Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFŐ, 2000. AUG. 14. Tragédia, a tizenhatodik Az Ur hangja személye­sen is meg­jelent Az ember tra­g é d i á j a szombati szabadtéri bemutatójá­nak tapsrendjében: Gre­gor József kapott egy csokor virágot, mert 60 éves. És ö kapta a legna­gyobb tapsot. Pedig az előadást egyér­telműen Szalma Tamás viszi. Már csak a puszta fizikumát, az alkatát tekintve is izgal­mas asszociációkra csábító ez a Lucifer. Magas, vékony, kopasz. Olyan, mint egy cso­dálatos Mandarin - egyen­súlyozóművész, élet és halál mezsgyéjén. Vagy mint egy biztonsági őr, a kimunkál­tabb testűek és filozófus haj­lamúak közül - bízom ben­ne, hogy vannak ilyenek -, aki le nem veszi a szemét maga választotta őrizettjéről, kicsit lenéz rá, nemcsak mert az alacsonyabb, hanem mert hebrencs, infantilis, lobbané­kony és hamarégő, de azért szereti is, valami megmagya­rázhatatlan vonzalommal vi­seltetik iránta, dehogy van ehhez a vonzalomhoz köze a nemüknek, különben se tud­ni biztosat arról, miféle ivarú az őr... Vagy olyan is lehet, mint egy megkésett hippi, aki bölcsességét az előző életé­ben szerezte... Vagy egy ti­beti szerzetes, akinek azt hozta a sors, hogy európaiak között bolyong és feszt cso­dálkozik... De leginkább olyan, mint egy teljesen normális mai fickó, aki valahogyan elvető­dik egy színésztruppba: a trupp éppen egy 19. századi magyar író, bizonyos Ma­dách Imre romantikus drá­máját, Az ember tragédiáját próbálja... Az ürge kap egy tökéletesen rászabott fekete köpenyt, ami derék fölött el­vágott szabású, ezzel még megnyújtja amúgy is nyúlt testét, olyan lesz benne a pa­si, mint egy felkiáltójel. Oda kell rá figyelni. És tényleg, érdemes is, mert amellett, hogy érthetően, jó hangsú­lyokkal beszél, értelmeseket is mond, a reakciói racionáli­Oberfrank Pál (Ádám), Szabó Gabi (Éva) és Szalma Tamás (Lucifer) Az ember tragédiájában. (Fotó: Nagy László) sak, amellett valahogyan ter­mészetesek, magától értető­dőek, nem játssza az agyát, mondhatnánk, megmarad két lábbal a földön járó, ám a já­tékot élvezettel végigjátszó ,jó fejnek", kissé kívülálló­nak - a csepűrágók lükött csapatában. Száz szónak is egy a vége: azt nem lehet mondani, hogy ez az előadás egy kész, kiérlelt, pontos, slágfertig dolog lenne. Szal­ma Tamás Luciferje - az. Igy aztán mégis „lemegy" vala­hogyan az ünnepeken (a sza­badtérin most tizenhatod­szor, ezúttal a millenniumra) kötelezőnek tudott örök da­rab. Az örök vitatémái között szokott volt szerepelni, hogy puritán legyen vagy látvá­nyos tablókban bő a színpadi világa. Ettől most megkímél­hetjük magunkat, mert puri­tánnak nem merném nevezni azt az ordító szegénységet, amit a dómszínpad ezúttal a maga meztelen drasztikumá­ban megmutat. Igazságtalan vagyok? Igazságtalan va­gyok, mert Szlávik István a forgószínpad közepére mégis olyas állványzatot gondolt ki, ami mindenre jó, értsd: Élő főutca A Tisza Szeged főutcája, szokták mondani, és azóta, hogy ciánügybe keveredett a folyó, eléggé néptelen ez a főut­ca. Azaz néptelen - volt. Mostanában egyre-másra tűnnek föl a partján horgászok. Nemcsak azok, akik régebben fag­gatták a folyót, vajon mit rejteget - hanem egészen új arco­kat is föl lehet fedezni a parton. A ciánozás ráébresztette az embereket: mekkora értékek mellett mennek naponta el meg el, s ezeknek az értékeknek a megléte, sajnos, korántsem magától értetődő. Hát most nem mennek el az értékek mellett az emberek, aggályosan számon tartják őket. Megállnak, s horgásznak. A ciánmérgezésnek, iszonyatos pusztítása mellett, volt egy előnye: míg korábban, a ciánt nem látott folyót mindenki szidta, hogy így meg úgy nincs benne hal, meg bezzeg régen, amikor a Tiszának egyharmad része volt víz, kétharmad ré­sze hal, és így tovább - most viszont, a cián után, minden egyes, a felszínen karikát vető snecinek gyerekes lelkende­zéssel tudnak örülni az emberek. rí a vízben nem csupán sneci van. A minap délután láttam: kJ körforgó villantóval kombinált műlegyes szereléket do­bál egy horgász, az úszóház mellett. Néhány apróbb-na­gyobb rablás tarkította a vizet, inkább apróbb, mint na­gyobb: balinok csapkodtak, kishalak után sprintelve, és egy­egy süllőgyanús burványlás is feltűnt, közvetlenül az úszó­ház sarkánál, ahol elvág a deszkától a sodrás. Szóval, él víz. Na, majd ha lesz egy kis időm, én is kipróbálom a Tiszát. Addig viszont hallom: a keszegezők szép jászokat is fognak a tenyérnyi dévérek, karikák mellett. Mi több, bizonyos meg­közelítésben a törpeharcsa is hal (nem nagyon, de azért mégis). Jobb ma negyvenkilenc törpe, mint holnap egy cián. Az emberek ráébredtek: micsoda pompás dolog, ha a fő­utca él, mint vízben a hal. Farkas Csaba minden színben funkcionál, ráadásul, mivel állandó, le­hetővé teszi a viszonylag gyors szín-váltásokat és a drámai folyamatosságot. Köréje, a teljes színpad kör­vonalait követve kivágott suttyó fákat helyeztek el (óh, természetvédelem!) - és passz. Úgyhogy az egyipto­mi fáraó rabszolgavér árán épülő különös sírhelye körül is virítanak a zöldek, mind­össze annyi ott a sivatagi ho­mok, amennyit Lucifer a ő realitásérzékével mégis be­csempész: tenyérnyi. De mondjuk, hogy oázis! És kü­lönben is, idézzük eszünkbe, hogy a színpadi varázslat akár légüres térben is létrejö­het, ha tud. Bár itt az Űr színben is inkább mosolyog­tatok, mint lélegzetelállítóan elkápráztatok a templomto­rony magasában megvilágí­tott alakok, de hagyjuk el a témát. Lényeg, hogy a sze­gény (puritán) színpadnak akkor van létjoga, ha drama­turgiai funkciót tölt be, ha a darab kiemelt, kiválasztott, hangsúlyos, aláhúzott, vétel­re kínált közlendője ezt kí­vánja. Ha - mint minden más, gondosan kimódolt színházi közvetítő eszköz ­ilyen színpadi látvány(talan­ság) szolgálja a közlést leg­jobban. Csakhogy itt nehéz fölfedezni ilyenfajta színházi következetességet. Bevallom töredelmesen, nekem egyál­talán nem is sikerült, de megengedem, a hiba az én készülékemben van. Mind­össze annyit sikerült apperci­piálni központi rendezői tö­rekvésként, hogy az erőtelje­sen meghúzott szövegű ma­dáchi színek lehetőleg minél gyorsabban leperegjenek. Feltehetően a szöveghúzás is, de a rendezés biztosan Ko­rognál Károly munkája. A kamarajelenetek felszínesen elnagyoltak, tömegjelenetek (történelmi tablók, szokás mondani) meg nincsenek, mert nem elég nagy a tömeg. A csoportos szereplők is mo­zoghatnának tömeghatást keltve, de kellő koreográfiai invenció nélkül ezúttal nem mozognak így. Fény- és hang­effektekkel is lehetne operál­ni, de ezek a dolgok itt úgy működnek, mintha tényleg elmúlt történeti korokban és nem a 21. század elején len­nénk színházban. Vannak még a ruhák: Papp János egynéhány látványosabb kreá­ciója híven mutatja, hol já­runk az emberiség történeté­ben, más darabjain látszik, hogy legfőbb céljuk a szerep­lő személy fizikális előnyei­nek vagy hátrányainak ki­emelése vagy leplezése; jó ötlet a Falanszter-lakók bu­kósisakja; de nagy általános­ságban a szegénység és a si­etség a látszik. Ami Oberfrank Pál Ádámján látszik, az a színész óriási erőbedobása. Lihegve kapaszkodik, hogy Szalma­Lucifernek egyenrangú part­nere legyen, de ismerjük el, szinte lehetetlen vállalkozás ez oly esetben, amikor nincs kellően tisztázva: ki ez az Adóm? milyen? mit akar? Éváról szerencsére nincs ennyi kérdés, a fregolisze­repben Szabó Gabi profi vál­tozékonysága elég. Az epi­zódszereplők közül Király Levente mellett Hunyadkürti István kelt figyelmet minden figurájában, jó Hippia Ju­hász Róza, professzionális minden alakban Rácz Tibor, legszebben beszél Ráfael fő­angyal - Herczeg Zsolt ­Dobos Kati hangján. Sulyok Erzsébet Operagála - Mozarttól Pucciniig Svéd énekesek a fürdöudvarban Ma este fél 9-kor a Tisza Lajos körúti für­döudvarban nagysza­bású operagálát ren­deznek svéd énekmű­vészek közreműködé­sével. A Szegedi Szim­fonikus Zenekar tagjai­ból alakult kamaraze­nekart egy olasz kar­mester, Claudio Morbo dirigálja. Nyolc éve él magy.ar fe­leségével Isaszegen Berle Sanford Rosenberg ameri­kai tenorista, akinek opera­énekesi karrierje néhány évvel ezelőtt betegsége mi­att kettétört. Abba kellett hagynia az éneklést, de a zenétől ezután sem szakadt el, igyekezett hasznosítani azt a tudást, amit mesteré­től, a világhírű spanyol te­noristától, Carlo Bergonzi­tól tanult. Rosenberg úr az autentikus bel canto techni­ka átadására vállalkozott, amikor 1995-ben Stock­holmban kezdett tanítani. Ma már sok növendéke van a svéd fővárosban, közülük öten jöttek el most Szeged­re, hogy a fürdőudvari programsorozatban bemu­tatkozzanak. Helena Samuelsson jól ismert a stockholmi zenei életben, koncertek gyakori szólistája, Mimi, Liú és Pa­mina szerepében opera­színpadon is sikert aratott. A mezzoszoprán Ella Lindström két éve már be­mutatkozott Szegeden, amikor Acél Ervin közös mesterkurzust tartott itt Berle Rosenberggel. Jessi­ca Forsell tavaly óta a Programok stockholmi Royal Opera tagja, sokfelé koncertezett már Európában és az USA­ban. Helena Linden kere­sett oratórium- és kamaraé­nekes hazájában, legutóbb Szokolay Vérnászában lé­pett fel a magyar opera svédországi premierjén. A baritonista Fredrik Helges­son 1997-ben Don Giovan­ni szerepét énekelte hazájá­ban, azóta sokfelé hívják. A Szegedi Szimfonikus Ze­nekar tagjaiból alakult al­kalmi kamarazenekart diri­gáló Claudio Morbo a mi­lánói zeneakadémián szer­zett karmesteri diplomát, jelenleg a torinói zeneaka­démia tanára, mellette szá­mos olasz operaház ven­dégkarmestere. A ma esti gálán az énekesek népszerű Mozart-, Bizet-, Rossini-, Verdi- és Puccini-operaári­ákkal lépnek a közönség elé. H. Zs. MA A Fürdőudvarban 20.30­tól a Opera Gálaest. A Százszorszép Gyer­mekházban 14 órától Téged is vár a Mikka Makka játék­tár. A Közéleti Kávéház kere­tében 18 órától a Garden Lo­vagi Étteremben (Eko-park) A divat. Vendégek: Bogyó Bea és Körösi Gézáné Szil­via, közreműködnek a TO­TÁL Divat-show tagjai. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeum­ban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatör­téneti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettu­dományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régé­szeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiál­lítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának ké­pei és szobrai. A Kass Galé­riában Kass János grafikus­művész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is láto­gatható. Varga Mátyás szín­háztörténeti kiállítása a Bé­csi körút 1 l/A szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete­házban Uralkodók, polgár­mesterek és szegedi polgá­rok kiállítás; Varga Mátyás £ o ul n </» * y * o .o történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szó­dásüveg- és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményé­ből. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somo­gyi-könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatartási rendje szerint. Nánay Szilamér festőmű­vész tájkép kiállítása a Ro­yal Szálló különtermében. A VIII. táblaképfestészeti biennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. Nóvák András festőmű­vész kiállítását a Gulácsy Ga­lériában lehet megtekinteni. Az Egyházmegyei Kincs­tár és Múzeum hétfő kivéte­lével 10-től 18 óráig látogat­ható. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Pa­tay László gyűjteményes ki­állítása. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogató­kat. A Juhász Gyula Művelődési Központban Gondos Hildegard kiállítása Munkatársunktól Dr. Meislné Gondos Hil­degard festőművész mun­káiból rendeznek kiállítást a Juhász Gyula Művelődési Központban. A művész Németországban született és egyéves volt, amikor magyar származású szülei 1932-ben visszatelepedtek Bajára. 1948-tól a Rudnay Szabadakadémián tanult festészetet. A szegedi egyetem hallgatója volt, amikor 1956-ban elhagyta Magyarországot és ismét Németországban telepedett le. Képzőművészeti tanul­mányait is folytatta. Kiállí­tását dr. Dömötör János nyitja meg augusztus 18-án 17 órakor. Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.lerroglobus.hu 6723 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-3. Tel.: 62/469-847. Nyitva tartás: h.-p.: 6-17 óráig, szombat: 6-13 óráig, vasárnap: 6-10 óráig. 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H—Szo.: 6—22-ig. Vas.: 7—20-ig. COOP SZEGED RT. Szeged, Szentháromság u. 31, , , Telefon: 1 repülőjegy-iroda \ 62/424-715. ^TirPlus ŰŰELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. • Szeged, Rókusi krt. 44. Telefon: 62/424-705 http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom