Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-05 / 182. szám

SZOMBAT, 2000. AUG. 5. KUTATÁS - FEJLESZTÉS 7 Az eMagyarországprogram Az SZBK kutatóinak újabb bravúrja Mesterséges emberi kromoszóma Hadlaczky Gyula és Csonka Erika, a mesterséges emberi kromoszóma létrehozói. (Fotó: Miskolczi Róbert) Magyarországon a lakosság nagyon szük rétege képviseli az információs társadalmat. A népességnek csak 1-3 százaléka tekinthető olyan „hálózati polgárnak", aki otthon és a munkahelyén egyaránt aktívan használja az internet szolgáltatásait. Ezeken az állapotokon kiván változtatni az eMagyarország elnevezésű program, amely a hazai információs társadalom megteremtését tűzte ki célul. Felmérések szerint hazánkban a lakosság mindössze 19 százaléka rendelkezik számítógéppel, a magyarországi internetezők száma pedig körülbelül 650 ezerre tehető. Világviszonylatban ez az arány sajnos nagyon alacsony. Az eMagyarország, az „eEurope: Információs Társadalom mindenkinek" hazai programja éppen ezen a helyzeten kíván változtatni. Az EU Bizottság 1998. december 8-án nyilvánosságra hozott „eEurope: Információs Társadalom mindenkinek" elnevezésű politikai kezdeményezésének célja: pozitív választ adni az informatikai, technológiai forradalom gazdasági és szociális kihívásaira, elősegíteni a foglalkoztatást, a növekedést és a termelékenységet, valamint biztosítani, hogy az információs társadalom kialakulása Európa számára kohéziós és ne megosztó, integráló és ne fragmentáló, lehetőségeket nyújtó és ne fenyegetést jelentő folyamat legyen. Az eMagyarország programja közel kétszáz szakértő 1999 decembere és 2000 februárja között elmondott véleményének figyelembevételével született meg. A szöveglerveket nyilvános vitafórumokon, valamint számos szakértői megbeszélésen vitatták meg. A program hazai kivitelezése azonban még gyerekcipőben jár. Az eMagyarország tervezetében leírtak gyakorlati kivitelezése a nemrégiben megalakult informatikai kormánybiztosi hivataltól várható. Az eMagyarország programban szereplő tíz legfontosabb fejezel: 1. A fiatalok beléptetése a digitális korszakba. Az információs társadalom korszakára legelőször a fiatalokat kell felkészíteni. 2. Olcsó internet-hozzáférés. A háztartások és az intézmények internetesítése az elsődleges cél. 3. Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása. Az egész fejlett világ Munkatársunktól A génterápiás szer egy közönséges, meghűlést okozó vírus genetikailag módosított változatát tartalmazta, amelyet 37 brit és amerikai páciens esetében egyenesen a feji, illetve nyaki daganatokba injekcióztak. Ahol már több daganat is kialakult, ott csak a legnagyobb méretű tumorokba juttatták be a hatóanyagot. A mesterségesen átalakított vírus képes volt azoknak sejteknek a megkülönböztetésére, amelyekben egy igen fontos daganatelnyomó gén hiányzott vagy hibásan működött, s szelektíven elpusztította azokat. A p53-as gén működése igen várja az elektronikus piac kifejlődését, az európai gazdasági versenyképesség növelését. sőt részben a gazdaság növekedését. Az elektronikus kereskedelem fejlettségi szintje hazánkban jelenleg meglehetősen alacsony. 4. Gyors internet a kutatók és a diákok részére. A digitális kommunikáció fejlesztése nélkülözhetetlen a magas színvonalú, multimédiás távoktatáshoz és távtanuláshoz is. 5. Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez. Alapvető fontosságú, hogy Magyarországon olyan multifunkcionális intelligens kártya kerüljön bevezetésre, amely közös alapot, átjárható informatikai rendszereket teremt. 6. Kockázati tőke a hightech kis- és középvállalatok számára. A leggyorsabb fejlődésre képes vállalkozások kockázati tőkéhez juttatása jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatás javításához. 7. „Elektronikus részvételi" lehetőség a fogyatékos, csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára. A technológiai fejlődés eredményeinek széles körű hasznosítása javíthatja az egészségügyi és szociális ellátás hatékonyságát, valamint megkönnyítheti a fogyatékos személyek számára a mindennapi használati eszközök alkalmazását. 8. Online egészségügyi szolgáltatások. A digitális technika alkalmazásával lehetőség nyílik az egészségügyi ellátás hatékonyságának, minőségének és elérhetőségének javítására. 9. Intelligens közlekedés, szállítás. A magyar intelligens közlekedési hálózatok tervezése, építése, már megkezdődött. Ennek lényege az egyedi igényekre reagálni képes közlekedési rendszer megteremtése, valamint a költségeket a felhasználó számára előre érzékeltető rendszer kialakítása. 10. Online kormányzás. Az EU-csatlakozási előkészületekkel összhangban a meglévő rendszerek modernizációjával jelentős változást kell elérnünk a közigazgatási munka hatékonyságában, a közérdekű és digitális információk hozzáférhetőségében, az állampolgári ügyintézés informatikai támogatásában. Arany T. János fontos a normális sejtosztódási folyamatok fenntartásában, így nem csoda, ha a daganatos sejtek jelentős részében hibás változata található meg - a feji és nyaki daganatos sejteknél például 45-70 százalékban. A Texas Egyetem Rákkutató Központjának orvosai a génterápiás eljárást hagyományos kemoterápiával kombinálták, s a korábban csak gén-, illetve kemoterápiával kezelt betegekhez képest jobb eredmények születtek: a harminc értékelhető páciens esetében huszonötnél a rosszindulatú tumor visszahúzódott, nyolc esetben pedig teljesen és tartósan eltűnt. Elsőként a világon mesterséges emberi kromoszómát hozott létre dr. Hadlaczky Gyula kutatócsoportja a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetében. A tudományos szenzációnak számító eredmény gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a mesterséges kromoszóma hordozóeszközként szolgálhat a génterápiában. Mesterséges emberi kromoszómát hozott létre dr. Hadlaczky Gyula kutatócsoportja a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetében. A munka 1996-ban kezdődött, amikor az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalához benyújtották a mesterséges emlős kromoszóma szabadalmaztatására vonatkozó kérelmet annak alapján, hogy - mint arról lapunkban többször beszámoltunk - sikerült mesterséges egérkroBaktériumokat nagy tömegben előállító fermentációs üzem létesítését tervezi a volt szovjet laktanya területén egy konzorcium. Az üzemben olyan hasznos mikroorganizmusokat „termelnének", amelyek alkalmasak a különféle hulladékok, szennyeződések lebontására. Ezzel a laboratóriumokból gyakorlati hasznosításra kerülhetnek a szegedi kutatók eredményei. A Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszéke elsősorban a mikroorganizmusok gázanyagcseréjének kutatásával foglalkozik. Annak megismerésével, hogy a baktériumok hogyan tudnak olyan egyszerű molekulákat termelni és hasznosítani, mint a hidrogén vagy a metán. A hidrogénről ma már egyre szélesebb körben tudják, hogy a kőolajkészletek 30-40 év múlva várható világméretű kiapadása utáni egyik legígéretemoszómát előállítaniuk. A hivatal azonban mindaddig csak a1 egér-kromoszóma szabadalmat engedélyezte, amíg a szegedi kutatók be nem bizonyítják: más faj esetében is lehetséges a mesterséges kromoszóma előállítása. A határidő 1997 novembere volt. Tekintettel arra, hogy a mesterséges kromoszómák egyik lehetséges felhasználási' területe az emberi génterápia, az SZBK-ban úgy döntöttek, a „más faj" az ember lesz. A mesterséges humán kromoszóma előállításával Csonka Erika PhD-hallgatót bízták meg. A doktorandusz 1997. október 14én látta meg az első jeleit annak. hogy az egérnél lejátszódó folyamatok az emberi kromoszóma esetében is megismételhetők. Ekkor elküldték az adatokat az amerikai Szabadalmi Hivatalnak, majd kétéves „aprómunka" kezdődött a Genetikai Intézet kanadai partnere, a Chromos Moleeular Systems részvételével. A mesterséges kromoszómákat tisztították, elemezték, majd 1999 végére tudományos közlemény lett a kutatási eredményekből. A hírt idén sebb energiahordozó. Annak megismerése, hogy ezeket a gázokat a biológiai rendszerek hogyan tudják előállítani, a biotechnológia egyik fontos feladata. Mint Kovács Kornél tanszékvezetőtől megtudtuk, csoportját éppen íi környezetbarát energiahordozók kutatása-fejlesztése vitte el a környezetvédelmi biotechnológia irányába. Ennek legfontosabb feladata olyan biotechnológiai rendszerek megismerése és használatba vétele, amelyek a környezetünkben káros vagy felesleges hulladékként felhalmozódó vegyületeket hasznos termékekké alakítják át. A szennyeződések, hulladékok, biomassza eltávolítására, átalakítására legalkalmasabb élő szervezetek tehát a mikroorganizmusok. A környezetvédelmi biotechnológus feladata, hogy megtalálja az adott szennyeződés lebontására leginkább alkalmas baktériumot. Az elmúlt évek során a szegedi kutatók számos olyan eljárást fejlesztettek ki laboratómájusban jelentette be a kutatócsoport az amszterdami európai humángenetikai kongresszuson. A Szabadalmi Hivatal június 20-án elfogadta az emlős mesterséges kromoszómára vonatkozó szabadalmat. Hadlaczky Gyulától és Csonka Erikától megtudtuk, hogy a humán mesterséges kromoszóma ugyanazzal az eljárással készült, mint korábban az egéré. Vagyis a kutatók, ismerve a sejtek működését, ráveszik azokat, hogy az emberi kromoszómán a kívánt DNS-ből egy új kromoszómát készítsenek. A kutatók által beépített jelzőgének kivételével az új, mesterséges kromoszóma teljes alapanyaga géneket nem hordozó emberi DNS, mtg a kísérleti alany a kínai hörcsög, illetve annak egy sejtje. Az eredmény tehát egy mesterséges emberi kromoszómát hordozó kínai hörcsögsejt. A szegedi kutatók az első mesterséges emberi kromoszómát prototípusnak tekintik, mellyel még nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy alkalmas legyen a különböző genetikai riumi szinten, amelyek egyik vagy másik ilyen hulladék felszámolását teszi lehetővé mikrobiológiai módszerek felhasználásával, vagyis környezetbarát módon. Ezek az eljárások azért nem kerültek még széles körű gyakorlati hasznosításra, mert a kiválasztott vagy „megtanított" mikroorganizmusokból a gyakorlati hasznosításkor nagy mennyiséget kell előállítani, amire a laboratóriumban nincsenek megfelelő berendezések. A piaci lehetőséget felismerve egy mezőtúri székhelyű kft. egy konzorciumot hozott létre, amelyben környezetvédelem területén működő cégek mellett az SZBK, a SZTE és Szeged város önkormányzata is szerepet vállalt. A tervek szerint a vállalkozás 110 millió forintos állami támogatással - melyet az Oktatási Minisztérium Biotechnológia 2000 pályázatán nyertek a szegedi kutatók - és 50 millió forintos saját ráfordítással olyan fermentációs üzemet hozna létre a volt szovjet lakbetegségeket megelőző vagy gyógyító génterápiás felhasználásra. Először szeretnének hasznos, terápiás géneket „telepíteni" a mesterséges kromoszómára. Ez várhatóan már őszre sikerülhet a szegedi kutatóknak. A következő lépés annak megoldása lesz, hogy ez a hasznos teher a kromoszómán cserélgethető legyen, vagyis ne kelljen újra előállítani a kromoszómát akkor, ha új genetikai tartalommal akarják megtölteni. A kutatók arra számítanak, hogy jövőre sikerül megoldaniuk ezt a problémát. A következő nagy feladat annak felderítése lesz, hogyan lehet a mesterséges kromoszómát célirányosan éppen a gyógyítandó sejtbe juttatni. Hadlaczky Gyula szerint ahhoz, hogy eljussanak az emberi klinikai kísérletekig, még legalább 5-10 éves munkára lesz szükség. Az azonban már most is nyilvánvaló, hogy a mesterséges kromoszómák rendkívüli lehetőségeket nyitnak a génterápiában, a ma még gyógyíthatatlan betegségek megelőzésében és kezelésében. Kecxer Gabriella tanya területén kialakftandó technológiai parkban, ahol a hasznos munkát végző baktériumok ellenőrzötten és nagy tömegben állíthatók elő. Ezek a baktériumok természetesen semmilyen veszélyt nem jelentenek az emberi egészségre, hiszen a legfontosabb követelmény, hogy a mikroorganizmusok nem lehetnek potenciálisan egészségkárosítók - hangsúlyozza a tanszékvezető. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk elképzelhetetlen a veszélyes szennyezések és hulladékok európai szintű kezelése, ártalmatlanítása nélkül. A szóban forgó fermentációs üzem ehhez a munkához adhat segítséget. Ha megépül Szegeden a biológiai szennyvíztisztító, a ma még csak a laboratóriumban létező, de a fermentációs üzemben gyártásra kerülő, szennyvíziszap kezelését megkönnyítő baktériumok segítségével élvonalbeli technológia létesülhet Szegeden. K. G. Magyar tudósok CD-n Munkatársunktál Igényes CD-t adott közre az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) „Magyarok a műszaki és tudományos haladásért" címmel. A lemez 83 alkotó pályáját követi végig a fizika, a kémia, a matematika, a mérnöki alkotások és az építészet terültein. De fölbukkannak szerteágazó a kereszthivatkozásokkal ellátott szócikkekben orvosok, közgazdászok, magyar származású Nobel-díjasok is. Megismerhetjük a világhírű személyiségek, életét, iskoláikat, szellemi társaikat, a hozzájuk tartozó tudomány- és ipartörténeti vonatkozásokat. A több mint ezer oldalas szöveget ezer fogalom és névmagyarázat, közel 900 fotó és dokumentum, valamint 13 és mai filmfelvétel egészíti ki. A CDn helyet kapott egy rövidített angol nyelvű változat is. Kínai együttműködés Munkatársunktól Nemrég a SZÉF-en járt Liu Zhongdong, a kínai Zhengzhou Egyetem Élelmiszermérnöki Tanszékének professzora, a Kínai Tudományos Akadémia vendégprofesszora. Látogatásának célja az volt. hogy egy, a kínai és a magyar állam közötti együttműködés keretében tudományos kapcsolatot létesítsen a szegedi főiskolával a mikrohullám élelmiszeripari alkalmazási lehetőségeinek témakörében. Naprendszeren kívüli bolygó Munkatársunktól Minden eddiginél közelebbi exobolygó felfedezését jelentették be csillagászok. Az Epsilon Eridani a Naphoz hasonló, viszonylag fiatal (körülbelül 1 milliárd éves) csillag, bár annál valamivel kisebb és alacsonyabb felszíni hőmérsékletű. A most felfedezett bolygó mintegy 500 millió km-es távolságban kering tőle - a Naprendszerben ez a kisbolygóöv naptávolságának felel meg. A csillagászok becslése szerint az objektum kissé nagyobb lehet a Jupiternél, tehát minden bizonnyal egy gázóriásról van szó. A bolygót a Texas Egyetem McDonald Obszervatóriumának kutatói fedezték fel, dr. William Cochran vezetésével. A Jupiter 1 7. holdja Munkatársunktól A Jupiter eddig ismeretlen, tizenhetedik holdját fedezték fel amerikai csillagászok. A holdat egyelőre S/1999Jl-nek nevezték el. Az égitest valószínűleg nemcsak a Jupiter, hanem az egész Naprendszer legkisebb holdja, hiszen átmérője mindössze öt kilométer lehet, vagyis kb. 15-16 kilométeres kerületét három-négy óra alatt körül lehetne gyalogolni. Az újonnan felfedezett hold különlegessége, hogy a többi Jupiterholddal ellentétes irányban kering. A Jupiter felszínétől mért átlagos távolsága 24 millió kilométer -jelentették be az Arizona Egyetem és a Massathusettes állambeli Cambridge Smithsonian Astrophysical Observatory csillagászai. Az oldal az Oktatási Minisztérium segítségével készült. Szerkesztette: Keczer Gabriella Génterápiás rákkezelés Biotechnológiai üzem a szovjet laktanyában Hulladékfaló baktériumok