Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

N(euró)zis rturópa pénzügyi vezetői lassan úgy vannak az euróHj val, mint család a rossz kölyökkel: nem nagyon dicsekszenek azzal, hogy a sajátjuk, s ha bármi történik vele, mindenki azonnal ideges lesz. Az európai, közös egységes valutát éppen azért hozták létre, hogy védelmet nyújtson a világgazdaság változásainak kiszolgáltatott öreg Európának, így a gyengélkedő új pénz említésekor érthető a csalódottság és némi szégyenérzet. Az Európai Központi Bank (ECB) a napokban ismét megemelte - az idén már hetedik alkalommal - az irányadó pénzpiaci kamatokat. A lépés újra az euró védelmében és az infláció felpörgésének megakadályozása érdekéhen történt. Kelet-európai fejünket kérges tenyerünkkel támasztva mondhatnánk, na és, megvan nekünk a magunk baja. Csakhogy az euró erőtlensége a magyar gazdaságra is kihat. Hazánk külkereskedelme és magyar cégek magatartása a monetáris unió normáihoz igazodik, a forint valutakosarában már jó ideje euró szerepel a dollár és márka helyett. Az európai közös valuta gyengesége így kifejezetten használ a hazai exportnak. Miért? Mert euróban számolunk, de - most ez a kulcs - nem euróban kereskedünk. Azaz, az unióba irányuló magyar exporttermékeket forintban és nem a gyorsan gyengülő euróban állítjuk elő. Ez pozitív hatás, de nem lesz tartós. Mélyebb nyomot hagyhat a magyar gazdaságon a negatív hatás: az importot tekintve a fenti folyamat kedvezőtlen, főként ha a dollárelszámolású olajárak szabad emelkedésére gondolunk. A puha euró védtelenné teszi az övezetet, a kiszolgáltatottság pedig hígra varázsolja a pénzt, s így kétszámjegyüvé a magyarországi inflációt. A

monetáris unió neurózisa, hogy közös pénze értéktelenedik. Nem normális a „tetemen táncolás sem", amíg ugyanis az Európa gazdaságát védelmező valuta a dollárhoz képest gyorsabban romlik mint a forint, addig nekünk az export „tuti" üzlet, lehetőséget nyújtva ezzel az ipari fejlődésre, a munkahelyteremtésre. Az is beteges, hogy pár évvel a csatlakozás előtt egyáltalán megfordul a gondolat a fejünkben: most drukkoljunk az eurónak, vagy sem? Katlcó Krisztina Benne: Csökkenő betegszabadság A félelem jó orvosság Kórházi koszt. Akinek rossz ízű, nem jelent beteget. (Schmidt Andrea illusztrációja) Az alkalmazásban állókat betegségük esetén meghatározott ideig betegszabadság, illetve azt követően - a keresetkiesés pótlására - táppénz illeti meg. A betegszabadság költségei teljes egészében a munkáltatót terhelik, mig a táppénzé megoszlik a társadalombiztosítás, illetve a foglalkoztató között, kétharmad, egyharmad arányban. Manapság azonban mintha kezdenénk „leszokni" a betegségről. A kilencvenes években, a piacgazdaságra való áttérés során, a munkavállalóknak új feltételekkel és elvárásokkal kellett szembesülniük a munkaerőpiacon, hiszen a nagyvállalatok csődjével, felszámolásával megjelent az addig szinte ismeretlen munkanélküliség, majd sokan kényszervállalkozásba fogtak - írja dr. Fekete Istvánné, a megyei KSH munkatársa a hivatal legfrissebb elemzésében. A megváltozott körülmények, a munkaadók hozzáállása, a biztos kereset elvesztésétől való félelem azt váltotta ki a munkavállalókból, hogy ha megbetegszenek, akkor sem mennek orvoshoz, inkább szabadságot vesznek ki, és megpróbálnak ez idő alatt meggyógyulni. Így, a lakosság általános egészségi állapotának romlása ellenére a foglalkoztatottság mérséklődését jóval meghaladóan -, csökkent mind a betegszabadságon, mind a táppénzen lévők száma. Mfg 1996-ban naponta átlagosan közel 4700-an voltak táppénzen Csongrád megyében és mintegy 1800-an betegszabadságon. addig a tavalyi évben „csupán" 3700-an, illetve 1400-an. Betegség esetén a dolgozók igyekeznek a lehető legrövidebb idő után újra munkába állni. Ezt jelzi, hogy az egy megbetegedésre jutó táppénzes napok száma az utóbbi három évben több mint egynegyedével csökkent és 1999-ben már „csak" 25 napot tett ki, szemben az 1996. évi 34-gyel. Az alkalmazásban állók félelmeire utal az a tény is, hogy a betegség időtartama esetükben még akkor is 6-11 nappal rövidebb, mint az egyéni és társas vállalkozások tagjainál. Betegszabadságra 1996ban 553, táppénzre 1089 millió forintot fizettek ki, ebből a munkáltatókat az összeg valamivel több mint fele, azaz 916 millió forint terhelte. A tavalyi évben betegszabadságra és táppénzre együtt 2076 millió forintot fordítottak, ennek nagyobbik felét 1188 millió forintot - a munkáltatók fizették. A táppénzesek egy része természetesen beteg gyermeke ápolása miatt volt távol a munkájától. A gyermekápolási táppénzes napok tették ki 1999-ben az összes táppénzes nap öt százalékát. Hasonló arányt képviselt az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés" miatti kiesés is, mfg a táppénzes napok kilenctizedét az egyéb, „hagyományos" megbetegedések miatt vették igénybe a biztosítottak. K. A. Kereskedelem Helyi „iparűzés" On-line-szerencse Heti gazdaság r,Ide nem a professzorok gyerekei jönnek" Kevesen választanak szakmát Süle József (jobbról) a tanműhelyben. A piacnak képeznek. (Fotó: Gyenes Kálmán) A megye és az ország legnagyobb múltú és méreteiben is legtekintélyesebb gyakorlati szakképző helye a szegedi Baustudium Kft. „A volt Délép-telepen található oktatási központban ma is ötszázan tanulják a szakmát, pedig ínséges időket élünk" - mondta el Süle József ügyvezető, arra utalva, hogy még három évvel ezelőtt közel ezer fiatalnak adtak szakmát. „Ide nem a professzorok gyerekei jönnek" - mutatott szét a Baustudium Kft. korszerű tanműhelyeiben Süle József ügyvezető igazgató. Ezzel a kézmozdulattal egyszerre érzékeltette, milyen színvonalon oktatják a szakmát, valamint azt, mennyire kevesen választják a kétkezi munkát élethivatásul. „Ma mindenki menedzser, üzletkötő és könyvelő szeretne lenni" - tette még hozzá. Süle József, aki immáron nyugdíjas korú, szinte egész életében a szakképzéssel foglalkozott. Amikor korábbi munkahelyét, a Délépet felszámolták, még az anyavállalat többségi tulajdonlásával hozták létre a november l-jén tízéves születésnapját ünneplő Baustudium Kft.-t. Mára a cég huszonhat magánszemélyé - valamennyien a cég alkalmazottai, szakoktatói. Az ügyvezető igazgató a Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesületének (GYOSZE) orszáElső kereset Munkatársunktól A gyakorlati képzőhelyek tanulószerződést is kötnek a gyerekekkel. Ez azt jelenti, hogy a 16 éven aluli tanuló, a szülő, a cég, valamint a kereskedelmi és iparkamara (a szervezet a fiatal érdekeit képviseli, s csak akkor bábáskodik az egyezség fölött, ha a feltételeket jónak tartja) megállapodást köt a képzésről, valamint az „ösztöndíj" mértékéről. A havi járandóság az első évben a minimálbér 10 százaléka, a következőben 20 százalék. Második szakma kitanulása esetén, avagy érettségivel a minimálbér 30 százalékát is eléri az összeg. Amennyiben a minimálbér összege megemelkedik, a havi zsebpénz is több lesz. gos elnöke, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja. - Mi a Baustudium: szakmunkásképző iskola, több nagyvállalat fizetős képzőhelye...? - Gyakorlati képzőhelynek számítunk, ami annyit jelent, hogy a szakmunkásképző iskolákba járó fiatalok a mi tanműhelyeinkben szerzik meg a gyakorlati ismereteket. Öt intézménnyel van együttműködési szerződésünk: a szegedi Mórával és a 624-es szakmunkásképzővel, a vásárhelyi Kossuth Zsuzsával, a makói Galamb Józseffel, valamint a szentesi Zsoldos Ferenc szakiskolával. Huszonhét szakmát tanítunk, hegesztőket, szobafestőket, asztalosokat, bádogosokat, tetőfedőket, központifűtés-szerelőket, hogy csak a legismertebbeket mondjam, de olyan hiányszakmát is fölvettünk a képzési listára, mint a kerékpárszerelés, amely egy év alatt sajátítható el. - Milyennek tartja a szakképzés helyzetét Magyarországon? - A képzés nem tart lépést az igényekkel, mivel egyre kevesebben jelentkeznek szakmunkásnak. Aki pedig mégiscsak a két keze munkájából próbál megélni, az is problémákkal találja magát szemBen: kevés ugyanis a szakma elsajátítására fordítható idő. A korábbi három esztendő helyett ma már csak két évig tart a képzés, vagyis hónapokkal rövidebb idő alatt kell magasabb szakmai igényeknek megfelelni tudó mestereket faragni. - Miből tartja fönn magát a Baustudium? - Állami forrásokból, ami alatt részint a normatívát, részint a szakképzési alapot értem: ez utóbbi terhére az oktató cégek elszámolhatják a költségeiket. De származik szerény árbevételünk a tanulók munkájából is, hiszen például a festők, burkolók iskolákban, óvodákban, tehát megrendelésekre dolgoznak. Harmadrészt pedig minden lehetséges pályázaton részt veszünk. Ezeknek a lehetőségeknek köszönhetően tudunk például tízmillió forintos, számítógép-vezérlésű körfűrészt vásárolni. - Az országban a szakképzésnek már egyre kevésbé az önkormányzat a gazdája, a magáncégek átvették a vezető szerepet. Ön szerint miért váltották föl az oktatással foglalkozó vállalkozások az önkormányzatokat? - Egy gyerek után 40 ezer forint az állami normatíva, amit az önkormányzatnak saját zsebből ki kell egészítenie, ha állni szeretné az összes költséget. A Baustudium azonban az állami pénzt ki tudja egészíteni a szakképzési alappal, valamint a pályázati forrásokkal. Ezért az önkormányzatok az eltelt tíz évben - saját érdekükben - fokozatosan átadták a feladatokat a magáncégeknek. Meg kell jegyeznem, hogy Csongrád megye az országban az elsők között vonult ki a szakmunkásképzésből, aminek köszönhetően válhatott a Baustudium ekkora képzőhellyé, valamint nőhetett föl mellette még hét magánvállalkozás. Fekete Klára DM/DV-információ A Pannon GSM Távközlési Rt. ez év májusában Magyarországon elsőként tért át a SAP integrált válla-. latirányítási rendszer legújabb, 4.6 B-s verziójára. Ezt követően júniusban Európában másodikként a már meglévő SAP-felületét áthelyezte a világ legelterjedtebb operációs rendszerére (Windows 2000) és adatbázis kezelőjére (Windows SQL 7.0). Tette ezt azzal a céllal, hogy fejlettebb, áttekinthetőbb és egyben biztonságos informatikai hátteret SAP-olnak a Pannonnál Internetbarátság nyújtson a cég működéséhez. A SAP a világ egyik legelterjedtebb vállalatirányítási rendszere, amely képes lefedni egy vállalat szinte valamennyi üzleti tevékenységét. A cég intenzív növekedése és a világban végbemenő piaci tendenciák késztették a Pannont arra, hogy 1997. január l-jén „sort kerítsen" a korábbi hasonló funkciójú rendszerének leváltására és a három alapvető SAP-modul - pénzügyi, számviteli, kontrolling és eszközgazdálkodási - bevezetésére. Ez többek közt azért jelentős, mert például a számviteli folyamatok minősége jelentősen meghatározza egy cég eredményességét. A szoftver a számvitelen belüli folyamatokhoz minőségű funkciókat bocsát Nagy japán biztosítócsöd Tokió (MTI) Csődeljárás kezdődött a Chiyoda Mutál Life Insurance Co. japán életbiztosítónál. A cég a 3500 milliárd jenes (32,4 milliárd dollár) mérlegfőösszegével a 12. a japán életbiztosítók sorában, de hátrahagyott adóssága - 26,95 milliárd dollár - következtében ez az eddigi legnagyobb biztosítóbukás Japánban a második világháború óta. A Chiyoda Mutual Life az ötödik nagy életbiztosító, amely az utóbbi években tönkrement, és ennek hátterében is a nyolcvanas évek végének nagy - és kipukkadt ingatlanspekulációja áll. Hasonlóan a japán életbiztosítók többségéhez, a Chiyoda már a kilencvenes évek közepe óta negatív pénzforgalmi mérleggel küszködött, mert sokat kellett fizetnie a nyolcvanas évek végén kiváltott biztosításokra, miközben az ugyanakkor fedezetül vásárolt ingatlanok, részvények és kötvények értéke és a belőlük származó jövedelem vészesen csökkent. Hétfőn tőzsdeszünet volt Japánban és New Yorkban is, úgyhogy a csőd hatása csak a távolabbi devizapiacokon volt érezhető. A japán gazdaság rendbehozatala iránt feltámadó kétségek támogatták az eurót és a dollárt. Az ázsiai piacokon 0,87 dollár közvetlen közelében mozgott az európai közös valuta. rendelkezésre és a vállalat valamennyi területéről naprakész információt biztosít. A SAP legújabb verziójának bevezetését az indokolta, hogy ez támogatja teljes körűen az internetes és intranetes kommunikációt, valamint a jövőben integrálandó értékesítési folyamatok ebben a legkiforrottabbak. Nem beszélve arról, hogy ez a verzió felhasználóbarát, könnyen kezelhető, ami magasabb produktivitást és alacsonyabb munkaráfordítást eredményez. FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 6720 SZEGED. KISS MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FEREHC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Érvényes: 2000. szeptember 4-tól BETÉTI KAMATOK 1 hét Mhét 1-2 hó 3HÓ 6 hó 12 hó 08 5,750 7250 8250 8.000 7,750 7250 2000 1 hó 8.500 (8.62) 8.625 (6.74) 3 hó 8250 (8.36) 6.375 (8.49) 6 hó 8250 (8.36) 8.375 (8.49) 12 hó 7.750 (7.86) 7,875 (7,96) LJRM ette részn-V mkr I „ Maganszanka M kamM4vRval -nagegyazú OB Ossoic Magánszámla OB XL Átutalási Magánszámla (5.83) (725) (8.36) (8.«) (7.86) P 35) (2.05) 8.750 (8,87) 8.500 (8.62) 8,500 (8.62) 8.000 (8.(1) 0-100 EFHg 100 E Ft-1 M FI 1 DIFI feled 2.500 3.000 6.000 CIB Takarékszámla (mm. 50 E FI) 0-50 E Rég 50 E FM M Ft 1 M Fllelelt 2500 6.500 6.500 2 5672.56 3.06/3.08 626622 2.56 6.79 8.97 KINCSEM belát kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) 3hónap 6 hónap 12 hónap 8.500 8.500 8.000 8.62 8.62 8,11 KINCSEM 2000 kótyOny (min. 10 E R) 1 hó 3hó 6 hó 12 hó 8.500 8.500 8.500 8,000 ' Az EISZ kamaw az Swm kamanal mrereytrM, MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Folyószámlahitel 20.00 Betátórzó hitel 15.00 Lombardiáiéi 18.00 Ingatlanfedezet mellen nyújtod - lakáscélú NM kamata 16.00 - egyéb cáló ISM kamata 18.00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12.80 5 éves kamalpehódus 1120 CIB Ú| Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30.93-36,84%. 3%gs kezelési költség mellen SVM kanál IN HUF prime rate 13,25 Cl B^\o6 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITAL1ANA-CSOPOflT TAGJA