Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

HÉTFŐ, 2000. JÚL. 17. SZEGED 5 Kakukktojások" a Belvárosban Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Hollósi Zsolt újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra. vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Bérlet Baktói olvasónk félhavi bérletet szeretett volna vásárolni a 4-es villamos végállomásánál lévő jegy- és bérletpénztárban. Ezt vasárnap délután zárva találta. Másik panaszosunk azt kifogásolta, hogy a Cserepes sori villamosmegállónál lévő pénztárat is a legváratlanabb időpontokban találja zárva: például hétköznap délelőtt. IC. Balogh Lídia gyakran utazik InterCityvel. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a légkondicionáló nem működött. Mindezek nem a mostani, hűvösebb napokon történtek, hanem a legnagyobb kánikula idején. Azt sem érti, miért kell felárat fizetni a pontosságért, a tisztaságért és a kényelemért? Nem ez lenne az alapkövetelmény? Az IC járatain nyújtott szolgáltatás NyugatEurópában a „minden bokornál megálló" személyvonatokon is megszokott - tette hozzá bosszúsan. laiüMignsi ..... Am él»«Ml. Él a Tisza! A Belváros testétől idegen Nagyáruház méltó párja a hozzáragasztott „bérpalota". (Fotó: Nagy László) Kisköre (MTI) A tiszai kormánybiztosi irodának eltökélt szándéka, hogy elsósegítse a Tisza élővilágát kutató intézet létrehozását - jelezte Füstös Gábor, a kormánybiztosi iroda munkatársa vasárnap Kiskörén, az Él a Tiszai elnevezésű horgászverseny alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A pénteken kezdődött a kiskörei, valamint a Heves megyei önkormányzat, illetve a helyi Dózsa Horgász Egyesület által rendezett halfogó és ügyességi versenynek az volt a célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét: a Tisza-tó kiváló lehetőséget nyújt a horgászoknak, és alkalmas strandolásra is. Füstös Gábor hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben elsősorban vízkémiai és nem biológiai szempontból kutatták a Tiszát, s ez az oka annak, hogy a mai napig nincs teljes képük a ciánszennyeződés levonulása után a folyó élővilágáról. Ezt a hiányt is pótolná tervezett kutatóintézet. A szakember beszámolt Gönczy János kormánybiztosnak a nagybányai Aurul bányavállalatnál tett látogatása során szerzett tapasztalatairól. Ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy ami az „ausztrál felBarátságtalan idő fogadta vasárnap hajnalban a Vásárhely felé vezető út mellékén a Szöreg és Vidéke Lovas Egyesület tagjait. Nyolc szekér, egy hátasló, nyergében lovasával, és vagy húsz kerékpáros gyűlt össze, hogy közel hatszáz kilométeres túrára induljanak. A karaván tagjai négy nap alatt szeretnének eljutni Szilvásváradra, a II. lovas világtalálkozóra. Kiss Miklós szőregi fogtechnikus - a Szőreg és Vidéke Lovas Egyesület alelnöke, a szőregi lovasnapok egyik kigondolója - télen gyakorta közlekedik szánnal a falu utcáin. Két lova, Matyi és Csilla repíti szánját a friss hóban, természetesen a gyermekek legnagyobb örömére, akiknek mindig jut hely a bakon. Az azonban nem gyerekjáték, amire a megszállott lovas barátaival vállalkozott. Nyolc „ekhós" szekérrel vágtak tegnap hajnalban az országúinak. ségterületen belül" található, attól nem kell félni. Ugyanakkor a kerítésen kívüli technológia, a meddőhányó és a ciántartalmú ülepítő tó veszélyeztetheti a folyót. A kormánybiztosságnak az az álláspontja, hogy a kerítésen kívüli rendszerben ne legyen cián. Semmiképpen ne kerülhessen ki se a bemosásnál, azaz felfelé, sem pedig az ülepítésnél, vagyis lefelé - közölte a szakember. Azt tapasztalták egyébként, hogy a nagybányai üzem az elmúlt hét csütörtökén 70-80 százalékos kapacitással termelt. A horgász- és ügyességi versenyen tíz 3-3 tagú csapat mérte össze tudását a halfogás mellett halászlé főzésben, horgászólomvetésben és a Tiszáról szóló szellemi vetélkedő keretében is. - Most annyi halat fogtak az amatőrök, mint korábban a profik, vagyis legalább annyi hal van a Tiszában, mint a ciánszennyezés előtt - így foglalta össze a verseny tapasztalatait Lukács Akos, a Dózsa Horgász Egyesület elnöke. Mint elmondta: a győztes csapat három óra alatt csaknem 13 kilogramm halat fogott ki, ami kiváló teljesítmény. A statisztikai adatok viszont azt mutatják, hogy az idén nyáron 30-40 százalékkal kevesebb turista érkezik a Tisza-tóhoz, mint az elmúlt év hasonló időszakában. hogy hatszáz kilométer megtétele után érkezzenek haza Szegedre. Vasárnap hat órakor, a szemerkélő esőben még csak két szekér álldigállt a vásárhelyi út mentén. A nedves aszfalton tucatnyi kerékpáros igyekezett a találkozó színhelyére, hiszen a karavánt vagy húsz biciklis is követi. (Tavaly a lovas egyesület tagjai, a lovakat pihentetve, bringával tettek meg közel kilencszáz kilométert, még az Őrségbe is eljutottak.) „Négy nap alatt szeretnénk Szilvásváradra érni. Közben Szentesen, Szolnokon és Hevesen állunk meg. Szilvásváradon, a II. lovas világtalálkozón két napot töltünk, s a Tisza-tó felé vesszük az irányt" - mondta Kiss Miklós, micisapkáját a cudar időben mélyen a szemébe húzva. Neki még viszonylag könnyű dolga lesz, hiszen a bakon ülve utazza végig a több, mint félezer kilométert. A karavánt követő kerékpárosoknak azonban csak az ad könyLapunk Éti. július 14-i V i 1K ván építész város4 történeti elemzését, amely Szeged Belvárosának megőrzött értékeit, és a történeti városrészbe nem illeszkedő épületeket vizsgálta. Most a 650 fotóval illusztrált tanulmányból válogatott példákkal tesszük szemléletessé a Belváros nem kívánt változásait. Ha alkalmunk nyílik régi szegedi képeslapokat, vagy a város egykori szépségét fölvillantó fotográfiákat nézegetni, akkor fáj csak igazán a szívünk a Belvároson esett sérelmek miatt. Kiss István „Szeged történeti városközpontja - Városépítészeti elemzés" című tanulmánykötetében kereken 650 fénykép látható. Nagyrészt a szegedi Belváros mai állapotát nyebbséget, hogy felszerelésük nagy részét a szekerek viszik helyettük. Már amennyi fölfér a lovak nem kevés abrakja meHé. mutatják: mégpedig az utcák és terek harmóniáját (vagy éppen az összhang megbomlását) érzékenyen figyelő építész szemszögéból. De jó néhány archív fölvétel idézi föl a tanulmány lapozgatója előtt a város árvíz utáni, de még első világháború előtti arcát is. A legelszomorítóbbak azok a képpárok, amelyek egyegy épület vagy házsor egykori, s mai arcát fordítják szembe egymással. Vegyük sorra a szegedi Belváros néhány hangsúlyos pontját, sétáljunk kicsit a képzeletben, s az időben... • „Jókai utca... nem is olyan régen, elhanyagoltságában is szép volt, kicsit kisvárosi jellegű üzletutca... A mai látvány (összevetve a régi képpel) önmagáért beszél" - olvasható az elemzésben. A három utcafrontról (Tisza Lajos körűt, Jókai utca, Árpád tér) is meghatározó látványt nyújtó Nagyáruház (a szerző szerint „a korszak tévedése") tökéletesen idegen környezetétől, bármely néző„A gyerekeimmel - ők 18 és 12 évesek - már tartottunk edzéseket, sokszor negyven kilométert is tekertünk. Ám csak remélhetjük, hogy bírjuk pontból vizsgáljuk is. Az áruházépítők hagyatéka: utcatorzó. Csaknem szimbolikus eseményként tekinthető, hogy az Árpád térre is átnyúló Nagyáruház alapozásakor még műemléki védettségű épületet (a Sulkovszky-házat) is romboltak. Kiss István szerint a Jókai utca egykori hangulata még visszaidézhető lenne, ha egy jól megtervezett, ún. kulisszafal takarná az áruház oldalát. Egy áttört oszlopsor (vagy az áruház oldalsó traktusának bővítése) enyhítené a lebontott romantikus, víz előtti házsor hiányát. Ugyancsak zavaró a Somogyi Béla utcai foghíj látványa. A Fekete ház és az Oskola utca közti házsor „félbevágásával", a merőleges, kis utcák eltüntetésével csupán rendetlenség maradt hátra, amelyet egy illő pavilonsor eltüntethetne. A foghíjjal szemközt másik űr tátong: a könyvtár „hátsó udvara" egyenesen ízléstelen látvány - a tanulmány szerint is. De a Somogyi-könyvtár sem ilmajd a gyűrődést, hiszen mától kezdve nyolcvan kilométeres adagjaink lesznek" tudtuk meg a vízhatlan esőköpenybe burkolózott Bajcsilik a Dóm téri épületegyüttesbe, mert: a fordított lépcsős piramis sziluett" egy szinttel magasabb a kelleténél; fittyet hány Somogyi utcai környezetére; rácsos kazánháza beletolakszik a Dóm tornyaiba. Ha pedig az Apáthy utca felől kukucskálunk a Dóm irányába, akkor azt látjuk, hogy a templom tornyai „egy illemhely tetejéből nőnek ki" A nyilvános, ráadásul többnyire bezárt WC kinyúló homlokzata tolakszik a könyvtárépület, s a fölmagasodó templomtornyok elé. _ Á várostörténeti tanulmány korábbi ismertetésében már említett Centrum Áruház esetében Kiss István szerint „már elment a vonat". A Tisza Lajos körútra kakukktojásként pottyant „házilagos Manhattan" egyik mértani idoma az időközben fölújított Centrum, amely új ruhájában sem illik jobban az eklektikus sugárúti házak közé. Igaz, itt már csak drasztikus átépítés segíthetett volna valamit: a körúti homlokzathoz épített új traktus finomíthatná a házsor harmóné Szigeti Erikától, aki gyermekeivel drótszamáron gurul majd hatszáz kilométert. Bajcsiéknak egyébként csak egy kis falovacskájuk van, amelyet az egyesület tagjaitól kaptak, ám ha kedvük tartja, mindig felülhetnek valamelyik barátjuk hátasára. „Azt hiszem, a gyermekeim így, a bicikli nyergében ülve sokkal inkább megismerik az országot, mintha egy autó ablakából néznék az elsuhanó tájat" - vélte Bajcsiné Erika, aki bár elszántan készült az indulásra, bár Kiss Miklóst folyton arról kérdezte, ki az időjárás-felelős a csapatban... Remélhetőleg az idő is kedvez majd a túrázóknak, akik az igazi szekérkaravánosok életét élik az elkövetkező napokban, hiszen sátorban alusznak, tábortűzön főznek. Egy lószállító folyamatosan készenlétben vátja hívásukat, ha esetleg egy paci megbetegedne, de a biztonság kedvéért patkolókovácsot is vittek az útra. A karaván szekereinek ponyvája alatt lapul Szeged, Szőreg, és a lovas egyesület zászlaja is, melyeket a világtalálkozóra érve bontanak ki. Kéri Barnabás niáját megbontó áruház megjelenését. Bőven meríthetnénk még a rendkívül gazdag föltáró munkából, amelyről megszületésekor szerzője sem tudta még, hogy előkészítő tanulmánya lesz a ma már egyeztetés alatt álló, szegedi helyi építési szabályzatnak és szabályozási tervnek. A szabályok az értékek védelmét, de a városlakók kényelmét is szolgálják: az alkotók célja az volt, hogy a kincsként őrzött történeti belváros megfeleljen az idővel együtt változó igényeknek is. A fölsorolás csak szomorú példákat hozott de azért ne keseredjünk el egészen. Kiss István bízik abban, hogy a Belváros sebhelyei, szívós munkával, összefogással, „szerencsével" (vagyis a szükséges pénzforrások megtalálásával) eltüntethetők. (A szegedi Belvárosról szóló sorozatunk következő részében a városkép rehabilitációjáról írunk.) Nyilas Páter Tárlat nyílt a Kassban Munkatársunktól A minap szép számmal gyűltek össze a Kass Galériában az érdeklődők, hogy részt vegyenek Orosz István és Keresztes Dóra grafikusművészek kiállításának megnyitóján, a kis teremben szinte mozdulni sem lehetett. A látogatók, mielőtt megnézték volna a grafikus házaspár tárlatát, Kass János megnyitóbeszédét hallgathatták végig. A grafikusművész elmondta, hogy már régóta ismerik egymást a két alkotóval, hiszen Szegeden kezdték a munkát, Keresztes Dóra pedig tanítványa is volt. Később Budakeszin tartottak fenn mindhárman műtermet. Orosz István rézkarcokkal, Keresztes Dóra pedig réz-, és fametszetekkel jött Szegedre. A két alkotóművész animációval is foglalkozik, hiszen most Kecskeméten laknak, mely a hazai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb fellegvára. A kiállítás szeptember 24-ig, hétfő kivételével naponta 10-17 óra között tekinthető meg. Szőregrő! a szilvásváradI világtalálkozóra Több ló nem indul... A szekér- és biciklikaraván vasárnap hajnalban vette az irányt az első állomás. Szentes felé. (Fotó: Nagy László)