Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

IL ft*' f. 8 CSONGRÁD MEGYE Bővültek a megye közoktatási feladatai támogatás Ott József: - Nagyobb állami részvételre lenne szükség az oktatási intézmények zavartalan működésének fenntartásához. (Fotó: Schmidt Andrea) Csongrád Megye Közgyűlése még 1997­ben - valamennyi önkor­mányzat képviselőtestü­letének bevonásával, va­lamint a megyei jogú vá­rosokkal kialakított egyeztető bizottságok együttműködésével, hat évre szólóan - megalkot­ta közoktatási fejlesztési tervét. Időközben azon­ban olyan, előre nem lát­ható változások követ­keztek be, amelyek ki­kényszerítik annak átdol­gozását, valamint a plusz anyagi terhek fedezése érdekében, a költségve­tési keret felhasználásá­nak módosítását is. Az elmúlt év nyarán nem csak a módosított közoktatási törvény miatt, hanem mert Szentes és Csongrád önkor­mányzata határozatban ki­mondta: a jövőben nem vál­lalják a városukban működő középiskolák nevelési-oktatá­si feladatainak ellátását, szük­ségessé vált a Csongrád me­gyei fejlesztési terv módosítá­sa és részbeni átdolgozása. A középfokú intézmények átvé­telére ugyanis - az ezzel együtt járó anyagi terhek át­vállalásával együtt - törvény kötelezi a megyei önkor­mányzatokat. Ott Józseffel, a megyei közgyűlés alelnökével a nyolc középiskola átvétele kapcsán szót ejtettünk a me­gye közoktatási feladatainak egyéb részleteiről is. - A megyei önkormányzat kötelező tennivalóinak egyi­ke, ha azt a települések nem tudják vagy akarják vállalni, a középfokú, illetve a speciális alapfokú oktatás feltételeinek, valamint a pedagógiai szak­mai szolgáltatások és szak­szolgálatok működésének biz­Létszámadatok Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégium: szakmunkás 184, Bársony István Mezőgazdasági Szak­középiskola és Szakmunkás­képző Iskola: szakközépis­kolás 151, szakmunkás 103, összesen 254. Batsányi Já­nos Gimnázium és Szakkö­zépiskola: gimnazista 396, szakközépiskolás 295, álta­lános iskolás (5-8. évf.) 122, dolgozók iskolája 14, összesen 827. Bartha lános Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola: szakközépis­kolás 152, szakmunkás 72, összesen 224. Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium: szakközépisko­lás 481, szakmunkás 138, dolgozók középiskolája 241, összesen 860. Boros Sámuel Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Szakisko­la: szakközépiskolás 461, dolgozók középiskolája 41, összesen 502. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola: középiskolás 287. Zsoldos Ferenc Szakiskola és Mű­szaki Szakközépiskola: szakközépiskolás 313, szak­munkás 433, dolgozók kö­zépiskolája 404, összesen 1.150. Horváth Mihály Gim­názium: gimnazista 429, ál­talános iskolás (7-8. évf.), összesen 475 tanuló. tosítása - hangsúlyozta Ott József. - Ezek ellátása termé­szetesen nem csak finanszíro­zási gondokat vethet fel. A közgyűlés ennek ellenére vál­lalta, hogy nem ez év júniusá­tól, hanem már 1999 szeptem­ber elsejétől felvállalja a nyolc középiskola fenntartá­sát. Igaz, az esztendő végéig, a normatív támogatáson felü­li, mintegy hatvan milliós többletkiadáson még megosz­toztunk a városokkal. Ez év januárjától viszont a megyei önkormányzatnak kellett előteremteni azt a közel 180 millió forintot - miután az ál­lami költségvetési támogatás legfeljebb a kiadások hatvan százalékát fedezi -, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy ezek az intézmények zavarta­lanul működhessenek. Ezt csak a fejlesztési keret terhére tudtuk betervezni. így a közgyűlés 102 milliós fejlesz­tési hitel felvétele mellett fo­gadta el az idei költségvetést. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a hozzánk került iskolák ingatlantulajdon-jogát nem adták át a városok, csupán azok ingyenes használatára kaptunk lehetőséget. Kiderült viszont, hogy némelyik épület komoly rekonstrukcióra szo­rulna. Egy jelenleg érvényes önkormányzati rendelet sze­rint azonban idegen tulajdon­ra nem lehet költségvetési for­rásokat fordítani. Ezért tovább kell folytatni a két önkor­mányzattal az egyeztető tár­gyalásokat, mivel ez a helyzet tartósan nem maradhat fenn. A megyei feladatellátási, intézményhálózat-működteté­si és fejlesztési tervvel össz­hangban természetesen a töb­bi megyei fenntartású, közok­tatási célokat szolgáló intéz­mény tevékenységét is nyo­mon követjük. Ez azért is fon­tos, mert a közoktatásról szóló törvény a fenntartók részére kötelezővé teszi - 2003. au­gusztus végéig - bizonyos eszközök, felszerelések be­szerzését. Erre ütemterv ké­szült, de máris látható, hogy sem mi, sem a többi önkor­mányzat önerőből nem tud majd megbirkózni az előírt magas követelmények anyagi terheivel. Mindezek alapján már az iskolák átvételénél fel­merült bennem, hogy talán fe­lül kellene vizsgálni, illetve módosítani az önkormányzati törvényt. A megyék anyagi forrásait ugyanis alapvetően az állami költségvetésből származó bevételek adják. A feladatok növekedése pedig nincs arányban a támogatás nagyságával. Ezért, bár örü­lünk és más szempontból előnyösnek is tartjuk, hogy a megyei középfokú oktatás szélesebb köre került most „egy kézbe", annak koordiná­lását a jelenleginél kiszámít­hatóbb feltételek mellett kel­lene garantálni. A Csongrád Megyei Ön­kormányzat azonban nem csak a finanszírozás oldaláról közelítette meg e feladatát. Az átvett intézmények gazdálko­dásának alapos áttekintése mellett, rendszeresen vizsgál­juk törvényes működésüket, tevékenységük összehangolá­sának lehetőségét. Végtelenül fontosnak tartjuk ugyanis, hogy olyan szakmákat tanul­hassanak a gyerekek, ame­lyekre térségünkben igény van. Kollégáink - külső, füg­getlen szakértők bevonásával - erre vonatkozó felmérést is készítenek, valamint megvizs­gáltatjuk velük azt, hogyan le­hetne a legrugalmasabban fel­számolni a párhuzamos kép­zéseket, és helyettük esetleg más szakma oktatását beindí­tani - mondta befejezésül az alelnök. A fogyatékosokat is ellátják Eltérő tantervé iskolák A megyei önkormány­zat gondoskodik a térség­ben élö fogyatékos gyer­mekeket ellátó intézmé­nyek működtetéséről is, amelyekben összesen 670 fiatallal foglalkoznak. Szegeden működik a Csongrád Megyei Önkormány­zat Óvodája, Altalános Iskolá­ja, Szakiskolája és Diákottho­na, amelyben 100 siket gyer­mek oktatása folyik. Ezenkívül az óvodai nevelésben, az alap­és középfokú képzésben részt vevő hallássérült tanulók gyógypedagógiai intézeti ellá­tását, valamint az autista gyer­mekek pedagógiai segítését is ez az iskola oldja meg. Célzott foglalkozásokkal igyekeznek elérni, hogy a kisebb mérték­ben hallássérültek minél hama­rabb beintegrálódhassanak az ép hallásúak közé. Munkaváll­alási esélyük növelése érdeké­ben pedig a számítógéphez kö­tött szakmák elsajátítására sze­retnék megtanítani őket. A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (Hódmezővásárhely), 120 kö­zépsúlyos értelmi fogyatéko­sok iskolája, ahol hároméves kortól a törvényben meghatá­rozott korig, óvodai, általános iskolai és készségfejlesztő spe­ciális szakiskolai keretben fog­lalkoznak a gyermekekkel. A tanulók tanórán kívüli napköz­is foglalkoztatása, gyógypeda­gógiai és diákotthoni ellátása mellett - a gyermekvédelmi szakellátások keretében - ott­hont nyújtó ellátást is biztosíta­nak az ideiglenes hatállyal el­helyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, il­letve utógondozásban része­sülő fiatal felnőttek számára. A Pápay Endre Óvoda, Ál­talános Iskola, Szakiskola, Di­ákotthon és Gyermekotthon (Makó) 220, a Rigó Alajos Óvoda,'Általános Iskola, Szak­iskola, Diákotthon és Gyer­mekotthon (Szentes) 230 eny­he értelmi fogyatékos iskolája. Az előbbi a megye déli, míg az utóbbi az északi részén lakókat látja el. Ezen intézményekben három-hatéves korú gyerme­kek óvodai nevelése; enyhén értelmi fogyatékos tanköteles korú tanulók általános iskolai oktatása, nevelése, speciális szakiskolai képzése, egészség­ügyi és pedagógiai célú habili­tációs és rehabilitációs ellátása folyik. Itt is otthont biztosíta­nak az ideiglenes hatállyal el­helyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeknek, illetve az utógondozói ellátás­ban részesülő fiatal felnőttek számára. Ezen intézmények mellett azonban Szeged és Hód­mezővásárhely is tart fenn egy­egy enyhe értelmi fogyatéko­sok iskoláját, a saját területén lakó gyermekek ellátására. Felújításra váró középiskolák Megyei vagy városi feladat? A Szentes, illetve Csongrád által átadott közoktatási intézmények épületeinek műszaki álla­pota - az elázó években elmaradt rekonstrukciók, felújítások, karbantartá­sok miatt - több esetben sem felel meg a köz­egészségügyi, higiénés, valamint a tűz- és mun­kavédelmi szempontok­nak, emellett néhol még tetőbeázásokkal is szá­molni kell. A nyolc középiskola me­gyei fenntartása, működtetése azt is jelenti, hogy Csongrád Megye Önkormányzatának biztosítani kellene az oktatás műszaki, technikai feltételeit. A feladat azonban nem könnyű, ráadásul nem is csak pénzügyi kérdés. Igaz, mint az az előzetes felmérésekből ki­derült: a halaszthatatlan beru­házásokra már most több mint 126 millió forintot kellene rá­fordítani. Ezt azonban nem bírja el a megyei önkormány­zat, valamint az ingatlanok tu­lajdonjogával rendelkező Csongrád és Szentes város költségvetése sem. Ráadásul a helyszíni bejárások műszaki tapasztalatai, valamint a sza­kértői vélemények alapján az ingatlanokon elvileg egy-két év múlva további 100 milliót meghaladó felújításokat kelle­ne elvégezni. A közegészség­ügyi, higiénés, továbbá a tűz­és munkavédelmi előírások maximális teljesítése mellett költeni kell a villámvédelem­re, az elektromos hálózatok felújítására is. Ugyanakkor a helyzetet nehezíti, hogy az is­kolák még szakmai fejleszté­seik zömét is csak szakképzé­si hozzájárulásból, illetve alapból, továbbá egyéb pályá­zatokon nyert pénzből finan­szírozták, a fenntartók erre sem tudtak forrást biztosítani. A közeljövő feladatai kö­zött kell számon tartania a megyei önkormányzatnak azt is, hogy a törvény kötelező eszköz- és felszerelésellátást ír elő valamennyi közoktatási intézményben. A négy év alatt teljesítendő beruházás tete­mes, közel kétmilliárdos!!), mindenképpen teljesíthetetlen mértékű költségigénye miatt a közgyűlés - az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve - az oktatási miniszternél kezdeményezte a központi tá­mogatás biztosítását. Emellett persze beszerzési ütemterv is készült, részben amiatt, hogy az intézmények sikeresen pá­lyázhassanak a Csongrád Me­gyei Közoktatási Közalapít­vány által eszközfejlesztésre szétosztható mintegy 113 mil­lió forintra. Az eszközjegyzéken túl­menően viszont az iskolák ne­velési-pedagógiai programjai is tartalmazhatnak még továb­bi szükségleteket, és a jelenle­gi kerettantervek késlekedő megjelenése miatt sem ítél­hető meg pontosan az intéz­ményfenntartó kötelezettségé­nek mértéke. Az átvett csongrádi gimnáziumban folyó igényes oktató- és nevelómunkát a diákok sikerei igazolják. (Fotó: Tésik Attila) Ez év január elsejétől a megye harmincöt telepü­lése jelezte, hogy nem vállalja a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a továbbtanulási, a pályaválasztási, a neve­lési tanácsadási és a lo­gopédiai szolgáltatás, valamint a gyógytestne­velés ellátását. így a közoktatási tör­vény értelmében mindez a megyei önkormányzat köte­lezően ellátandó tennivaló­jává vált. A megyei önkormányza­tok közoktatással össze­függő feladatai közé tartoz­nak a pedagógiai szakmai szolgáltatások, valamint a pedagógiai szakszolgálatok intézménye is. Ez utóbbival kapcsolatos változásokról, valamint az egyéb aktuális tennivalókról Pálfalvi Zsolt, a megyei művelődési és népjóléti osztály ve­zetője adott tájékoztatást. Az osztályvezető elmondta: a megyei önkormányzatnak - számtalan kötelező fel­adata mellett - gondoskod­nia kell arról is, hogy a be­illeszkedési gondokkal Harmincöt település nem vállalta Átadott szakszolgálati leiadatok küszködő, valamint a fo­gyatékosságra utaló jelek miatt esetleg a hagyomá­nyos iskolai osztályba fel nem vehető gyermekek kiszűrésének feltételeit biz­tosítsa. De nem csak a ta­nulási képességek vizsgála­tát végző szakértői bizott­ság működtetése hárul rá­juk, hanem a konduktív pe­dagógia ellátás, illetve a gyógypedagógiai tanácsadó és korai fejlesztő szakszol­gálat fenntartása is. Az egyéb szakszolgálati teendők viszont akkor vál­nak megyei feladattá, ha azokat az erre kötelezett te­lepülések valamilyen ok miatt nem látják el. A jobb tervezhetőség érdekében erről tavaly nyilatkoztatták is az érintett önkormányza­tokat, amelyek jelentős ré­sze 2000. január elsejétől nem vállalta e kötelezettsé­gek teljesítését. így a me­gyei önkormányzat mind­ezzel az évekkel ezelőtt lét­rehozott, Szegeden működő Csongrád Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Szolgáltató Kht.-t. bízta meg, míg a fogyatékos ta­nulók képzésére Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Ma­kón és Szentesen (csongrá­di kihelyezett tagozattal együtt) általános iskolát tart fenn. A legfrissebb teendők sorában Pálfalvi Zsolt - az átvett nyolc középiskola el­lenőrzési ütemterv szerint megismerésén túl - az in­tézkedési és megyei közok­tatás-fejlesztési terv elké­szítését említette. Az előbbit az intézményfenn­tartó önkormányzatoknak 2000. július 31-ig kell összeállítani. Ennek több évre előre megfogalmazva tartalmaznia kell a működ­tetett intézményekkel kap­csolatos jövőbeni célokat. elképzeléseket. A megyei közoktatás-fejlesztési terv ugyan már létezik, de egy nemrég kiadott törvényi rendelet értelmében 2001. július 31-ig felül kell azt vizsgálni. Mivel a két doku­mentumnak szinkronban kell lennie egymással, olyan döntés született, hogy azokat párhuzamosan dol­gozzák ki a szakemberek. Az oldal a Csonarc megyei közgyűlé megbizás.aból készült. Irta: N. Rácz Judit rád

Next

/
Oldalképek
Tartalom