Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-06 / 209. szám

Ágyban maradhat a diák Vizsgaeredmények, szöveges üzenetben Munkatársunktól Elképzelhető, hogy a „tanárnő betegsége miatt a 11 órai előadás elmarad" üzenetet nem 10 óra 55-kor, a tanterem ajtajára kitűzött cetlin olvashatja majd a közeli jövöben a hallgató, hanem a reggeli kávé mellett, az ágyban, az egyetemről mobiltelefonjára küldött rövid szöveges üzenetben, azaz SMS-ben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) MBA képzésében résztvevő hallgatóknak ezentúl senki nem vetheti szemére, ha mobiltelefonjukat akár a vasárnapi családi ebéd közben sem kapcsolják ki. Nem ne véletlenségből teszik, csupán arra kíváncsiak, hogyan sikerültek a vizsgáik... A Pannon GSM által biztosított PannonFutár segítségével a BMGE új szolgáltatással lepte meg posztgraduális képzésében résztvevő hallgatóit. Ezt a más felhasználásból ismert rendszert - ezen keresztül működik például a Pannonlndex szolgáltatása - a minden hallgató által reménykedve-rettegve várt hír továbbítására, a vizsgaeredmények kiértesítésére használja az egyetem. A megrendelhető „futár" nem más, mint egy speciálisan kiépített rendszer, melyen keresztül testre szabottan, biztonságosan, nagy mennyiségű SMS - rövid szöveges üzenet - küldésére nyílik lehetőség. A mobilcég segítségével létrejövő BMGE-szolgáltarás a diákok számára ingyen elérhető, igénybe vételéhez csupán egy rádiótelefon-számot kell megadniuk a hallgatóknak a BMGE MBA honlapján, amelyre a rendszer az üzeneteket küldeni fogja. A továbbiakban pedig már automatikusan gondoskodik arról, hogy a tömegesen beérkező üzenetek mindegyike a megfelelő címzetthez jusson el. A PannonFutár használata - és elméletileg korlátlanul bővíthető felhasználási területe - új távlatokat nyithat az oktatási intézmények hallgatóinak és dolgozóinak életében. Az órarendváltozás, a tanulmányi hivatal nyitva tartása, a szorgalmi időszak kezdete, mind olyan fontos információ, amely hagyományos kiértesítésnél hosszadalmas és fáradságos munka, ráadásul az esetek nagy részében későn érkezik meg a címzetthez. Vagy, hogy egy mindenki által ismert helyzetet említsünk, milyen jó lenne, ha a „tanárnő betegsége miatt a 11 órai előadás elmarad" üzenetet nem 10 óra 55-kor, a tanterem ajtajára kitűzött cetlin olvashatnánk, hanem a reggeli kávé - uram bocsá' a csoporttárs mellett az ágyban... Egy dolgot azonban még éi a szolgáltatás sem tud megoldani: "nevezetesen, amíg az SMS-ek szinte azonnal átmennek, a hallgatókról ugyanez sajnos nem mondható el... Bernié: Minimálbér Kereskedelem Kamarák Heti gazdaság Fél évszázad az ászeresek után A cső végén még nincs itt Európa? A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN 2000. szeptember 16-án ismét indul a két féléves felsőfokú kulturális menedzserképző program. SZAKOK: kulturális menedzser, PR-szakreferens, sportújságíró. Kapcsolat, információ, jelentkezési lapok: http://primus.arts.u-szeged.hu/kullman vagy Dékáni hivatal, tel.: 62-544-362, 544-662 vagy Jóni Gábor programvezető, tel.: 62-440-335. ESZKÖZERTEKESITES A Délprodukt Kft. (6722 Szeged. Attila u. 11.), mint a Tisza Füszért „fa" felszámolója, nyilvános értékesítésre meghirdeti a felszámolás alatt lévő rt. alábbi eszközeit, vagyontárgyait, KIBŐVÍTETT VÁLASZTÉKKAL! ESZKÖZÖK: - irodabútorok, páncélszekrény, lemezszekrény, - számítógépek, AT-286, 486, - írógépek, összeadó gépek, - raktári állványok (könnyű, nehéz), - körszámlapos mérlegek, - Frigolux fali tejhűtő, - tűzoltókészülékek, - presszógép, - konyhaszekrények, - hűtőkamra (pluszos), - elektromos és PB-gázos targoncák (Toyota) Értékesítés helye: Szeged, Kereskedő köz 4. Ideje: 2000. szeptember 8, 9-12 óra. Érdeklődni lehet: 62/466-324-es telefonon," ill. az értékesítés napján, a helyszínen. AZ ESZKÖZÖKÖN TÚLMENŐEN ÉRTÉKESÍTÉRE KERÜLNEK AZ ALÁBBI VAGYONTÁRGYAK IS: - telephelyek, építmények: 1. Garázs felépítmény (Rókusi pályaudvar) Irányár: 500 000 Ft - befektetések: 1. FABER 96 Kft., Szeged. Kereskedő köz 4. (Fenntartás) 68 550 Ft értékű üzletrész. A fenti ingatlanra és üzletrészre a pályázók írásbeli pályázatot nyújthatnak be az alábbi címre. DÉLPRODUKT KFT., 6722 Szeged, Attila u. 11. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. szeptember 22. A pályázat benyújtásával kapcsolatos információt ad: Sáfrány Mihály (62/425-737), vagy Magda István (62/461-028). Fém és papir a MEH-telepen: feldolgozás után ma is keresett cikkek. (Fotó: Schmidt Andrea) Fél évszázada hozták létre országszerte a MÉH vállalatokat. Előtte a hulladékok összegyűjtését és hasznosítását gyakorlatilag csak az ászeresek végezték. Ám az ötvenes években rájöttek arra, óriási lehetőség van a nyersanyagok újrahasznosításában. Igaz, az elmúlt ötven év alatt hatalmasat változott ez az iparág is. A „gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is békét véded" egykori jelszóval szemben ma már igazi piaci verseny jellemzi a nyersanyagok újrahasznosítását. A fél évszádos múltra visszatekintő Dél-Magyarországi MÉH Rt. ma már nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítvánnyal szervezi a hulladékok gyűjtését, ipari előkészítését, majd értékesítését. A szegedi központú nagyüzemre mi sem jellemzőbb, mint hogy évi 3 milliárdos forgalmat bonyolít, ez 120 ezer tonna különféle hulladék begyűjtését, s jelentős részének ipari előkészítését takarja. - Egykor egy tröszt keretében indult a munka, s minden megyében egy-egy vállalatot hoztak létre - mondja Szabó Jenő, a Dél-Magyarországi MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója. - Huszonegy évvel ezelőtt, egy összevonás nyomán az ország öt nagyvárosában és Budapesten alakítottak ki vállalatokat. Az igazi fordulópontot azonban a kilencvenes évek elején a privatizáció hozta meg. Beszálltak a kóborlovagok is... - Mennyit változott a hulladékpiac az elmúlt tíz évben? - Már a nyolcvanas évek végén megindult egyfajta profiltisztulás. Kihullott például a palettából az üvegtörmelékek gyűjtése, hiszen sok palackozó, pincészet és konzervgyár is bezárt abban az időben, s így erősen csökkent a kereslet. Ma már csak négy fő cikkel foglalkozunk: a papír, a vas, a színesfém és a műanyag tartozik a profilúkhoz. Hét évvel ezelőtt megszűntek a területi korlátok is. A verseny miatt ma mindenki ott vásárol fel és értékesít, ahol piacot talál magának. A Dél-Magyarországi MÉH Rt.-hez például a pécsi társaság három telephelye is csatlakozott a privatizáció után, s így területük mára jelentősen kibővült. - Mennyire éles ma a verseny az egyes cégek között? - Úgy gondolom, mindenkinek jót tett a konkurencia. A volt méhesek sok kis céget alapítottak ebben a profilban. Ez jó, hiszen ők értik a szakmát és jó versenytársak. Ám a kilencvenes évek elején sok munkanélküli kényszervállalkozó is belevágott a hulladékgyűjtésbe, tőke és szakismeret nélkül azonban a többségük rablógazdálkodást folytatott. Nem beszélve azokról a kóborlovagokról, akik azt hitték, ebből gyorsan meg lehet gazdagodni. - Nem így van? - Egyáltalán nem. A hulladékok gyűjtéséhez, ipari előkészítéséhez hatalmas tőke kell. Ráadásul ma már csak úgy lehet dolgozni, ha maximálisan figyelembe vesszük a környezetvédelmi előírásokat, mindez viszont nagyon sokba kerül. így csak hosszú távon lehet megélni ebből a tevékenységből. Udvarok és szigetek - Említette a környezet védelmét. Hogyan fest ma idehaza a környezetvédelem és a hulladékgyűjtés helyzete? - Óriási technológiai váltásra lenne szükség. Napjainkban a magyar cégek többsége az úgynevezett csővégi technológiákban gondolkodik. Azaz, amikor nekiáll termelni, nem gondolja előre végig, milyen hulladék keletkezik a folyamat végén és annak mi lesz a sorsa. Ezzel szemben Európában már az integrált technológiákat alkalmazzák: előre megtervezik, mi lesz a termelésből kikerülő hulladékok sorsa, hogyan forgatható vissza az elhasználódott termék a gazdaságba, hogy ne legyen belőle környezetet szennyező anyag. - Gondolom, mindez pénzkérdés is. Mikor érhetjük utol ezen a téren az európai átlagot? - Számítások szerint ma 5 ezer milliárd forint kellene környezetvédelemre és még egyszer 5 ezer milliárd a technológiai váltásra. Tíz év alatt így is csak az EU-átlag 60-70 százalékát tudnánk elérni. - Mit tud tenni a MÉH, hogy korszerűbb hulladék-kezelést honosítson meg idehaza? - Ma több mint nyolcszáz céggel van partneri kapcsolatunk, ebből több mint kétszázzal szerződtünk, hogy konténerekben, szelektíven gyűjtsük a hulladékot. Azt mondhatjuk, hogy az ipari üzemeknél ez a probléma szinte teljes körűen megoldott. Sokkal több a gond a lakossági begyűjtéssel. - A társaság évek óta szorgalmazza, hogy nyugati mintára hulladékudvarok létesüljenek, eddig kevés eredménnyel. Nem tartják ezt kudarcnak? - De. Ám közös kudarcnak tarjuk, hiszen ehhez a munkához a helyi önkormányzatok közreműködése is kell. Nélkülük nem megy. Jó példa is akad azért. Mórahalmon, önkormányzati támogatással működtettünk egy ilyen hulladékudvart. Én már azzal is elégedett lennék, ha úgynevezett hulladékszigeteket tudnánk kijelölni. Ez egykét szelektív konténert jelente a lakótelepeken egy zöld sziget közepén. Papírból számítógép? • - A MÉH egyik erőssége volt az iskolai gyűjtések megszervezése. Ma ezzel mi a helyzet? - Igyekszünk a gyűjtés kampányjellegén változtatni, ősszel és tavasszal háromhárom hónapos időszakra nyújtottuk ki a begyűjtést. A városokban elsősorban papírt, míg a kisebb településeken vasat hoznak. Igyekeztünk érdekeltté tenni az iskolákat ebben a munkában. Úgy támogatjuk az intézményeket, hogy megvesszük nekik, amit kérnek. Elsősorban tornaszereket és számítógépeket juttattunk így iskoláknak. - Mi várható a hazai hulladékpiacon? '- Úgy gondolom, egyre nagyobb szükség lesz a munkánkra. Az is igaz, hogy előbb-utóbb kétlépcsőssé kell válnia a rendszernek. Lesznek kisebb cégek, amelyek begyűjtik a hulladékot, s lesznek nagykereskedők, akik elvégzik az ipari előkészítést és tovább adják feldolgozásra az alapanyagokat. Ebben látunk mi hosszú távon is nagy fantáziát. Rafai Gábor Multinacionális lapkiadó vállalat kereskedelmi csoportja MARKETINGVEZETŐT keres. Elvárásaink: • felsőfokú szakirányú végzettség • felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek (Word, Excel) • kreativitás, kitartás, nagy munkabírás. A területen szerzett gyakorlat és az angolnyelv-ismeret előnyt jelent. Jelentkezéseket szakmai önéletrajzzal • „Kihívás" jeligére szeptember 15-ig kérjük a Sajtóházba (Szeged, Stefánia 10.). Kukorica és cirok - egy gyékényeit Országos kukorica-, takarmány- és seprűcirok-szakmai napot és fajtabemutatót tart két napon keresztül a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, közösen a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesülettel a kht. központjában, Szegeden. A tegnap, kedden elkezdődött bemutató ma, szerdán hasonló programmal folytatódik. Az idei nyári aszály a kukoricát sem kímélte: az 1,2 hektáros vetésterületből 200250 ezer hektáron teljesen kiszáradtak a növények, s a még terméssel kecsegtető területeken is rendkívül eltérőek a kilátások - hangzott el tegnap a GK Kht.-ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az FVM Csongrád megyei hivatala, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, a Vetőmagtanács és a kht. szakemberei által megtartott előadásokon. Ezért könnyen lehet, hogy a júliusi termésbecsléskor várt 6 millió tonnás „hozam" helyett csak 4-5 millió tonnás szemesterménnyel kell beérniük a gazdálkodóknak. A piaci elemzések azt mutatják, hogy az alacsony exportárak miatt kevés kukoricát szállítunk majd külföldre, s így a 300 ezer tonnányi átmenőkészletet is figyelembe véve a hazai takarmányellátásban nem lesz zökkenő. A kukorica különben stabil növényünk maradt, vetésterülete évek óta alig változik. Amennyiben jövőre az időjárás nem szól közbe, s a termés elsősorban a jó vetőmagokon múlik - dicsérték saját lovukat a nemesítők -, akkor több mint 6 tonnás össztermésre lehet számítani. A GK Kht. arról is beszámolt, hogy jelenleg 17 hibrid kukorica vetőmagot forgalmaz, amelyek a különböző termesztési feltételeknek felelnek meg. A cirokfélék ellentétben a többi nagyüzemi körülmények között termesztett növénnyel - örültek szinte egyedül az idei aszálynak, mivel kiválóan tűrik a szárazságot. A GK Kht. seprűcirokból teljes egészében biztosítja a hazai vetőmagigényt. F. K.