Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-13 / 215. szám

II. EGYSZÁZALÉK SZERDA, 2000. SZEPT. 13. Félévi számvetés: harminchat község új otthon nélkül Emelkedik az építési „lázgörbe n Hosszú idö óta az idén nem csökkent tovább Csongrád megyében a lakásépí­tés: az első félévben összesen 176, azaz ugyanannyi lakást vettek használatba, mint az elázó év azonos időszakában. Ugyanakkor több mint há­romszor ennyi új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új építési engedé­lyek alapján. A kormány kedvezményes kamatozá­sú lakáshitel-akciója tehát a „Tüzépek" mellett - fa­lazóelem-hiány -, az ön­kormányzati hivatalok iro­dáiban is érzékelhető. Ta­lán ezzel is összefügg, hogy az építőipari vállal­kozások első hat havi ter­melése 13 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - írja Pálfalvi Zsoltné a megyei KSH na­pokban megjelent féléves elemzésében. Megfordulni látszik az az évek óta tartó tendencia, hogy mind kevesebb új lakás épül Magyarországon, s e kedvező változás szűkebb hazánkat is érinti. Az idén nem csökkent tovább Csongrád megyében a lakásépítés: az első félévben összesen 176, azaz nagyjából ugyanannyi lakást vettek hasz­nálatba, mint az előző év azo­nos időszakában. (Ugyanakkor több mint háromszor ennyi ­535 - új lakás építése kezdőd­hetett el a kiadott új építési en­gedélyek alapján.) A helyzet országosan is hasonló, azzal együtt, hogy Közép-Magyaror­szág, azaz a főváros és környé­kének súlya a lakásépítésben tovább növekedett, míg a leg­kevesebb új otthon - az orszá­gosnak csupán hat százaléka ­az észak-magyarországi régió­ban épült. Csongrád megye két megyei jogú városában. Szegeden és Hódmezővásárhelyen a lakásé­pítés dinamikusan nőtt az esz­tendő első felében, a kisváro­sokban viszont az egy évvel korábbinál jóval kevesebb új Falazás. Az új hitelfeltételek érezhetően fokozták az építési kedvet. (DM/DV-fotó) otthon készült el, számuk min­den esetben tíz alatt maradt. A megye 52 községére összesen csupán 31 új lakás jut, termé­szetesen úgy, hogy a többség ­36 település - egyetlen lakással sem gazdagodott. Szegeden és Hódmezővá­sárhelyen az első fél évi több­lethez az önkormányzatok is hozzájárultak, kilenc, illetve ti­zennyolc lakással, így a koráb­ban sokáig kizárólagos lakos­sági építtetők aránya ezekben a városokban hetven százalék alá csökkent. A huszonhét új ön­kormányzati otthon a bérlaká­sállományt gyarapítja. Nálunk, Csongrád megyében az átlagos lakásnagyság az országosnál valamivel kisebb, 93 négyzet­méter, ezen belül saját haszná­latra 102, míg bérbeadásra csu­pán feleakkora, 55 négyzetmé­teres lakások készültek. Az új hitelfeltételek, a tá­mogatási rendszer hatására megélénkült építési kedv a la­kásépítési engedélyek számá­nak erőteljes növekedésében nyilvánul meg. A lendület az év eddig eltelt időszakában tö­retlen, az első félévben kiadott új építési engedélyek száma közel két és félszer annyi, mint Panaszra nints ok A második negyedévi jobb építőipari teljesítés az egész or­szágra és valamennyi régióra jellemző, bár mértéke sehol sem éri el a dél-alfőldiét. Szűkebb hazánk - cáfolva a ború­látókat - statisztikailag is kiemelkedően szerepel, a Dél-Al­fóld jó teljesítményében Csongrád megye meghatározó: a huszonnyolc milliárd forint értékű építési, szerelési munká­ból ötvenöt százalékkal részesedik. Teljesítménynövekedése meghaladja Békés kilenc százalékát, nem beszélve Bács-Kis­kunról, ahol e területen tizenegy százalékos visszaesés je­lentkezett. Ez utóbbi annak tükrében meglepő, hogy Bács­Kiskunba már odaért az autópálya, ám úgy tűnik, Kecske­mét és Félegyháza „kiugrása" a nagy lélekszámú és területű megyében statisztikailag még nem érzékelhető. K. A. az előző év azonos időszaká­ban. Több mint háromszoros növekedést elérve leginkább a két megyei jogú városban, Hódmezővásárhelyen és Sze­geden erősödött az építési szándék, amihez a második ne­gyedévben tapasztalt fellendü­lés hatására a községek jó eséllyel próbálnak felzárkózni. Ugyanakkor a kisvárosokban inkább stagnálást jeleznek a kiadott új engedélyek adatai. A lakásépítés fellendülésé­vel párhuzamosan nagyobb se­bességre „kapcsoltak" a me­gyei székhelyű építőipari vál­lalkozások is, ennek eredmé­nyeként nemcsak behozták az első negyedévi lemaradást, ha­nem a hat hónap összességében túl is szárnyalták az egy évvel korábbi teljesítményüket. Az első félévben elvégzett 15 mil­liárdos építési-szerelési érték összehasonlítható áron 13 szá­zalékkal múlja felül az előző esztendő azonos időszakáét. A növekedés a teljesítmény két­harmadát kitevő épületek építé­sével kapcsolatos munkáknál jelentkezett, ugyanakkor az egyéb területen majd 13 száza­lékos csökkenés következett he. Létszám-kategóriánként vizsgálva az építés-szerelés nö­vekedését, szembetűnő, mennyire kiegyenlített a telje­sítés, ami árra enged következ­tetni, hogy az építőipar szerve­zeti összetétele meglehetősen jól igazodik a kereslethez. Vagyis, a piacon jelentkező kü­lönböző nagyságú építési igé­nyek megtalálják a maguk ­különböző méretű és kapacitá­sú - kivitelezőjét. A vállalkozások építés-sze­relésre az idén hat hónap alatt 24 milliárd forint értékű szer­ződést kötöttek, ennek kéthar­madát a második negyedévben írták alá. Június végén 12 milli­árd forint értékű még teljesítet­len szerződésállomány állt ren­delkezésükre, ami közel 5 hó­napi termelésnek felel meg, az­az karácsonyig mindenképpen lesz munka. És utána is, mert a pozitív tendencia állandósulni látszik. Kovács András Inkubátorok „találkoznak" Munkatársunktál A Gazdasági Minisztérium egy évvel ezelőtt adta ki leg­újabb inkubátorház pályázatát, s a második körben 31 jelöltet hívott meg, közöttük 6 Csong­rád megyeit. Az érintettekben ezért merült föl az az ötlet, hogy hasznos lenne a pályá­zók közötti előzetes szakmai kapcsolat kialakítása. Termé­szetesen a megvalósítás idő­szakában még riválisként sze­repelnének a jelöltek, de a ké­sőbbi működés során számos kapcsolódási pont alakulhat ki - vélik az érintettek. Ezért a szervező, a Vertikál Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a volt Textilművek köz­ponti irodaépületébe hívta meg a hatokat az első bemu­tatkozó találkozóra, szeptem­ber 13-ra, szerdán 14 órára. Először Nógrádi Zoltán, a DARFT ügyvezető elnöke tart nyitó előadást, majd bemutat­koznak az inkubátorházak. Az összejövetelre meghívót kap­tak: Straub Örökség Alapít­vány, a (szervező) Vertikál, valamint Makó, Szentes, Kis­telek és Mórahalom önkor­mányzata. Gyermekek után járó adókedvezmény Budapest (MTI) A gyermekek után járó adókedvezményt a családok 80-85 száza­léka igénybe tudja ven­ni - jelentette ki Har­rach Péter szociális és családügyi miniszter, reagálva az elözö na­pokban nyilvánosságot kapott, ezzel ellentétes állításokra. Harrach Pé­ter közölte: az utóbbi időben az ellenzék ré­széről a családtámoga­tási rendszert sok kriti­ka érte, amelyek több téves adatot is tartal­maztak. - Azok, akik hivatali idejükben lehetetlen hely­zetbe hozták a családokat, két dolgot tehetnek: vagy elismerik a kormány erőfe­szítéseit, vagy hallgatnak ­vélekedett a miniszter. Harrach Péter hangsúlyoz­ta, hogy az adókedvezmény mellett a családi pótlék és a mintegy 830 ezer gyermek után folyósított rendszeres gyermekvédelmi támogatás is azt a célt szolgálja, hogy elismerjék a családok hely­tállását. Megjegyezte, hogy a családok többsége a há­rom elem közül legalább kettőben részesül. Hozzátette: a rossz anya­gi helyzetű családokban ne­velkedő gyermekek után folyósított rendszeres gyer­mekvédelmi támogatás összege jövőre emelkedik, és 2001-ben is lesz 13. havi kifizetés. Harrach Péter úgy vélte: a szegény családoknak je­lentős segítséget jelent jö­vőre a minimálbér radikális mértékű emelése is. A mi­niszter kijelentette: többé nem történhet meg a csalá­di támogatások csorbítása. A rendszert a következő két évben szeretnék finomítani, a miniszter megfogalmazá­sa szerint az egymástól el­térő támogatásban részesü­lő családok helyzetének ki­egyenlítése a cél. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 429,82 Ausztrál dollár 168,92 Cseh korona 7,42 Dán korona 35,13 Euró 261,97 Luxemburgi frank (100) 649,41 Finn márka 44,06 Francia frank 39,94 Holland forint 118,88 ír font 332,63 Német márka 133,94 Olasz lírai 1000) 135,30 Osztrák schilling 19,04 Portugál escudo(100) 130,67 Spanvol pesetái 100) 157,45 Japán jen( 100) 285,89 Kanadai dollár 205,48 Lengyel zloty 68,62 Norvég korona 32,63 Svájci frank 170,60 Svéd korona 31,31 Szlovák korona 6,14 USA-dollár 303,59 Lenyúlások ideje (?) M indent megadóztatni, amit csak lehet! Nagy­jából alighanem így foglalható össze a pénzügyi kormányzatok mindenkori törekvése, amelyek - érthető okokból - az állami bevételek maximalizálásában érdekeltek. Az már más lapra tartozik, hogy az adóztatásnak is összetett hatásai vannak, ily módon igencsak érdemes átgondolni, mire mennyi és milyen terhet pakolnak. Ami a szakmai hátteret illeti, azt többnyire minden pénzügyi kormányzat figyelembe veszi, legföljebb nem a legsikeresebben alkalmazza. (lásd az oly sokszor bírált Bokros-csomagot!) De van - vagy inkább kellene, hogy legyen - az adóz­tatásnak etikai háttere is, ami viszont többnyire csak kevéssé befolyásolja a bevételnövelési szán­dékokat. Pedig az ebből származó hitelesség alap­vetően alakíthatja például az adómorált, aminek föltehetően egyáltalán nem tett jót például, hogy a benzin árába sokáig beépített útalap-hozzájárulás jó részét a mindenkori kormányok folyamatosan más célokra használták. Most újabb fura adónem bevezetésére készül­nek. A múlt héten tiltakoztak a kiadók az újságok előállítását terhelő, azokat drágító, egyre draszti­kusabb elvonások ellen. Többek között azért, mert az ősztől amúgy is várhatóan jelentős mértékben dráguló import papírra még komoly összegű ter­mékdíjat is ki akar vetni a kormányzat. \Jos, a termékdíj a környezetvédelmet szolgál­1 Y ná, vagyis a természeti erőforrások rehabili­tációját, illetve az újrahasznosítást. Az újságpa­pírra - amely teljes egészében importból érkezik az országba — egyik cél sem igen illik. A bevétel­ből ugyanis aligha kívánja pénzügyérünk a svéd vagy ukrán erdők rehabilitációját finanszírozni. (Amelynek költségét amúgyis tartalmazza a papír ára!) Az újrahasznosítás pedig éppen a papír ese­tében megoldott, ráadásul nyereséges üzlet. Arról nem is beszélve, hogy — szemben például az akku­mulátorokkal vagy a gumiabroncsokkal - a papír környezetbarát anyag, lebomlik a természetben. Így aztán a rá kivetett termékdíj alighanem csak újabb, „talált" pénz lesz a költségvetés számára. Nem biztos, hogy ez jót tesz a sokat emlegetett adómorálnak. Az olvasóknak pedig biztosan hát­rányukra válik. Szávay István Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Kamarai választások A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXX1. törvény soron kívüli kamarai választások tartását rendelte el 2000. október 31-ig. Ennek lebonyolítási szabályait a 106/2000. (VI. 28.) számú kormányrendelet tartalmazza (megjelent a Magyar Közlöny 68. számában). A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soron kívüli kamarai választása keretében a küldöttválasztásra az alábbi helyszíneken és időpontokban a kamarai irodákban kerül sor: szeptember 20„ 8-16 óra szeptember 21., 8-12 óra szeptember 22., 8-12 óra Szeged, Tisza L. krt. 2-4. ügyfélszolgálat Makó, Széchenyi tér 22. (polgármesteri hivatal) Szentes, Kossuth tér 6. (vállalkozói központ) szeptember 22., 13-16 óra Csongrád, Justh Gy. u. 7. Jelölni kizárólag az augusztus 28-szeptember 6. között megtartott jelölő osztályértekezleteken lehetett. A soron kí­vüli területi gazdasági kamarai választásokon minden, a közszemlére tett választási névjegyzékben szereplő gazdál­kodó szervezetet egy szavazat illet meg, amely kizárólag a választási névjegyzékben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy útján gyakorolható. A választás a területi gazdasági kamarák által választásra kije­lölt helyiségben elhelyezett, a választás titkosságát biztosító szavazófülkében történhet. A küldöttek választása a jelö­lőbizottság által összeállított szavazólapok alapján, tagoza­tonként és osztályonként külön-külön listáról történik. A küldöttek választása urnás szavazás útján történik úgy, hogy a kiadható mandátumok számát tagozatonként és osztályon­ként figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérő jelöltek lesznek a küldöttek. A regisztráció, a helyszíni mandátumvizsgálat alkalmával a megjelenőktől a részvétel feltételeként a személyi igazol­vány bemutatását kérik majd munkatársaink. A megválasztott küldöttek az október eleji tisztújító kül­döttgyűlésen fognak dönteni a november l-jével önkéntes tagságúvá váló kamara vezető testületeiről és az elnökség tisztségviselőiről. A hódmezővásárhelyi választás eltérő szabályozása, hogy az ott székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek csak írásos jelölési íven állíthattak jelöltet 2000. szeptember 6-ig. A küldöttválasztás 2000. szeptember 21., 8-16 óra között lesz a kamarai szolgáltató irodában (Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 54.). Kéljük a kamaránk tagjait, hogy részvételükkel járuljanak hozzá önkormányzati rendszerünk sikeres megújításához! A tagozati jelölőbizottságok megbízásából is: CSMKIK Választási Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom