Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

8 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 2000. JÚL. 3. Felsőoktatási bérek Lesz-e megegyezés? Budapest (MTI) A Felsőoktatási Dolgo­zók Szakszervezete (FDSZ) akkor tudja elfogadni az oktatási tárcának a pro­fesszori fizetésekre vonat­kozó jövő évi 260 ezer fo­rintos ajánlatát, ha garan­ciát kap, hogy ez az összeg 290 ezer forintra emelkedik 2002-re. Az ér­dekvédelmi szervezet ve­zetője - álláspontjuk elle­nére - lát reményt a meg­egyezésre. Az Oktatási Minisztérium és az FDSZ képviselői a felsőoktatás­ban dolgozók béréről he­tek óta egyeztetnek. Kis Papp László, az FDSZ elnöke elmondta: a szakszer­vezet azt szeretné, ha ennek az összegnek 80 százalékát kap­nák bérként a docensek, 60 százalékát az adjunktusok. A tanársegédek a szakszervezet elképzelése szerint legalább 130 ezer forintos fizetésre szá­míthatnának. A tárca ajánlata szerint a 260 ezer forint 70 százalékát kapnák az egyetemi docensek és főiskolai tanárok, felét az egyetemi adjunktusok és főiskolai docensek, és 40 százalékát az egyetemi tanár­segédek, főiskolai adjunktusok és tanársegédek. Az FDSZ ötödik fizetési kategóriaként a főiskolai tanár­segédeknek, nyelvtanároknak, nevelőtanároknak KK) ezer fo­rintos havi keresetet javasol. A szakszervezeti vezető a tárcával folyó egyeztető tár­gyalások kapcsán elmondta: bízik a megegyezésben. A szakszervezet támogatja a minisztérium Békési György posztdoktori ösztöndíj beveze­tésére irányuló elképzelését ­ismertette. A tervek szerint a 2001-től, három évre 200 posztdoktori képzésben részt­vevő hallgató számára elnyer­hető juttatás összege mintegy 135 ezer forint lenne, némileg meghaladva a garantált ad­junktusi fizetést. Az FDSZ emellett szüksé­gesnek tartja docensi ösztön­díj-rendszer kialakítását illet­ve professzori pótlék beveze­tését is. A tömörülés elképze­lése szerint évente 200 docens havi 60 ezer forintos juttatás­ban részesülne. Javaslatuk értelmében a professzori pótlék 40-50 ezer forint lenne havonta, de kifize­tését minőségi feltételekhez kötné az érdekvédelmi szerve­zet. A szakszervezet a nem ok­tatói gárda, a technikai dolgo­zók, adminisztrációs személy­zet bérének rendezése érdeké­ben a pedagógusokhoz hason­lóan bérszorzó bevezetését szeretné elérni. A tárgyalások július közepén folytatódnak. napló Ma A SZOCIALISTA PÁRT irodájában (Tisza L. krt. 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között. Rózsaünnep Szöregen - másodszor Hódolat a „virágok királynőiének MM A fölvonulók rózsaszirmokat és virágszálakat szórtak a nézelödök közé. (Fotó: Miskolezi Róbert) Háromnapos rózsafesz­tivált rendeztek a hétvé­gén Szöregen. A „virágok királynőjének" második szőregi ünnepének gaz­dag programjában fajta­bemutató, virágkötészeti és képkiállítás gyönyör­ködtette a látogatókat. A tavalyi siker után idén is megrendezték a szőregi rózsa­ünnepet. Egy éve Tóth Csaba önkormányzati képviselő kez­deményezésére szervezték meg a szőregi rózsa elsó fesz­tiválját - nem titkoltan hagyo­mányteremtő szándékkal. Lapunk érdeklódésére Ma­kó Mária, az események egyik fő színhelyéül szolgáló Tö­mörkény István Művelődési Ház vezetője foglalta össze a háromnapos rendezvénysoro­zat eseményeit. Mint mondta, a rózsaünnep nagy számú tá­mogatójának köszönhetik a si­kert. Hosszú lenne valamennyi segítő nevét fölsorolni - közü­lük föltétlenül említést érde­mel a Szőregi Virág- és Dísz­növény AFESZ. A háromnapos fesztivált pénteken az esemény fővédnö­ke, Molnár Róbert ország­gyűlési képviselő nyitotta meg. A művelődési házban és a Kossuth Lajos Általános Isko­lában rendezett kiállttások töb­bek között a rózsa termesztésé­nek hajdani és részben még ma is használt eszközeit, a virág­kötészet remekeit, s a korábban kiírt rajzpályázatra érkezett al­kotásokat mutatták be. A művelődési ház egyik ki­állítótermébe lépő például el­ámulhatott azon, mi mindent lehet rózsából készíteni: szárí­tott rózsalevélből komponált kép függött a falon, egy kis polcon álló üvegben rózsa­szörp vöröslött, befőttes üveg­ben rózsadzsem és mézben el­tett rózsaszirom állott (utóbbi finom aromát ad a télen főzött teának). Külön üvegben őriz­ték a tavalyi ünnepről félretett szirmokat, amelyekre még illa­tos rózsaolajat is csepegtettek. A terem másik felében pe­dig azt láthatta a szemlélő, mi mindenből készíthető rózsa... Üveg-, textil-, kerámia-, papír­és textilvirágok gyönyörköd­tették a szemlélőt. A nagyteremben Kerekes Ferencné virágkötő alkotásai­ból rendeztek kiállítást „Szüle­téstől az elmúlásig" címmel: a kompozícióknak az életünket meghatározó fontos esemé­nyeket jelző tárgyak (bölcső, iskolapad, esküvői ruha, stb.) adtak hátteret. Az iskola előcsarnokában sorakozó vázákban pompázó virágszálak a legszebb rózsa­fajták képviselőiként nyújtot­tak szemet gyönyörködtető lát­ványt. Az ünnep eseményeinek fénypontja a szombati fölvo­nulás volt: tizenhat virágdíszes jármú (lovas kocsi, hintó, „ek­hós szekér", személyautó, traktor, sót: kerékpár is akadt), lovasok kíséretében vonult körbe a Magyar és Szerb ut­cán, rózsaszirmokat és virág­szálakat szórva a közönség kö­zé. A menet aztán Szeged felé vette útját: a Széchenyi tér és a Dugonics tér érintésével for­dultak vissza, ugyancsak vi­rágszirmokat hintve a csodál­kozó szegediekre. Az eseménydús fesztiválon hangverseny, könnyűzenei koncert, fjászbemutató, nép­tánc és rózsabál mulattatta a „virágok királynőjének" hódo­ló érdeklődőket. Nyilas Péter Életbe lépett az abortusztörvény módosítása Mi a „súlyos válsághelyzet"? Budapest (MTI) Szombattól életbe lépett a magzati élet védelméről szóló, közismert nevén abortusztörvény módosí­tása. Az 1992. évi törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az Al­kotmánybíróság egy ha­tározatával 2000. június 30-i hatállyal megsemmi­sítette a jogszabály azon részét, amely a várandós nö súlyos válsághelyzeté­nek fogalmát határozta meg. A taláros testület érintetle­nül hagyta a törvénynek azt a részét, amely az abortusz-okok között felsorolja a „súlyos vál­sághelyzet" indokát, csupán azt a helyzetet tekintette alkot­mányellenesnek, hogy ilyen elmen az anyának az abortusz­ra feltétel nélküli alkotmányos joga legyen. A módosítás, az alkotmány­bírósági szempontokat figye­lembe véve, úgy határozza meg a súlyos válsághelyzet fo­galmát, hogy az egyensúlyt te­remt az anya önrendelkezési, személyiségi joga, valamint a magzati élet alkotmány által megkövetelt védelme között. Az elfogadott javaslat bőví­ti a Családvédelmi Szolgálat feladatkörét, valamint a váran­dós nőnek nyújtandó tanács­adás tartalmát is. A módosítás a művi abor­tuszra jelentkező nő szempont­jából azt jelenti, hogy az orvo­si beavatkozást megelőzően két tanácsadáson kell részt vennie. Az első alkalommal csakis arról esik szó a tanács­adókkal folytatott beszélgeté­sen, hogy a várandós nő mi­lyen típusú külső segítséget kaphatna az általa válságosnak tartott helyzetének rendezésé­hez, ezzel gyermekének meg­tartásához. Abban az esetben, ha az első tanácsadást követő három nap múlva az asszony mégis kéri gyermeke elvételét, a ta­nácsadás már az orvosi beavat­kozás egészségügyi, jogi és pénzügyi következményeit részletezi. A módosított törvény kívá­natosnak tartja, hogy a megfo­gant gyermek megtartásáról vagy a művi abortuszról az anya és az apa közösen dönt­sön. A művi abortuszok végre­hajtásáért fizetendő díjat a tör­vénymódosítással együtt élet­be lépő miniszteri rendeletmó­dosítás szabályozza. A művi vetélés továbbra is térítésmentes marad az állami gondozottak és a rokkantak számára, továbbá akkor, ha egészségügyi okokból hajtják végre a műtétet. Más esetekben az abortusz dija mindenkor azzal az összeggel azonos, amit az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár utalna a beavatkozá­sért az egészségügyi intéz­ménynek. Az abortusz kifizetéséhez adható kedvezmények mértéke az anya által egyébként igény­be vett szociális juttatásokhoz igazodik, amelyeket a minisz­teri rendelet sorol fel. A módosított törvényhez kapcsolódik a fogamzásgátló eszközök és -készítmények kedvezményes igénybevételé­nek lehetősége is, amit egy 2001. január l-jén életbe lépő rendelkezés szabályoz majd. A Délmagyarország pályázatának díjnyertes müve Menekülésünk naplója (13.) „Ez a napló egy gyerme­ké. Egy 11 éves kislány irta, a második világháború utol­só hét hónapjában, mely idö alatt szüleivel és nővérével a harcok elöl Szegedről elme­nekülve, keresztül utazott az országon, egészen a nyugati határig, Szombathelyig." 1945. ápr. 7. Reggel a szokott ideiben, 7 óra előtt keltem fel. A tisztálkodást macskamódra intéz­tem el, és azután felhúztam a most kapott cipőmet. Ez a cipő egy másik pincelakó jóvoltából került az én lábamra. Ugyanis ők utólag is hoztak el a cőkmőkjuk­ból otthonról és ez a cipő is benne volt, pedig nem is az övé, hanem az egyik ismerős családnak a lá­nyáé volt. S így nekem adták. Szép, fekete, magas szárú cipő. Kicsit nagy a sarka és kicsit szorít is, de az nem baj. Ezután pakol­tam egy kicsit, majd pedig az ud­varon lézengtem, ahol az üvébeli­ek takarították a romot, közöttük Apu is. Egyszer csak hallom ám, hogy hatvan embert kémek vala­hová, egy félórai munkára. A délelőtt folyamán a hatvan em­bert el is vitték az oroszok Szent­királyra autóval. Ttz óra volt ek­kor és kabát nélkül vitték őket, pedig hűvös volt. És elvitték Aput is. Azt mondják, hogy lőszert kell nekik rakni. Nem tu­dom hát, hogy mi is van tulajdon­képpen. S (gy Apu az ebédből nem is evett, amely még tegnap­ról maradt. Itt ugyanis lehet főzni is, a portás konyháján. Itt van egy közös konyha is, ahol a munká­soknak főznek. Ma nekünk a teg­napról maradt krumplis tészta volt az ebéd, melléje csináltunk egy kis rizs levest. Jó volt. Ebéd után hallottuk, hogy Szentkirály­ról, a hatvan ember közül meg­szökött három, és azok azt mond­ták, hogy az embereket 3 napig tartják ott. És kértek enni az oro­szoktól, és azok azt mondták, hogy mit akarnak, hisz' még nem is dolgoztak. Mert a lőszer még nem is volt ott. így nagyon meg­ijedtünk és aggódtunk értük. A délután ebben a szorongató érzés­ben telt el. Este már le is feküd­tünk, amikor belépett valaki és köszönt, hogy , jó estét". E hang­nak a tulajdonosa pedig Apu volt. Nagyon megörültünk hát, mikor láttuk, hogy Apu épségben meg­érkezett és a többiek is. Hála Is­tennek nem történt semmi bajuk. 1945. ápr. 9. Reggel 7 órakor keltem fel. Megittam a teámat, (ami orosz tea!) és leültem olvas­ni a tegnap „szajrézott" könyve­ket. Később abbahagytam és kita­karítottam, majd mikor ezt bevé­geztem, feljöttem az udvarra és ott folytattam az olvasást. Mikor befejeztem, akkor rajzolással töl­töttem az időt az ebédig. Ebéd után kiültem az udvarra napozni. Azután lementem a pincébe és el­olvastam másodszor is az egyik könyvet. Ezzel töltöttem az időt estig. Este megvacsoráztunk és utána összeültünk többen az egyik fülkében és beszélgettünk. Azután lefeküdtünk. 1945. ápr. 10. Reggel három­negyed 7-kor keltem fel. Kitakarí­tottam és leültem olvasni. Ma megjelent az első újság. A címe: Szabad Vasmegye. A vezércikk elme pedig: „Köszöntjük felsza­badítóinkat". Azután az is benne volt, hogy majd földet fognak szétosztani. Meg hogy a „Vörös hadsereg" Bécsnél harcol, meg Cseh-Szlovákiában. Sok mindent frt még. Hát ennyire már va­gyunk. Újság már van, csak ke­nyér meg nincs! Pedig ez a fő! És éppen ez hiányzik. Tegnapelőtt ugyan sütött egy pék, Apu hozott is egy 2 kilós veknit, de azóta ne­künk nem sütnek, csak az oro­szoknak! Azután, mikor már megebédeltem, kiültem a napra és rajzoltam. Mikor a nap már nem sütött, lejöttem és a kis Szűcs Évi­vel játszottan vacsoraidőig, azután 8 óra körül lefeküdtem. 1945. ápr. 11. Reggel 7 óra­kor keltem fel. Mindjárt elolvas­tam az újságot, amit Apu hozott. A mai újság arról (r, hogy Bécs belvárosában benn vannak az oroszok és hogy Königsberg is elesett. Meg elsorolta, hogy kik jöttek haza Németországból a szombathelyi zsidók közül. Azt is írta, hogy 18 évtől 42 évig a nőknek, és 16 évtől 60 évig a fér­fiaknak jelentkezni kell közmun­kára. Hát ebbe éppen beleesik Anyu és Apu is. Felmentést csak a munkát nem bírók és a 6 éven aluli gyermekek édesanyjuk kap­nak. Hát nem tudom, hogy mi lesz. Délelőtt átköltöztünk egy másik pincerészbe, amely teljesen üresen állt. Nem lakott benne senki, úgy értve. Volt benne egy vaságy és egy másik, deszkából csinált ágy, egy pár pad, és egy nagy asztal. Ezeket használatba is vettük. Ennek a helyiségnek kü­lön vécéje van, ami ebből nyílik. Nagyon jó, tágas „lakás"! S ez a fülke teljesen külön áll. Nem jár keresztül rajta senki, s ha az ajtó­ra egy pokrócot akasztunk, akár fürödhetünk is. 1945. ápr. 18. Ma reggel 9 órakor keltem fel. Ma is olvastam az ágyban, de Anyu kizavart az ágyból s friss levegőre a napra küldött. A délelőtt elszaladt, ol­vastam a „legfrissebb" könyve­ket, és fgy észre sem vettem, hogy már lehet ebédelni. Ebéd után mohón vetettem magamat egy másik szerencsétlen könyv­számra, melyet addig nem enged­tem ki a karmaim közül, mfg el nem olvastam az egészet. Ezután jött a vacsora és fél 9-kor a lefek­vés. (14-én, ezt elfeledtem megír­ni, a honvágy annyira elfogott, láttam a zöld fákat, hogy ennek a hatása alatt frtam egy verset.) 1945. ápr. 19. Ma reggel fél 9 órakor keltem fel. S hosszú idő óta - húsvét óta másodszor! - de­rékig jól, alaposan megtisztálkod­tam. Valóságos pehelynek érez­tem magam eme művelet után. Még szárnyakat is képzeltem ma­gamra, annyira könnyűnek érez­tem magamat. Reggeli után fel­mentem az udvarra, a könyvszer­zemény legutolsó számával a ke­zemben. Ezzel a könyv-áldozattal hamarosan végeztem, s így a dé­lig levő időmet kötéssel töltöttem. Ebéd után lebontottam, s egy má­sikat kezdtem el. Ezzel estig fog­lalkoztam, s a kis kötés hűsége­sen növekedett, most már elég nagy. Este a vacsora után nemso­kára lefeküdtünk. Rodónyi Edit (Folytafiuk.) pijkijkjűírv) Mmtátiátol il'jjyá r'si/sr­Cj-Jlll f&Mftu p/ÚJati piipifhipáiúk (Üiu) NYITVA TARTAS Hétfő-Péntek: 9-19-ig Szombat : 9-14-ig Vasárnap : 9-13-ig fiozMdHfeds Tel.: 3594741 Tel.: 303-0747 Tel.: 206-1939 Tel.: 280-8059 Tel.: 347-0970 • Debrecen, Balmezútvaroei i* e/C F • Szeged VmeirhetyCPál u. 35. Tel.: (82 466-945 • SztteefeMrvM Seregei yew út Tel : (22) 503-390 M7-m lejárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom