- | domány! Marosi János közgazda, nyugdíjas A különleges mentőmellény.. Egyedül háziorvosok...? Egy megálló, nagyon-nagyon hiányzik Emelés? A Délmagyarország 2000. szeptember 29-i számában megjelent, nyugdíjemelésről szóló cikkhez szeretnék hozzászólni. „Az 1995/96-os fekete év után sikerül visszaadni a nyugdíjasoknak azt, amit a Horn-kormány idején az MSZP és az SZDSZ gazdaságpolitikájával, elsősorban a Bokros-csomaggal, elvettek tőlük" - nyilatkozott Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő. Saját nyugdíjamból utánaszámolva: 1994-ben, az előző évhez képest 23,7 százalék volt az emelés; 1995-ben (1994-hez viszonyítva), 11,1 százalék. 1996-ban, az előző évhez képest, 17 százalék. 1999-ben. 1998-hoz mérve, 11,1 százalék, 2000-ben 8 százalék. Vagyis, „százalékosan", az Orbán-kormány visszatért az 1995-96-os évhez. Mit kaptunk akkor a mostani emeléssel? Ha az idei pótlólagos emelést is beszámítjuk, akkor feltehetjük a kérdést: mikor kapjuk meg azt, amit az Orbán-kormány elvett tőlünk? Kovács Antal Szeged, Budapesti krt. 6/A. Inflációs barkochba Játszótér, Hajlat utca Tartuffe és a korszellem Három általános iskolás kislány ballag előttem az utcán. Arról beszélnek éppen, ma ki hogyan vezette meg hőn szeretett tanárát. — Tudom róla, hogy nagy sportrajongó, és a vízilabdát szereti - mondja a legpöttömebb, egy legfeljebb tízéves lányka, - ezért azt írtam a fogalmazásban, hogy nekem Kásás Tamás és Benedek Tibor posztere van kint otthon a falon. Pedig a lóf...t - teszi hozzá még nőies eleganciával. Azt tudom, hogy a hazugságot, a tartuffe-i simulékonyságot a korszellem nevében mi, felnőttek tanítottuk meg neki. De a káromkodást ki? Sarnyai Tibor