Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

HÉTFŐ, 2000. JÚL. 3. FESZTIVÁLNYÁR 7 1 B napos oldal Az István, a király Dóm téri története 7. Felborult a kánon szegedi éj A

szegedi nyár akkor kezdődik, amikor a gyertyán virágzik. Ha végigmész a Gyertyámos utcán, és sárga virágos fácskák kísérnek, akkor tudhatod: a szabadtérin nemsokára kezdődnek a próbák - egy-egy színdarabhangmozaikot a egészen a városszélig dob a szél. A szél most éppen ellenkező irányból fúj, elnyílt gyertyánszirmokat záporoztat, vonatérkezés-hangfoszlányt sodorva feléd a nagyállomásról. Hangszóró recseg: „Szeged állomás, Szeged állomás..." Befutott Pest felől az esti gyors, özönlenek az izgatott-nyári utasok. Aggódó utazásszervező kiált: ,A patakiak! Hol vannak a sárospatakiak?" Arrébb fiatalok oldalaznak le szülők-túlterhelte utazótáskákkal a keskeny vonatajtón, élő láncot alkotva adogatják a keretes hátizsákokat (, Alexandra! Fennmaradt a fantás üveg!", kiált be egyikük az ablakon), az állomásépület előtt osztálykiránduló diákcsapatnak osztja szét a kísérő tanár a villamosjegyet, szolgálatkész taxis rakja csomagtartóba a pakkokat. - Késő van már, a városban mindenhol fények, a Roosevelt téri halászcsárda irányából cigányzene csigalépcsős hangépttményei kanyarodnak feléd, a Royal elé légkondi-hűtött luxusbusz kanyarodik némán, oldalán az óriási betűs felirat, teszem, Lutz&Hofmeister; a kiszálló utasokról egyszerre szakadni kezd a veríték. A Mediterraenumba érkeztek, jjabfehér vízszobor, Dugonics tér. Sétaritmusban 11 koppanó léptek a Kárász utcán, halk nevetés; ellapult vízcsepp alakú kocsi lassít a zebrán, pufogó diszkózenétől lüktet, az átlátszatlan-sötét szélvédőn keresztülsejlik a vakítószőke tündér. A Tisza fekete hátán arany-ezüst hold- s lámpafénycsíkok vonaglanak, a felszínen táplálkozó halak táguló köröket rajzolnak a vlzíetőre; a túlpartról, a Laposról bográcsos főzés illata és rőzsetűzfény érkezik, a Gyöngyéből dizsihangokat hoz feléd a langyos, halszagú lég. Ujjongó kiáltás egy boldog-zajongó csoportból: „Gyerekek! Ez a folyó él!" Indul a szegedi nyár, zsong a szegedi éj. Farkas Csaba Megbeszélés a Szörényi-Bródy páros Kiátkozott című produkciójának próbáján 1998-ban. Tóth Sándor (balról a harmadik) alakítja az idei István, a király címszerepét. (Fotó: Miskolczi Róbert) Patay László kiállítása programok MA Munkatársunktól Patay László festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitóját rendezik július 5én 11 órakor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark Honfoglalás- és Attilatermében. A művész 1932-ben a szlovákiai Komáromban született, majd 1948-ban Magyarországra telepítették családját. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett 1956-ban ffeskószakos diplomát. 1957ben Derkovits-ösztöndíjat kapott, majd első önálló kiállítása 1965-ben nyílt meg az budapesti Ernst Múzeumban. 1970 és 1990 közt a A gazdag nyári programkínálat ellenére Szegeden az elmúlt évek negatív hirei miatt akár évekig tartó stagnálás is várható a külföldi turizmusban. Az idegenforgalmi évadról Németh István, a Royal Hotel igazgatója, a Nemzeti Idegenforgalmi, Kulturális és Oktatási Szövetség regionális elnöke nyilatkozott. - Tavaly a bombázások, idén a ciánszennyezés mit gondol milyen idegenforgalmi kilátásai vannak Szegednek a nyárra? - Sajnos bekövetkezett, amire számítottunk: a bombázások hatása több évre is rányomja a bélyegét a régió idegenforgalmára. Az idei nyáron szállodai kihasználtságban körülbelül a jugoszláviai háború utáni tavalyi szintet tudjuk majd teljesíteni. Élénkülés nem lesz, s ebben szerepe van a tiszai szennyezésnek is, bár Képzőművészeti Főiskola anatómiai tanszékének volt vezető tanára. 1971 óta Ráckevén él, és 1992-től nyugdíjas. Fontosabb kiállításai a Magyar Nemzeti Galériában, Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeumban, Ráckevén a Savoyai kastélyban és a Keve Galériában, a Hatvani Galériában, Moszkvában, Cagnes sur Merben, Koppenhágában, Havannában, Kassán, Szófiában, a Velencei Biennálén, Klostenburgban, Eindhovenben és Abu Dabiban voltak. Ópusztaszeri tárlatát dr. Dömötör János művészettörténész nyitja meg. utóbbi jóval kisebb csapást jelentett, mint a háború. Az ismétlődő negatív hírek sajnos tartós stagnálással fenyegetnek. - Mit gondol a vendégváró nyári fesztiválprogramokról? - A város igen változatos és gazdag programkínálattal váija a látogatókat. Az azonban másik kérdés, hogy ez a kínálat vonz-e idegenforgalmat vagy csak Szegednek és környékének szól majd. Utóbbi esetnek is örülni kell, hiszen a város szerepét erősíti a régióban. Ahhoz azonban, hogy e programokra külföldieket hozzunk, az idegenforgalmi szervezőkkel legkésőbb előző év szeptemberben tudatnunk kell órára pontos kezdési idejüket. Különben le kell mondanunk a nagy létszámú csoportokról. - Ön szerint a szegedi esti programválasztékot mennyire egészíti ki egy nappali kínálat? Ide értem 1984-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékok addigi kánonját felborítva a Dóm téren bemutatták Szörényi Levente és Bródy János: István, a király című rockoperáját. Az addigiaktól merőben elütő új műfajú darab minden korábbi nézettségi rekordot megdöntött a szabadtérin: hét előadását több mint 45 ezer néző látta. A nyolcvanas évek első felében az István, a király nem pusztán az első magyar rockopera volt, hanem karakteres nemzeti jellege folytán nézőserege politikai üzenetet is tulajdoníthatott neki. Az István, a király szövegkönyve Boldizsár Miklós: Ezredforduló című műve nyomán készült el, zenéjét Szörényi Levente és Bródy János szerezte. A látványos Dóm téri táncbetéteket Nóvák Ferenc koreografálta. Vikidál Gyula, Nagy Feró, Victor Máté, Deák „Bili" Gyula, saját hangjukon, Pelsőczy László és Papp Vera pedig Varga Miklós és Sebesa gasztronómiát, a teraszokat és a látnivalók ,felkínálását". - Az estékhez képest a nappalokkal kissé bajban van a város. Ilyen sokrétű programinfrastruktúrával Szeged egyelőre adós marad. Ami a teraszokat illeti, ha a külföldi tyén Márta hangján énekelte szerepét. A darab rendkívüli sikerével új időszakot nyitott a szabadtérin. Ettől kezdve nemcsak az István élt meg újabb felújítást (1990), hanem a rockopera és musicalműfaj szinte kötelezőnek bizonyult a Dóm téri évadokon. 1985-ben a János, a vitéz, 1987-ben a Nyomorultak, 1988-ban A bestia, A képzelt riport, és a Fehér Anna, 1991-ben a Mária Evangéliuma és a Macskák, 1994ben a Miss Saigon, 1995-ben a Valahol Európában, 1996-ban az Elisabeth, 1997-ben a Kiátkozott és 1999-ben az Attila Isten kardja következett a Dóm téren. Az István, a király szerzőit a királydombi bemutató után a közönségsiker ellenére érték bírálatok is, miszerint a mű csak a Jézus Krisztus szupersztár sikerét akaija meglovagolni. Szörényi Levente az István, a király 1984-es Dóm téri bemutatója előtt így nyilatkozott a dologról: „Sokan mondják, hogy az István csak a Jézus Krisztus szupersztár utánérzése. Irányt adott, ez természetes. Butaság és nagyvégigmegy a Kárász utcán, és ott csak a multinacionális vendéglátók teraszait találja, az nem sokat jelent majd neki. A város sajátosságaiból legalábbis semmit nem mutat meg. Másfelől, igaz, hogy épülnének hangulatos teraszok is, ha lenne kinek. A kulturális progképűség lenne tagadnom a hatásokat, amelyek között talán akadt egy-két közvetlen is, de ezt nem nekem szabad megítélnem. Egyébként, ha sikerült eredetit alkotnom, már elégedett vagyok." Bródy János, a másik szerző ekképp értékelte a darab újdonságát: „A királydombi produkció nóvum volt, csupa szokatlanság, az előzetes hírverés nélkül meglepetésszerű, a hagyományos színházi élményekhez nem hasonlítható. A reakciók következésképpen eléggé végletesek. Olyasmi ez, mintha egy lány bikiniben végigsétálna itt, a Kárász utcán, az emberek bámulnák, jelzőket mondanának, de senki sem kutatná, valójában mi készteti, milyen ember." A színészek közül Vikidál Gyula volt az egyetlen szereplő, aki már a darab megírásakor tudta: fel fog lépni az Istvánban. Neki írták Koppány szerepét. A magyar történelem e renitens alakjáról így nyilatkozott: „Koppány szerintem nem igazi ellenpontja Istvánnak. Ok ugyanazt akarták más úton, más eszközökkel. Kopramkínálat adott: az, hogy erre rá tudjon épülni megtérülő módon a magántőke, attól függ, hogy érkeznek-e nyári látogatók a városba. - A korábbi évek statisztikái azt mutatták, hogy egy Szegedre érkező külföldi átlagban másfél napot tölt a városban. - Ez nem sokat változott: tavaly az itt töltött idő átlaga 1,6 nap volt, ami jelentősen alatta marad az országos átlagnak. Elmarad attól is, ami jó pár évvel ezelőtt jellemezte Szeged itt tartó képességét. Ez azonban önmagában nem lenne baj, csak sok turista érkezzék. A belga Brügge például, amely egy igazi ékszerdoboz, Szegedhez hasonló két-másféléjszakás város, mégis igen sokan látogatják. Az ember úgy van ezzel, hogy külföldi látogatásait, tekintettel a pénztárcájára, minél intenzívebben akarja megélni. Szegeden is arra kell törekednünk, hogy kétnapány a keresztény „igától", István a pogányság „bélyegétől" féltette a népét. Nem voltak ellenségek. A történelem tette őket ellenfelekké. Ott és akkor Istvánnak nem volt mis választása. Ám Koppány halálakor Istvánban is meghalt valami." Victor Máté esetében az akkori kritikusok azt mondták, azon kivételes esetek egyike, amikor a szerep rátalál a színészre. Ő volt Asztrik, a főpap: „A főpapi funkcióban rejlő tiszteletteljes személyiség a magánéletben is megtalál, meg arról sem szabad megfeledkezni, hogy - öregszik az ember. Talán ennek is köszönhető, hogy olyan jól megvagyok itt ezekkel a gyerekekkel, a Nagy Feróval, a Billel... (Deák „Bili" Gyula szintén ilyen telitalálatnak számított, és szintén nagy sikere volt Torda, a táltos szerepében) azt hiszem, mindenki elfogad engem, kicsit talán úgy jönnek hozzám, mint a főpaphoz... Én vagyok a nyugodt, a sokat tanult, aki azért van annyira haver, hogy meg lehet keresni..." (Folytatjuk.) Pataricza Kata pos programokkal várjuk a külföldieket, de a fogadtatásnak olyan tartalmasnak kell lennie, aminek elviszik a hírét. Ehhez azonban autópálya is szükséges: a turista könnyen kiszámolja, hogy egy befizetett út egy órája mennyibe kerül és nem szívesen zötyög a buszban óránként ezrekért, ha az autópályán gyorsabban is utazhat. Ugyanakkor, ha a térképre néz, hajlamos azt gondolni, hogy ahová az autópálya nem ér el, oda nem is érdemes elutazni. - Ön szerint az önkormányzat hogyan segítheti a város idegenforgalmát? - Változatlanul pénzt és energiát kell összpontosítani, hogy kihasználjuk a külföldi bemutatkozási lehetőségek vásárokat és fórumokat - közül azokat, ahol egy Szeged méretű város standja felkeltheti a figyelmet. Szegedet, mint idegenforgalmi lehetőséget kitartóan kell hirdetni. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Szeged idegenforgalmi szempontból leszakadt az ország többi részéhez képet és szüksége van egy országos felzárkóztatási programra. Panek Sándor A Százszorszép Gyermekházban 10 órától Vakáció Színház, Csiga-Anyó és Csiga-Apó zenés gyermekkoncertje, A Szeged étterem kávéházban a Közéleti Kávéház találkozója 18 órakor (Széchenyi tér 9.) Aloe vera, vendég: Székely János, házigazda: Szilágyi Árpád. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móraemlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Révész Antal grafikusművész kiállítása, valamint Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 11/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy-család gyűjteményéből. A Szegedei Egyetem Rajz-művészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházában (Bocskai u. 8/B). A'Képcsarnok Kft. Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turcsányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász közös kiállítása. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. kivételével) 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig váija a látogatókat. OSKOLA csemege 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689 ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-21-ig, Sz.: 6-13-ig, V.: zárva Ferroglobus ÉS^k Ferroglobus Kereskedőház R H-6728 Szeged, C Kereskedő köz 3. ta Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu Milyen lesz a szegedi idegenforgalmi évad? Sok program, kevés külföldi Németh István, a Royal Hotel igazgatója: „Egy külföldi továbbra is 1,5 nap körüli időt tölt a városban. (Fotó: Gyenes Kálmán)