Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 20. SZEGED 5 Holdvilágos zivatar G ondolom, semmi újdonság nincsen benne. Évmil­liók óla van holdvilág, és van éjszakai vihar is. A legtöbb vihar zivatarból erősödik, abban sincsen sem­mi újság, hogy az ég egyik felén süt a Hold, a másik felén dörög, villámlik és esik. Lassan rájövünk, nem is olyan nagy a mi földünk, megeshet mégis, hogy ugyanabban a pillanatban akár százhetvenezerszer is megtörténhet ugyanez. Ahogy nappal is megesik. Csakhogy. Ha napsütésben esik, azt mondjuk, az ördög veri a feleségét. Mit mondjunk rá éjjel? Az ör­dögné veri az urát? Most jövök rá, luk van a vallások tételein. Létezik egyáltalán női ördög? Hogy a házsár­tos menyecskékből mi lesz evilági elmúlásuk után, ed­dig nem is gondoltam rá, de a sodrófát föltehetően magukkal viszik. Jóka ördöge ellenben zsémbes asszonyból, a nevezetes Juditból lett, de rút, förtelmes dögként jött föl az ókútból. Ilyen hamar megváltozott? Amikor nappal vívja csatáját a napsütés a fóllegek­kel, biztosak lehetünk benne, szivárvány is van az égen. És éjjel? Amikor egyébként szél se rebben, csak az eső esik, mintha dézsából öntenék, és recseg-ropog az egész égbolt. A Hold meg mosolyogva nézi. Á tutalnám szilaj juhászok subájára hímnek az egé­szet, de már azok is elfogytak. Ennyire szegény lenne nyelvünk? Fél szava sincsen arra, hogy csillag veri ki az ég egyik felét, hü pásztorként a Hold őrzi, a kertünket meg áldásos eső áztatja? Bízom benne, végre áztatja. Horváth Dezső Országos" halászlé Szombaton nyílik a táblakép-festészeti biennálé Amikor a kép önmagát festi Darázs József: Nincs olyan közös nyelv, amit a művész és a nézó egyaránt beszél. (Fotó: Karnok Csaba) Tiszaújváros (MTI) A Tiszaújvárost és Pol­gárt összekötő híd melletti Ti­sza-szigeten augusztus 12-én rendezik meg az I. Országos Duna és Tisza menti halász­léfőző versenyt, amelyre már eddig négyszáz versenyző ne­vezett és több mint tízezer ér­deklődőt várnak. A dunai és a tiszai ha­lászlevek nagyszabású vetél­Levelet írtak Po­korni Zol­tánnak a Radnóti Miklós Kí­sérleti Gim­názium ta­nárai, melyben tiltakoz­nak a képviselő-testület nemrégiben meghozott döntése ellen. A közgyűlés június 30-án megvonta a bizalmat az iskolát 1995 óta irányító Gál Bélától, és a gimnázium egyik peda­gógusát, Mike Csabát ne­vezte ki a patinás intéz­mény új igazgatójává. A tanárok közül többen ki­látásba helyezték, hogy távoznak a Radnótiból, ha nem változik a helyzet. A Gál Béla mellett kiálló, az iskola jövője miatt aggódó pedagógusok utolsó esélyként Pokorni Zoltánhoz fordultak segítségért. Abban bízva, hogy a Radnótit jól ismerő oktatási miniszter megtesz minden tőle telhetőt az országos hírű gim­náziumért és felülvizsgálja a szerintük politikai színezetű közgyűlési döntést. Az előtörténet Öt esztendővel ezelőtt há­rom radnótis tanár, Gál Béla, Mező Tamás és Mike Csaba pályázott a Radnóti igazgatói székére. Akkor a tantestület közel azonos arányban támo­gatta a jelölteket. Az-önkor­mányzat Gál Bélának szava­zott bizalmat, akinek idén járt le a mandátuma. A gimnázium vezetésére ketten nyújtottak be pályázatot, Gál Béla és Mike Csaba. Most a nevelőtestület kétharmada Gál Bélára vok­solt, s a diákönkormányzat is az öt éve hivatalban lévő di­rektort támogatta. De a közép­iskolai igazgatók tanácsa is Gál Béla pályázatát javasolta elfogadni az önkormányzat­nak. Ennek ellenére az önkor­mányzat 2000. augusztus 1-jei kedőjét szervezők célja, hogy a tiszaújvárosi rendez­vényt együtt emlegessék olyan fesztiválokkal, mint például az abonyi pünkösdö­lők, a bajai halászlé ünnepe, a csabai kolbászfesztivál, a kalocsai paprika napok, a pataji ősz pacalfőző verseny, illetve a karcagi birkafőző verseny és a szolnoki gu­lyásfesztivál. hatállyal Mike Csabát nevezte ki igazgatóvá. A hírek A közgyűlési döntést meg­előzően különböző hírek ke­ringtek a városban az igazgató­választással és a gimnázium­mal kapcsolatban. Városházi ellenzéki körökben például már tavasszal tudni vélték, hogy Gál Béla mandátumát nem hosszabbítja meg az ön­kormányzat. De azt is beszél­ték, hogy Gálnak úgy keresték az ellenfeleket, s információ­ink szerint az ellenjelölteknek tálcán kínálták a Radnóti igaz­gatói székét. Mike Csabának is, akinek a felesége a polgár­mesteri hivatal oktatási irodá­ján dolgozik, s aki az önkor­mányzat oktatási bizottságának adminisztratív titkára. - Onnan tudtam, hogy nagy a baj, ami­kor egyik radnótis tanár és szü­lő keresett a másik után, akik arról győzködtek, hogy Gál Béla a legalkalmasabb személy az iskola vezetésére - mondta Szemők Árpád szocialista ön­kormányzati képviselő, az ok­tatási bizottság tagja. Az előző ciklus vezető oktatáspolitikusa szerint Gál Béla újból visszaál­lította a Radnótit arra a pályá­ra, ami a nagy hírű gimnáziu­mot megilleti, s nem érti, hogy a jól és gyorsan menő vonatról miért szedték le a vezetőt. Ezt a levelet aláíró tanárok sem ér­tik, akik úgy gondolják, nagy­részt Gál Béla kitartó és önzet­len munkájának köszönhető, hogy az elmúlt öt évben emel­kedett a gimnázium szakmai színvonala és javultak munka­körülményeik. A pedagógusok szerint Gál igazgatósága alatt kialakult az a fiatal, lelkes, szakmai színvonalát tekintve is kiemelkedő tantestület, amely - A képek mondanivaló­jának megértéséhez nem kell görcsösen ragaszkod­niuk a tárlatlátogatóknak, fontosabb az érzelmi rá­hangolódás - véli a negy­venöt éves Darázs József szegedi festő, aki a min­dennapi életben műszaki előadóként dolgozik egy építőipari vállalatnál. Egyik alkotását a szomba­ton nyíló nyolcadik orszá­gos táblakép-festészeti bi­ennálén láthatja a közön­ség Szegeden, a Horváth Mihály utcai képtárban. - 1974 óta festek, de csak 1986-ban kerültem be a művé­szeti közéletbe, amikor belép­tem a Fiatal Művészek Stúdió­jába - beszél munkásságának indulásáról Darázs József sze­gedi festő, akinek egyik alkotá­sát a szombaton nyíló nyolca­dik táblakép-festészeti bienná­lén tekintheti meg a közönség. - Művészi pályám kezdete tel­jesen spontán és ösztönös volt. Amikor a mostani feleségem a középiskola befejezése után rendezgette a taneszközöket, megláttam egy érintetlen akva­rell készletet, és elkezdtem vele dolgozni. A festés aztán folya­matos és egyre intenzívebb el­foglaltsággá vált. A Fiatal Mű­vészek Stúdiójának tagjaként már könnyebben részt tudtam venni pályázatokon és kiállítá­sokon. Az első jelentősebb be­mutatkozásom Szegeden a Bar­tók Béla Művelődési Központ B galériájában volt 1988-ban. - Az először megfestett ké­pektől mennyire térnek el a legújabb alkotások? - Bizonyos alapelvek meg­maradtak, például a síkban való ábrázolás, az archaikus jelek tiszteli a hagyományokat és in­tegrálja az idősebb tanárgene­ráció tapasztalatait. Az oktatási bizottság fideszes tagja, Far­kasné Pócsai Blanka, aki maga is a gimnázium tanulója volt, sokat beszélt a Radnóti hagyo­mányairól és szellemiségéről. Ez szerinte Gál Béla ideje alatt megváltozott, s a direktor újí­tásai nyomán szabadabb elvű­vé vált a gimnázium. Az újítások Az eredményesség fenntar­tása, javítása érdekében szám­talan változtatást hajtottak vég­re az elmúlt öt évben a Radnóti oktatási rendszerében. A társa­dalomban jelentkező és egyre fokozódó igényekhez alkal­mazkodva bevezették például az intézményben a számítás­technika oktatását, s útjára in­dították a sávos nyelvoktatási rendszert, amely a kezdeti ne­hézségek után ma már jól mű­ködik, s annak bevezethetősé­ge iránt számos középiskola érdeklődik. De Gál Béla igaz­használata, de a kezdeti dekora­tivitás mára visszaszorult, ami például jól látszik abban, hogy kevesebb színt alkalmazok. - Milyen jellegű mondani­valót próbál meg elrejteni a képeiben? - Erről nehéz beszélni, mert nincs olyan közös nyelv, amit a művész és a néző egyaránt be­szél, és nincs meg az a kód­rendszer, amely alapján min­denki számára világos, mit akar mondani a festő. Összegyűjtöm azokat a jeleket, amelyek még fellelhetők a nagyon töredékes­sé vált népművészetünkben, és gatósága alatt készítették el a NAT-nak megfelelő oktatási rendszer pedagógiai program­ját is, s indították be a hatosz­tályos gimnáziumi képzést két évfolyamon, egy humán és egy reálosztállyal. Ezt a képzési formát az idén meg is szüntette az önkormányzat saját fenntar­tású iskoláiban. Hírmondónak a Radnótiban tizenkét éve mű­ködő, 6+6-os Matematika Is­kola maradt meg, amelynek fennmaradásáért kemény har­cot vívott Gál Béla a városházi politikusokkal, közülük is el­sősorban Hargittai Ritával, az oktatási bizottság elnökével. A meghallgatás Hogy valójában mit rontott el Gál Béla, miért esett ki a pikszisből? - azt Hingl László oktatási bizottsági tag sem tud­ta megmondani. Az MDF ön­kormányzati képviselője mind­két jelöltet alkalmasnak találta a Radnóti vezetésére, így Gál Bélát és Mike Csabát is támo­gatta az oktatási bizottság sza­ezeket próbálom beemelni a ké­pekbe, új jelentéseket adva azoknak. A képek mondaniva­lójának megértéséhez ugyanak­kor nem kell görcsösen ragasz­kodniuk a tárlatlátogatóknak, fontosabb az érzelmi ráhango­lódás. - Az önmagában bizonyta­lan megélhetést nyújtó fes­tészet mellett milyen mun­kával szerez biztos jövedel­met? - Egy építőipari vállalatnál dolgozom műszaki előadóként. Ez kicsit széttöri azt a mítoszt, hogy a művész bezárkózik a vazásán. Ugyanakkor Gál Bé­lával szemben nagy ellenállást tapasztalt, ami szerinte nem szakmai jellegű volt. A köz­gyűlésen azért szavazott Mike mellett, mert úgy látta, hogy Gál Bélát nem választják meg újra igazgatónak, márpedig a patinás intézmény nem marad­hat direktor nélkül. - Az okta­tási bizottság meghallgatásán úgy éreztem magam, mintha Bacsó Péter Tanú című filmjé­ben lennék - mondta Szemők Árpád. - A bizottság elnöke múlt időben kérdezett Gál Bé­lától és jövő időben Mike Csa­bától. Amikor Hargittai Rita feltette utolsó kérdését, mely szerint „igaz-e, hogy a tanter­mekben nincs címer?", elhűlt bennem a vér. Gál Béla mond­ta volna, hogy a felújítások után egységes címert raknak ki az osztálytermekbe, de ez nem érdekelte a bizottsági elnököt. A cirkusz A hírek pártállástól függet­lenül mindenkihez eljutottak. műtermébe, ahol zseniális mű­veket hoz létre. A foglalkozá­som mellett szűk idő áll ren­delkezésemre a festéshez. A mindennapi munka viszont le­hetőséget biztosít arra, hogy ne feltétlenül piacképes, eladható képek festésére koncentráljak, hanem azokra a belső hangok­ra figyelhetek, amelyek fel­színre törve festésre késztet­nek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a képeimet nem veszik meg, de az alkotómunkámban nem ez az elsődleges szem­pont. - Élesen elválik egymástól Többen tudni vélik, hogy Gál Bélának azért kellett a posztjá­ról távoznia, mert fegyelmivel elbocsátott egy tanárt (a mun­kaügyi bíróság hosszas tárgy­alás után jogszerűnek ítélte a döntést - a szerk.), mások sze­rint viszont azért kellett men­nie, mert - bár magas helyről szóltak neki - nem váltott le egy tanárt az év vége előtt másfél hónappal. Azt is a sze­mére vetették Gálnak, hogy ezen ügyekkel kapcsolatosan nem tett meg mindent azért, hogy megőrizze az iskola jó hírét. Pedig ismernie kellett volna a korábbi igazgató, Bán­falvi József mondását, mely szerint: a Radnótiban nincs botrány. Értesüléseink szerint Gál Béla éppen a botrány el­kerülése végett bocsátotta el a tanárt, pontosabban fogalmaz­va: iskolán belül szerette volna megoldani a problémát, de a pedagógus nem törekedett a megoldások keresésére, így nem maradt más, mint a hiva­talos út. így viszont a tanár olyan hatalmas cirkuszt csa­pott, hogy attól volt hangos a város majd' minden háza. Egy azonban biztosan... A rangsor Amikor az igazgatóválasz­tás ügyét tárgyalták a közgyű­lésen, elhangzott: azért nem hosszabbítják meg Gál Béla mandátumát, mert a Radnóti lejjebb csúszott az iskolák kö­zötti országos rangsorban. A Köznevelés című pedagógiai szaklap adatai szerint a Rad­nóti gimnázium 1998-ban a 26., 1999-ben pedig a 63. he­lyen szerepelt az országos ranglistán a felsőoktatási in­tézménybe felvett tanulók ará­nyát illetően. Ugyanezen szak­lap adatai szerint a Deák gim­a hétköznapi munkája és a festészet? - A mindennapok forgatagá­ban rengeteg impulzust kapok, sok emberrel állok kapcsolat­ban, és ezáltal számtalan be­nyomás ér, amit önmagamban nem tudnék megfogalmazni. Ha egész nap egy elzárt műte­remben a megélhetésemért kel­lene festenem, attól félnék, hogy depresszióssá válok. - Meddig érleli általában az ötleteket a fejében mielőtt megfestené azokat? - Mindig van hat-hét kép öt­lete a fejemben, amelyeket apró részletekig végiggondolok, váz­latokat készítek róluk. Több­nyire elég pontosan megterve­zem magamban, milyen legyen a kép, de a festés közben az el­képzelés akár más irányt is ve­het, mert egy ponton túl a kép már önmagát festi. Ezt úgy ér­tem, hogy amikor megfestek egy színt, vagy egy formát, az sokszor meghatározza, mi ke­rüljön mellé. - Az idei táblakép-festészeti biennálén egy madárfejű alakot ábrázoló képével vesz részt, amelynek azt a címet adta, hogy Lap a megnevez­hetetlenek könyvéből. Mire utal a megnevezhetetlen ki­fejezés? - Megnevezhetetlen lehet maga az alak, amely egy ma­dárfejű istenségként is felfog­ható, és mint tudjuk, az istenek nevét nem lehet kimondani. Már messzebbre vezet az a gondolat, hogy megnevezhetet­len, amit az emberiség művelt magával a huszadik században. Sem az áldozatokat, sem pedig azt nem lehet megnevezni, hogy mi történt, hiszen az annyira abszurd és hihetetlen. Hegedűs Szabolcs názium az említett időszakban a 73. helyről a 144. helyre, a Kőrösy a 18. helyről a 72. helyre, a Dugonics András Piarista Gimnázium pedig a 65. helyről a 100. helyre csú­szott vissza. A nagy rivális, a Ságvári gimnázium a 11. hely­ről az 55. helyre esett vissza. Az, hogy a többiek is vissza­csúsztak a rangsorban, nem menti fel az igazgatót. Szeged zászlós hajójának ott kell lenni az élbolyban. Azt viszont ne felejtsük: már számtalanszor bebizonyosodott, hogy nagy­ban csökkentheti a szellemi erőfeszítések eredményességét az infrastrukturális feltételek hiánya, amely feltételeket fő­ként az iskolák fenntartójának kellene biztosftania. De mit adott az önkormányzat az el­múlt években a szegedi okta­tásnak? Básthy-fűnyírót, meg­szorításokat, összevonásokat... A helyzet Farkasné Pócsai Blanka ab­ban bízik, hogy a Romániából áttelepült Mike Csaba vissza­állítja a régi, nagy hagyomá­nyokon nyugvó, konzervatí­vabb beállítottságú radnótis szellemiséget. A képviselő el­mondta: a közgyűlési döntés­ben nyilvánvalóan többen is csalódtak a nevelőtestület tag­jai közül, amely ellen joguk­ban áll tiltakozni, még úgy is, hogy levelet küldenek az ok­tatási miniszternek. A tanárok pedig postázzák a levelet, mert félnek, hogy az igazgatóváltás miatt jelentő­sen visszaesik a gimnázium szakmai színvonala. A levél­ben - amelyet harmincötén ír­tak alá a hatvanegy tagú tan­testületből - az is szerepel, hogy az iskola számos, orszá­gosan is elismert pedagógusa kilátásba helyezte, hogy távo­zik a Radnótiból, ha nem vál­tozik a helyzet. Ez a tagoza­tok, köztük az országos hírű Matematika Iskola szétesésé­hez vezethet. Szabó C. Szilárd A Radnóti tanárai levelet írtak Pokorni Zoltán miniszternek Gimnáziumi galiba Történt mér ilyen Munkatársunktól Lippai Pál polgármester­sége idején, 1990-ben az ön­kormányzat nem hosszabbí­totta meg a Déri Miksa Ipari Szakközépiskola régóta hi­vatalban lévő direktorának mandátumát, akit pedig tel­jes mértékben támogatott a nevelőtestület. Az iskola irá­nyítását egy évre az igazga­tóhelyettesre bízták, amely után pályázatot írt ki a köz­gyűlés. Szalay István polgár­mestersége alatt, 1997-ben pályázatot írtak ki a felsővá­rosi óvoda vezetésére. Bár a korábban ideiglenesen kine­vezett óvodavezető messze­menőkig élvezte a közösség bizalmát, a közgyűlés mégis egy külső pályázót bízott meg az óvoda irányításával. Szalay idejében egy másik óvodában is hasonló döntés született. 1998-ban a szőregi óvoda vezetői tisztére hár­man is pályáztak. Az óvónők és a technikai dolgozók a gyermekkertet hosszú évek óta irányító óvodavezetőt tá­mogatták, ennek ellenére a képviselő-testület az egyik külső pályázót nevezte ki az óvoda élére. Mezey Róbert jegyző elmondta: ha az igaz­gatónak lejár a mandátuma, a közgyűlésnek nem kell megindokolnia, hogy azt mi­ért nem hosszabbítja meg. Majd hangsúlyozta: az igaz­gatóválasztás kapcsán a köz­gyűlés kinevezési jogát nem korlátozhatja a nevelőtestü­let véleménye. Azaz a képvi­selő-testületre vonatkozóan nem kötelező érvényű a tan­testület álláspontja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom