Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

KEDD, 2000. OKT. 17. HELYI TÜKÖR 11 Az első szálat felesége kapja A tiszaszigeti kertész Környezetbarát térség Időben kell lépni! „Környezetbarát térség, környezetbarát vállalkozások. Mitől lesz a termék, a szolgáltatás környezetbarát?" címmel rendeznek konferenciát szerdán délelőtt 9 órától Újszegeden, a Közép fasor 1-3. szám alatt lévő Oktatási Központban. A megyei önkormányzat azért kezdeményezte a rendezvény megszervezését, mert a jövőben „környezetbarát megye" megjelöléssel - az EU-s normákhoz igazodva - látja el azokat a feladatokat, amelyeket számára jogszabály ír elő. A megyei önkormányzat bízta meg a Dél-alföldi Agro-Bio Innovációs Centrum Kht.-t (DABIC Kht.) annak a programnak a megszervezésével, amelyen reményeik szerint minden felelősséggel gondolkodó önkormányzat, illetve cég képviselteti és regisztráltatja majd magát. Mint ismeretes, az Európai Unióban már 1998 óta fontos alapelv a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele. Ez az elv pedig átfogja a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét! Ezért nem mindegy, hogy az uniós csatlakozásra váró, illetve a nyugatra irányuló export fokozásra törekvő Magyarországon ki valósítja meg először ezeket az elvárásokat. Csongrád megye éppen ezért - példaértékűen - az elsők között szeretné kihasználni az ebből adódó előnyöket. Sőt! Elő akarja segíteni, hogy a térség települései, állami intézményei, gazdasági társaságai környezetbarát termékfejlesztésre, valamint -felhasználásra álljanak át. A környezetbarát minősítéssel rendelkező termékek, szolgáltatások ugyanis előnyt élveznek majd a tendereztetéseknél. Azaz a megyei önkormányzat a konferencián regisztrált cégeket, vállalkozókat szeretné a jövőben bekapcsolni - mint a Környezetvédelmi Minisztérium mellett elsőként auditált önkormányzati hivatal - a helyi, illetve a megyét érintő országos és nemzetközi programokba. N. R. J. Kevesebb vásárlót károsítanak meg Magyar gyógymód Idősb ismerősömnek a hétvégén megfájdult a dereka. Gyulladás, vagy esetleg egy becsípődött idegszál, ez bárkivel előfordulhat. Hétfőn el is vánszorgott a háziorvosához, ugyan utalja már be a szakorvoshoz. Derék doktora fel is hívta a másik, derékkel foglalkozó kollégát, aki a következő hét szerdájára(!) adott idősb ismerősömnek időpontot. Ez igen kitűnő gyógymódnak tűnik, hiszen a gyulladás vagy a becsípődött idegszál ennyi idő alatt simán meg is gyógyulhat! Ha pedig esetleg mégsem: tíznapnyi szenvedést katonaviselt férfinak ki kell tudni állnia. Csípőből. Sarnyai Tibor Virágokat csakis szeretetből és odaadással lehet nevelni - vallja Deme László. (Fotó: Schmidt Andrea) A Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a napokban értékelte, miként érvényesülnek a fogyasztók érdekei a megye kiskereskedelmi és szolgáltató egységeiben. A tapasztalatokról Pálkúti Istvánné igazgatót kérdeztük. - A beérkezett panaszok száma, vagy egyéb ok indokolta a vizsgálatot? - Gyakorlatilag július elsejétől kezdtük ezt a céljellegű feladatot, főként az idegenforgalmi főszezon időszakára koncentrálva - hangsúlyozta az igazgató. Az országos főfelügyelőség is ezen szempont kiemelt figyelembe vételével kért erről jelentést. Mint ismeretes a korábbi években, különösen nyaranta, országszerte gondot okozott a fogyasztók fokozott megkárosítása. Ezért mi már májusban is készítettünk egy hasonló felmérést. Akkor 39 vendéglátó egység több mint 50 százalékánál kellett intézkednünk a vásárlók megkárosítása és egyéb szabálysértések miatt. Az utóbbiak esetében 25 eljárást folytattunk le és 12 államigazgatási határozat kiadására is szükség volt. Most az élelmiszert értékesítő kiskereskedéseket, vendéglátó, illetve szállásadó egységeket, valamint az idegenforgalmi és taxis szolgáltatás körülményeit, az ezekre vonatkozó előírások betartását ellenőriztük, összesen 148 alkalommal. - Kik vettek részt ebben a munkában? - A témavizsgálatban együttműködtünk az ANTSZ, valamint az illetékes polgármesteri hivatalok munkatársaival. Pozitívumként említhetem, hogy ez alkalommal tapasztalataink kedvezőbbek voltak a korábbiaknál. Az élelmiszer-árusító kiskereskedők 29, a szolgáltatásban tevékenykedőknek pedig 17 százalékánál találtunk szabálytalanságot. A vendéglátásban, 91 próbavásárlásból csupán hétszer fordult elő vásárlói károsítás. Természetesen ezzel sem lehetünk elégedettek, de sajnálatos módon e kérdésben a kis lépéseknek is örülnünk kell. - Említene néhány konkrét példát? - Egy vásárhelyi szállodában gond volt az ártájékoztatóval, illetve bizonyos nyers élelmiszerek, továbbá készételek tárolásával, de a felhasználási határidő betartására sem voltak igazán figyelemmel. Szeged frekventált helyein borozókban, büfékben, de igényes éttermekben, népszerű csárdában, csak úgy, mint egyik mindszenti vendéglőben előfordult, hogy a kiszolgált ital mennyisége és a felszámolt ár nagysága nem volt szinkronban. Mórahalmon a sajt tárolása volt szabálytalan. Röszkén a vásárolt szalámiért számoltak a ténylegesnél magasabb árat, míg Csongrádon, Szegeden az értékesített termékek eredetét nem tudták igazolni. - A turistaforgalom, az idegenvetői tevékenység igen jelentős része Szegedhez kötődik. Hogyan jellemezhető a megyeszékhely e szempontok alapján? - A turistacsoportokat kalauzoló idegenvezetők engedélyeivel nem volt probléma. Ugyanakkor két általános iskolai tanárnő ellen kellett jogosulatlan utazásszervezés, idegenvezetés és deviza-szabálysértés miatt Szeged jegyzőjénél eljárást kezdeményeznünk, valamint jeleznünk azt a szegedi vámhivatalnál is. Emellett beazonosításra alkalmatlan ártájékoztatás miatt egy szegedi magántaxist is felelősségre kellett vonnunk. Összességében pedig elmondható, hogy a fokozott megyei ellenőrzések hatására biztonságosabb helyzetben voltak és bízom benne, hogy lesznek a jövőben is a Szegedre, illetve a térségbe érkező turisták, valamint tovább csökken a vásárlók szándékos vagy véletlen megkárosítása, amely azonban - egyelőre - nem nélkülözheti ellenőrző munkák folyamatossá tételét. N. Rácz Judit Névnapok, esküvök és temetések is elképzelhetetlenek virágok nélkül. Az üzletben megvásárolt egy-egy szál szegfűről, rózsáról nem is sejtjük, hogy mennyi munka, fáradozás árán kerül elénk selyempapírba csomagolva. A kertészek szinte éjjelnappal a fóliasátraikban vannak, öntöznek, gyomlálnak, tápoldatot kevernek, kezelik a kazánt. Ez alól a tiszaszigeti Deme László és családja sem kivétel. A tiszaszigeti Kossuth Lajos utca közepén, a Deme família portáján hatalmas fóliák állnak. Korábban paprika nevelkedett bennük, manapság azonban piros, fehér és sárga fejű szegfűk, gerberák pompáznak a zöldségek helyén. Deme Lászlót nem mindig vették körbe szebbnél szebb virágok. Hét éven keresztül tetőtől-talpig olajosan ment esténként haza. Ugyanis Szegeden, egy bérelt műhelyben kocsikat javított. Manapság már csak a saját autóját bütykölgetni, s a nagyobb hibáknál azonnal a régi szerelőtársakat hívja. Deme László ötven évvel ezelőtt Orosházán látta meg a napvilágot, majd szüleivel Szegedre költözött. Az iskolákat is itt végezte, s mikor megkapta a behívót, mehetett az újszentiváni laktanyába. A faluban ismerkedett meg leendő feleségével. Azóta is a neje szüleinek tiszaszigeti házában laknak. Az egész család, a gyerekektől kezdve egészen az anyósig a kertészetben dolgozik. A mintegy kétezer négyzetméÁllam A szövetkezeti üzletrészek kiadását szorgalmazó törvénytervezet másfél héttel ezelőtt megbukott a parlamenti megmérettetésen. Ezt követően hattagú bizottság vizsgálta a lehetőségeket, majd a napokban a miniszterelnök és a földmüvelésügyi miniszter megbeszélése után nyilvánosságra került: az állam fizetné ki a külső üzletrészek tulajdonosait. Bölcs döntés született-e? - tettük föl a kérdést Stadler Ferencnek, a Teszöv megyei ügyvezetőjének. A szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak kifizetése a padlóra küldte volna a téeszeket - nyilatkozta lapunknak szeptember végén Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének (Teszöv) ügyvezetője. Az új helyzettel kapcsolatban újra megkérdeztük, mi a véleménye, vajon előbbre viszi-e a kormányzati elképzelés a holtpontra jutott tárgyalásokat. Stadler Ferenc elmondta: az első tervezetet, amelyet végül is nem szavazott meg. az országgyűlés, úgy hagyták jóvá a különböző bizottságokban a kormányzó pártok képviselői, hogy nem is tudták, ternyi fólia alatt 1500 tő gerbera és 30 ezer tő szegfű váija a gondoskodást. A Szentesről vásárolt palántákat elültetik. 2-3 hét múlva visszatörik, hogy elágazzanak. Naponta locsolják, hetente pedig kétszer permetezik a fejlődő növénykéket. Ültetés után 3-4 hónap múlva veszik le az első virágokat, majd egy héten már kétszer is lehet szedni kifejlett szegfűt, gerberát. A dobozokba rakott virágokat kis furgonukkal a budapesti nagybanira szállítják. Deme László szerint nem a termelőket kell szidni a mamiről van szó. S csak azt követően, hogy a MOSZ tiltakozott, továbbá a Bankszövetség is felemelte a hangját, döbbentek rá a képviselők, miről is van szó. Az új változatok közül kettő kapott nyilvánosságot. Az egyiket a Fidesz fogalmazta meg: állami felvásárlással kellene mentesíteni a szövetkezeteket a külső üzletrész-tulajdonosok követeléseitől. Kérdés azonban, lesz-e elegendő pénz, mert minden mai tagnak érdeke lehet - véli Stadler hogy külsős legyen. Amennyiben ezt nem engedik meg neki, akkor egyrészt gas árakért. Az üzletekben körülbelül 200 forintot kérnek el egy szál gerberáért, amiért a kereskedő jó, ha negyvenet fizet a termelőknek. Nagyobb ünnepek alkalmából már a kereskedők szíve is „megenyhül", s néha 100 forintot is adnak száláért. A virágokat szinte mindig figyelni kell. A telek a legveszélyesebbek. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a szél ne bontsa meg a fóliát, a jég pedig ne üssön rajta lyukakat. Négy éve, karácsony másnapján például felszakadt az egyik sátor, s az egész utca roigazságtalan, másrészt alkotmányellenes döntés születik. Ha azonban az üzletrész részjeggyé alakul, óriási feszültség keletkezik a szövetkezeten belül, mert a kilépéskor nem valószínű, hogy a részjegyeket ki tudja fizetni a szövetkezet. A kisgazdapárt egy másik gondolatot, a vagyonkivitelt fogalmazta meg. Ez azért tűnik rossz megoldásnak, mert ma már nehezen lehet olyan „mozdítható" tárgyat találni, ami ne sértené a maradók működési biztonságát. Stadler Ferenc idézte Torgyán Józsefet, aki a következőket hant segíteni a bajbajutottakon. A rengeteg munka mellett azért szépség is van a kertészkedésben. A jó kertész a szirmok állásából, a levelek színéből tudja, hogy mi kell kedvenceinek, sok-e a víz, vagy kevés a fény. A család hölgytagjai névnapjukon mi mást kaphatnának, mint virágot. Deme László a feleségét mindig meglepi az első szál, frissen nőtt virággal. Kora reggel csöndben kilopózik a fóliába, s mire az asszony felébred, már ott is van a még harmatos szegfű, gerbera. Kormos Tamás mondta: „Közeleg hazánk uniós csatlakozása és végérvényesen tisztázni kell, kik lesznek a gazai agrártermelők... A személyi kör tisztázása legalább olyan fontos, mint a birtokrendezés." Vagyis: Torgyán újra szeretné osztani a mezőgazdasági termelést szolgáló vagyont. Kérdés persze, kik kapnák meg, például tőkeerős külföldiek-e, akik már a feldolgozóipart megszerezték és esetleg kézben tudnák tartani a termelést is...? A tárgyalások november 6án folytatódnak. F. K. Közművelődési fórum Munkatársunktól A Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ szervezésében tartanak 17-én közművelődési szakmai fómmot Szegeden. A művelődési házak vezetői és munkatársai mellett polgármestereket, illetve az önkormányzatok közművelődési előadóit is várják arra a konferenciára, amelynek a Szegedi Ifjúsági Ház ad otthont. Kedden 10 órától ugyanis az aktuális szakmai fejlesztési kérdéseken túl - amelyekről Török József beszél majd - bemutatkozik az Ifjúsági Ház Kht. is. Miután az intézmény ügyvezető igazgatója, Szemenyei Sarolta tájékoztatja a résztvevőket a ház tevékenységéről, a városban betöltött szerepéről, Ocskó Margit, a közművelődési központ igazgatója értékeli az 1999/2000. év közművelődési programjainak tapasztalatait. Dobayné Deák Éva az amatőr művészeti rendezvényekről, a szakági találkozók lebonyolításáról, illetve a közművelődés és a turisztika kapcsolatáról szól. Illés Lajos tervezte Munkatársunktól Szombati lapszámunkban riport jelent meg Szeged legmagasabb lakóházáról, az újszegedi 18 emeletes épületről. Sajnálatos módon a cikkben egy névelírás történt. A szövegrész helyesen így hangzik: az épületet Illés Lajos, a Csomiterv főmérnöke tervezte. Az érintettektől elnézést kérünk. Körtemplomok - Alsóvároson Munkatársunktól Ma, kedden este 7 órakor az Alsóvárosi Kultúrházban a régészeti előadás-sorozat keretében „Legősibb szentélyeink a Kárpát-medencében - a körtemplomok" címmel Gondos Béla tart előadást, amelyre a belépés díjtalan. Tápoi program Munkatársunktól A sertéstenyésztés minőségi paraméterei címmel tartanak előadást kistermelőknek holnap, szerdán 17 órai kezdettel Tápén, a Heller Ödön Művelődési Házban a Szegedi Tudományegyetem Szaktanácsadási Központja szervezésében. a szövetkezetben? 7 §M Magyarország földterületeinek használata ( gazdálkodási formák szerint 1990 / , j ? •**>" 1 m-m MmM . ecJy.cm 1 ' szövetkezetek gazdalkodok^ 14 1 „ , i , ' áfi&b^ vallalatolv&U 1999 - / k :M(1M vállalatok jMMft nni r\r* c rí n\ mMJ1 •HK'SiÉ gazdasági feftj társasagok * ^ • * Forrás: FVM 55 gazdásági^ társaságok szövetkezetek M£> 53