Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

6 FESZTIVALNYÁR HÉTFŐ, 2000. JÚL. 24. B repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. A MASZK és a régi zsinagóga Sziámi ikrek a kultúrában £a

A régi zsinagóga, a MASZK Egyesület, a Szabad S z í n h á zak Nemzetközi Találkozója és Szeged neve eggyé forrott a hazai és a nemzetközi kulturális köztudatban. A nyolc éve kortárs művészeti műhelyként működö épület az utóbbi hónapokban többször került az érdeklődés középpontjába: egyrészt a programjai, másrészt pedig a körülötte kialakult vihar kapcsán. A régi zsinagóga helyreállítása és multifunkciós hasznosítása régóta határozott szándéka a városnak. A városi tanács 1977-ben azzal a céllal vásárolta meg a használaton kívüli épületet az izraelita hitközségtől, hogy ott színház-, hangverseny- és kiállítóhelyet alakít ki. Ám az állapotfelmérés során kiderült: ahhoz, hogy az épülettel bármit is tudjanak kezdeni, előbb fel kell újítani. Erre azonban nem került sor, így a régi zsinagóga 1992-ig raktárként pusztult. A szakrális helyet a szegedi székhelyű MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Központ) Egyesület fedezte fel, amely 1992 tavaszán szegedi civil művészeti műhelyekkel karöltve egy hónapig tartó demonstrációba és aláírásgyűjtési akcióba kezdett egy olyan befogadó profilú intézményért, a régi zsinagógáért, amely próbahelyként is szolgál a nem hivatásos színházi csoportoknak, illetve külső produkciókat is képes fogadni. 1992-ben az egyesület tagjai megszerezték a szükséges engedélyeket és kitakarították, színházi térré alakították át az épületet. Az akkori szabad színházak nemzetközi találkozóján csak egyetlen előadást láthatott a régi zsinagógában a publikum, de ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy játszók és nézők beleszeressenek a helybe - emlékezett vissza Martinkovics Katalin, a MASZK Egyesület alelnöke. Még ugyanabban az évben határozatot hozott az önkormányzat kulturális bizottsága, amely fontosnak tartotta az épület felújítását és a három funkciónak megfelelő hasznosítását. Ebben helyet kapott a befogadó színház terve is. A határozatban az is szerepelt, hogy az épület használói jogáról egy későbbi időpontban dönt majd a közgyűlés. A döntés azonban csak nyolc év után, idén tavasszal született meg. A nyolc esztendő alatt az egyesület többször folyamodott az önkormányzathoz egyfajta gondnoki jogkörért, lévén, hogy az épület használatával és használhatóságával kapcsolatosan mindent ő intézett, mindhiába. A jogkört nem kapta meg. Ellenben az önkormányzat évről évre megújította az engedélyt, s ingyen bocsátotta a MASZK Egyesület rendelkezésére a régi zsinagógát, ahol eleinte csak nyáron, az utóbbi két évben viszont már májustól októberig szerveztek különböző programokat: színházi előadásokat, koncerteket és kiállításokat. A MASZK az idők során nemcsak a város által kitalált hármas funkciót valósította meg, de - döntően külső forrásból pénzügyileg és szakmailag is felügyelte az épületben folyó munkát, aminek köszönhetően kialakult a régi zsinagóga karakteres arca, amely jól illeszkedik a szegedi művészeti intézmények sorába. A romos épület teljes felújítására többször tett kísérletet a város. 1992-ben például két év határidővel vállalták a régi zsinagóga műemléki jellegű felújítását, de a rekonstrukcióból semmi sem valósult meg. Martinkovics Katalin elmondta: a MASZK és az önkormányzat hosszú távú együttműködésére vonatkozóan több megállapodás-tervezetet is kidolgoztak az évek során. Ezek egyikében még azt is vállalta volna az egyesület, hogy záros határidőn belül előteremti az épület felújításához szükséges pénz 70 százalékát. Számítások szerint a régi zsinagóga teljes rekonstrukciója körülbelül 280 millió forintba kerülne. A közgyűlés idén tavasszal úgy döntött, hogy a Szegedi Ifjúsági Ház kezelésébe adja az egyesület törzshelyét, ami annyit jelent, hogy a régi zsinagóga az IH telephelyeként működik majd a továbbiakban. Kultúrkörökben megütközéssel fogadták a közgyűlési határozatot. Aztán jött a Szegedi Kortárs Balettről szóló képviselő-testületi döntés, s teljes lett a zűrzavar a régi zsinagóga körül. A zavart azonban nem érzékelték a nézők, hiszen az egyesület tavaszi programsorozatán több mint kétezren vettek részt. Július 24-én kezdődik a Thealter, a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója. Martinkovics Katalintól megtudtuk: három előadás - az Álló Idő Színháza Zártkörű rendezvény, az orosz Ache színházi csoport Balett és a Nyári Mozi Színházi Közösség Tomato, avagy a paradicsom című produkciója - kifejezetten a tizedik, jubileumi fesztiválra készül a MASZK menedzsmentjében. Bár a MASZK vezetői a közgyűlési döntést követően szerettek volna egy hosszú távú szerződést kötni a régi zsinagóga kezelőjével, azt mind a mai napig nem sikerült tető alá hozni. Az alelnök szerint pedig a programtervezés és a pénzügyi alapok megteremtése szempontjából fontos lenne a konkrét megállapodás, mert a bizonytalanra senki sem mer szervezni. Ami ma biztos: a MASZK Egyesület 2000. október 20-ig maradhat benn az épületben. Hogy utána mi lesz, azt senki sem tudja. Szabó C. Szilárd Strauss Cigánybárója újra a szabadtérin Romantikus operettshow Gazdag program, mediterrán hangulat Reneszánsz est a Muzsikáló Udvarban Bevallom, nem hittem, hogy a tavalyi három elóadás után idén újabb két estére megtelik a Szegedi Szabadtéri Játékok nézótere A cigánybáróra. De úgy látszik, a közönség annyira ki van éhezve a mesevilágba ringató romantikára, a fülbemászó dallamokra, hogy Johann Strauss örökzöld nagyoperettje a produkció hibái ellenére is verseny- és piacképes. Tóth János egyik felújításból a másikba csöppent, hétfőn még esőnapos Hunyadiját játszották a Dóm téren, péntek estére már A Cigánybárót kellett újra színpadra tennie. A rohamtempó a bejáratott előadásoknak sem használ, most pedig legfeljebb arra maradt idő, hogy a tavalyi emlékképeket felfrissítsék. A közönség kegyeit kereső bevált, látványos show-elemek, a lovas huszárok, a gyerekek, a parádés hintó, a nemzetiszín lobogók, az eldördülő puska, a finálét záró tűzijáték ezúttal is a helyükön voltak, jól illeszkedtek Csikós Attila kissé mesekönyvszerű, klasszikus díszletébe. Okosan mérte fel a rendező, hogy nagy szükség van rájuk, nélkülük álomba szenderített volna a három hosszú felvonás. Pedig a szereplőgárda most is igyekezett kitenni magáért. Megint a Zsupánt alakító Gyimesi Kálmán volt a legjobb. Alighanem hasonló sorsa lesz, mint nagy elődjének, Melis Györgynek, azaz ép orgánummal, biztos színpadi érzékkel fog játszani hetven Vajda Júlia (Szaffi) és Berkes János (Barinkay). (Fotó: Karnok Csaba) fölött is. Jutalomjáték számára a szerep, poénjaitól kacagott a nézőtér, olyan könnyed természetességgel, humorral és (ön)iróniával mintázta meg a disznókirályt, mintha nem is Luna, Jago, Scarpia és Rigoletto, hanem egész életében táncos komikus lett volna. Berkes János nagy rutinnal adta Barinkayt, az elmúlt évtizedekben annyiszor énekelte már a szerepet, hogy gyanítom, egy új rendezésben akár próba nélkül is feltalálná magát. Tas Ildikó kulturált, szabatosan beszélő cigányasszonynak mutatta Cziprát, éneklése kifejező volt és pontos. A tavalyi Arsena, Vajda Júlia avanzsált Szaffivá, sok színnel, biztos magasságokkal, árnyaltan és érzelmekkel telítve énekelte a szólamot. A vénkisasszony Mirabellaként a korrektül játszó és éneklő Gémes Katalin tért vissza, miként párját, az agglegény Carnero grófot is újra Vághelyi Gábor alakította - ezúttal olykor bohózatba illőn túlozva. Merényi Nicolette hangi és színészi szempontból is telitalálat Arsena szerepére, annyira tudja ezt a stílust, olyan jól áll neki az operett, hogy érdemes lenne gyakrabban megbízni hasonló feladatokkal. Rácz Tibor és Jakab Tamás oly tökélyre fejlesztette a jellegzetes roma beszédmód paródiáját, hogy a két „csávót", Palit és Zsigát aligha játszhatná helyettük más. Fekete Gizi királynői tartású Mária Terézia, Piskolti László kellően hebehurgya Ottokár, Ötvös Csaba szilaj Homonnay volt. A Fesztiválzenekart kellő temperamentummal vezénylő Molnár László egyben showman is volt, aki a közönséget nemcsak a zenekari szövet stílusos, élvezetes megformálásával, hanem karmesteri megjelenésével, modorával, mozdulataival is meggyőzte. A hangosításról, ami sajnos olyan hatást kelt, mintha két hatalmas Sokol rádióból szólna a zene, bizonyára a rendelkezésre álló technika tehet. Miként a Hunyadinál, ezúttal sem sikerült megteremteni a hangzásban a zenekar, a kórus és a szólisták optimális arányát. Nem várunk CDminőséget a szabadtérin, de azért nem ártana ebben is előbbre lépni. Hollási Zsolt A vasárnap esti reneszánsz esttel indult, és augusztus 1-jéig tart a városháza mediterrán hangulatú, gyönyörű barokk belsöudvarán a Muzsikáló Udvar idei rendezvénysorozata. A programokról a Bartók Béla Művelődési Központ munkatársától, Száz Krisztinától kaptunk tájékoztatást, aki a város zenei rendezvényreferenseként évek óta szervezi a népszerű sorozatot. - A Muzsikáló Udvar mára a szegedi nyári fesztivál elmaradhatatlan programja lett... - 1970-ben Vaszy Viktor kezdeményezésére indult el a rendezvénysorozat. Ő vette észre, hogy a városháza - akkoriban még tanácsházának hívták - kiváló akusztikájú udvara arra teremtődött, hogy ott komolyzenei kamarakoncerteket rendezzenek. Az elsó hangversenynek Ruha István volt az egyik szólistája, és maga Vaszy Viktor a karmestere, Így már indulásakor roppant nívósnak számított a programsorozat. Később Bárdi Sándor vezetésével bekapcsolódott a rendezvénybe a Szegedi Kisopera társulata, amelyben még főiskolai hallgatóként részt vett Vajda Júlia és Szilágyi Béla, akik ma is lelkes tagjai a nyaranta újne Történelmi Táncegyüttes zenés-táncos reneszánsz estjével indult a program. Mit láthatunkhallhatunk hétfőtől? - Hétfőn este a Magyar Barokk Trió - tagjai: Csetényi Gyula (fuvola), Kerek Ferenc (csembaló) és Bartha Zsolt (gordonka) - barokk estje következik. A Szeged Táncegyüttes keddi kamaraműsora képviseli a magyar folklórt és népzenét. A Szegedi Kisopera társulata pénteken és szombaton Bárdi Sándor és Toronykőy Attila rendezésében, Oberfrank Péter zeneigazgató úr dirigálásával Rossini Bruschino úr című romantikus vígoperáját játssza. Gregor József pedig művészbarátaival, Geiger György trombitaművésszel, Maros Éva hárfaművésszel, a zongorán közreműködő Oberfrank Péterrel és a tehetséges fiatal szopránnal, Pérchy Kornéliával sokszínű, változatos gálaestet ad, amit két alkalommal, július 31-én és augusztus l-jén láthat a közönség. Az este fél 9-kor kezdődő rendezvényekre elővételben a Kárász utcai szfnházi jegyirodában, valamint a helyszínen 600 illetve 800 forintért kaphatók jegyek. Ha rossz idő lesz, a városháza dísztermében, illetve a kisopera esetében a Kamaraszínházban tartjuk meg az előadást. H. Zs. A Muzsikáló Udvar programját Száz Krisztina, a város zenei rendezvényreferense szervezi ra összeálló szezonális együttesnek. A nyolcvanas években különféle okok miatt kisebb-nagyobb szünetekkel létezett a rendezvénysorozat, amelynek szervezését zenei referensként hét évvel ezelőtt vettem át. Valójában nem is tudtam az előzményekről, amikor felkértem volt tanáromat, Bárdi Sándort - akivel magánének vizsgáinkra mindig valamilyen vidám operácskát tanultunk meg -, hogy adaptáljon a városháza udvarára egy kisoperát. - Hogyan állt össze az idei program, és milyen pénzügyi forrásból finanszírozzák? - Az elmúlt hét évben a rendezvénysorozat szervezésében szabad kezet kaptam, (gy a pénzügyi korlátokat figyelembe véve mindig saját elképzeléseim szerint állíthattam össze a programot. Az önkormányzat rendszeres pénzügyi támogatása mellé idén pályázati úton kaptunk a Nemzeti Kulturális Alaptól is 2,5 millió forintot egy összművészeti fesztivál megvalósítására, amelynek a Muzsikáló Udvar mellett része a Horváth Mihály utcai Képtárban rendezendő hagyományos táblaképfestészeti biennále és a Hóra Színház által szervezett Városházi Esték előadássorozata. Idei programunk ugyan a millennium jegyében zajlik, de nem szerettem volna kényszerűségből valamiféle magyar mázt ráeróltetetni, ezért inkább egymásra épülő zenetörténeti korok adják a sorozat vázát. - Vasárnap este a Renaissance Consort és a Pava-