Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

HÉTFŐ, 2000. JÚL. 24. FESZTIVÁLNYÁR 7 Millenniumi kiállítás a Somogyi-könyvtárban Könyvritkaságok Bonfinitöl Dugonicsig Október 22-ig tart nyitva az a kiállítás, melyet mindenki­nek érde­mes meg­tekinteni, aki a Somogyi­könyvtár felé jár: a kiállí­tott könyvek és ősnyom­tatványok között ugyanis olyan ritkaságok vannak, amelyekkel nem minden­nap találkozhatunk. Immár hagyományosan új­ra könyvritkaságokkal foglal­kozó kiállítást nézhet meg a szegedi közönség a Somogyi­könyvtárban, ahol ezúttal a millenniumi kormánybiztosi hivatal és Nemeskürthy István kormánybiztos támogatásával jöhetett létre a Magyarország a nagyvilágban - könyvritka­ságok tükrében című tárlat. Pedig a könyvtár kiállításai az épület aulájában nem igazi kiállítóteremben kapnak he­lyet, vagyis a technikai körül­mények is befolyásolják a rendezést - mondotta dr. Csű­ri Károlyné, a könyvtár tudo­mányos főmunkatársa aki évek óta szervezi a könyvrit­kaságok bemutatását. A régi dokumentumoknál nem mind­egy, hogy olyan falon helye­zik-e el, amelyet napsütés ér, az ősnyomtatványokat pedig biztonsági okokból tárló alatt kell elhelyezzék. A Somogyi­könyvtár gazdagságára egyéb­ként jellemző, hogy az egy­mást követő években újabb és újabb könyvritkaságokat tud az érdeklődő elé tárni. A kiál­lítás rendezője szerint ez a könyvtáralapító Somogyi Ká­roly érdeme, akinek a szak­mai előrelátása és könyvgyűj­tői habitusa ma is sokszor iga­zolódik. Nem egyszer történt meg, hogy a nyugat-európai társintézményeinél anyagilag sokkal nehezebb körülmé­nyek között dolgozó Somo­gyi-könyvtár olyan kincsekkel büszkélkedhetett, amelynek a megszerzése Somogyi Károly hozzáértésének köszönhető. A jelenlegi kiállítás is az ősnyomtatányok korával kez­dődik. a legrégebbi, amely a könyvtár birtokában van, az a Mátyás király koráig tartó 1488-as kiadású Thúróczy Krónika, illetve a kiállításon több Bonfini által írott törté­neti munka is szerepel a ma­gyar történelemből. Láthatunk egy igazi ritkaságot is nyom­tatásban: Ottó freisingi püs­pök leírását, aki 1147-ben el­kísérte II. Frigyes császárt a keresztes hadjáratba, s min­denhonnan - többek között Magyarországról is - feljegy­zésekkel tért vissza. A szak­emberek ezt a könyvet azért tartják nagyra, mert a króni­kákkal ellentétben egykori szemtanú leírása alapján szü­letett, s a szerző nem régebbi dokumentumok alapján, s nem áttételesen számol be a magyarországi helyzetről. A leírás egyébként nem különö­sebben hízelgő a magyarokra, A Somogyi-könyvtárbeli kiállítások egyik fö attrakciója mindig az ősnyomtatványok bemutatása volt. (Fotó: Karnok Csaba) hiszen a püspök szerint majd­hogynem érdemtelenül sze­reztük a szép vidéket, ahol élünk. A könyv sokáig ko­moly forrásként szerepelt, amit az is mutat, hogy 400 év­vel a születése után kinyom­tatták. A millenniumi megem­lékezés tárlói alatt a Szent Ist­ván koráról szóló dokumentu­mokat csodálhatjuk meg, és ebből az alkalomból kiállítot­ták a Somogyi-könyvtár leg­régebbről származó írásos do­kumentumát, egy birtokper határozatát, amely 1390-ben született a visegrádi királyi udvarban és István nádor alá­írásával került ki a kancellári­áról. A viaszpecséttel perga­menre írott dokumentum (a papírra írott változatok levél­tárakban találhatók) egyéb­ként sokáig ide-oda kallódott, míg végül 1636-ban a lőcsei piacon valaki megvette és ké­sőbb a család a könyvtárnak ajándékozta. A tárlók alatt van olyan munka is - termé­szetesen nem korabeli -, amely Augsburgban született, és éppen a kalandozó magya­rok egykori vereségét taglalja, illetve egy egykor nagyon népszerű nürnbergi munka, a Nádasdy-féle mauzóleum mely a magyar királyok és hercegek képmásait tartal­mazza fantáziarajzokon. Igaz, a szerző fantáziarajzain a his­torizálás nem mindig sikerült, hiszen királyainkat jórészt XVI vagy XVII. századi ru­hákban és háttérrel rajzolta le. István király alakja az iro­dalmi figurák között is megje­lenik, Xavier Girtzich István­ról szóló hatfelvonásos darab­jának nyomtatványa is szere­pel a tárlaton: a kiadvány egyébként a frankfurti kiállí­táson is szerepelt, és igen nagy érdeklődést váltott ki. Ugyancsak egy történet fűző­dik ahhoz az 1812-es műsor­füzethez, amelyet a Pesti Színház avatása alkalmából adtak ki, hiszen az Istvánról szóló darab mellé játszották először Beethoven híres Ist­ván király nyitányát: azt a nyitányt, amelyből opera szü­letett volna, ha a Pesti Szín­ház is úgy akarja... Hogy Magyarország hova­tartozása a török időben mennyire fontos volt, jelzi egy kis kiadvány, mely a lon­doni Szent Pál katedrális nyomdájában bámulatos gyorsasággal jelent meg Buda visszafoglalásáról. Ez azt je­lentette, hogy a szerző tudósí­tásokat küldött haza, s így je­lenhetett meg a könyv alig pár nappal Buda bevétele után. Egy másik magyar kirá­lyokkal foglalkozó dokumen­tumnak már szegedi vonatko­zása is van, hiszen Dugonics András egyik saját kezűleg írott rövid történeti munkájá­ról van szó, amelyben királya­ink feleségeit veszi számba időrend és származás szerint. Természetesen van szegedi része is a kiállításnak, melyen a török időktől az árvízi idő­kig nyúlik, bemutatva a város újjászületését. Ismét látható az a Liszt Ferenc kézirat is, mely a jótékony célra írott ze­neművet tartalmazza, illetve több dokumentum arról, hogy nemcsak a nagykörútról is­mert városok, hanem magán­személyek segítsége is érke­zett külföldről. Panelt József Szombaton délután a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában megnyílt a város egyik legnagyobb múltú képzőművészeti rendezvénye, a VIII. Or­szágos Táblakép-festé­szeti Biennálé. A biennálé ebben az év­ben a nyári tárlatok szerepét viszi a szegedi képzőművé­szeti életben, ám míg a szo­kásos nyári tárlatok mind a grafika és festészet, mind a szobrászatnak kfnál bemutat­kozási lehetőséget, a jelenle­gi biennálé a táblaképfesté­szet műfajának kortárs kép­viselőinek alkotásait gyűjtöt­te Szegedre. A VIII. Országos Tábla­kép-festészeti Biennáléra 367 alkotás érkezett, elsősor­ban a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületé­nek tagjaitól, s a beérkezett anyagot a rendezvényt szer­vező szegedi önkormányzat által felkért független zsűri bírálta el. Ennek eredménye­képpen született meg a szombaton megnyílt kiállítás 83 táblaképből álló anyaga, melyet a közönség a Horváth Mihály utcai Képtár mindhá­rom emeletén tekinthet meg: ilyen szempontból ez a nyár legnagyobb méretű kiállítása Szegeden. A megnyitóra érkező ér­deklődők száma is indokolta, hogy a tárlatnyitást a Képtár előtt szabadtéren, a forga­Megnyílt a táblakép-festészeti biennálé COOP SZEGED RT. Képbe rejtett üzenetek lomtól erre az időre lezárt Horváth Mihály utcában tar­tották, ahol előbb dr. Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója köszön­tötte az egybegyűlteket, majd Wehler Tibor Munkácsy-dí­jas művészettörténész érté­kelte a millenniumi biennálé anyagát. Mint mondotta, a nyolcvanas években elkez­dett biennálé-sorozat iránt másfél évtized elmúltával is felfokozott a szakmai érdek­lődés. A mostani biennálé stílusokat és generációkat, életműveket, markáns alko­tói arcokat, hagyományokat és megújító kezdeményezé­seket köt össze a maga sok­színűségével. A művészet­történész szerint az óvatos és mértéktartó újítás ítélhető meghatározó tendenciaként a szegedi biennálén, még ak­kor is, ha a klasszikus tábla­képfestészet műfajai - a portré, a csendélet vagy táj­kép - alig vannak jelen a zsűrizett anyagban. A festői műteremtést azonban már ré­gen nem a műfajok ösztönzik - tette hozzá Wehler Tibor. A rendezvényen átadták a VIII. Országos Táblakép-fes­tészeti Biennálé díjait is, me­lyet héttagú zsűri ítélt oda ki­lenc szervezet és vállalkozás - köztük a Délmagyarország db ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 A VIII. Országos Táblakép-Festészeti Biennáléra 367 alkotás érkezett, melyből a zsűri 83-at válogatott ki a szegedi kiállításra. (Fotó: Karnok Csaba) Kft. - felajánlása alapján. A zsűri tagjai Nóvák András és Aranyi Sándor festőművé­szek, dr. Nagy Imre és Szu­romi Pál művészettörténé­szek voltak Szegedről, illetve Kovács Péter (a zsűri elnö­ke) és Kéri Ádám grafikus­festőművészek, illetve Pró­kái Gábor, a Képző- és Ipar­művészeti Lektorátus osz­tályvezetője Budapestről. A biennálén a Magyar Al­kotóművészek Országos Egyesülete díját Kalmárné Horóczi Margit, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma díját Vilhelm Károly, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata díját Aknay János, a Szegedért Alapít­vány díját Lóránt János, a Taurus Emergé Kft. díját Kő­nig Frigyes, a Dél-Magyar­országi MÉH Rt. díját Pataki Ferenc szegedi festőművész, a Délmagyarország Kft. díját Halbauer Ede vehette át, a Duna-Tisza regionális Fej­lesztési Rt. munkajutalmát pedig Váli Dezső kapta. A hatvanas éveiben járó korosztályt a most zajló po­Jfér&i cse metjfc 6722 Szeged, Mérey u. 15. Tel.: 62/420-689 Nyitva tartás: H-P.: 6-20-ig. Sz.: 6-12-ig. Vas.: ZÁRVA Ferroglobus J02 Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: inlo@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferrogbbus.hu litikai átmenet veszteseként ábrázoló festményével a Délmagyarország Kft. díját nyerte el Halbauer Ede bu­dapesti festó- és grafikus­művész. A kiállításon való részvé­telre elsősorban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai kaptak felkérést, akiktől ugyan te­matikai kötöttség nélkül, de lehetőleg az ezredforduló hangulatát keltő alkotásokat vártak a szervezők. A 367 benyújtott mű közül a város önkormányzata által felkért független, budapesti és sze­gedi festőművészekből, gra­fikusokból és művészettör­ténészekből álló bíráló bi­zottság válogatta ki azt a 83 képet, amelyet a közönség is láthat a tárlaton. Az alkotók közül Halba­uer Ede fővárosi festő- és grafikusművész Átmenet cí­mű vászonra festett akriljá­val a Délmagyarország Könyv-, Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. díját nyerte el. A képen fekete, fehér és szürke színeket al­kalmazó, és a zavaros víz­ben egy korláttal elzárt alag­út felé igyekvő nőalakot áb­rázoló alkotásával a hatvan­hat éves művész azt az üze­netet kívánta megfogalmaz­6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. ni, hogy saját korosztálya vesztesként éli meg a most zajló politikai átmenetet. A gyermekként a Szépművé­szeti Múzeum rendszeresen látogatásával a festészet felé vonzódó Halbauer Ede szá­mos alkotásaiban politikai mondanivalót „rejtett el", ami - saját állítása szerint ­nem kis mértékben szerepet játszott abban, hogy vi­szonylag későn, 1997-ben nyerte el a Munkácsy-díjat. A pszichológia és a pszi­choanalízis iránti érdeklő­dése vezette az önvizsgálat­ból fakadó, a létezéssel összefüggő kérdéseket fel­vető művek elkészítéséhez, mint amilyen a Létélménye­im című sorozat. Ez utóbbi témájú alkotásai miatt - sa­ját bevallása szerint - a mű­vészi szakma a „legborzasz­tóbb" festőnek tartja. Alko­tói pályájának harmadik fő témája a férfi és a nő viszo­nya. A nyolcvanas évek ele­jétől kizárólag festészettel és grafikával foglalkozó, és a művészi alkotótevé­kenységből élő Halbauer Ede a korábbi táblakép­festészeti biennálék alkal­mával is bemutatta műveit, a díjazottak között azonban idén szerepel először Sze­geden, szemben a miskolci grafikai biennáléval, ahol már korábban díjat nyert. A festő- és grafikusmű­vésznek több mint kétszáz kiállítása volt hazánkban, valamint New York-tói Moszkváig szerte a vilá­gon. H. Sz.-P. J. A szegedi közönség a VIII. Országos Táblakép­festészeti Biennálé kiállítá­sát szeptember 10-ig tekint­heti meg a Horváth Mihály utcai Képtárban. / A A * O y £ LU N " 1 •Ü § MA A XIX. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál műsorában a Dugo­nics téren 18 órától portugál, 18.30­tól török, a Roosevelt téren 18.30-tól olasz, 19 órától francia, a Szeged Pla­zában 18 órától norvég, 18.30-tól lengyel, 19 órától görög táncosok lépnek fel. A Muzsikáló udvar keretében a városháza udvarán 20 óra 30-tól Ba­rokk est, közreműködik a Magyar Barokk Trió. A Fiirdőudvarban 21 órától Que­neau: Stílusgyakorlat. A Thealter alternatív színjátszó fesztivál megnyitása 19.30-tól a régi zsinagógában; 20.30-tól ugyanott Az álló idő színháza, 22 órától a Kass szállóban az orosz Ache (balett) lép fel. A Százszorszép Gyermekházban 10 órától Vakáció Színház, fellép a Grimm-Busz Színház. 18 órától a Közéleti kávéház ke­retében Régi zongoristák klubja a Szegedi Ifjúsági Házban. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnye­geken; „Boldog századvég"; a Ho­monnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti ki­állítás; „Csak egy Földünk van", ter­mészettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállí­tás; Mai magyar szobrászat, Csong­rád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múze­um törzsanyagának képei és szobrai. A VIII. Táblaképfestészeti Biennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi Könyvtárban. Nóvák András festőművész kiál­lítása a Gulácsy Galériában. Nánay Szilamér festőművész táj­kép kiállítása a Royal Szálló külön­termében. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. Délmagyarország operettgála Munkatársunktól Az idén második alkalom­mal rendezik meg Kübekházán a Délmagyarország operettgá­lát. Az „Operettfalu" főterére július 29-én, szombaton este nyolc órától vátják az érdeklő­dőket. A hamisíthatatlan falusi környezetben zajló millenniu­mi, szabadtéri gálára tavaly több mint ötezren voltak kí­váncsiak. Az idén ismét fel­csendülnek a szebbnél-szebb Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc művek. Fellép­nek Kalmár Magda, Kovács Zsuzsa, Várkonyi Szilvia, Leb­lanc Győző, Bordás György operaénekesek, Ürmös Ica da­lénekes, valamint Maros Gá­bor és Böröndi Tamás énekes­színészek. Közreműködik He­gedűs Valér zongoraművész és zenekara. A művészek, mint hajdanán Dérynéék szekerek­kel, fiákerekkel érkeznek az Operettfalu bejáratához pont­ban az este nyolc órakor meg­konduló harangszóra. A közel három órás ingyenes gála szü­netében jótékonysági tombola­sorsolás lesz, a műsort pedig tűzijáték és hajnalig tartó utca­bál zárja. A Tisza Volán Rt. a szegedi Mars téri pályaudvar 12-es ko­csiállásáról 18.30-kor, 19.00­kor, 19.15-kor és 20.00-kor kü­lön buszokat indít Kübckházá­ra. a járművek minden helykö­zi megállóhelyet érintik. A tű­zijáték végén pedig vissza is szállítják a nézőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom