Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

PÉNTEK, 2000. JÚL. 14. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Tóth­Szenesi Attila újságíró munkatársunkkal oszt­hatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20­9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat keresd, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hir­detésben tehetik közzé mondandójukat Hir­detésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetői rodáinkban. Zsír. Horváthné (492­307) állítása szerint az An­na-kúti fürdőben a medence falát már régóta nem takarí­tották. A rajta található zsí­ros lerakódás nem nevezhe­tő éppen higiénikusnak. Szemét Kismartoni utcai telefonálónk arra panaszko­dik, hogy a környéken na­gyon sok az eldobált sze­mét. Háza előtt naponta sze­di össze az üres flakonokat, az eldobált papírokat, ciga­rettásdobozokat. Mindezek gyakran nagyobb mennyisé­get tesznek ki a háztartásá­ban keletkezett hulladéknál. Miért nem figyelünk oda jobban környezetünkre? ­szegezi a kérdést a szemete­lökhöz. Zaj. Az elmúlt héten eze­ken a hasábokon közöltük egyik olvasónk panaszát, aki az újszegedi Laposon han­goskodók miatt nem tudott aludni. Acsné dr. Gunda Ju­dit, az önkormányzat főtaná­csos-irodavezetője levélben fordult szerkesztőségünk­höz. Mint úja, már több la­kó fordult panasszal a Pol­gármesteri Hivatalhoz. Megállapították, hogy a bü­fé által bérelt területen ldvül zajonganak kisebb-nagyobb társaságok. Velük szemben a Hivatal nem intézkedhet, ezért a közelmúltban felkér­ték a „rendészeti szerveket a fokozott ellenőrzésre". • tlélMMl. Újnak maszkírozták a hároméves buszt? Rozsdafoltból is lehet per Egyéni juttatás - egészségügyieknek Ellentmondó, pontatlan hírek, számadatok jelen­tek meg az elmúlt napok­ban a sajtóban az egész­ségügyiek egyszeri rend­kívüli juttatásával kap­csolatban. A szegedi egészségügyi intézmé­nyek dolgozói is találgat­nak és mellesleg türel­metlenek a számukra még júniusban beígért juttatás elmaradása mi­att. Sok helyen az intéz­ményvezetést vádolják azért, hogy még mindig nem fizették ki a rendkí­vüli pénzt. Összeállítá­sunkkal az a célunk, hogy megpróbáljunk tisz­ta képet adni az egész­ségügyiek egyszeri, rend­kívüli juttatásáról. Gógl Árpád egészségügyi miniszter még júniusban Sem­melweis-napi jutalom gyanánt Ígéretet tett arra, hogy az OEP finanszírozású egészségügyi ellátásban dolgozók egyszeri rendkívüli jutalomban része­sülnek. A pénzt mind a mai napig nem kapták meg az érintettek, s a miniszteri ígé­retben elhangzott személyen­kénti bruttó 100 ezer forint sem felel meg a valóságnak. A borítékokban ennél lénye­gesen kevesebb lesz. A szegedi rendelőintézet igazgatója, dr. Gál István a következőkről tájékoztatta la­punkat: a kormányrendelet ér­telmében az alapellátásban, háziorvosi praxisonként brut­tó 136 ezer forint jár, amiből a járulékok - adó, tb - kifize­tése után nettó hatvanegyné­hányezer forint marad. Ezt az összeget kell a háziorvosi pra­xis orvosának minimum 2 fe­lé osztani, hiszen egy praxis­ban általában legkevesebb ketten - orvos és asszisztense - dolgoznak. A rendelőintézet dolgozói a június havi illet­ményüknek megfelelő össze­get kapják meg egyszeri jutta­tásként, a maximálisan adható juttatás bruttó 75 ezer forint lehet. A szegedi rendelőinté­zet - hasonlóan a megye többi szakrendelőjéhez - még nem jutott hozzá az összeghez. Az egészségügyi intézmények dolgozóit megillető rendkívü­li pénzt ugyanis két helyről utalják. A Területi Államház­tartási és Közigazgatási Infor­mációs Szolgáltatóhoz (TÁ­KISZ) tartozó költségvetési intézményekbe - a kórházak­ba, a rendelőintézetekbe ­még nem utalták át az egysze­ri juttatást, a kincstár illeté­kességi körébe tartozó egyete­mi klinikák, országos, illetve kiemelt gyógyintézmények már számlájukon tudhatják a pénzt. A szegedi orvosegyetem júbus 11-én délután kapott ér­tesítést arról, hogy a „rendkí­vülit" számlájukra átutalták. Az egyszeri juttatást - amint azt Thurzó László professzor, klinikai dékánhelyettes el­mondta - a most megjelent kormányrendelet határozata szerint osztják szét. A rendelet rögzíti, hogy a közalkalmazott dolgozók a szakmai és szak­képesítési szorzóval megál­lapított ez év júniusi alapbérü­ket kaphatják, a 2000. július l-jén munkába állókat a felvé­telükkor megállapított havi alapbérük illeti meg rendkívü­li juttatásként. Az egyszeri juttatás nem haladhatja meg a bruttó 75 ezer forintot. A sze­gedi orvosegyetem dolgozói várhatóan a jövő hét közepén, legkésőbb a hét végén juthat­nak hozzá pénzükhöz. A ren­delet értelmében nem jogosul­tak a rendkívüli juttatásra az orvoskar elméleti intézeteinek munkatársai, illetve azok, akik oktatási minisztériumi státu­son vannak. A szegedi orvos­egyetemen a „megkülönbözte­tés" 800 embert érint, s az in­tézmény vezetése egyelőre csak gondolkozik azon, mi­ként, milyen forrásból tudná a közel ezer embert kárpótolni. A szegedi, a makói, a vá­sárhelyi, a szentesi kórház, valamint e városok rendelőin­tézeteinek számlájára nem ér­kezett meg a külön pénz, lé­vén a TÁKISZ hatáskörébe tartozó intézmények. A kórhá­zak, rendelőintézetek vezetői úgy tudják, hogy júbus 21-én utalják át számukra a rendkl­vüü juttatást, amelynek elosz­tása ugyanazok szerint a sza­bályok szerint történik, mint az orvosegyetemen, tehát a kormányrendeletben előírtak­nak megfelelően. Kalacsai Katalin Az okos ember a más ká­rán tanul. A kény­szervállal­kozó vi­szont csak a saját tapasztalataira hagyatkozhat. Ezért az­tán gyanútlanul olyan csapdákba is besétál, melyektől a dörzsölteb­bek távol tartják magu­kat. Az általános és ál­talánosító tanulságok azonban nem vigasztal­ják Erdei László buszso­főrt, aki meglehetősen előnytelen lízingszerző­déssel újként vett egy három esztendős autó­buszt, amelyet vagy há­rom hónapja már egyál­talán nem használhat. Erdei úr kifizetett több millió forintot, de se bu­sza, se munkája, miköz­ben a két éve húzódó pereskedés miatt oda a családi béke és az összes anyagi tartalék is. Egy saját autóbusz, mely­re harapnak az utaztatással foglalkozó cégek és intézmé­nyek. Ez volt Erdei László nagy ötlete, ami megvalósít­hatónak tűnt, mikor 1997­ben egy szegedi kiállításon meglátta a Hyundai húsz­személyes autóbuszát, mely­ről kiderült, lízingelhető, az­az egy cég közreműködésé­vel részletre is megvásárol­ható. Talán e fényes cél el­homályosította a hozzá veze­tő utat. Vigyázat! Lízing? A vevő, azaz Erdei úr ugyanis nem számolt azzal a ténnyel, hogy a lízingelés mekkora terhet jelent sok­sok hónapon és éven át, de arra sem gondolt, hogy mi­lyen következménnyel jár­hat, ha a buszért cserébe jel­záloggal terhelik családi há­zát. (Igaz, 1997-ben egy ma­gánszemély - a maihoz ké­pest - csakis nagy kamat és kemény feltételek árán lízin­gelhetett autót.) Ennél is na­gyobb baj, hogy azt a konf­liktusforrást sem sikerült ki­szűrnie, ami egy új és egy használt járgánnyal való fu­í. ---, s^gp. mnfc A rozsdafoltos autóbuszt az utasok sosem szerették. A sofőr és a lízingcég is szabadulna már a járgánytól... (Fotó: Miskolczi Róbert) varozás különbségéből fa­kadhat. Azt gondolta Erdei úr, hogy ha szalonból vásá­rol autóbuszt, akkor garan­tált a jó minőség, de téve­dett. Rossz előjelek kísérték a vásárlást. A kiállításon be­mutatott és a lízingszerző­désben szereplő szőnyeg­padlós, plüss üléses változat­tal szemben Erdei László egy műbőr huzatú, szakado­zott kárpitú, 1700 kilométer­rel terhelt autóbuszt volt kénytelen átvenni, ráadásul három hét csúszással. Külö­nösnek találta a sofőr, hogy már az első néhány hosszabb út után rozsdásodik az autó­busz minden porcikája. Azt is furcsállotta, hogy a garan­ciális javításokat zokszó nél­kül elvégeztette a szalon. Közben barátját is bevonta a vállalkozásba, s immár két fiatal család számított arra, hogy a kicsi busz megkeresi a kenyérrevalót. A rozsda­foltos autóbuszt azonban egyre bizalmatlanabbul fo­gadták a megrendelők, egyre kevesebb munkát tudott föl­hajtani Erdei és társa. Ebből következően szaporodott a kifizetetlen számla, árvere­zéssel fenyegetőzött a lízing­cég. Szakértő szakértő hátán Az autóbusz műszaki hi­báinak sokasodásakor sza­kértővel is megvizsgáltatta a járgányt használója, Erdei sofőr, s kiderült, hogy a for­galmi engedélyben szereplő 1997-es születési dátumhoz képest legalább három évvel öregebb az autóbusz, valójá­ban 1994-ben gurult le a gyártási szalagról. Ekkor ke­resett, s nagy nehezen talált egy ügyvédet az autóbuszból megélni próbáló Erdei úr, ar­ra számítva, hogy a jogvég­zett szakember segítségével kártalanítja a koreai autókat forgalmazó szalon. A szege­di márkakereskedés tulajdo­nosa azonban időközben el­hunyt, az átalakuló cég pe­dig nem vállalta a jogutód kötelezettségeit. Erdei Lász­ló és ügyvédje újabb és újabb műszaki szakértők és perek árán elérte, hogy meg­született a Csongrád Megyei Bíróság jogerős ítélete, mely szerint másfél millió forint kártérítés illeti meg a vá­sárlót. Ez azonban nem ol­dotta meg Erdei és családjá­nak problémáját. Az ítélet­nek ugyanis végrehajtó se­gítségével se tud érvényt szerezni. Kié legyen a busz? A pereskedés és a munka­nélküliség miatt a részlete­ket képtelen volt fizetni Er­dei László, ezért a lízinge­lésben közreműködő cég, az autóbusz tényleges tulajdo­nosa, leszereltette a rend­számtáblát, Így forgalom­képtelenné tette a járművet, miközben követeli a család feje fölül a tetőt. Erre egy dörzsöltebbnek mondott ügyvéd, illetve a rendőrség segítségét kérte a busz nélkül maradt sofőr. Arra keresi a választ, ki a felelős azért, hogy újként adtak el neki egy három éves autóbuszt. A koreai ko­csik magyarországi forgal­mazóinak anyacégétói Erdei László azt követeli, vegye vissza tőle a rozogává lett járgányt, de közben a lízing céget is kártalanítsa. Hajlik a megegyezésre a Hyundai magyarországi képviselője, de nem Erdei úr érvei előtt meghajolva, hanem szegedi márkakeres­kedője emléke előtt tiszte­legve. A születési dátumok közötti kavarodás eredete, az ügyvezető szerint, az 1997-ben érvényes rendsza­bályok ellentmondásaiban keresendő. Úgy véli, a buszsofőr az előnytelen lí­zingszerződés anyagi terhét akaija a márkakereskedésre lőcsölni. A történet főszereplője, az autóbusz Erdeiék udVarán áll: gazdára vár és tovább rozsdásodik. Újsiéni Ilona Szeptembertől olcsóbb a költségtérítéses felsőoktatás Önkorlátozó intézmények? MTI Press A szinte korlátlan és indokolatlan díjemelést, a hallgatók anyagi ki­szolgáltatottságát már 2000 szeptemberétől szeretné megszüntetni az Oktatási Minisztérium. Magyarországon jelenleg 75 ezer fiatal tanul főisko­lán, egyetemen költségtéríté­ses formában. Ennyien fize­tik a tanulmányaikat, mely­nek összege évi 80 ezertől 600 ezerig teljed. Minthogy ez a pénz az intézményé, a főiskola, az egyetem érde­kelt a térítési díj emelésében, így történhetett, hogy az in­dulási összeg két, háromszo­rosát fizette ki az érintett az utolsó esztendőben. A szinte korlátlan és indokolatlan díj­emelést, a hallgatók anyagi kiszolgáltatottságát már 2000 szeptemberétől szeret­né megszüntetni az Oktatási Minisztérium. Kidolgozták az erre vonatkozó javaslatot, amely várhatóan augusztus­ban kerül a kormány elé. A javaslat szerint szep­tembertől a felsőoktatási in­tézmények évente csak egy­szer, a tanév kezdetekor emelhetik a költségtérítés összegét. Ennek mértéke is behatárolt: a Központi Sta­tisztikai Hivatal által megál­lapított, előző évi infláció. Ezentúl a főiskolának, egye­temnek legkésőbb május 31­ig nyilvánosságra kell hoz­nia a következő évben fize­tendő költségtérítés össze­gét. Szerződést is kell kötnie az intézménynek a költségté­rítéses hallgatóval. E szerző­dés mintaszövege már ké­szül a minisztériumban. A díj megállapításához csak a hallgató felvételekor kap szabad kezet az intézmény. Vagyis az első térítési díj meghatározásakor. Ettől kezdve csak az inflációhoz igazodva emelhet. Szeptem­bertől tehát az elsó évfolya­mosok vagy a felvételi tájé­koztatóban megjelölt díjat fi­zetik majd, vagy ha ilyet nem tettek közzé, akkor az előző évi díj inflációval nö­velt összegét. A másod- és felsőbb évesek költségtéríté­si díja pedig az előző évinek az inflációval növelt össze­ge. Ha a kormány elfogadja a minisztériumi javaslatot, akkor szeptembertől ez a rend lép életbe mind az álla­mi, mind az egyházi és ma­gán felsőoktatási intézmé­nyekben. Vannak főiskolák, egyetemek, amelyek az utol­só félévben már nem, vagy alig tartanak előadást, csu­pán a szakdolgozat elkészí­tése a legfontosabb feladat. Mégis, erre a félévre is elké­rik a térítési díjat, vagy en­nek a felét. Erre a problémá­ra nem tér ki a minisztériumi javaslat, csupán a felsőokta­tási intézmények önkorláto­zásában bízhat a hallgató. Kiemelten foglalkozik a tervezet azokkal a hallgatók­kal, akik igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt, a gyermekgondozási díjat vagy a gyermeknevelési tá­mogatást. Eddig ők is köte­lesek voltak fizetni a költ­ségtérítést. A minisztériumi javaslat értelmében szeptem­bertől az állami felsőoktatási intézményekben tanuló költ­ségtérítéses hallgatók azok­ban a félévekben, amelyek­nek kezdeti napján gyesen, vagy gyeden vannak, költ­ségtérítést nem fizetnek. Ez jelenleg négyezer hallgatót érint. Az ily módon kieső pénzt az Oktatási Minisztéri­um téríti meg a felsőoktatási intézményeknek, méghozzá a képzési és fenntartási nor­matíva szerint. N. G. Ma kezdődik a kamionos találkozó Munkatársunktál Ma délelőtt a hivatásos gép­kocsivezetők ügyességi világbaj­nokságának magyarországi döntő futamával kezdődik a jubileu­mi, X. nemzetközi kamionos countrytalálkozó. A versenyt reg­gel nyolctól az Öthalmi úti kami­onparkolóban rendezik meg. Ide várják 14 órára a találkozóra ér­kező 150 kamiont, amelyek há­romnegyed hatra érkeznek a Tes­co parkolójába, ahol a rendez­vényt megnyitják. Ugyanitt tartja ezüstlakodalmát egy jóban, rossz­ban 25 éve kitartó kamionos há­zaspár. A kamionok innen a Szik­sóstóra vonulnak. Szombaton reggel fél tízkor kezdődik a kamionosok hagyo­mányos tereppályaversenye, melynek V.I.P. futamán a nép­szerű művészházaspár, Fonyó Barbara és Kósa L. Adolf is összeméri vezetői tudását. Vasárnap a Felső-Tisza-parton 14 órától gyorsulnak a kamionok, a rendezvény egyik legnagyobb látványosságát ígérve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom