Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

HÉTFŐ 2000. AUG. 14. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Munka­nélküliek, közmunkán DM-információ A Szociális és Család­ügyi Minisztérium szerint az idén mintegy nyolcezer munkanélküli vonható be átlagosan 5,5 hónapra a közmunka-programokba, amelyekre 1,6 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Az idei keret ugyan 2 milliárd forint, de ebből 400 millió forint a területfejlesztési tanácsokon keresztül a hát­rányos helyzetű térségek­ben szolgálja a felzárkózta­tást. A programok célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű személyeknek át­meneti munkaalkalmat te­remtsen. A közmunkások csak­nem kétharmada általános iskolai vagy annál alacso­nyabb végzettségű, szakké­pesítése nincs. Az idén feb­ruárban kiírt pályázatra 161 pályamunka érkezett, s 20 ezer 100 munkanélküli fog­lalkoztatását vállalták a pá­lyázók 5 milliárd 300 mil­lió forintos támogatási igénnyel. A támogatásokat a lehe­tőségeket figyelembe véve ítélték meg. Ennek alapján májusban 53, júniusban 15 program indult, s a közeljö­vőben még öt újabb prog­ram kínál munkaalkalmat a hátrányos helyzetű szemé­lyeknek. A munkák 70 szá­zaléka idén az ár- és bel­vízvédelemhez kapcsoló­dik. Kerekező és baráckfaló ünneplők Zsombó jubileuma Fazakas-randevú a Károlyiban A szegedi családi találkozóra közel százan jöttek el Fazakasok. (Fotó: Nagy László) A mostani szegedi, millenniumi családi összejövetelen 95-en ül­ték körül az asztalt, amit az 1 esztendős legifjabb családtag ép­pen csak felért. Szege­den immáron harmadik alkalommal találkozik a népes Fazakas csa­lád. Közel százan jöttek ösz­sze Fazakasok szombaton, Szegeden a Károlyi kollégi­umban. Egy család ők, Er­délyből, Nyárádcsíkfalváról szóródtak szét a világba, s Magyarország városaiba. Élnek Svédországban, Ausztriában, Erdélyben, itt­hon Hatvanban, Veszprém­ben, Budapesten és két csa­lád. Szegeden. A ma élő legidősebb Fa­zakas, a 73 éves Zsigmond ötlete volt, hogy összehívja a család elérhető tagjait. Hatvanban, Zsigmond lak­helyén 26 éve volt az első Fazakas-találkozó, akkor még kevesen gyűltek egybe, a létszám azóta szépen gya­rapodott. A mostani szegedi, millenniumi családi összejö­vetelen 95-en ülték körül az asztalt, amit az 1 esztendős legifjabb családtag éppen csak felért. Szegeden immá­ron harmadik alkalommal találkozik a népes család, Jánosnak és Sándornak kö­szönhetően, akik sok fárad­sággal, de annál nagyobb örömmel szervezik a Tisza­parti családi randevúkat. Fazakas János 1989-ben települt át Marosvásárhely­ről Szegedre, s autójavító műhelyt nyitott. Édesanyja ott nem hagyná a gyönyörű Erdélyt, ma is ott él. János egyik unokatestvére, Faza­kas Sándor - a másik szege­di - 42 évig volt szívsebész itt, a sebészeti klinikán. Ő már Magyarországon szüle­tett, az édesapja 1919-ben hagyta el Erdélyt. Gyula ér­kezett a legmesszebbről. Svédország az otthona 1970 óta. Ekkor szökött át a ha­tárokon kalandos körülmé­nyek között, három társával gyalog. Napi 56 kilométer gyaloglás után jutottak el Klagenfurtig, ahonnan ő ké­sőbb Malmöbe ment. Svéd nőt vett feleségül, aki egyetlen magyarországi családi találkozót nem hagyna ki. így van ezzel Gyula 23 éves fia is, aki ugyan csak töri a magyart, de számára is fontosak a gyökerek, s boldogan jön a négyévenkénti Fazakas-na­pokra. Ilyenkor egyébként min­dig felélénkül a családi kap­csolatrendszer. A találko­zók után gyakran csörögnek a telefonok, jönnek-mennek a levelek, s mire lankadna az egymás iránti érdeklődés már szerveződik is a követ­kező találkozó. A negyedszázad alatt fel­keresték ők az ősök sírjait, s kutattak családi iratok után. A legrégebbi fellelhető csa­ládi dokumentum 1930-ból való, bizonyos Fazakas Dá­niel anyakönyvi kivonata, ezt mint egy ereklyét őrzik, s természetesen megrajzolták a terebélyes családfát is. A család neve, amit szinte min­den alkalommal rosszul ír­nak itt, Magyarországon a fazakassághoz kötődik, az ősök e mesterséget űzték, amit Erdélyben a-val írnak, így: fazakas. Kalocsai Katalin Több alma, hiányzó piac DM-információ Az idén 500-550 ezer ton­na almatermés várható a ta­valyi 394 ezer tonnával szemben, de továbbra is pia­ci gondokkal küszködik az ágazat, hiszen az étkezési al­ma iránt változatlanul nincs igazi kereslet - közölte Ko­vács Lajos, az újfehértói központú Alma Termékta­nács információs igazgatója. A legnagyobb hazai termőtá­Jon, Szabolcs-Szatmár-Be­teg megyében egyébként 200-310 ezer tonna almater­mésre számítanak a szakem­berek. Nincs kilátás nagyobb mennyiségű exportra sem, jó, ha a tavalyi kivitelt elérik a külkereskedők. A múlt év­ben 5200 tonna almát expor­táltak a termelők, s ez a mennyiség akkor a hűtőhá­zakból karácsony táján, illet­ve az idei év elején került Romániába. Az idei almater­més 80-90 százalékát most is az ipari üzemek dolgozzák majd fel, döntően lé, befőtt, és aszalvány készül a gyü­mölcsből. MA A SZOCIALISTA PÁRT "•ódájában (Tisza L. krt. 2-4. '"22.) dr. Bálint János ügyvéd '"gyenes jogi tanácsadást tart '5-16 óra között. HOLNAP GILA FERENC, a 24-es vá­•Erl; lasztókerület (Petőfitelep, Bak­tó) képviselője fogadóórát tart 17,30-tól a petőfitelepi művelő­dési házban. A MIÉP szegedi irodájában (Széchenyi u. 5. I. em) 17 órától jelentkezni lehet a Szent István napi budapesti MIÉP nagygyű­lésre induló ingyenes buszra (tel.: 30/207-05-35). Csillaglesen az obszervatóriumban Schwarzenegger és a valóság Ötven éve, pontosab­ban 1950. január 23-án |ett önálló község Zsom­bó. Ennek tiszteletére szombaton tartották a te­lepülés életében az első falunapot, melyre a hely­belieken kívül a környező községek lakóit is meg­hívták. Az egész napos rendezvényen minden korosztály megtalálhatta a kedvére való szórako­zást. Egy kisebb településen mindig nagy dolog a falunap, hát még, ha ezt először rende­zik meg. Szombaton Zsombón ez történt, hiszen most ünne­pelték a község ötven éves ön­állóságát. Kora reggeltől más­nap hajnalig várták a helybeli­eket és vendégeiket különféle programokkal. A legügyesebb zsombóiak, mintegy ötvenen kora reggel nyeregbe pattantak, hogy lete­kerjenek huszonnyolc kilomé­ter!. A körtúra a község köz­pontjából indult, majd Bor­dány, Üllés és Forráskút érin­tésével oda is tért vissza. A félszáz induló többsége gye­rek volt, de ez nem is csoda, mivel az iskola minden évben szerveznek kerékpáros ván­dortúrákat, így a nebulóknak meg sem kottyant ez a távol­ság. Míg a gyerkőcök és kísérő­ik pedáloztak, addig a műve­lődési ház előtti téren a nép­táncosok és a fogatosok ké­szültek a menettáncra. Az ün­nepségre az üllési Fonó Nép­táncegyüttes és a sándorfalvi Szépasszonyok Együttes is el­fogadta a meghívását. Zsom­bó utcáin végigvonuló menet meg-megállt táncolni, miköz­ben a szekereken ülő zenészek húzták a talpalávalót. A két helybeli fogat mellett érkezett egy-egy Forráskútról, Szaty­mazról, Zákányszékről, illetve kettő Sándorfalváról. A bográcsokban már javá­ban rotyogott a pörkölt, mire a másfél kilométeres „útjukról" visszaérkeztek a szomjas és éhes láncosok. A nagy meleg­ben jólesett a jéghideg fröccs, persze csak a felnőtteknek, a kiskorú „fonósok" beérték a kólával is. Az iskolai park sar­kán az érdeklődők megcsodál­hatták a helyi termelők ba­rackjait. Zsombora inkább az eper a jellemző, hiszen a szak­újságok szerint itt termelik szinte a legtöbbet a piros gyü­mölcsből. De most a barack került előtérbe. Az édes „gömböket" pedig megkóstol­hatták, sőt, aki nem féltette a ruháját a ragadós létől, az a barackfaló versenyre is bene­vezhetett. A megyezászló átvétele után Mészáros Faragó Vilmos polgármester átadta a díszpol­gári címet. Ezt a kitüntetést Sípos Mihály, a Wesselényi Népfőiskola „rektora" érde­melte ki sok éves munkájáért. Az egész napos kavalkád My Cream és Balázs Fecó kon­certtel, majd utcabállal zárult. K. T. Az üllési Fonó Néptáncegyüttes is megtisztelte a zsombóiakat első falunapjuk alkalmából. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az Újszegedi Csillag­vizsgáló munkatársai 1992 óta várják az ob­szervatóriumba a csillagá­szat, űrkutatás iránt ér­deklődőket. Ez egy olyan intézmény, ahol az embe­rek szinte első kézből kapják meg a legújabb információkat, híreket. ­Schwarzenegger jól bírja a Marson, csak a szeme dülledt ki egy kicsit - tud­tuk meg péntek esti láto­gatásunk alkalmával. Előbb volt nagy távcsövünk, mint csillagvizsgálónk - kezdi a beszélgetést dr. Szatmáry Ká­roly csillagász, a Szegedi Tudo­mányegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének munkatársa. ­1985-ben az odesszai testvér­egyetem csillagászati intézeté­től műszercsere keretében egy 40 centiméteres távcsövet ka­pott az egyetem. Ez egy hét-, nyolcszáz kilogramm tömegű távcső, amit puszta kézzel, fizi­kai erővel mozgatunk. Kelle­mes, esti testmozgás - jegyzi meg dr. Szatmáry Károly, a Csillagvizsgáló vezetője. Mivel Szegeden nem volt lehetőség az elhelyezésre, ezért a műszert a Bajai Obszervatóriumban állí­tották fel. A szegedi kutatók és a hallgatók (gy csak korlátozot­tan használhatták a távcsövet. 1990-ben, amikor Csákány Bé­la matematikus professzor volt a rektor, arra kértük, próbáljunk meg valamilyen megoldást ta­lálni. Ekkor merült fel egy ala­A távcsőhöz épült a csillagvizsgáló. (Fotó: Karnok Csaba) pítvány létrehozása. Az akkori József Attila Tudományegye­tem 1990 nyarán, félmillió fo­rinttal megalapította a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt. Egy év alatt, mintegy három­millió forintból épült fel az új­szegedi Füvészkertből elkerített kis területen az obszervatórium. 1992 nyarán megnyitottunk, az­óta szinte minden pénteken nyitva tartunk - tudom meg dr. Szatmáry Károlytól. Péntek este negyed nyolckor a Nap felszínén lévő napfolto­kat figyelhettük meg, természe­tesen sötét szűrőn, illetve speci­ális prizmán keresztül. A Nap­pal kapcsolatban dr. Szatmáry Károly beszélt a naptevékeny­ségről is. - Naptevékenység­maximum általában tizenegy évenként van. Július közepén volt egy óriási napkitörés, amelynek közvetlen, illetve közvetett hatásai voltak a Föld­re. A Napból érkező elektromo­san töltött részecskék a Föld mágneses terébe kerülve, a sar­kok felé eltérítődnek, sarki fény jelenséget okoznak - magyaráz­ta dr. Szatmáry Károly. - Az iránytűk pedig megbolondultak - tette hozzá a jövő csillagász reménysége, egy szőke, hat-hét év körüli kisfiú. A látogatók lét­száma fokozatosan növekedett, még este kilenc óra környékén is érkeztek a vendégek. Nagy­papa-nagymama unokával, fia­talok kisgyerekkel, egy csoport az Árpád Nevelőotthonból ­minden korosztály képviseltette magát ezen a kellemes augusz­tusi estén. Dr. Szatmáry Károly fia, Dániel elmondta, esőben, rossz időben van, hogy senki nem jön ki, de olyan s előfor­dult már, hogy éjfélig beszél­gettek az érdeklődőkkel a csilla­gászat érdekességeiről. A teremben dr. Szatmáry Károly különböző szemléltető­eszközök segítségével tartott rövid előadást. A Marsról ké­szült poszter kapcsán megtud­tuk, annak ellenére, hogy a bolygónak nincs légköre, Schwarzenegger - persze egy fantasztikus filmben - egészen jól bírta űrruha nélkül, csak a szeme dülledt ki egy kicsit... Az előadások témája mindig a hallgatóság igényihez igazodik - tudom meg az obszervatóri­um vezetőjétől. - Sajnos a csillagvizsgáló költségvetése Finoman szólva is igen szerény. Fejleszteni akkor tudunk, ha pályázatokat nyúj­tunk be különböző helyekre. A belépőjegyek ára még a villany és telefonszámlára sem elég. Az árakat azonban nem emel­jük, nehogy valaki emiatt ne tudjon kijönni hozzánk. Amel­lett, hogy az egyetemi hallgatók oktatásában igen jelentős szere­pet vállal az obszervatórium, pénteki napokon bárki kiláto­gathat hozzánk. Ez egy olyan intézmény, ahol az emberek, a laikusok szinte első kézből kap­ják meg a legújabb információ­kat az űrkutatásról és a csillagá­szatról - tette hozzá dr. Szat­máry Károly csillagász. Arany T. János kíwí

Next

/
Oldalképek
Tartalom