Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-05 / 182. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. AUG. 5. Lovas polgárörök Szentesen? Szentesen a Polgárőr Egyesület 1994 novemberében alakult. Jelenleg harminc tagjuk van. nem csupán férfiak, hanem négy nő is szívesen felveszi a formaruhát. Gránicz Pál ügyvezető elnök elmondta: nagyon örülnek az új öltözéknek, mert ha abban jelennek meg a közterületen, eleve elrettentik azokat, akik a „zavarosban" akarnak halászni. A polgárőröknek pedig éppen az a szerepük, hogy segítsenek a bűncselekmények megelőzésében. Ezért jó a kapcsolatuk a rendőrökkel, de a vadásztársaságok tagjaival is együttműködnek, hiszen közösen látják ei a mezőőri szolgálatot. Gránicz Pál szerint az önkormányzat, anyagi lehetőségei szerint, támogatja az egyesületüket. Az idén 300 ezer forintot kaptak kiadásaik egy részének fedezésére. A polgármesteri hivatal az irodát is díjtalanul bocsátotta rendelkezésükre, valamint egy használt gépkocsihoz is hozzásegítette őket. Az újabban ún. közfeladatot ellátó személynek minősülő polgárőrök pedig most tervezik a lovas járőrszolgálat bevezetését, annak érdekében, hogy a tanyavilágban még inkább elrettentsék majd a rossz szándékú embereket. B. I. Maroslelén a termést is vigyázzák Maroslelén lassan egy évtizede működik polgárőrség, igaz, először nem így hívták őket. - A nyolcvanas években felszámolódott az önkéntes rendőrség, néhány évvel később, a rendszerváltozás után azonban felmerült az igény egy hasonló feladatokat teljesítő, civil csoportra - beszél a kezdetekről Gazdag István elnök. - Végül a képviselőtestület is úgy foglalt állást, hogy szükség van az Önszerveződő Vagyonvédelmi Csoportra, melyet a megalakuláskor, 1991 februárjában harmincezer forinttal támogatott. A nevet 1997-ben változtattuk meg, azóta polgárőr egyesületként tevékenykedünk, a munka nem változott, a létszám azonban igen: először tízen voltunk, azután huszonegyen lettünk, jelenleg a stabil létszámunk tizenhat. Pedig most igazán szükség van a segítőkész emberekre, hiszen a községben - mint oly sok helyen — a finanszírozás ellehetetlenülése miatt megszűnt a mezőőrség. így a leleiek nem csupán a klasszikus feladatot látják el, hanem a község határát is figyelik. A csapat rendszeresen együtt járőrözik a makói kapitányság munkatársaival; a helyi körzeti megbízottal pedig, ha lehet, mindenkinél jobb a kapcsolatuk: hiszen Kővágó Attila főtörzsőrmester annak idején részt vett a csoport alapításában is. B. A. Ax oldalt ösazoállitotta: N. Rácz Judit Javul a szövetség megbecsültsége Csongrád és térsége polgárőrei az élvonalban Száz lakosonként egy A tavaszi tiszai árvíz idején Csongrádon bebizonyosodott: polgárörök nélkül a rendkívüli védekezési készültség rendszerének működtetése csak nagy nehézségek árán megoldható. (Fotó: Tésik Attila) A csongrádi polgárörszervezet az elmúlt két évben rohamléptekkel haladt a fejlődés útján, az egyesület taglétszáma már az első esztendőben ötszörösére nőtt, s ma már a technikai felszereltségük is megfelelőnek mondható. A tavaszi tiszai árvíz idején bebizonyosodott: a polgárőrség Csongrád egyik legfontosabb stratégiai szervezete. A Csongrádi Kossuth Polgárőr Egyesület 1998 tavaszán alakult át Csongrád és Térsége Polgárőr Egyesületté. Az új szervezet vezetősége kezdettől fontosnak tartótat a létszámbeli és technikai fejlődést. Az egyesület elnöke. Nagypál Sándor szerint a célkitűzéseket jobbára sikerült elérni, a 26 résztvevővel indult új egyesület ma már több mint 170 taggal működik, vagyis Csongrád lakosságának közel egy százaléka polgárőr. A technikai eszközpark fejlesztése során az egyik legjelentősebb lépés egy NIVA terepjáró gépkocsi beszerzése volt, melyet az önkormányzat segítségével vásároltak, s a város, a helyi és térségi vállalkozások, cégek támogatásával működtetnek. Emellett két kismotorral, két kerékpárral, huszonöt rádió-adóvevővel, s több mint száz jó minőségű, portyákon is használható lámpával rendelkeznek. A csongrádi polgárőrök az elmúlt két évben beindították a lovas polgárőrséget, a Kisrétben polgárőrbázist létesítettek, ez éve tavasza óta vízi egységgel is rendelkeznek, az árvíz idején pedig bebizonyosodott: e szervezet nélkül a hatalmas tiszai árhullám védekezési munkálatainak megfelelő segítését csak nehézségek árán lehetett volna biztosítani. A csongrádi önkormányzati képviselő-testület az egyesület árvíz idején végzett tevékenységét „Pro Urbe — Csongrád" kitüntetéssel ismerte el. Az elnök lapunknak elmondta: terveik között szerepel egy vagyonvédelmi központ kialakítása, ezt a csongrádi volt MHSZ-székházban szeretnék létrehozni. Ez ügyben vagyonvédelmi cégekkel már folytattak tárgyalásokat, az épület tulajdonjogának megszerzéséért pedig pályázatot nyújtottak be. Hamarosan egy számítógéppel is rendelkeznek majd, melyet pályázatokon nyert pénzekből, valamint támogatásokból vásárolnak meg. A rendőrség és a polgárőrség kapcsolata Csongrádon igen jónak mondható. Az együttműködés alapjait még a korábbi Csongrád városi rendőrkapitány, dr. Kurucz Ferenc alapozta meg. Nagypál Sándor szerint a kapitánysági vezetőváltás után sem változott e helyzet, Sipos János ugyanis hasonlóképpen fontosnak tartja a polgárőrség Csongrád térségi tevékenységét. Az elnök kifejtette: hasonlóképpen gondolkodik Csongrád és Felgyő önkormányzati vezetése is, ám Tömörkényen és Csanyteleken „egyelőre még nem akarják befogadni a polgárőrséget". M. Sz. J. A rendszerváltást kővető társadalmi változások is hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban - a 90-es évek elejétől - ugrásszerűen megnőtt a bűncselekmények száma. A lakosság körében is egyre jobban megfogalmazódott: a közbiztonság őrzése érdekében - hiszen a rendőrök nem lehetnek jelen mindenütt - közös összefogással tenni kell valamit. Csongrád megyében is ez ösztönözte a napjainkra már megyeszerte jól szervezett rendszerben működő polgárőrségek megalakítását. A megyében az elmúlt évek alatt folymatosan nőtt az önkéntes helyi polgárőrcsoportok száma. A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége ezért ma már 55 egyesületben, 1500 taggal működik. Tevékenységükről, a polgárőrség szerepéről az I. Dél-alföldi Millenniumi Regionális Polgárőrnap apropóján beszélgettünk Magyari Bélával, a megyei szövetség elnökével. - Hogyan jött az ötlet, hogy három megyére kiterjedő rendezvény keretéhen ünnepeljék meg az idei polgárőrnapot? - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye együtt dolgozik a régió fejlesztésén. A kapcsolatépítés formái pedig kulcsszerepet játszhatnak a régiószemlélet erősítésében. Ezért vetődött fel, hogy ne csak szakmai kérdések megvitatásában kerüljünk egy asztal mellé, hanem ünnepek alkalmával is. Szerencsére Nógrádi Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ügyvezető elnöke, Mórahalom polgármestere felajánlotta, hogy városukban megrendezhetjük a millenniumi megemlékezéssel összekötött programunkat. - A polgármesterekre, az önkormányzatokra menynyire jellemző a polgárőrséghez való, ehhez hasonló pozitív hozzáállás? - Nincs okunk különösebb panaszra. Egy demokratikus jogállamban ugyanis alapvető követelmény, hogy a polgárok biztonságban érezhessék magukat. Ezért a testületek többsége belátta: a bűnesetek elkövetésének visszaszorításában segítséget jelenthetnek a járőröző polgárőrök. Nem szólva arról, hogy bizonyos szükséghelyzetekben is - mint a közelmúltban az ár- és belvíz alkalmával - számíthatnak ezen önkéntesek közreműködésére. Külön ki kell emelni a megyei önkormányzat támogatását, hiszen a közgyűlés négy éve folyamatosan biztosít számunkra irodát a Rákóczi téri székházban. - A polgárőrségnek azonban más stratégiai szövetségesei is vannak. - Tagjaink gyakran együtt járőröznek a rendőrökkel, de bűnmegelőzési tevékenységünk jogi keretét is a rendőrség biztosítja. Hasonlóan példaértékű és a határőrizeti munkában nagy jelentőséggel bír, a polgárőr-határőr egyesületek szervezése is. A postaigazgatósággal szintén van együttműködési megállapodásunk. Tevékenységünk - korántsem teljes - felsorolásából nem hagyható ki az „egy iskola egy polgárőr" mozgalom sem. Ennek keretében közlekedésbiztonsági feladatokat kívánunk ellátni, de odafigyelünk az iskolák környékén esetleges megjelenő drogárusok tevékenységére is. Tapasztalataink szerint komoly visszatartó ereje van a polgárőri jelenlétnek az utcákon, de a sok embert összefogó rendezvényeken is. Ezért tartja fontosnak az Országos Polgárőrszövetség is az utánpótlás nevelését, a létszám folyamatos bővítését, amelyekre mi szintén nagy súlyt helyezünk. N. R. J. Bordányban és Mártélyon Megválogatják tagjaikat Nógrádi és Bartha fontosnak tartja Civil szervezet - régiószemlélettel AÉdk Bartha László és Nógrádi Zoltán szerint a polgárőrség jelentős szerepet vállalhat egy település értékeinek megóvásában. (Fotó: Karnok Csaba, Gyenes Kálmán) Vannak, akik vitatják: szükség van-e a polgárőrségre, a civilek közrendvédelembe való bevonására. Erről is kérdeztük Szeged polgármesterét, dr. Bartha Lászlót, valamint Nógrádi Zoltánt, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) ügyvezető elnökét, Mórahaiom polgármesterét. Nógrádi Zoltán: - Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a Csongrád Megyei Polgárőrszövetség a megyei polgárörnapot a régióra kiterjesztve szeretné megrendezni és az esemény színhelye Mórahalom lehelne. Az ötletet több okból is szívesen fogadtam, illetve fogadta az önkormányzat: egyrészt mert Mórahalom, mint kisváros, eddig nem adhatott helyet ilyen nagy létszámú, regionális rendezvénynek. De nem csak polgármesterként támogattam a javaslatot, hanem a DARFT ügyvezető elnökeként is. E rendezvénnyel ugyanis a polgárőrség, mint civil szerveződés, kifejezésre juttatta: térségünkben kezd gyökeret verni a regionális gondolkodás. A régiószemlélet köztudatba való beépülése viszont egyre nagyobb jelentőséggel bír, elterjesztése azonban hasonló, jó példák nélkül nehéz lenne. Természetesen az is szerepet játszott abban, hogy Mórahalom otthont adott a regionális polgárőrnapi programnak, hogy ily módon is kifejezésre juttathassuk elismerésünket a szervezet minden aktív tagjával szemben. Véleményem szerint a mai világban külön figyelmet és tiszteletet érdemelnek azok, akik nem csupán az egyéni boldogulásukkal törődnek. Közéjük tartoznak a polgárőrök, mivel a szabadidejüket, olykor még anyagi forrásaikat is, feláldozzák mások érdekében. Most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kap a magántulajdon szentsége, az annak védelméért fáradozók legyenek ők rendőrök, tűzoltók vagy éppen polgárőrök elismeréséről semmiképpen sem feledkezhetünk meg. Remélem, ez a nap e gondolatok jegyében telik majd el. Dr. Bartha László: - A megyeszékhely vonzerejét tekintve - főként a nyári idegenforgalom idején - kiemelt hangsúlyt kaphat a közrend és a közbiztonság, a város, illetve a lakosság értékeinek védelme. Ebből vállalnak részt - a rendőrök és más hivatásos szervek mellett - a polgárőrök is. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy a civil szerveződés gondolata még nem ivódott be igazán a köztudatba és az önkéntesség fogalmát, gyakorlatát is űj alapokra kell helyezni. Ez nem megy zökkenő nélkül, de vélhetően előbb-utóbb kialakul majd az erre vonatkozó egységes koncepció, amely lehetővé teszi az e célért tenni akaró személyek összefogását. Az viszont már ma is tagadhatatlan: akik segítő szándékkal és ráadásul önként dolgoznak mások érdekében, támogatást, de minimum köszönetet érdemelnek. Különösen, amíg akadnak olyan primitív vandálok, mint akik tönkre tették az Aba Novák-freskót, illetve falfirkákkal csúfítják el az épületeket! De említhetnénk a magántulajdonokban bűncselekményekkel okozott károk, vagy az ár- és belvíz miatti katasztrófahelyzetek kivédésének fontosságát is, amikor a polgárőrség működésének fontosságát akarjuk hangsúlyozni. Ezért a szegedi polgárőrcsoportok tevékenységét erősíteni kell, és ezt vélhetően elősegít az az elismerés is, amellyel a város négy területi szervezet egy-egy, példásan helytálló tagjának munkáját kívánja megköszönni. N. R. J. Munkatársunktól A civil szervezetek jelentősége, tevékenységük értéke a kisebb településeken is nagy jelentőséggel bírhat, amit jól igazolnak a Bordányban, illetve Mártélyon feladatot vállaló polgárörök is. A Bordányi Polgárőr Csoport több mint három éve - önkormányzati kezdeményezésre - alakult, akkor 42 taggal. Azóta - tudtuk meg Gyuris Ernő polgárőrvezetőtől - már 60 önkéntes dolgozik együtt, és további 12 várja felvételét. A bordányiak ugyanis megnézik kit fogadnak maguk közé. Büszkék arra, hogy a községben megszűntek a besurranásos lopások, az autóés tanyafeltörések" száma is jelentősen visszaszorult. Gyuris Ernő kiemelte: minden éjszaka járőröznek és ha sikerül egy-egy bűnelkövetőt tetten érni, a siker tovább ösztönzi őket, úgy mint az önkormányzat elismerő támogatása. Együttműködnek a körzeti megbízottal is. Emellett Zákányszék és Üllés polgárőreivel is összedolgoznak, a három falu biztonságának védelme érdekében. Jelzik egymásnak, ha gyanús személyeket látnak, illetve - az útirány megadásával - segítik elfogni a szökésben lévő elkövetőket, jelezve azt a helyi rendőrnek is. Mártélyon komlex feladatot látnak el a polgárőrök, mint az nevükből is kiderül, ugyanis Polgárőr, Tűz- és Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület tagjaként vigyáznak arra, hogy a község lakossága biztonságban érezhesse magát - tudtuk meg Rózsa Jánostól, a csoport vezetőjétől. Az elmúlt öt évi tevékenységük alapján arra a legbüszkébbek, hogy Mártélyon és annak közkedvelt üdülőkörzetében - a rendőrséggel, valamint az önállóan végzett járőrözések következtében, a szomszédok egymásért mozgalom elterjesztésével - csökkentek a bolti és lakásbetörések, a hallopások. Természetesen az ár- és belvíz sújtotta területek mentéséből is kiveszik a részüket. Töretlen igyekezetük fő záloga pedig elsősorban az az erkölcsi elismerés, amelyet az önkormányzat által még 1994-ben alapított „Év polgárőre" kitüntetés odaítélése jelent számukra.